A kábel az egyik legfontosabb elem. A jobb kábeleknek kisebb a csillapítása és hosszabb kábel esetén sem csillapodik a jel jelentősen, nagy a sávszélessége és azon belül nem ingadozik jelentősen a csillapítása, ezáltal nem lesz az egyik adó szép a másik pedig szemcsés.

Sajnos a jobb kábel vastagabb is , nehezebben szerelhető és húzható, ha csőbe teszed, de a végén megéri a plusz melót és pénzt.

Én itt vásárolok....

Sziasztok!
El tudná valaki küldeni nekem ennek az antennaszimmetrizálónak a nyák rajzát? A környékünkön (Vác) sajnos teljesen megszünt a balun trafók árusítása, és nem akaródzik az áru értékének többszörösét kifizetnem a szállításra.
Nagyon köszönöm!

Üdv mindenkinek! Azt szeretném megtudni, hogy ha összekötök egy 50 Ohm-os kábelt és egy 70 Ohm-os kábelt egy csatlakozóval, akkor mi történne? (TV esetében)

Semmitől a szellemképen át a furcsa zavarokig bármi. Attól függ milyen hosszú kábeleket kötsz össze, milyen jelszintű és hány adó van a kábelen.

Amennyiben kábel Tv.van 2készűléket splitterrel összeköthetsz akár 50ohmos Rg.58 koax.al is.4-6db.Tv.készülékhez 20-25db. erősítésű szélessávú erősítő kell,pl.3tranzisztoros 12V.ról,és a 4-6os splitter.Ekkor 15m.koax.ot használhatsz Tv.n ként.A kimeneti jelszint 80-100db.körüli lessz.Ez elegendő bármely színes Tv.nek.

Sziasztok!
Van a padláson két lepke antenna. Ezek ilyen házi gyártmányú antennák, fakeret, arra kifeszítve egy sűrű szövésű fémháló, két rézből készült fémrúd, azoknak a végein pedig 1-1 háromszög alakú alumínium lemez. A két antenna teljesen ugyanolyan, és ellentétes irányba néz, az egyik a tokaji adó felé, a másik Nyíregyháza felé. Ez a két antenna egy koax kábellel össze van kötve, és így megy 1-1 koax kábel 2 tv-hez. Az egyik tv-hez 15-20m hosszú kábel megy, itt tiszta kép van, a másik tv-hez csak 5-10m a kábel, itt néha nagyon szellemképes a kép. A két antenna közösítése és az osztás egyszerű vezetékelágazásokkal történik. Próbáltam készíteni egy antennaosztót, de az sem segített a problémán, sőt annál a tv-nél hangyás lett a kép, amelyiken a hosszú kábel van.
Hogyan lehet orvosolni ezt a problémát? Lehet gond a két antenna összekötése, vagy túl nagy a jel amplitúdója, és túlvezérlem a tunert azért szellemképes?

Közösítő szűrővel kell őket összekötni. Ha igazán jó képet akarsz csatorna szelektív szűrő kell.Tudod melyik irányból milyen csatornán jön az adás? A közösített közel egy szintre hozott jelet kell a két tévére szétosztani egy iránycsatolt osztóval.

Azt találtam a neten, hogy Nyíregyháza felől a Kölcsey Tv-UHF53, a nyíregyházi Tv-UHF39, Tokaj felől Duna Tv, Duna Tv2, RTL Klub, Tv2-UHF63, M1, M2-UHF68.
Felmerült egy újabb kérdés. A Tv-ken csak az M1, RTL Klub, és a Tv2 fogható be a tokaji adó felől, a Duna Tv1, a Duna Tv2, és az M2 meg nem, pedig nem is kódoltak, mitől lehet ez?
Lehet úgy antennaközösítő szűrőt alkalmazni, hogy mind UHF-en jön be?

Azok digitálisan jönnek. Setup box,vagy digitális vételre alkalmas TV kell hozzá. Nem tudom van-e a környékeden antennás bolt, ahol kapható kész szűrő. Ha nincs, neked kell csinálnod. Bár ez tapasztalat nélkül elég nehéz. A nyíregyházi antennára egy alul áteresztő szűrő kell a 53-as csatornára. Ez beengedi a 39-est is de kiszűri a szellemképet okozó 63-68-ast. A másikra egy felül áteresztő kell a 63-asra ez beengedi a 68-ast, de szűri az alsókat. A két jelet kell közösíteni egy iránycsatolóval.Majd szétosztani a két TV-re. De ha veszel setupboxot egész biztosan nem lesz szellemkép problémád. Ez a megoldás ugyan drága egyenlőre, de 2012 után úgysem lesz más adás.

Hűha... Úgy látom nem egyszerű a dolog. Mondjuk EZ nem jó az én problémámra? A kér bemenetre UHF kell, hogy kerüljön, a kimenet pedig mehet egy osztóba.

Megpróbálhatod, de az a gyanúm szellemképes lesz, mert az antennák ha gyengébben is, de veszi azokat az adókat is amik nem a főirányból jönnek. Ezeket közösítve az eltérő fázisú jelek szellemképet okoznak. Innen nem tudom persze megítélni a különféle jelek erősségét, és szerencsés esetben akár működhet is. Ezért javasoltam a szűrőket.

És ilyen szűrőket építenem kell, vagy valahol hozzájuthatok készen is? Mert sehol nem találtam neten ilyen szűrőket

Építhetsz is, de amikor még antenna szereléssel foglalkoztam, voltak helyek ahol igény szerint készítették.
Tán még most is van ilyen. Saját kezűleg is csináltam néhányat anno. De házilag nehéz behangolni tökéletesre.

Hmmm... Értem. Köszi a segítséget, még meglátom mit fogok vele csinálni, lehet leveszem az egyik antennát, és akkor nem lesz gond, vagy marad ilyen, mert a közösítés az elég bonyolult.

Sziasztok!

Van egy kérdés ami engem nem hagy nyugodni. Egy tvs rendszer impedanica illesztését azthiszem már értem. Van egy antenna, aminek a talpponti ellnállásának meg kell egyeznie ha közvetlenül a tvbe van dugva (kis szobaantenna), vagy egy megfelelő impedanciájú kábel közbeiktatásával van ugyanez megoldva.
Most a kérdésem, illetve értetlenségem tárgya, hogy épületekben a különböző topológiájú antenna hálózatoknál ez az impedanica illesztés hogy alakul. Ezen belül is az aljzatokat nem értem igazán.
Most tekintsünk el egyenlőre a különböző szűrős aljzatoktól, csak nézzünk olyat amin csak egy IEC TV-s kimenet van.
Soros topológia esetén egy átmenő aljzatnak mi van a belsejében? Egy splitter ami a kicsatlakozó és a továbbmenő ágat osztja szét? Vagy simán csak meg van csapolva az átmenő ág? Utóbbi esetben nem nagyon érteném a továbbmenő ágon a végzáró ellenállás szerepét.
Általában a szerelvénygyártók katalógusaiban 3 jellegű aljzat szerepel. Átmenő mint amiről az előbb is beszéltem, végzáró amihez odaírják hogy pl. 14dB csillapítás, és egy másik fajta végzáró, amihez meg odaírják hogy 1,5dB csillapítás, illetve azt is jelzik egy ez utóbbi csillagpontos hálózatokhoz van kitalálva. Na most ezek között mi a különbség. A csillagpontos végzáró aljzat csak egy simán direktbe kötött csatlakozó? Tegyük fel hogy így van és eddig még érteném is.
De akkor mi célt szolgál a másik fajta végzáró, ami elvileg a soros hálózatokhoz lenne? Ebbe ugyanaz van mint az átmenő aljzatban (pl. egy splitter a kicsatlakozó felé és egy továbbmenő), csak gyárilag a továbbmenő le van zárva egy 75Ohm-os ellenállással?
De akkor ehelyett miért nem lehetne direktbe rakni a másik fajta végzárót is? Minek egyáltalán a záróellenállás, ha a végkészülék impedanciája is 75Ohm?

De mi van ha a végkészülék tulaja úgy dönt, hogy kihúzza az antennát, mert vihar közeleg, s nem akarja fogy a villám bemásszon a TV-jébe?
Amúgy egy ferritgyűrűs induktív kicsatolók vannak bennük. A csillagpontosnál az osztóban van a kicsatoló.

Köszönöm, kezdem kapizsgálni a dolgot.
Csináltam egy általam feltételezett helyettesítő ábrát. Helyes amit lerajzoltam?

Igen, csak a splitterben nem egy, hanem leágazásonként külön van a mikrótrafó. Mintha a soros dug aljakat egy dobozba tennéd.
Csak érdekel a topológia, vagy van szándékod valahol alkalmazni valamelyiket?

Köszönöm!
Érdekel a dolog, főként azért is, mert erősáramú tervezéssel foglalkozom (kezdő segédként) , és néha tv hálózatot is kell rajzolni tessék-lássék módjára. És mostmár szerettem volna tisztában lenni a szerelvényekkel és a topológia kialakításával.

Annyit azért hozzátennék, hogy a csillagpontos változatban is ugyanazokat az aljzatokat kell használni, mint a soros változatban. Nevezetesen, a kábel végén az 1.5 dB kicsatolású véglezárós kivitelűt. Ebben az esetben is fontos az összes szétosztott ág pontos lezárása.
A lényeg az, hogy a falicsatlakozók kimenetén minden esetben rendelkezésre álljon a TV készülékek számára az 55 - 80 dBu közötti jelszint, a teljes vételi sávban 49 - 680 MHz között. Ezt csak úgy lehet biztosítani hosszú soros rendszerek (pl. 10 em épület esetén több mint 30 - 40 m) hogy a szétosztó erősítő kimeneti szintjét úgy állítjuk be, hogy a legutolsó csatlakozó kimenetén a legfelső csatornán 55 dBu -nál nagyobb szint legyen, figyelembe véve a 10 db aljzat átmenő, és a 30 - 40 m kábel csillapítását. Az elosztó erősítő kimenő szintje ilyenkor többnyire a maximumra van állítva, ami kb 100 - 120 dBu, ezért az első néhány csatlakozó aljzat nagy kicsatoló csillapítású 20 - 25 db -s legyen, a túlvezérlés elkerülése miatt. A kábel hosszán tovább haladva lehet egyre kisebb kicsatoló csillapítású csatlakozókat használni.
Az iránycsatolós fali aljzatok kicsatolási csillapítással vannak jellemezve, az átmenő csillapítása 1.5, a vissz irányú csillapítása >30 dB ami az egyes TV k közti megfelelő elválasztást biztosítja.
Ezért is kell a csillagpontos elosztásnál is véglezárós, iránycsatolós aljzatot használni. (bár látszólag szükségtelennek tűnik)
Szerelésnél pedig nagyon fontos a reflexiómentes szerelés, mert egy hibás kötés hosszú kábel esetén mágikus jelenségeket produkálhat.

Köszönöm a segítséget!
Sajnos már kezdtem azthinni, hogy értem a dolgot, de megint belezavarodtam. Mellékeltem a probléma forrásának tekinthető katalógusoldalt.



Ugyanazokat? Pont arra a következtetésre jutottam az előbb, ahogy a rajzon is látszik, hogy a csillagpontosra a sima direkt kivezetést kell használni (7759 65), ami 1,5dB -es, sorosra pedig az átmenőket (7759 67), és ugyanezeknek az átmenőknek - feltételezésem szerint - gyárilag záróellenállással szerelt változatát (7759 66).



Akkor azt mondod, hogy a csillagpontosnál kéne a sorosnál is használt "átmenő + záróellenállás" típusút használni? Akkor mire való az a "csillagpontos" végzáró szerelvény (7759 65)?

Kérlek nézd meg a katalóguslapot, és ha nem terhes feladat számodra, kérlek írd meg típusonként hogy az konkrétan mit tartalmazhat belül, és hol kell/szabad/lehet alkalmazni.

Sajnos, amit csatoltál képet azon elég lazán vanak kezelve a fogalmak. A szűrő, amit említ, az tkp. az egy ferrites szélassávú iránycsatoló, és mindegyikben benne van, azzal, hogy a 65, 66 végű tartalmazza a lezáró ellenállást, a 67 végű átmenő, tehát nincs benne lezáró ellenállás, a 80 végű pedig set top boxhoz, beltéri egységek csatlakoztatására szolgál, sem iránycsatoló, sem lezárás nincs benne.
Javaslom, hogy a gyártó gyártmányismertetőjéből szerezz információkat, és ne egy hiányos anyagismerettel rendelkező bolti eladótól, ha tervezed a hálózatot. Pl. sokkal több kicsatolási csillapítású aljzat lézezik, mint a csatolt listában.
A splitter maga is egy szélessávú iránycsatoló, helyes működéséhez az esetleg nem használt kimeneteit is le kell(ene) zárni egy lezáró ellenállással, de ez a viszonylag nagy visszirányú csillapítás miatt nem annyira kritikus, el is szokták hagyni, de ez nem korrekt. Digitális TV szétosztásánál, magasabb frekvenciákon (beltéri egységeknél) már problémás lehet.
Egyébként gondolj arra, amit Action2K említ, mi van akkor, ha egy TV készülék nincs bedugva, ami egy többszobás lakásban előfordul, hogy több helyre kell kiépíteni a csatlakozást, mint ahány helyen nézik a TV -t. Ettől nem borulhat fel a kiépített hálózat egyensúlya.

Köszönöm újra.
Lehet én vagyok teljesen kuka a témához, de egyszerüen nem tudok túljutni rajta.
Ezek Legrand szerelvények, gyakorlatilag magyarországon perpill. ezt szerelik a legtöbb helyre, de sajnos a legrand katalógus elég szűkszavú, és az online katalógusban is csak a mellékelt szerelési útmutatót lehet beszerezni.
Ebben felső részen van egy táblázat, ami a szűrt sávokat jelzi, de - pont azért hogy a szűréssel ne bonyolítsuk a dolgokat - most a szűrő nélküli pucér IEC TV vagy F csatlakozós aljzatokról beszélünk.



Hát ezt a mondatod nem pontosan értem. Azon a képen csak az szerepelt hogy "szűrő nélkül".



De akkor mi a különbség a kettő között? Miért írják rá hogy csillagpontos az egyikre? Illetve mint a szerelési útmutatóból is látod (amúgy szereltem is ilyet a minap próbaképp), a 80 és a 65 az autómata klikkelős sorkapocs identikus a 2 típusnál, csak az F és az IEC csatlakozóban különböznek. Egyébként az én meglátásom szerint itt közvetlenül érintkezik a kábel 2 ere a csatlakozó felülettel. A 66 és 67 es ezzelszemben teljesen más mechanizmusú sorkapoccsal rendelkezik. Ott sokkal jobban el tudom képzelni az általad említett iránycsatolót, mert ott elfér a szerkezetben.



Ezt sem tudom felfogni. A STB-okat direktbe lehet csatlakoztatni, mást viszont nem? Ez milyen set top boxokra vonatkozik? Csak SAT vagy DVB-C? Vagy már pl. az én Toshiba TV-mre is amiben DVB-C tuner van, vagy pl. a PC-m ben lévő DVB-C kártyára is?
Illeve ebből is következik a kérdés, hogy most ha mindenhova iránycsatoló kell, és minden aljzat (kivétel a 80 as) iránycsatolós, akkor hogy lehet hogy pl. egy kis szobaantennát direktbe dugok be a tv hátuljába? Mivan ha egy hagyományos tetőantennát az erősítő után bevezetek a házba az egyetlen falialjzatomhoz. Ennek is iránycsatolósnak "kell" lennie ezekszerint? De akkor elmondásod szerint egyik aljzat se ilyen, kivétel a 80-as. Pedig itt ha kihúzom az aljzatból, biztos hogy nem billentheti fel az impedancia egyensúlyát a trönknek, hisz nincs másik aljzat és TV amit zavarhatna.

Elnézést a sok buta kérdésért, de tényleg szeretném már megérteni a dolgot, és az aljzatok közötti különbséget.

Én egy egyszerű egyirányú elosztóhálózatról beszéltem. A mellékletből kiderül. hogy a 80 -as végű az egy egyszerű F csatlakozós falicsatlakozó, ezért kétirányú, ami szükséges a fejegység távtáplálásához, valamint a 22 kHz -es kapcsolójel LNB hez juttatásához. Ez egy beltéri egység csatlakoztatására alkalmas, és a "csillagpontos" hálózatot (több beltéri egység koszolgálása) nem splitterrel, hanem egy spec mátrixkapcsoló egységgel kell megvalósítani.
A többi falicsatlakozóra nézve az iránycsatoló nagy visszirányú csillapítása miatt visszirányú szűrőket iktatnak be ami átviszi a 22 kHz kapcsolójelet, valamint a kábelnet modem csatlakoztatásához szükséges 40 MHz alatt frekvenciákat. Erről a visszaúti szűrőzésről az esetleges splitteres szétosztó elemnél is gondoskodni kell, amennyiben szükséges.
A kicsatolási csillapítás általános esetben nem annyira lényeges, ha viszonylag rövidek a kébelhosszok.

Persze lehet mindent direktbe csatlakoztatni, de akkor ha az egyik TV -t elviszed javítatni, borul a szétosztó hálózatod.

Na megint közelebb kerültem a dologhoz, de még mindig vannak homályos pontok.
Arra rájöttem hogy sok probléma abból ered, hogy itt keverjük a splittert (vagy magyarosan osztót) az iránycsatolóval (directional coupler, vagy tap).
Azt már tudom hogy a splitter az egyszerűbb cucc ami egyenlően szétosztja a teljesítményt.
Az tap az kicsit bonyolultabb, de kb ugyanazt csinálja, szétosztja a trönköt, viszont nem egyenletesen, hanem inkább a trönkről kisteljesítményű leagazásokat csinál.
Ez tiszta.

Amit nem értek, hogy a kettő nagyon hasonló felépítésű is azthiszem, de mint az alábbi mellékelt ábrából is látszik a lezáró ellenállásos dolog eltérően megy a két esetben. Splitter esetében a szétosztott ágakat soros rendszerben átmenő aljzatokon lehet átvinni és a végén ugyanilyen záróellenállásos átmenő aljzattal kell zárni.
Az ábra szerint ha csak 1 darab aljzat is van egy splitter ágon, akkor is kell lezáró ellenállás.

Ezzel szemben a tap esetében az elmenő ágat az ábra szerint ha egy aljzat van rajta lehet közvetlenül kötni, nem kell záró ellenállás.

Most akkor az egész arra megy ki, hogy a tap egyfajta "tűzfal" ami a leágazásokról visszafelé nem engedi át a reflexiót, vagy bármi zavart? Ha csak egy direktbe kötött aljzatom van, illetve ezt nem terminálom le, kihúzom a tvt stb. akkor az nem terjed vissza a trönkre? Viszont ha a tap os leágazáson már több aljzatot sorosan kötök, akkor megint kell lezáró ellenállás meg iránycsatolós aljzatok, hogy egymást ne zavarják?

A splitter esetén mindez viszont nem igaz, mert ott meg visszamegy a reflexió a bejövő ágra ha nincs terminálva az egyik kimenete?

Ezek alapján egy példával élve: Ha egy társasház szinti kábeltv elosztó dobozában egy splitter osztja szét a 8 előfizető között az adást, akkor ha én erre direktbe kötök egy aljzatot és így nézem az adást tvn, semmilyen hátrány nem ér. Viszont ha kihúzom az aljzatból a tvt, akkor ezzel a többi lakásnak rontom a vételét? És erre megoldás ha a splitter ezen leágazására egy végellenállásos, iránycsatolós aljzatot rakok, de ez csak a többi lakónál jelentkezik előnyként, ha én kihúznám?

És például ezek alapján az nem problematikus hogy a szinti elosztóban pl. a 8 as splitterre csak 2 lakás van rákötve egyszerre mert annyi előfizető van éppen? (Többi splitter kimenet meg nincs lezáróellenállással terminálva)

Sziasztok!

Kábel TV antenna elosztóba úgytudom ellenállásoknak kéne lenni, de nekem mindegyikben csak sima drótok vannak!
A mellékelt képen látható, hogy is van elosztva az antenna!
Az lenne a kérdésem, hogy ezt hogy kell kötnöm és hány ohmos ellenállások kellenek a drótok helyett, hogy jó legyen minden?

A kábel TV elosztókban nem "sima" drótok vannak, hanem iránycsatolók. Ezek azért jobbak mint az ellenállásos osztók, mert az ellenállásosnak nagyobb a csillapítása.

Nekem ebben sima drótok vannak! Legalábbis annak nézem!
Hogy tudom megoldani, hogy jólegyen? Vagy vegyek másik normális elosztókat? Csak ugye honnan tudom mi van benne?!

Ilyet vegyél (unas_308958[1].jpg). Ilyet meg már ne (287129[1].jpg).