Köszönöm a válaszodat.

Milyen hővédelmet alkalmazol? Melyik alkatrész melegszik előbb és erősebben mint a többi? Erre figyelj még!
Diódák, IGBT-k, Trafó? Amelyik erőteljesebben, hamarabb melegszik arra tegyél hővédelmet! Addig ne dobozold be amíg ezt nem nézted meg! Ha minden ok, akkor nem árt le lakkozni a nyákok alkatrész oldalát is!
Csak egy tanács!
Egyébként én is gratulálok és örülök a sikerednek!

130A felett a fojtó U59-es magot tanácsos duplán megcsinálni 4db ból! Ennél a 120-130A-l lehet az a határvonal ahol változtatni kellene a fojtón!
Ezt már próbáltad? Csak kérdés kinek mekkora áramerősségre van szüksége és mekkora hálózat áll rendelkezésre ehhez!?
Egyébként nálam nem fröcsköl 130A -l sem 3.25mm-es bázikus, rutilos elektródát próbálva! Olyan mint 70-90A 2.5mm-es pálcánál!

T.mindenki Akihez a legközelebb van föltehetne egy-két oldalt a ferites, trafókról méretekről-sok ismeretlen trafóm van és jóvolna hasznositani.
A másikegy kérdés- mi a vélemény az egészhidas készüléknél a meghajtó trafó helyett lehetne alkalmazni a HCPL3120 optocsatolót+2dbmeghajtó tranzisztorral?Az 4dbHCPL+8trnyó???
Kösz András.

Lehet alkalmazni, de körülményesebb helyfoglalóbb, és drágább.
(3db független segédtápot kell biztosítanod melléjük, illesztés megoldása, nyákon elrendezni az egészet...)

Tanulságos amit írtál, ezt gondolom én róla:
- Kis áramoknál kell a 40-50 uH (18 menet) ha kisebb az túl nagy hullámosságot eredményez (százalékban) az ív nyugtalanabb
- A nagyobb menetszám (18) azt is jelenti hogy kisebb áramoknál kezd el telíteni a ferrit és a nagyobb áramoknál már kisebb az induktivitása, az áram százalékos hullámossága így közel állandó.
- az optimális induktivitás a hegesztő áramtól függ, ha kicsi akkor amiatt nyugtalan az ív, ha túl nagy, akkor az ív árama csak késve reagál az ív áramigényének megváltozására (ezért "lobog"), az egyensúlyi helyzet (az ív és az inverter karakterisztikájának metszete) oszcillálva áll be.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy 15-18 menet a legjobb, de 130A felett már teljesen telítésbe megy, ott valóban "erősebb" fojtó kellene.

A ferrit egyébként nem túl optimális fojtónak, hasznos lenne valamilyen porvasat beszerezni 3-5 cm2 keresztmetszetben... A nagyobb megengedett indukció miatt kisebb tömegű lenne, a frekvencia pedig nem anyaira problémás ha nem túl nagy az áram hullámossága.

Sanyi,én ezt el is hiszem,mert a Te fojtód 15 menetes,ami jóval hatásosabb.Amint írtam a 11 menetes nem az igazi a 12 menetes,még ha nem is hihető,hogy érezhető a különbség,egy kicsivel jobb,megkockáztatnám,hogy elfogadható.A lényeg,hogy a fojtóra is oda kell figyelni! Az eredeti orosz rajzon is 15uH (8-10 menet) tekercs szerepel,a Te rajzodon már 15 menetes van 2 pár U57 magon,a későbbin 1 pár U57 magon van 15 menet,ezek az általad írtakat támasztják alá.Kosoy 100A gépében,ami alapján az én kisebbik gépem is készült, 1 pár U57 magon 18 menet (75uH írja) rézszalagból adat szerepel.Szintén Kosoy nagyobbik gépénél (165A) már más magon,ahogy én megítélem ez EE mag lehet és a középső oszlop méretét adja meg (2x16x25 vagy 16x45mm),itt is 18 menet szerepel 0,6x40mm szalagból,induktivitása 70-90uH és 5mm a légrés.A dupla magos kivitelt még nem próbáltam.

István,örülök,hogy meg tudtam magam értetni,valóban ezt szerettem volna elmondani.Az U57 mag mint könnyen elérhető alkatrész jött a képbe és ahogy mondod és Tubi is mondja, magasabb áramon,130A körül illetve felette már ajánlatos a dupla mag ebben a kivitelben,ezt én is aláírom.Egy kérdésem lenne,mennyiben befolyásolná a telítést,ha a mag nem U alakú lenne,hanem a két oldala levágva (megoldható) és mint I mag lenne megtekerve?Nekem vannak láma kérdéseim,tessenek elnézni,mint mondtam,nem vagyok szakképzett villamos ember.A porvassal is megbarátkoznék,akár kísérleteznék is,csak hát honnan lehet könnyen beszerezni ide alkalmasat (?),az amatőrnek sajnos,vannak ilyen gondjai is.

Szóval, akkor a technológiai szempontokat figyelembevéve, a túl nagy fojtó sem jó, mert nagyon lelassítja az áram változásának a sebességét.

Feljebb kellene menni a frekivel... kisebb fojtó kellene, talán gyorsabban reagálna az ív igényeire.

A porvas (iron powder) jó lenne, de a megfelelőt nagyon drágán lehetne csak beszerezni. Amelyik igazán jó, annak az ára többszöröse a ferritének. Ráadásul a gyártók még mintát sem küldenek, talán a Micrometals-t kivéve.

A másik baja, hogy 300 ns késleltetéssel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogyha egyszer bekapcsoltak, akkor addig be is lesznek kapcsolva, hiába kapcsolja ki őket a vezérlő ic. Úgy lehetne használni őket- mert azért van ám előnyük is - hogy fázistolós vezérlést kell használni, ott egy félhíd mindíg 50%-os kitöltéssel jár. De igazából, az ilyen helyekre jobb a trafós meghajtás, egyszerűbb, ha az IGBT-k elszállnak, nem száll el a vezérlés is, robosztusabb, könnyebb nyákolni, stb.

Az U57 (TV sorkimenő) ferrit mint kényszer szülte megoldás, szerintem elég szerencsésre sikerült, nem tudom szándékos vagy véletlen volt az ötlet, de éppen a két nyitott hengeres szára okozhatja a viszonylag kellemes karakterisztikáját. I maggal szerintem rosszabb lenne.
A porvas sajnos nehéz ügy, pedig valahol láttam olyat is, amelyet épp hasonló célra gyártanak, ha megtalálom felteszem ide, bár ez sajnos számunkra inkább csak érdekesség.

Azért nem kell elkenődni. Úgy nem nehéz a legoptimálisabb megoldást megtalálni, hogy mondjuk a művelt nyugaton laksz, tiszteséges fizetésed van és abból bármit meg tudsz szerezni mondjuk két nap alatt.
Itt egy kicsit bonyolultabb, de büszkék lehettek rá, hogy legalább olyan gépet tudtok csinálni, mint bárhol a tehetősebbek...

Azért nézd meg a Micrometals-t, kérj mintát, hátha küldenek.

Szia!
Biztosan nem erre gondoltál, de ez a pdf is tartalmaz biztosan használható információt valaki számára.

Megtekertem az újabb (eredeti maci doksi szerinti) illesztőtrafót. E25-ös mag. Normál 0.3-as huzal, semmi keverés a tekercsekkel. Itt a légrés 0.5 (a mag által adott, sajnos alá nem tudok menni) Sajnos megint meglett a 0,2V asszimetria a két meghajtó tekercs között, de most nem érdekel. A görbék számomra azért sokkal szebbnek mondhatók. Nincs meg a tetőn az az utolso negyedben lévő durva leesés, (zeneren mért feszültségnél) ami az EC maggal megvolt. Sajnos az a mag is alapból 0.6-os légréssel rendelkezett, így ott sem tudom ezt csökkenteni. (Bár nem tudom, hogy síkköszörűvel lehet-e a ferritmagot elköszörülni. )
A szekunder tényleg olyan, mint ha felcseréltem volna a szkópzsinórt az impulzustrafó kivezetésein, de úgy emlékszem, hogy jól megnéztem. De tévedni emberi dolog.
A mai mért trafón megmértem a 609181-es hozzászólásodban leírtakat. Csak én a 2-2db más típusú IGBT-k miatt 33n-s kondenzátorral terheltem le a meghajtót. Sajnos a felfutási idő 12V-ra 820ns lett. A lefutási idő 2V-ra épp 150ns.
Ha kérdezhetek. Miért így kell kiszámolni az IGBT bemeneti helyettesítő kapacítását ehhez a számoláshoz? Az adatlapon szerepel egy bemeneti kapacítás érték, ami jóval kisebb (esetemben 1,5n per IGBT), mint ami a levezetéseddel kijön. Nem kétségbe akarom vonni az igazadat (h..e vagyok én ahhoz), csak érteni szeretném. (és a 2*1,5n-val jó lennék trafóügyileg 280ns felfutással és 52ns lefutási idővel)

Ottó,légy szíves nézd meg,ha lehetséges,hogy mi lenne,ha a 2 számú tekercs lenne az IRF540 fetre kötve és az 1 és a 3 lenne a szekunder,a 4. legyen továbbra is a lemágnesező.
Köszönöm!

Én a korábbiakban nem azt mondtam, hogy a szkópot tetted fordítva rá, hanem, hogy a szekunder tekercset kötötted be fordítva.

Nem értem, hogy a két szkópábra miért különböző? A szekunder oldalon levő zeneren mértél? A második ábra jó, de az elsőn megvan ugyanaz a lekonyulás a bekapcsolási idő végén. Szkóp meleg pont a zener katódra, a GND az anódra megy. Így mértél?

Lehet köszörülni a ferritet, de ha azt akarod, hogy nagyon pontosan egy síkban legyen, ahhoz már nem elég a sikító. Egyébként, az acélhoz való korong viszi, mint a vajat.

Ne a fel- és lefutási időket mérd, hanem azt, hogy mennyi a késleltetése az áramkörnek, vagyis egyik sugár az IRF 540 gate-en, a másik meg a zener katódján. ( erre az időre kösd össze a zener anódját, meg a vezérlés GND-jét. ) A bekapcsolási késleltetés, tehát, amikor a gate-n felmegy a fesz és a zeneren katódján is, az nagy lesz, lehet 800 ns, nem annyira érdekes, de nem lehet a us-os tartományban. A kikapcsolási késleltetés, tehát a két jel lefutási ideje közötti különbség viszont minnél kisebb legyen. Ha ez 150 ns, az már nagyon jó. Jó lesz ez a trafó, csak még nem ártana egy szigetelésvizsgálat, de ne azt nézd, hogy hány ohm, hanem, hogy nem üt e át. Elvileg, 4 kV-on kellene mérned... ( erre mindenki tiltakozni fog, pedig ez a szabvány... és ezt nem is olyan könnyű megvalósítani)

Az az 1,5 nF csak a gate-source kapacitás. Lehet, hogy műszerrel ezt lehet mérni, nem tudom, sosem használtam, lehet, hogy nagyfrekvenciás alkalmazásokban van jelentősége ( pl: rövidhullámú adók ), egy rezgőkör kapacitása mellé kell elképzelni és akkor ezzel együtt kell kihangolni az adott frekvenciára? Amiről én írtam, az a totál gate töltés. Ez utóbbiból számított kapacitás azért nagyobb, mert mikor bekapcsol az IGBT, akkor a kollektor-emmitter feszültsége elkezd csökkenni. Sajnos, a kollektor-emmitter között is van egy kapacitás, így azt is ki kell sütni ahhoz, hogy a tranyó bekapcsoljon. És még a kollektor és a gate között is van egy kapacitás, azt is ki kell sütni, hiszen a bekapcsolás előtt az is fel volt töltve a tápfeszre. A kisütés/feltöltés folyamatot végül is a gate-n keresztül indítjuk és hogy ezzel ne kelljen túl sokat foglalkozni, hogy végül is mekkorák a kapacitások, inkább töltést adnak meg. Vagyis: áram-idő szorzatot. Ez a totál gate töltés.

"4 kV-on kellene mérned... ( erre mindenki tiltakozni fog, "
Igen, ez a feszültségérték az impulzusüzemű transzformátorok darabvizsgálatára előírt 1.vizsgálatkori érték. A vizsgálatot a tekercsek és a vasmag között is el kell végezni. A szabvány meghatározza a mérés menetét is, de ehhez sajnos kevés vizsgálatot végző ragaszkodik.Annyit viszont a trafó érdekében érdemes betartani,hogy az azonos tekercsek kezdő-végző végeit össze kell zárni, és a feszültséget fokozatosan kell emelni a kívánt értékig.
A németek általában feltüntetik a trafók oldalán a vizsgálati feszültség értékét.

Igen ez régen úgy nézett ki a MEEI részéről, hogy 4 kV-ot kell tudni egy ilyen jellegű berendezésnek a hálózati oldal és a kimenet között. Ezen belül, a hálózati oldal és a föld között 2,5 kV-ot. A kimenet és a föld között pedig 500 V-ot. Azért ez nagyon érdekes: hogy lesz a két utóbbi értékből 4 kV? erre a MEEI-ben egy vállvonogatás volt a válasz...

Kúszóútban meg a kimenet -bemenet között 8 mm, a bemenet és a föld között 4 mm, a kimenet és a föld között 2,5 mm. ( ha jól emlékszem... ) Itt sem jön össze a két utóbbi értékből a 8 mm...

Szóval, nem ártana valami pontosat tudni erről.

Csináltam egy deszkát és kipróbáltam Gate meghajtó trafóhoz porvas gyűrűt, ferrit gyűrűt, E20-as trafót!
Egy jelalak az 1-es tekercshez képest fordított irányú 2-3 tekercsekkel!

A deszka! A Gate trafók 3 tekercsel készültek!

Porvas gyűrűvel!

Ferrit gyűrűvel!

E 20-as maggal légrés nélkül!

A porvasgyűrűnél a meghajtó fet melegedett! Nem jó!
Az E20-as trafóval már jó volt, de nem az igazi!
A 20x12x10 Ferritgyűrűvel volt a legjobb a 2-3-as tekercsek között nem látni eltérést! Viszont ennél nagyon kellemetlen a szigetelést jól kivitelezni!(nekem az volt)
A CuZ huzal minden esetben 0.25mm átm. volt!
Mind három tekercs 50-50 menet!
A lemágnesezés a Colt 1300 ról származik!

Szia!
A 4kV-os érték az minden esetben a beépítetlen állapotú-de beépítésre kész alkatrészre vonatkozik, nem a kész berendezésre. A kész berendezés 1.vizsgálata már ennél alacsonyabb feszültségértékkel történik.
Gondolj bele, ha 4kV-al vizsgálnának a kész gép hálózati és kimeneti kapcsai között, mit csinálnának a 2,5kV-os optócsatolók? A legtöbb inverter tartalmaz ilyen visszacsatolást. A vizsgálati feszültség értéke mint a tekercs-tekercs közötti vizsgálatnál, mint a tekercs-vastest közötti vizsgálatnál azonos.(itt most a trafókról beszélünk) Az alkatrészek 1.vizsgálatát a primer és a szekunder között fellépő maximális feszültségkülönbség háromszorosával kell vizsgálni,de minimum 1000V-al. Ez a hálózati frekvenciáról üzemelő eszközökre érvényes. A nagyfrekvenciás kapcsolóüzemű berendezések trafóit 4kV-os 10ms-os impulzussal vizsgálják. Ezt a feszültségsokkot kell neki kibírnia, de természetesen az 1000V-os vizsgálatot tartósan(1percig) el kell viselnie. A munkába állított invertereket időszakos vizsgálatnak is alá kell vetni, ennek gyakorisága 1 év, plazmavágóknál 6 hónap. A készre szerelt gép vizsgálati feszültsége a névleges feszültség 1,5-szerese. 230V-os gépnél 500V, 400V-os gépnél 1000V.(mivel nincs közbenső feszültségérték a szigetelésvizsgálókon) De ezt a vizsgálatot csak az végezze, aki nagyon pontosan tudja,hogy a vizsgálófeszültség merre folyik,mert a gépet tönkre is lehet tenni vele.

Szia Sanyi!
Ennél tanulságosabbra nem is lehetett volna kitalálni.
Most azt kellene kipróbálni,hogy változatlan trafókkal, de kb. 60kHz-el megküldeni, akkor milyen lesz a jelalak. A vasmagok gerjesztése úgyis kisebb lesz a megnövelt frekvencia miatt. Legalább tudnád tesztelni a ferritjeid átviteli jellemzőit. Aztán majd jöhetne a teszt átszámolt menetszámmal is.

Még annyit talán, a korábbi h.sz-ben azt írtam,a feszültséget fokozatosan kell emelni. Ez a roncsolásos átütési szilárdság vizsgálatra vonatkozik.

Nem tudod véletlenül az ide vonatkozó szabványszámokat?

Ez az optocsatolókkal úgy volt, hogy olyat lehetett csak használni, ami kibírja a 4 kV-ot. A lábai között meg egy rést kellett kivágni, mert még az 5 kV-os optóknak sem volt meg a 8 mm-es lábtávolsága. Ezért inkább CNY62-t használtunk, az 7,5 kV-os és sokkal távolabb vannak a lábai.

A legnagyobb baj, hogy annak idején is csak szájról-szájra terjedtek ezek az információk. Pedig nekem mostanában hivatkoznom is kell(ene) ezekre egy-egy munkám során...

Maga a porvas nem melegedett?

De hát 64KHz-en megy most is! a szkóp ábra alján ott van!