Kezdjük az elején! Ugye világos, hogy ezeknél a kis hobbi gépeknél a motorvezérlés leggyakrabban a PC párhuzamos portja felől érkező STEP (lépés) és DIR(ection) (irány) jelekkel történik, tehát tengelyenként elegendő két jelvezeték.
Az adatlap 11. oldalán lévő kapcsolást simán megépítettem a mikrovezérlő nélkül (az csak példaként van odatéve, a helyett van nekünk a PC, ami szolgáltatja a vezérlő jeleket), a CW/CCW-re megy a DIR (forgásirány), a Clock-ra pedig a Step (lépés) jel. A többi általam említett alkatrés is ott van a rajzon. Az RsA és RsB teljesítmény szempontjából nem közömbös, mivel azokon átfolyik a motor áram. (P=I^2/R)

Én egy kicsit másképp oldottam meg a vezérlő elektronikát. Írtunk egy programot pascal-ban ami lpt porton keresztül dolgozza fel a a cnc vezérlő programból (pl:Kcam4) érkező step-dir jeleket. Majd az Lpt porton kivezérli a motorokat. Tehát ehhez két számítógép szükséges, egyiken fut a Kcam4, másikon az általunk irt program(DOS alatt). Valamint egy nagyon egyszerű kis elektronika ami pár FET-ből és ellenállásból áll, tengelyenként 4db FET, 4 db ellenállás (fillérek). A biztonság érdekén kiegészítettük optocsatolókkal, hogy a két számítógép galvanikusan le legyen egymástól választva. Az elektronika a Profi 1 cnc vezérlőn alapszik csak a PIC helyett egy asztali számítógép végzi a dolgát.
Bővebben: Profi 1 cnc vezérlő
Előnye hogy bármilyen kikukázott pár száz MHz-es számítógép (486os, PI-es, stb...)alkalmas a program futtatására. A programba sok állítási lehetőséget írtunk.

És ezt nem lehet egyébként 1 gépen megoldani? Mert azért manapság a villanyszámlára is ügyelni kell.

De igen, ha valaki beleégeti a programomat egy PIC-be. Máshogy nem. A villanyszámlát nem növeli meg jelentősen mivel a szoftver a DOS-al automatikusan betöltődik. Nem kell monitor, billentyűzet. Csak a számítógép. Amúgy sem ipari körülmények között használom. Valamit valamiért. Nekem hobbi célokra megteszi.

Bankimajki: megnézném hogyan korrigálsz egy léptetőmotoron lépésvesztést

Mucu: nem rossz a programod, de nem egyszerűbb egy 400ft-s pic?

duCiel: sima menetesszárat használ. Legolcsóbb, legjobb. ha a menetemelkedés megfelel, akkor a legjobb megoldás. A probléma az anyában van, azt el kell készíteni/készíttetni. Ennek semmi, értsd: nulla kottyanása van. Menetesszár előnye: gyenge léptetőmotorral is brutál erőt képes kifejteni.

ezt a menetszáras dolgot nem értem hogy műkődik, ez egy egyszerű fémrúd menetekkel ellátva, mint például egy csavar? az egyik vége a motorhoz van kötve a másik belevezetve egy anyába az anya pedig rögzítve egy laphoz, valójában a működését nem értem forgó mozgást mégző menet ,hogy fogja mozgatni az anyát nem tekeredik bele egyszerűen mint akár egy csavar és anya esetében??

Jáj, Hány éves vagy?
Pontosan egy csavar és egy anya esete az egész. Főleg, hogy azt is használnak...
Menetesszár: hosszú, méteres csavar fej nélkül

19 vagyok,na de ez most nem lényeges leesett végre a működése egyszerű dolog de nekem túl egyszerűnek tűnt ... tanulság , hogy sosem kell túlbonyolítani a dolgokat szóval egy "sima" anya nem lesz jó hozzá?miben különbözik egy ilyen kottyanásmentes anya?

Leginkább abban, hogy nincs kottyanása...
Fogj a kezedbe egy csavart, tekerj rá egy anyát, és próbáld meg huzogatni rajta. érzed, hogy kottyan, azaz mozog rajta. Egy hosszított anyának (toldónak) kb fele ekkora a kottyanása.
A képen láthatónak nincs ilyen mozgása, azaz kottyanásmentes.
Ráadásul bronzból van, így a sima súrlódása is kicsi.

aham értem, kiis próbáltam itt a környéken nemtudom k i foglalkozik iylesmivel esetleg csináltatnék,vagy maximum akkor hosszított anyát alkalmazok

Tudok csináltatni. Merre laksz? Hosszított anyában is van kottyanás. Megoldás lehet, hogy a lapra rögzített anya, ezután rugó, és még egy anya. Így a rugó feszül, és szétfeszíti a két anyát, de még forognak. Cserébe nem foroghatnak az anyák, de nem is lehet fixen rögzítve, csak az egyik.

Én Szlovákiai vagyok , nehéz lenne sztm megoldani a szállítást, a másik megoldás is jónak tűnik

Én a korrigálást úgy értettem, hogy ha lépni akarna, de szorulás miatt nem tud, akkor az elektronika úgy veszi hogy lépett, pedig nem. Erre gondoltam hogy optikai szenzorral + ba figyelném, (nem bonyolult és olcsó). És akkor garantált a visszacsatolás. Sok diákmeló helyen melóztam már, és a gépek többszörösen túl vannak pakolva mindenféle érzékelőkkel. Pont emiatt, mert ha valami véletlenül nem azt csinálja amit kell, akkor azt + érzékelő nélkül az elektronika nem venné észre. És ebből adódóan lehet hogy egy sor selejtet gyártana.

Ok, de hogy korrigálod?
Vagy korrigálás nincs, csak simán leállítod, ha baj történt, és akkor nem pocsékolod az időt, hanem előlről tudod kezdeni?
Egy sima enkóderrel könnyen lehet vizsgálni ezt, de ellene nem tudsz mit tenni. Javítani nem tudod...

Esetleg annyit lehet tenni, hogy még 1-szer 2-szer megpróbálja a processzor és ha nem megy, akkor jelez hogy valami gáz van. Szerintem még mindig jobb, mintha nem jelezne és csak ott szenvedve. Vagy észreveszem, vagy sem.

Hát... azért cnc kategóriában kevés az ilyen hogy "ott szenved". Léptetőmotorral jókora tartalékot kell létrehozni. Nah meg egy goylós/menetesorsóval többszáz kg-s előtolás is elérhető. Max lassabb lesz.
Egyébként jogos, de nem fektetnék rá nagy hangsúlyt. Kiegészítő áramkörnek nevezném. Ellenőrzés. Szerintem felesleges.

Újrapróbálkozás? Sztem ott már halott az ügy. A szoftvert meg addig pauzézod?

Ez számomra alap dolog hogy oda-vissza kommunikáció kell hozzá (ebből adódik hogy igen, szüneteltetem a szoftver futását addig). Szerintem meg, még egy próbát megér a motornak hátha sikerül átlendülnie az akadályon. Amúgy azért azt tisztázni kellene, hogy aki CNC-t akar építeni, annak valamilyen szinten tisztába kell lennie az automatizálással, és ha egy jobb gépet építek, akkor ott oda-vissza kommunikáció van. Magyarul ha nyűgje van, a hardvernek akkor ezt érzékelje a szoftver. Jó nem egy kezdőnek való feladat. De én az alap gondolatot is úgy írtam, hogy ha egy komolyabb gépet épít az ember. Egy kis fából esetleg fémből összedobott deszkamodellhez semmi szükség nincs nagyon komoly és precíz vezérlésekre. De egy olyannal meg hamar rájön az ember, hogy csak játszani jó. De arra hogy pl. 100 egyforma terméket legyártson, arra már esélytelen.

Ha teszel rá optikai enkódert, miért nem csinálod meg DC motorral?

Ok, munkahelyemen 27méter hosszú gépsoron dolgozom.
Értem mire gondolsz, de ne felejts el valamit: Hobbielektronika.hu és Hobbycnc.hu, nem pedig proficnc.hu, vagy Gyárigépek.hu. A hobbykategória nem 100db-os gyártásra van. Olyan mint a nyákkészítés: prototipusra tökéletes, de sorozatgyártásra, kb 20 darab felett olcsóbban jössz ki ha gyártatod profi céggel, garanciával. Főleg ha a munkaóráidat is beleszámolod.
Egyébként szerintem alap, hogy egy kis házi sajátkészítésű cnc gépet nem szabad egyedül hagyni. Főleg ha fából van, meg ha windowsos PC-vel járatod.
Én különválasztottam a hobbi és proffi kategóriát. Neked profi álmaid, ötleteid vannak, én meg a kezdőket próbálom segíteni. Más kategória, más elvárásokkal.

Most hogy ezt írtad, így már értem és egyetértek veled.

Ezt mondom én is, ha már kicsit komolyabb gépet szeretnénk, akkor DC szervókkal, a vezérlőben beállítható a maximális megengedett hiba, ezt túllépve hibajelet küld a PC-nek és a program megáll (vagy teszi amit beállítottunk).
Én most a három tengely szervó vezérlőire (elég sokat tud, amit kinéztem) és a három enkóderre gyűjtök (100eFt-ból megvan), a motorok megvannak.
Elvileg elérhetem a 2m/s-os mozgatási sebességet meglepő gyorsulásokkal, amit ha léptetőmotorral szeretnék elérni, bőven a duplájába kerülne.

Azért a PID szabályzást nem olyan egyszerű beállítani, hogy ekkora sebességgel is pontos maradjon. Az én gépemen is tengelyenként 2-3 napig tartott az állítgatás/finomhangolás. A gép felbontása 0.003 mm, 100 mm/perc előtolással +/- 0.009 mm a hiba; 8000 mm/perc sebességnél már +/- 0.05.
Ma kibővítettem a szabályzóm pár sorral, hogy biztonságosabb legyen. Lényege: Ha a deriválás értéke nem változik (nem mozdul a tengely), és a hiba nagyobb mint 100, vagy kisebb mint -100 egység, és ez az állapot 1 másodpercig változatlan, akkor lekapcsolja a motorokat. Például elakad a fej, becsíp valamit, akkor lekapcsol magától. Elég ilyesztő erő van az ablaktörlő motorokban. 1:15 áttétel van rajtuk, a kocsival bicaj lánccal van összekötve, múltkor az enkódernél egy kontakthiba miatt nem szabályzott rá a PIC, teljes nyomatékkal az oszlopnak csapta a kocsit, és elszakadt a lánc. Ezzel óvatosabban kell bánni, mint egy léptető motorral. A szeget belenyomja a fába.

Hány méteres a géped? mekkora előtolást tud alkalmazni? Hány kg? Mekkora sulyt kel mozgatnod? Ez durva sebesség!
Én léptetőmotorral 3000mm/percet használok. Az is már túl gyors a szemnek Felesleges az a sebesség. Na meg ilyesztő

Hopp, most látom hogy perc helyett másodpercet írtam a sebességhez :hide:
A mostani gépem nem nagy "vasziszdasz", de van egy öntöttvas X-y szánom (szikraforgácsoló gépé volt), ami kb 150kg, és ennek a 2/3-át mozgatja majd az X motor. Ezzez kellene nekem teljesítmény.
3m/perc sebesség léptetőkkel? Akkor vagy pehelysúlyú a géped, vagy méregdrága léptecsekkel mozgatod.

Ez a gép mozog 3m/percet 3,8A/2,5V-os léptetőkkel bipoláris hajtással. Saját motortuningos vezérlővel 24V-ról. (A3986-os IC)
Ez a gép mozog kb 1,2-2m/percet X irányban. Mivel ez még csak épül, így egy 5V/1A-es motort hajtottam fél amperes dugasztáppal unipoláris meghajtással tesztként.
A híd kb 20-25kg a Z fej kb 5-8kg. Az egész gép kb 2-300kg.
A lényeg a tökéletes beállítás, párhuzamos sinek, csapágyazás, rugalmas lefogatások, gy nem feszül benne semmi se.

Huhh, kafa! Bár én (bordásszíjat) jav. fogazott szíjat maximum a motor és az orsó közti lassító áttételhez használnék, talán ezért nem sikerül az általad elért sebességeket elérnem léptetőmotorokkal. Még terhelés nélkül sem képesen akkora fordulatra. A mostani gépemen M6-os menetes szárak vannak közvetlenül hajtva a motorokkal. Ugyanezzel a konstrukcióval szeretném elérni a 2000mm/perc sebességet szervókkal, ami elvileg nem lehetetlen (a DC motorjaim üresjáreti fordulatszáma 3300). Csak a menetes szárak nem tudom meddig bírnák...

3 mm es emelkedésű trapézorsóval van aki elérte a 6 m/percet is. Sőt többet is de ott már kevés volt a táp. Ennyi nem kell alapvetően, csak van aki türelmetlen, 3 profi gépen megy ugyan az az anyag, 3 fajta marófejjel, az egyik 4 élű a másik 5 élű a harmadik 5 élű. Elsőnek 900 mm/perc a tolása, a másiknak 1100 mm/perc a harmadiknak 1400 mm/perc. Ebből kiindulva hobbi gépen fogásba bőven sok is még 500 mm/perc is, persze vannak spec esetek.
Én is szeretném a 6 m/percet, persze ugyan azzal a szuper kis vezérlővel, de ez már úgy mondom nagyon pénz kérdés.

Ez már a hobbi cnc egyik csúcsa.

Igazából ez már félig átcsap a profi cnc-be, de magamtól nem is kezdtem volna bele egy ilyen építésébe. Nekem is van egy fa-gépem. De mivel lett egy lehetőség, inkább átálltam e nagy gép barkácsolásába. De ha a Z fejet megnézed, ott látszik a barkács, azaz hobby kategória.

Igazából az ekkora sebesség csak üresjáratban számít. Pl nulla pozició felvételénél, vagy nyák, egyéb fúrásánál, amikor a fúrás lasabb, de a két lyuk közötti utat gyorsan kell megtenni. Marásnál úgyis az anyag, meg a marómotor szabja meg az előtolás sebességét. Pl balsa-fát marni nagyon gyorsan kell, meg plexit is (plusz egyélűvel). De alut minimális fogásmélységgel, és jó lassan kell marni, főleg ha nem akarod hűteni is.