3 fázisú szilárdtest relé. Létezik 230V-os vezérléssel is. 3x50A az már ipari teljesítmény. Nekem csak 3x45A-es Omronom van és az is 3...32V DC vezérlésű. Egyébként ha a fűtőbetét (ek) olyan, hogy a csillagpont nincs a nullára kötve akkor elég 2 db 1 fázisú, de 500V-os szilárdtest relé is.

Valóban létezik ilyen gyáriban, de arany áron!!
Azért szeretném legyártani, mert havi 1-2 darabra lenne szükségem belőle, ugyan is én gyártom a kazánt is.

ha te gyártod a kazánt, akkor talán szét tudod választani kettőbe fázisonként a terhelést, ugyanis az 50A triacban vagy tirisztorban drága jószág. tirisztor talán elérhetőbb, de abból meg duplán kell. kb. 2000Ft/db. a meghajtásuk egy triac vezérlő ic-vel, kb. 100Ft/db simán megoldható. pl. MOC3041-el, amiben már nulla átmenet figyelés is van, ami hasznos dolog , ráadásul opto, tehát leválasztott, egy ledet azzal hajtasz meg, amivel akarsz.

Így igaz, legyártani olcsóbb, mert a munkadíj nálad marad. A két tirisztorral kevesebb a melegedés, mert eggyel keveseb P-N átmenete van - én azért szeretem jobban. És ne felejtsük el, hogy ilyenkor csak az egyik félperiódus árama folyik rajtuk.

A terhelést gyakorlatilag 12 amperenként szét tudom szedni. tehát így már csökkenthető a triak terhelése.
Minden triaknak kell egy meghajtó, vagy csokorba lehet őket fogni?

A Günther-nek vannak 1 fázisú nagy áramú szilárdtest reléi normál tokozásban megfizethető áron. Ebből 2 db csak belefér a költségvetésbe. Sztem mindenképpen jobb, de főleg elegánsabb mint a barkács. Az áramlásérzékelő sem olcsó dolog és gondolom teszel bele egy független biztonsági kört is mágneskapcsolóval. Szóval összejönnek a költségek.

fázisonként 45/12 az hogy jön ki?
ha ketté veszed a kb. 45A-t, akkor pl. BTA-140-essel tudod kapcsolni, ami 25A-t tud, 300Ft körüli áron megkapod. triakonként kell 1 meghajtó, azon a 100 Ft-on ne spórolj, a triaknak is kell vezérlő áram (kb. 35mA). így 6 triac +6 meghajtó az kb. 2400 Ft, hozzájön még az apróság, az egészet darabonként (3*45A) 3000 Ft körül kihozod. ez alá semmivel nem lehet menni szerintem de ha valakivel megcsináltatod, akkor is olcsóbb, mint egy hasonló tudású szilárdtest relé vagy mágneskapcsoló.
az pedig, hogy barkács vagy sem, az főleg a kivitelezéstől függ. be kell tartani az előírásokat, ajánlásokat és akkor egyenértékű cuccod lesz a "gyári"-val.

Sziasztok

1,5 kW 220 V-os villanymotorhoz akarok indító ill. üzemi kapcsolás kiváltására szilárdtest relé áramköröket csinálni.
Ez a kapcsolás szimpatikus nekem, mivel minden megvan hozzá.
A kérdés, bármilyen triac-ot, ill. optotriacot használhatok, az nullátmenetnél fog kapcsolni?
Ez az áramkör megfelelő ilyen teljesítményű villanymotor kapcsolására is?

üdv

Szia!



Nem. Ez a kapcsolás csak akkor gyújt nulla-átmenetnél, ha az optocsatolód nullátmenetes, egyébként nem figyeli a nulla-átmenetet.
Ha az szeretnéd, hogy nulla-átmenetnél kapcsoljon, akkor pl. MOC3041, MOC3063 stb. optotriakot kell használnod.
A kapcsolható teljesítmény a triak teljesítményétől függ, 1,5KW-hoz 16A-es triak illik.

Hali
Szoval nem egeszen egyszeru a valtoaramu motorok inditasa SSR-el. Szamold azt hogy mennyi az inditoarama egy 1.5kW motornak. A tipustol foggoen tobbszorose is lehet(akar 5szoros is). Azonfelul a megszakitaskor fellepo feszultseg szinten tobbszorose a mukodteto feszultsegnek . Vegyunk egy 1.5 kW-os motort. Nevleges arama 6.5 A. Indulaskor a raakasztott tehertol fuggoen akar 33 A is lehet a felvetele Tehat nem is olyan egyszeru a dolog. A megszakitaskor akar 1000 V fele is mehet a feszultsegcsucs. Ezert nem terjedt meg el a SSR inditorele. Meg lehet probalni, de igen combos alkatreszekkel kell dolgozni.
Udv Vili

Hali!

Olyan kérdésem lenne a tisztelt társasághoz , hogy van egy ilyen SSR-em. (pontos típus:MP240D4)
Egy pákának a fűtését szeretném vele kapcsolgatni, ez idáig nem is lenne gond. De mivel hőfokszabályzós páka, ezért PWM-el kellene. Bírja ez a PWM-et ? Milyen frekvenciáig ?

Üdv és előre is köszi: Kiborg

Szia!

Mivel(gondolom) 50Hz-ről fog működni nem sok választás van szerintem..

Szia!

Igen 50Hz, de 24Vos wellerről van szó, lehetséges lenne 24V-t egyenirányítani és FET-tel kapcsolni is.
Ez a két lehetőség között vacillálok, hogy melyik lenne a jobb és elegánsabb.

Üdv Kiborg

Hali
Ezek nullatmenetes SSR-ek (Zero Crossing). Csak egesz felhullamokat kapcsolnak. Csak lassu PWM johet szoba (mint emlitettem a masik temaban). 50 Hz csomagokat lehet hasznalni. 1 sec alatt 100 felhullam, tehat lehet 0-100 % vezerles.
Udv Vili

Szerintem egyértelmű: 50Hz SSR.
Nem tudok elképzelni olyan általános alkalmazást forrasztóra, hogy az 50Hz-s szabályozásnál gyorsabb kelljen. A tőtehetetlensége sokkal nagyobb.

Hőtehetetlensége akart lenni.

Biztos vagy abban hogy PWM szabályzós? Nem kevered a PID szabályzással? Nem mintha ez utóbbira is szükség lenne egy páka hőfokszabályozásához. Még egy sima kétpont szabályzó is tökéletesen megfelelne szerintem, dehát lehet bonyolítani a végtelenségig.

Szia!

A vezérlőbe a programot én fogom írni, tehát amilyen karakterisztikát rakok/írok bele olyan lesz.
Itt mindössze a "nagy" áram kapcsolásának mikéntjéről gyűjtök némi infót, hogy melyik lenne az egyszerűbb.

Kiborg

ui: igazából azt hogy mi is az a PID nem vágom. Röviden elmeséled ?

Sziasztok

Köszi az infot, ezek szerint csak az indító ága a kritikus, egyébként 24 A-es tipust használok, ugyan ilyen triac van beépítve egy 1 kW-os Pedroló szivattyúba otthon.
Az mindenféle nullátmenet, szűrés nélkül megy 3 éve.
Ezt pedig ki fogom próbálni, aztán beszámolok, mi lett az eredmény.
Lehet, beépítek egy szűrő tekercset is, hátha könnyít az indítási áramfelvételbe.
üdv

:google: '' PID szabályozás ''

Köszi, ezt én is megtudtam már nézni.
De engem a sok matematikai integrálás és differenciálás kicsit elrémít.
Kicsit egyszerűbben, konyhanyelven gondoltam a magyarázatot.
Jobb szeretem a bináris (mikrovezérlős) dolgokat. Pl egy ilyet leprogramozni jó lenne, csak elég sok számolással jár, másik gyengém az FFT

Akkor kellene SSR-t alkalmazni ha a vezérlést a hálózati feszültségtől el kell választani. Mivel ( valószínűleg ) te a szekunder oldalt szeretnéd "kapcsolni" , ezért a triak közvetlenül is vezérelhető lenne. Azzal az SSR-er a prímeroldali szabályzást ( kapcsolgatást ) lehetne jól megoldani. ( Persze a vezérlésnek külön táp kell...)

[off] Engem is érdekelt. S ezért volt az én barátom is a ...

Sziasztok!

Manapság a sok elektromos berendezés készenléti üzemmódban is jelentős áramfelvétellel bír. Ha az ember sokallja a villanyszámláját, akkor mindent megtesz annak csökkentésére. Sokan a kapcsolós hosszabbítóra esküsznek, amivel teljesen áramtalanítani lehet a berendezést. Sajnos már nem egyszer jártam úgy, h a sok kapcsolgatás tönkretette a műholdvevő beltérinek a tápját. A hosszabbítós kapcsolgatást az elektronika nem nagyon szereti a nagy tranziens áramok miatt.
Szerváltam néhány db telcon ac szilárdtest relét, h erről üzemeltessem a tv+rádiót. A nullátmenetes kapcsolással elkerülhető a nagy tranziens áramok kialakulása.

Használ valaki ilyet, erre a célra?

Az a tipus, ami nekem van Telcon mb-220-10 típusú szinte semmi infó nincs róla neten, tudja valaki, h nullátmenetre kapcsol-e?


Köszi a segítséget..

Talán ez az infó kicsit lendít a dolgon.
Telcon MB-220-10 típusú szilárdtest relé, 220V 10A, Vezérlő fesz.: (+3,5v-30v) DC

Üdv Jani

Ezt idáig én is tudtam, hisz rá van írva Csak bővebb infót szeretnék róla. Senki nem használ ilyen célra szilárdtest relét, hogy arról üzemeltesse az elektronikus eszközeit?

Elképzelésem szerint, ha nem kell a tv, vagy a hifi, akkor a relének elveszem a vezérlőfeszét, és teljesen leáramtalaníthatom. Ha kell a hifi, akkor visszakapcsolom, és nullátmenetnél kapcsolja a hálózatra. Legalábbis ez a terv

Megteheted, erre is használható. Azt ne várd tőle, hogy megóvja a kapcsolóüzemű tápokat. Az egy tipikus hibájuk, hogy folyamatos üzemben működnek, ki-bekapcsolás után pedig nem indulnak. Ennek a silány minőségű kondik az okai: van egy-két kényes pozíció, ahol a száraz kondi indulásképtelenséget okoz.
Szóval általában nem a bekapcsolási tranziens a kiváltó ok, hanem az üzem közbeni száradás.

Nem lesz semmi baj a tranziensekkel, korrekt tápegységben megfelelő módon korlátozott az ilyen események hatása. Annak a műholdvevőnek látni kéne a tápját, egyáltalán nem biztos, hogy tranziensek miatt pusztul el, ahogy kolléga is írta.

Sziasztok!

Sajnos manapság, amikor az elektronikai cikkeink zöme nem arra készül, h akár 10 évig kiszolgáljon minket, hanem, h bírjon pár évet, aztán csere. Nem úgy, mint az ősök Hajdú mosógépe! Szóval ha az eszközök belső tápja rendesem meg van csinálva, normális védelem van benne, akkor elméletileg nem lehet baj a sok elosztós be/ki kapcsolásokból. De én pont azokat az eszközöket szeretném kímélni, melyek "gagyibbak".

Annak az ominózus beltérinek a tápja egy flyback topológia szerint felépült kapcsolóüzemű táp, melyben a bemeneti egyenirányító fokozat 4 hídba kötött diódájából 2 lett zárlatos+ kiment az olvadóbetét, ezeket kellett cserélnem.
Megelőzendő ezeket gondolkodtam a szilárdtest relé bekötésen.

Az utóbbi időben sokalltam a villanyszámlát, ezért beruháztam egy konnektorba tehető fogyasztásmérőre. A megállapítások megdöbbentettek. Az ember a készenléti üzemmód miatt nagyon sokat fizet.

Pl: PC: 5W
modem+router:12W
Hifi:5W
Tv+belétéri:12W

És ezek akkoris tekerik az órát, ha nem használjuk őket. Csak ez a pár cucc napi 40-50Ft-al dobja meg a villanyszámlát.A többi cuccot nem is mértem. Na ebből lett elegem, erre keresek megoldást.

A beltéri tápjának gyenge alkatrészeit olcsóbban cseréled normálisan igénybevehetőre, mint amennyibe egy szilárdtest relé kerül. Maguk az elektronikák nem a bekapcsolás-működés közben tudnak csak romlani, állásban is nyomorodnak. Kondik klasszikusan jobban öregednek állásban, mint üzemben, persze a forró környezetre nyilván nem igaz ez. A készenléti fogyasztással én is tisztában vagyok, nálam van kapcsolós elosztó és master-slave áramkör is. A hifit pl. a végfok kapcsolja be, ennek készenléti fogyasztása negyed W alatt van valahol. Az anyagtakarékosságról annyit, hogy amit írsz, az szerencsére nem általános jelenség, az in-rush áram egyszerűen (=olcsón) megfogható, már az elvileg meglévő, kötelező szűrők maguk adnak annyi soros induktivitást, ami ebben segít és persze az NTC is. Leggagyibb tápokból persze ezek hiányoznak. Dióda is lehet gagyi, azért egy első szembejövő dióda rá tud gond nélkül dolgozni egy ilyen primer körben szokásos kondira.