Komám te még nem tudsz eleget a fetekről ,
vagy fiatal vagy gyakorlatlan pedig lehet megoldást találni a problémára ,
eza tranyos npn és pnp soros megoldás meg senkinek sose fordult meg a fejében ez h üjeség ijen esetekre van más megoldás gondolkozzatok kicsit mert ha én itt segitek letiltottok ugy szoktátok

Lehet hogy nem tudok sokat a FET-ekről, de én segíteni próbálok. Ez a különbség köztünk. Kérlek ne rejtsd el tudásod, és emberi formában írd le, hogy mi a megoldás!
Kíváncsian várjuk!

sziasztok
Nem igazán értem még ezeket a reléket.
Pl ha egyenáramot adnék a kapcsolandó nagyáramú bemenetre, a triacot váltakozó sinus-os vezérléssel, a kimeneten is hasnonló jelalak lenne elérhető ?

Szia!

Nem, tévedésben élsz.
A triak, tirisztor nem tud szabályozni. Ha egyszer begyújtottad (a gate-en keresztül), akkor teljesen vezető állapotba kerül, amíg nem csökken az anód-katód feszültség, és az áram (hálózati színuszos jelnél minden nullaátmenetben) egy bizonyos érték alá, akkor szigetelővé válik, míg újra be nem gyújtod.
Egyenáramot egyszer tud csak bekapcsolni, de kikapcsolni nem tudod. Még akkor sem, ha a elveszed a gate-ről a vezérlőfeszültséget.

Remélem érthető.

A fázishasítást hogyan érik el ?
Pedig nagyteljesítményű fűtőtesteket szabályoznak valahogy

Sziasztok!

Holnap délutánig össze kell raknom egy fel/le gombokkal vezérelhető motor fordulatszám szabályozót, sima fázishasításos... Google segedelmével leltem a mellékelt 2 kapcsolást, azonban mind a kettővel azonos a bajom, mégpedig, hogy nincs itthon opto triakom, és amire meg kell csinálni az áramkört, addig be sem tudom szerezni, nincs a környéken üzlet.. semmi..

Szóval triac van itthon, optocsatoló van itthon, de csak hétköznapi típusok.. til111, 4n25 4n35 PC113, ilyesmik.. Diac nincs..

Van valami járható út, hogy fel tudjam éleszteni a kapcsolást? Van valakinek olyan szliárdtest relé rajza, amibe nem kell se diac, se opto triac?

köszi szépen!

Sajnos hagyományos alkatrészekkel nehezen helyettesíthető a DIAC ( OPTO DIAC-is). Talán UJT-vel vagy ha úgy jobban tetszik, a kétbázisú tranzisztorral lehetne megközelíteni a diac paraméterét. De sajnos mégis csak mások, és így, a kapcsolásban kehet nem tudod közvetlenül használni.
A hagyományos OPTO-kal kiváltani az OPTO DIAC-ot, csak plusz áramkör építésével lehetne. Nullaátmenetfigyelő ÁK... STB.

Szia!

Félreértettél

Ha megnézed, mindkét rajzon a nullaátmenet érzékelést, vezérlést a mikrokontroller végzi.. Magyarul nekem semmi más nem kell, csak egy triacot begyújtani arra az időre, amíg a PIC vezérlő lába magas szinten van.. Mivel software végzi az összes többit..

Igazad van. VALÓBAN Nem néztem meg a rajzokat.
Attól a válaszom még helyen lehet, csak nem jó a te válaszodra. :hide:

Regulátor.PDF
Ott ELVILEG a PIC közvetlenül vezérelhetné a triakot.
Csak az áramkör össze lesz kapcsolva a 240V-al, ami akár fázis is lehet. S ezt megérinteni nem túl egészséges dolog...

e011030.PDF
Itt már kicsit bonyolultabb az OPTO TRIAK kiváltása. Mert az anód és a katód is vezérelve van. A programban talán ki lehet keresni a megfelelő sorokat a "huzalozott ÉS" tranzisztoros kapcsolás kiváltására. De ez az én lehetőségemet már meghaladja...
Ez az áramkör is életveszélyessé válik a közvetlen TRIAK vezérléssel!

Biztonságos átalakítást kívánok!

Szia!

Ha simán a PIC vezérli a triakot, az mindkét félperiódusban nyitni fog? (regulator PDF..)

Ha a másodikban pedig az opto helyére betennék egy 4N25-öt, a tranzisztor felére meg valami BCxxx tranyót, ami a gate-et vezérelné, akkor megmaradhatna az eredeti vezérlés.. csak fogalmam nincs, hogy ezt hogy csináljam

az érintésvédelem nem lényeges az alkalmazásban, mert az egész ki lesz öntve műgyantával, és teljesen vízmentes lesz, még a gombok is szilikon burkolatúak.. tehát felesleges az egész galvanikus elválasztás..

Egy lehetséges hagyományos OPTO-s megoldás...
Egy másik lehetséges hagyományos OPTO-s megoldás tirisztorokkal...

Némi nyűglődéssel így is lehet...
Az a gond, ha csak egy DC tápfeszed van a triac gyújtására, hogy akkor negatív impulzusok kellenek. Amúgy még ekkor sem korrekt az egyik félperiódusban a gyújtás. Ezt oldja meg az optotriac, mely a hálózati oldalról veszi a kétirányú gyújtóimpulzusokhoz való áramot.
A két szembekapcsolt (opto)tranyó megoldja a két irányú vezérlést, de meg kell fogni a kollektorfeszt (mindkét félperiódusban), mert csak 30V az Uce.

Ha megvan a hex elküldhetnéd, lehet én is összetákolok egyet...

Szia!

Köszi! összerakom, van még időm, ha nem is sok

Szia!

Köszi! Ha a másik ötletek, a fényorgonás rajzból az előző lapról nem is működhetnek? vagy menni fog, de nem stabilan?

Mellékelem a 2 hex-et, jó építgetést!

Dimmer.hex: az a tartalom, ami a 2 optós változat, amit Te rajzoltál át

regulator16c54.hex a kijlezős, eredeti PIC-cel
F84_triac.hex a kijlezős, de 16F84 kell bele, a rajzzal ellentétben a 3-as lábra nem kell kötni semmit, csak a c54 esetében. Egyébként ugyan az...

Sziasztok

Van egy áramkör, amibe 2 szilárdtest relé ( S202S02 tip. 250V 8A) is tönkrement, (zárlat), ami egyébként 1-1 230V 60W izzót kapcsol.
Kérdésem az, hogy létezik az, hogy az a pár tized Amper zárlatba vágja ezeket, feszültségingadozás nem volt.
Nem volt rajta hűtőborda igaz, de ettől szerintem még messze nem volt oka a tönkremenni.
Van valakinek ötlete?
Üdv

Szia!

Megnéztem az adatlapját (csatolom is)nem sok okosságot tudok kiokumulálni. Elméletileg ez a szilárdtest relay elég sokat tud. ráadásul még null átmenetnél kapcsol. Szóval valami bekapcsolási áramlökés sem játszhat szerepet.
Az áteresztő triak lett zárlatos, szóval úgy maradt? Vagy vezérléssel van gond?

Szia

Nincs szétdurranva, meg semmilyen külsérelmi nyom nincs, csak simán a bennlévő triac zárlatos, tehát átvezet.
Áramingadozás, áramlökés nem nagyon képzelhető el, tekintettel arra, hogy az egészet egy PIC vezérli, annak meg semmi baja, nyilván az lenne az első ami elszáll.
Mi a véleményed, mekkora terhelésig nem igényel hűtőbordát?
(elég macerás lenne ráépíteni, szóval, ha nem muszáj akkor inkább kihagynám )

Üdv

Menyire szeretnéd terhelni?

Most jöttek meg az új relék, beforrasztottam és tesztelés alatt van, 60 Wattos égőt raktam rá (ennél csak kevesebb terhelést kap normál üzembe), de még csak langyosnak se mondható, szóval talány, hogy miért ment tönkre, jó lenne tudni.

Az izzó kiégése talán okozhatna hasonló jelenséget...
Induktív fogyasztónál meg egy RC bekötése ajánlott az 1-2 kivezetések közé.
Bár, mintha az adatlap nem térne ki részletesen erre...

Szia

Sűrűn volt, hogy kiégett az izzó, akkor ez magyarázatot adhat a relé elpusztulására.
Megoldásként betettem egy olyan trafót, aminek a szekunder feszültségét 170-220V között lehet állítani, lejjebb véve meg tudom az izzók élettartamát hosszabbítani?
üdv

Igen! Kisebb feszültségen a hagyományoz izzóknak hosszabb az élettartama.
( Bár a lény színe a vörös fele tolódik. )

Szia, nem tudom használsz-e biztosítékot, ha használsz akkor gyors tipusút használj mert csak az védi meg a félvezetőt.
Az izzó kiégése olyan mint amikor hegesztesz a szál szakadási pontján fémgőzből plazma (elektromos ív) keletkezik és ennek az ellenállása szinte nulla, a te eszközöd elvileg 50A-t visel el mikroszekundumig ettől lehet, hogy nagyobb a keletkező ív élet tartalma.

Szia
Nem nekem címezted a hozzászólásod azt hiszem.
De köszi a hasznos tanácsokat, mindig tanul az ember, erről az íves dologról még nem hallottam, de legalább magyarázatot ad, miért vágta le a biztosítékot mikor kiégett az izzó, egyébként 2 A-es üvegbiztosíték van az áramkörbe, elvileg gyors, de mint láthatjuk, bizonyos esetekben mégse eléggé.
Néztem a relé adatlapját, és jól gondolom, hogy ez a "Critical rate of rise of ON-state current dI/dt 50 A/us"
jelentené ezt a tulajdonságát?

Ezzel kellett volna kezdened. Egy izzó kiégése óriási áramlökéssel jár. A sima biztosítékok csak az un. szekunder jelenségektől pl. tűz védenek, egy félvezető már régen tönkremegy mire megszakít a bizti. A Bussmann gyárt gyors, félvezető védő biztosítékokat, de szerintem amatőrboltokban is lehet kapni megfelelőt.
Gondolj bele mikor kiég otthon egy égő úgy veri a 16A-es vagy még nagyobb automatákat mint a huzat, ennek okát "teodor" szépen leírta.

Szia
Mikor biztosítékot veszek, mindig gyors biztosítékot kérek (igazából nem tudom, mi a gyors és a lassú között a különbség ránézésre), tehát elképzelhető, hogy csak rámondják, közbe meg nem is az.
A Bussmann márkáról még nem hallottam, lehet ezt villamossági ill elektro szaküzletbe kapni?
Üdv

Szia, bocsi ha félre ment. Remélem úgy értetted a biztosíték betéttelét az áramkörbe ahogy kell használsz egy főbiztit a betápnál ez lehet lassú.A gyors direkt félvezetők védelmére készültet pedig minden egyes relé kimenete és a fogyasztó közé teszed.
Mitől gyors egy bizti nem tudom ki mit használ, mármint gyártó. Láttam már kis fémgyöngyöt a bitosíték szállján amitől abban a pontban túlmelegszik és elég, másik megoldás a huzal változó keresztmetszete , lehet rúgó előfeszitéses, stb...

Hirtelen ezt találtam, de biztos sok helyen lehet kapni. A sarki villanyszerelő boltban ne keresd. Ezek valóban megvédik a félvezetőket bár sajnos ezek sem 100%-osak. Érdemes figyelembe venni, hogy ezek a biztik lehet hogy többe kerülnek mint az olcsóbb szilárdtest relék.

Kinézetre alig van közöttük különbség.
( Idővel látni lehet a belső felépítésükből adódó különbséget. )

Az 5 x 20 mm-es üvegbetétek jelölései ( a teljesség igénye nélkül.):
F = Gyors.
Ha nincs az áramerősség jelölés után betűjelölés, az rendszerint a normált kiolvadásút jelenti.
MT = Középlomha.
T = Lomha.

Sziasztok! Egy rém egyszerű triakos kapcsolást keresek. Feltétel: 3 fázis 3 x 50 A. Vezérlő feszültség 220 V Ac. Ez egy villanykazán vezérlése, szóval tiszta ellenállásos terhelés. A mágneskapcsolót szeretném kiváltani.