Azóta megkerestem,Half-Bridge Push-Pull Converter a valós neve .

Nem, ez félhíd. A push-pull más. Kéttekercses primere van és egy tranyót a betáp kétszerese veszi igénybe működés közben.

Akkor valamit nem értek.
Bővebben: Link

Azért, mert valaki leírta, nem biztos, hogy jó... a push-pull nincs is a felsorolt rajzok között. Ezek között egyik sem push-pull. Végül is nem annyira az elnevezése a lényeg, csak tudd, hogy mire gondolsz, meg hogy mások mire gondolnak. Ezért aztán jó lenne egységeset használni...

Nem szeretnék újabb vitába bonyolódni, de szerencsésebb lenne az általad ismert PUSH-PULL verziót beszkennelni, és elmagyarázni nekünk,hogy amit eddig annak hittünk,az miért nem az.

Összekeverted!

A push-pull a trafó mágnesezésére vonatkozik, nem a kapcsolási elrendezésre itt.

"Half-Bridge Push-Pull Converter" Ez így oké.

Hát, ha így nézed, akkor igen. Bár a trafó mágnesezésére még nem hallottam ezt. A gyakorlatban az elterjedt kifejezés, hogy push-pull nem ezt takarja. Én kifejezetten utálom ezt a kifejezést, mert a tiszteséges neve az, hogy középpontkapcsolás. Legalábbis én így tanultam.

Itt egy link:

http://www.national.com/appinfo/power/files/LM5030_Push-Pull-12V-60...-4.pdf

A két középső FET a teljesítménytranyó, ellenütemben vannak vezérelve, hol az egyik, hol a másik vezet. Amikor az egyik bekapcsol, akkor a saját tekercsére ráteszi a betápot. Sajnos, miután a másik tekercs is ott van és annak fordított a bekötése, azon is megjelenik a betápfesz, ami a rendes betáppal sorbakapcsolódik. Emiatt, a lezárt tranziszoron kétszeres betápfesz jelenik meg. Azért kell a trafót így bekötni, hogy az egyik tranyó az egyik irányba, a másik tranyó a másik irányba mágnesezze a vasat. Így valósul meg, a vas kétirányú mágnesezése. A kapcsolás előnye, az egyszerűsége, hogy a source-ok azonos potenciálon vannak, tehát, könnyű meghajtani őket, nem kell felső oldali meghajtó, vagy kis trafó. A hátrány a kétszeres feszültségigénybevétele a tranyóknak, meg, hogy csak akkor működik rendesen, ha a primerek között nagyon kicsi a szórási induktivitás. Különben nagy túlfeszültségek lesznek a tranyókon. Emiatt biffillárisan kell tekerni a primert, tehát, nagyon jó szigetelés is kell a drótra. Meg lehet csinálni, de kicsit körülményes, úgyhogy 110 V betáp felett nem nagyon használják.

(Wiki)

Használják ezt mindenhez, igazából teljesen mindegy.

Ez így van, elég szomorú... mindenesetre jó, ha egy társaságon belül ugyanazt használják...

Egyébként, meg lehet csinálni ezzel a megoldással is egy hegesztőt, csak a trafó huzalt kell megtalálni, vagy kitalálni hozzá. A Tali Bt-nél van olyan litze, hogy 7 db 0,2-es huzal van összefogva és kívülről le van szigetelve, ami 6 kV átütési szilárdságot bír. Az a típusa, hogy TEX-E. Ebből persze több szál kell. Úgy kellene megcsinálni, hogy egy primer mennyiségnek a kétszeresét összesodorni, abból megtekerni a trafót. Ezzel rögtön a két primer megvan, utánna csak szét kell válogatni fele-fele arányban a végeket. Így lehetne elérni, hogy a lehető legjobb csatolásban legyenek egymással a primer tekercsek.
Vagy lehet azt is csinálni, hogy meg kell venni a vékonyabb, mondjul 0,1 mm-es Mzz-t a Villértnél, aztán abból a kellő mennyiséget, ami egy primerhez kell, összesodorni. Ha ez megvan, akkor leszigetelni, mondjuk azzal a sárga színű szigetelőszalaggal, az is kibír vagy 4...5 kÍV-ot, csak ne sérüljön meg. Aztán ha ez kész, akkor csinálni még egy ugyanilyet és a kettőt együtt feltekerni. Persze, lehet finomítani... lényeg az lenne, hogy akkor a legkisebb a szórási induktivitás két tekercs között, - vagy akkor a legszorosabb a csatolás, - ha egy térben vannak. Sajnos, egy ugyanazon a helyen nem lehet két tárgy ( egyidőben ) ezért a csatolás sosem lesz 1, vagyis mindíg lesz szórási induktivitás. Az ebben tárolt energiát eszik meg a tranyók kikapcsoláskor, illetve ezt az energiát kell megetetni a snubberekkel. Azért nem mindegy, hogy ez mennyi, tehát nagyon jó trafót kell csinálni. 1 uH szórási induktivitás már nagyon sok... Pláne mondjuk 50 A-nél.

Pontosan a szórási induktivitás problémája miatt alkalmazzák a 4 kapcsolós(4 IGBT vagy FET) PUSH-PULL kapcsolási módszert. A gyakorlatban olyan -komoly , több kVA - látszólagos teljesítményű alkalmazásokkal találkoztam, ahol a szekunder volt középmegcsapolásos, emiatt nem igényelt különleges átütési szilárdságú litzét.
Az egyenirányítás a középmegcsapolású szekunderen kétutas, és nem graetz.
A Phoenix 500A-es multi gépben 2db trafót, a Miller XMT 400-ban 1db trafót hajtanak 4 kapcsolóelemes módszerrel. Az előbbi 22kVA, az utóbbi 16,6kVA teljesítményű. Tehát a trafó működése szempontjából az általam vázolt megoldás is PUSH-PULL, meg az általad feltett verzió is PUSH-PULL. -Szerintem.

Igen, ha "megfordítjuk" a trafót. A trafónak végül is mindegy, hogy az energia melyik irányból, melyik irányba megy. Attól ő még trafó marad.

De azért ne attól tegyük függővé, hogy push-pull vagy nem, hogy a kimeneten két dióda van és nem graetz. Legyen az a push-pull, amit belinkeltem. Általánosan ez az elfogadott. Az, hogy félhidas, teljes hidas, forward, stb egy áramköri elrendezést takar, ahol az energiaáramlás szempontjából vannak ezek az elnevezések. Tehát, az elnevezések egy (alap) kapcsolási rajzot jelentenek.

Még valami. Ha tudod, hogy a trafó szekundere egyenirányítva lesz, akkor nincs értelme látszólagos teljesítményről beszélni, mert a trafóba bemenő teljesítmény teljes egészében hatásos teljesítmény lesz a diódák után. ( plusz a veszteségek, ami melegít és az nagyon is hatásos ) Meddőfelhasználás csak nagyon kicsi van, ez a trafó mágnesezési áramából adódik. Általában, az hogy hatásos, meddő, látszólagos, csak váltakozóáramú körben értelmezett. Egyenáramú körökben időállandó van, de az egészen más.

A látszólagos teljesítmény jele a kVA. Tehát ha az adott gép adattábláján ezt a megjelölést használták, akkor én sem teszek másképp. Egyébként a PUSH-PULL mibenlétével kapcsolatban lehetne hitvitát folytatni Ferenczi Ödönnel;Udo Leonhardt Thiel-lel;vagy akár Joachim Wüstenhube-val is.

Sasolgattam és találtam litzehuzalt bontható tekercsben. Az van ráírva, hogy :Wdg-135*0,07 Azt gondolom, hogy 135*0.07mm2-es elemi szálakból áll, de a Wdg mit jelent? Google barátomat használtam, de adatokat a litzeről (főként a feszültségtűrése és a szigetelés módja érdekelne) nem találtam.

Szia!
A winding (wdg) tekercselést, menetszámot jelent.

Már megelőztek, a winding rövidítése.
De tartok tőle, hogy az a 0,07 az elemi szál átmérőjét és nem a keresztmetszetét jelöli...
Üdv. P István

Köszi a gyors válasz. Akkor ez semmi közelebbi infót nem ad a litze milyenségéről.

p_istván: Én is átmérőre gondoltam (úgy is számoltam ki magamnak a litze összkeresztmetszetét), csak hülyeséget írtam. Bocsánat.

Attól félek, hogy ezzel reménytelen lenne kísérletezni a főtrafó megtekerésével, mert a kellő menetszám biztos nem férne el. Pedig jó anyagnak tűnik!

Ha az általad belinkelt kapcsolás push-pull akkor az általam belinkelt is az.A két kapcsolás elvi működése megegyezik,mind két esetben két irányban van gerjesztve a trafó.Eltérés csak az áramköri kialakításban és a méretezésben van.Mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai,hogy mikor ,melyiket alkalmazzák azt csak a megépítendő készülékekkel szemben támasztott követelmények és paraméterek döntik el.Sajnos,néha a minél olcsóbb legyen elv dönt.

Egy kis olvasnivaló. Ez az első rész, hátha egyben nem megy el.

És a második rész.

Ferenczi Ödön : Félvezetős feszültségátalakitók.
Az első példányomat salátává olvastam... Később vettem egy antikvár darabot, ezt már kimélem.

Így igaz. Egyike a legféltettebb könyveimnek, akármilyen régi, az elvek ugyanazok mint a ma készített átalakítóknál.

Amiről én beszéltem, az a meddő, a transzformátor által felvett meddő egy tápon ( hegesztőn ) belül. Ez a meddőenergia a a pufferkondi és a trafó között kering. Semmi köze ahhoz, amit a gép elejére ráírnak. Ha az a gép úgy kezdődik, hogy graetz, pufferkondi, akkor nem is lehet a cosfi csak 1. ( Ezt azért nem írják rá, jobban mutat, hogy 0.98, a felhasználok úgysem értenek hozzá, meg nem is érdekli őket, meg ne is ez érdekelje őket, hanem az, hogy a gépet tudják e használni, vagy sem. ) ) De ugye azt nem írták rá, hogy PFC=0.98 ? Nem is fogják, mert ezek a méregdrága gépek sem szinuszos áramot vesznek fel.

Igen, lehet vitatkozni az általad említett egyénekkel is, de ez a része a dolognak nem érdekel. Mint ahogy korábban írtam, ha mindenki belinkeli a kapcsolási rajzot, akkor nem lehetnek tévedések a működést megítélése közben. Különben meg annak nevezi, aminek akarja. Hála Istennek, nem az elnevezéstől működik a fizika...

Egyébként, ahogy már korábban is leírtam, topológiát jelentenek az elnvezések, nem pedig pl. a trafó mágnesezés mikéntjét. De hogy még zavaróbb legyen az összkép, itt egy link, amit azért szintén nem hülyegyerekek írtak.

www.intersil.com/Literature/images/WC-001.2.pdf

Egyébként, célszerű ezt használni, mert az egész angolszász irodalom ezt használja. Persze lehet másképp is...

Eddig miből volt megtekerve a trafó? Ha mondjuk vastagabb huzalból, nem ilyen finom litzéből, akkor nyugodtan csökkentheted a keresztmetszetet addig, hogy beférjen az ablakba, a vékonyabb litzén a skin hatás sokkal kevésbé érvényesül, jóval kisebbek lesznek a veszteségek, szerintem menne.

"Egyébként, célszerű ezt használni, mert az egész angolszász irodalom ezt használja. Persze lehet másképp is..."
Való igaz. De azért több évtizedes elnevezéseket nem fogok másképp nevezni, mert néhány angolszász mérnök ezt másképp gondolja. A látszólagos teljesítmény kapcsán pedig már elmondtam a véleményemet. Nyilván tudom, hogy az a fogalom az optimális állapotra vonatkozik, nem számol zajjal, színusztorzítással , sem felharmonikus árammal. De bevallom, hogy engem az a rész érdekel csak ebből,amihez nem szükséges hálózatanalizátor, ami voltmérővel, ampermérővel szükség esetén teljesítménytényező mérővel mérhető. Tudom, hogy az extraprofitra éhes szolgáltató mindent ki fog találni,hogy minél több pénzt hajtson be a fogyasztóitól, arra is képes,hogy átlagos mérőeszközökkel nem mérhető jellemzők után is felárat vessen ki,mert "neki ahhoz joga van". Igen, egy banánköztársaságban ez működhet.
Bocsi az off-ért. Mint már korábban írtam,az általam említett szakemberek könyvei segítik munkámat, vagyok már annyira öreg, hogy ne akarjam az eddig megszerzett ismereteimet sutba dobni. Mint ahogy az angolszászok sem hajlandóak lemondani a coll-ról a mm kedvéért , vagy ahogy Nagy Britanniában sem érvényes a jobbra tarts.

Na, ezekért ajánlottam, hogy mindenki annak nevezi, aminek akarja, csak egy rajzot mellékeljen hozzá, ha azt akarja, hogy mások megértsék.

Hát eddig 5*3-as profilhuzalból volt megtekerve a mark1-es verzió szekundere. A nem vérprofi gépek által megihletve. (a primer 42*0.3mm) A működési frekvencia cca. 32kHz.
Meg kell néznem, hogy mennyi felhasználható huzalt tudok kitermelni, és úgy tervezem meg a az esetleges tekerési álmaimat.

A profilhuzallal az van, hogy nagyon jó kitöltést el lehet érni. A kör keresztmetszetű dróttal meg csak kb 35 %-ot. Tehát, ha finomabb litzéből tekered a primert, ugyanaz lesz a helyzet, vagy talán jobb, mert a litze valószínű vastagabb sodratból van, tehát talán szebben lehet tekerni. A szekunder viszont rosszabb lesz, ha az is litze. Viszont kisebb lesz a veszteség, emiatt gondoltam, hogy mégis megfelel, ha a csévetestet gondosan teletekered.

Én tápokhoz 0,118 mm Mzz-t szoktam használni, a megfelelő menyiséget összesodorva. Nem olcsó mulatság, mert kilója 3500,-Ft körül van a Villértnél. Viszont forrasztható a vége. Na, ez már akár 60...80 kHz-ig is jó. 3 kiló körüli kiszerelésben van, ha esetleg többen összeálltok, akkor lehet megvenni, különben tényleg drága.

Ma szétbontottam egy főtrafót . Legalsó réteg primer -12 menet 2x0,95 mm-es átmérőjű zománc huzal egymás mellett vezetve . Második réteg szekunder - 4 menet 25x0,23mm-es réz lemez csík . Harmadik réteg primer - 12 menet 2x0,95 mm-es zománc . Negyedik réteg szekunder - 4 menet 25x0,23 mm-es réz lemez csík . Ötödik réteg primer - 12 menet 2x0,95-ös zománc huzal . A hatodik rétegben három tekercs volt 1x 2menet és 2x1 menet külön 0,95 mm-es zomámc huzalból -- ezek nem tudom mire jók . A vas az EE 56 -os volt .

Véleménykérés.
Erre az elrendezésre jutottam,vessetek rá egy pillantást ,kérlek benneteket.
Arra lennék kíváncsi,hogy zavar illetve hűtés szempontjából életképes-e ez az elrendezés?Csatolom a NYÁK tervet is,párszor átnéztem,de ha láttok rajta valami elkötést,hibát,akkor jelezzétek.Több /tapasztaltabb/szem többet lát.
Köszönöm
István

Azért is használtam profilhuzalt a szekundernél, mert sajnos csak így tudtam elférni a csévetesten rendesen. (próbálkoztam réz sodrattal az sehogysem fért el a szükséges keresztmetszetben.) A méretet meg az határozta meg, hogy ilyet tudtam szerezni a kollégámtól, ami nagyjából megfelelt keresztmetszetre, és lehetséges volt feltekerni ekkora magra.
A szerzett litze huzal meg szinte biztos jó a "Maci" által használt frekvenciára (szerintem jóval magasabbra is), mert egy 33kHz-en működő Uh. mosó kimenőtrafójában volt.
Kellene még egy csévetestet szereznem az E65-re és egy másik tekercsrendszert tekerni próbára, mert a mostanit büntetés lenne megbontani. A Talitól meg cca. 2000Ft-nyi szállítási díjért rendelni egy 200Ft-os elemet nem igazán akarok..