Attól egész biztosan nem változott a hangja.

Egy párnapig bekapcsolva hagyja talpra áll a hangja
Meg kell becsülni a nem süket felhasználót, mert valóban leszokott romlani a hidegben tárolástól a hang

[OFF]A fagyóba raktad, hol van már - napokon keresztül - mínusz 10 fok!?

A mikrofónia leginkább nagyfrekis gerjedésre utal. A nagyfreki vagy frekvenciában, vagy amplitúdóban modulálódik a külső behatások miatt, az erősítő elektronikája meg demodulátorként (is) funkcionál.

Nem is tudom, hogy nevessek vagy sírjak.
Gyönyörűen elrendeztem a doboz belsejét amibe bekerül az erősítő. A hűtőborda, amin a stab IC-k vannak, pont takarja is a trafótól az erősítőt. A kábelezést a lehető legrövidebbre vágtam, és a csillagpontot is létrehoztam.
A 33pF helyett is betettem a kapcsolásban is szereplő 330pF kondit, igaz, ez fólia.
Egy alkatrészt, ami eddig átívelt néhány alkatrész felett, szépen megigazítottam.
A pótmétert, amivel a munkapontot állíthatom, is ellenállással váltottam ki.
Erreföl az erősítő most sokkal durvább hangokat produkál, mint valaha. Rendesen FM vevőként működik, csak épp csatornát nem talál Olyan hangosan sistereg sokszor, hogy alig bírom a fülemen tartani a fülhallgatót, plusz még brumm is keletkezett.
Lesnétek, hogy miféle hangok ezek, talán fel is veszem.
Már-már ott tartottam, hogy szétrúgom az egész hóbelevancot. De van 1-2 ötletem, hogy mi okozhatja ezt a nagyfrekis gerjedést, mert 1-2 dolog változott az utóbbi HSZ-em óta, amikor teljesen rendben volt a hangja. Szerintetek melyik?
1. A csillagpontot a stabIC-k hűtőbordáján hoztam létre. (Mindkét IC csillámmal van felfogatva, így mertem csak)
2. A 330pF fólia lett. (visszacsatoló kondi)
3. 2x17000µF helyett 2x4700µF a szűrés. (Helytakarékosabb)
4. A munkapont beállító ellenállást kettőből hoztam létre, és ezeknek az összesodrása (és persze forrasztása) felfelé áll picit, mint egy antenna.
5. A technika ördöge bújt bele

A kapcsolás
Egyébként azért a belevezetett jelet is erősítí, mentségére legyen mondva
Gondolkoztam rajta, hogy marok hozzá nyákot, de annyira nem akar összejönni próbapanelon sem, hogy félek csak pénzkidobás lenne.

A felsorolt módosítások nem indokolják a gerjedést. Ha jól látom, az ebben a hozzászólásban felrajzolt erősítő van most összerakva: Bővebben: Link.

Ha igen, akkor ebbe nagyon hasznos lenne (főleg a kacskaringós vezetékezés miatt) betenni pár 100-200nF kerámiakondenzátort: én tennék a tápfeszültségek és a föld közé az erősítőpanelen, valamint C2-re is, párhuzamosan. Valamint a tápegységbe is érdemes lenne a nagy pufferekkel párhuzamosan. Arra nem emlékszem, írtad-e, hogy a tápegységben van valamilyen stabilizátor vagy ilyesmi?

A táp stabilizálva van 78 és 7912-vel, ezeknek a hűtőjére kötöttem a csillagpontot ahogy írtam az előbb. A bemenetén is van 100nF és a kimenetén is a nagy buffereken.
A panelre még nem tettem, de kipróbálom.
Csatolom a képet a mostani elrendezéséről.
Az erősítő panelja az most csak fel van tűzve oda, mint egy győzelmi zászló, de nem a normál helye

Sziasztok!

A következő probléma megoldásában szeretnék segítséget kérni:
Van egy 5.1-es panasonic hangfalrendszerem, passzív subbal . Viszont van egy másik sub-om, amiben van egy 5.1-es erősítő. Sajna ennek a ládája igencsak sérült ezért nem szeretném a szobám ékévé tenni. Ezt az erősítőt szeretném átrakni a panasonic ládába. DE! Ennek az erősítőnek van jópár gombja az előlepon, amikre nem lenne szükségem és ki kéne iktatni őket. (és sok helyet foglalnak a gombok panelei is).
A bajom az, hogy én erre nem vagyok képes... Van itt valaki aki esetleg bevállalná? Nem ingyen persze...

Előre is kösz.

A csillagpont, a pufferek közös pontján legyen, ne a hűtőbordán.

Rakjál föl róla képeket.Valószínűleg a hangerő szabályzó gombjai nem?De egy új ládát építeni nem könnyebb hozzá?

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni.Egy Phonic Max 2500-ban elégett egy végfok tranzisztor,és nem tudom kicserelni mert teljesen leégett,esetleg ha tudnátok egy szervíz könyvet vagy valami rajzot belinkelni ami tartalmazza az erősítő felépítését azt nagyon megköszönném.

A mellékelt képen láthatjatok,hogy milyen erősítőröl van szó.A segítséget előre is köszönöm!

Hali!
Azt a "SC1837" tranyót hol lehet kapni? megnéztem pár boltot de nincs sehol.
Te hol vetted a cuccost? Van még hozzá valami leírás?
Köszi.

Szia! Hol lehet ilyen kitt-et venni?

Szia!
Valami elírás lehet, mert adatlap szerint a 2SC1837 egy UHF-mikrohullámú frekvenciás teljesítménytranzisztor.

Mibe volt ?
Nekem úgy rémlik, hogy triak, vagy thirisztor az SC-vel kezdödő tipus

Ebben volt:Bővebben: Link

Szia!

Az durva elírás!
A 2SC sorozat NPN, oda pedig PNP kell.
A 2SA1837 pedig a 2SC4793 komplementer párja.

Üdv!

Ahogy már előttem is írták, az el van írva 2SA1837 kell oda. Leírás csak annyi van róla, amit ide felrakta. itt a weboldal ahol meg tudod vásárolni. http://www.dunaweb.hu/bajielektronika/arlkit1.html

Sziasztok!

Eddig igazából ha erősítő teljesítményről volt szó, nálam kizárólag a szinusz teljesítmény jöhetett szóba. A saját készítésű erősítők teljesítményét is csak folyamatos szinusz jellel vizsgálom.
De úgy látom, ha készen vásárolunk valamit, ott szinte mindig alul van méretezve a tápegység trafója, és ezért a papíron lévő teljesítményt nem tudja folyamatosan leadni vagy csak 1 csatornára. (tisztelet a kivételnek)
Ugyanakkor ha csak pillanatnyi zenei csúcsokat kap, akkor képes lehet leadni a folyamatosan leadható teljesítménynél nagyobb teljesítményeket is, akár a "katalógusának" is megfelelhet.

Ha valaki nyomon követte macera2-vel történő párbeszédemet, ott a kondik "lelki világát" próbáltam megérteni, és végülis a következő következtetésekre jutottam, ha gyenge a trafó:

Tegyük fel, hogy az erősítő fix +/-35V-ról képes leadni egy bizonyos teljesítményt, amit elvárunk tőle.

1. Ha a kondit max ennyire töltjük fel, vagy csak egy kicsivel többre, legyen 37V akkor nagyon gyorsan, néhány ms alatt vissza fog esni a feszültség. Szerintem ilyenkor nincs értelme "zenei teljesítményről" beszélni.

2. Viszont ha bírja ugyanez az erősítő akár +/-50V-ról is, akkor egy 45V-ra töltött kondi esetén sokkal nagyobb feszültség visszaesés engedélyezett, ami azonos terhelés esetén a kimeneti max teljesítmény (amit elvárunk) jóval hosszabb ideig tartható.

A következő példa miatt:
Legyen a terhelés 4000mA.
A kondenzátor: 10000 uF.

A magára hagyott kondi az adott feszültség csökkenést ennyi idő alatt éri el:

1. (10000uF*(37V-35V))/4000mA = 5ms
2. (10000uF*(45V-35V))/4000mA = 25ms

Mivel közben folyamatos töltést kap, ez szerintem késlelteti a kisütést (ha gyenge a trafó, nincs mit tenni, mindenhogyan lecsökken a feszültség folyamatos terhelés esetén), de ha pillanatnyi terheléseket nézzük, akkor már van jelentősége.

Nyilván, ha erős diódákat alkalmazunk, és nagyobb a puffer, nagyobb csúcsok vehetők ki. Persze a szinusz az továbbra is szinusz, de azért óriási különbség lehet azonos szinuszos teljesítmények esetén.
Ha például mindkét rendszer 20W-ot tud folyamatosan, de az egyik azért, mert ennyit bír az erősítő, a másik pedig a táp gyengesége miatt. A gyenge tápos rendszer jócskán lealázhatja a másikat.

Ui.: amikor így okoskodok, az sosem azt jelenti, hogy ez így is van, majdnem inkább kérdésnek tekintendő

Üdv!
zoka

Szia!

Szerintem a fejtegetésed nem teljesen pontos.
A tápegységben a hullámosságért a kondenzátor a felelős, de a feszültség csökkenésért elsősorban a transzformátor.
Ha általános erősítőről beszélünk, akár szeléssávú, akár szub erősítő, a teljesítmény jelentős része a mély-hangoknak kell. Kétutas egyenirányítás esetén, 100Hz-val töltögetjük a kondenzátorokat, ezért egy 20Hz-s hang egy periódusának megszólaltatása alatt a kondikat többször is töltjük, ráadásul akár egy dobütés sem egy periódusból áll(lásd burkológörbe).
A kondenzátor mindig csúcsértékre töltődik, csak kérdés mennyi a csúcsérték.
A diódáknak a dinamikus ellenállása nagyon kicsi hanyagoljuk most el.
Legyen egy olyan erősítőnk, ami 50V-ról működik.
Ha a transzformátorunk ideális, akkor a kondenzátor minden egyes periódusban 50V-ra töltődik fel, mert az ideális transzformátornak nincs belső ellenállása, a diódáét meg elhanyagoltuk.
Közelítsünk a valós transzformátorhoz, Csak a szekunder legyen valós: Az ellenállása legyen 1 ohm.
Ekkor, ha az erősítőből akkora teljesítményt veszünk ki, hogy a feszültség csúcsoknál a transzformátorból 10A szükséges a kondenzátor töltésére és az erősítő részére, akkor a trafó tekercsén 1 ohm * 10A=10V feszültség fog esni. Ekkor a kondenzátor csak 40V-ra töltődik fel, és ez így is marad, amíg a tápegységből kivett áram nem csökken.
Ha a kivett áram 5A-re csökken a kondenzátor töltőfeszültsége már 45V lesz, erre töltődik fel.

És ugye a trafónak egyéb veszteségei is vannak, ez mind a belsőellenállás növekedésében jelentkezik, ami egyenértékű azzal, hogy nagy terheléseknél a kondenzátor töltőfeszültsége csökken.

Köszi!
Azt még elárulod hogy a zénerek mekkorák? w-ra?

itt van pár kép... sajna a feliratokat nem könnyű elolvasni.. nem tudtam normális képet csinálni róluk...

Tegyél bele 1.3W-at, és abból probléma bitzosan nem lehet. Ara még ügyelj, hogy a kapcsoláson hibásan van feltüntetve az IRFP9240 bekötése. A drain nézzen a táp felé ne a source. És azt hiszem, hogy a C13 polaritása is fel van cserélve.

Üdv!
Igazából csak találgattam, próbáltam logikát keresni, de hát erre jutottam Viszont sok hasznos információt adtál. Köszönöm a választ!

Nekem egyedül az erősítőből kivehető teljesítmény szempontjából lenne érdekes a dolog. Ugye a folyamatos szinuszos terhelés esetén, meghatározható mekkora teljesítmény az, amit folyamatosan bír, gyakorlatilag ezt mindig "tudja". (nyilván visszaesik a trafó feszültsége, de ez különösebben nem érdekel a mérés elvégezhető). Így ezt a mérési módszert látom az egyedüli korrekt megoldásnak.

Viszont - amit a gyakorlatban tapasztaltam, és nem találgatás - azonos folyamatos szinuszos terhelhetőség estén is lehet hangerőbeli különbség. Ha például az egyik erősítő 20W, másik 80W, de a 80W-os is csak 20W-ot tud folyamatosan a gyenge trafó miatt, mégis zenével nézve hangosabb lesz. (Itt persze felvetődik bennem, amit Írtál, hogy a mélyebb hangok esetén előbb be fog torzítani, úgy is mondhatnám, hogy ugyan hangosabb, de a mély hangok rovására megy. Szerinted ezt jól látom?)

És Szerinted ezeket a csúcsteljesítményeket lehet mérni valahogy korrekt módon?

Hello
Én egy kezdö vagyok és akadt egy kis problémám .....
van egy 5.1 es erössitö panelem ...ugy kaptam és nem tudom hogy kell rakotni a jack -et van 8 szál ami bemeneti és fogalmam sincs hogy hogyan lehetett rajta a jack mert tudtommal az 5.1 nem 3 bemeneti jackje van ..... woffer-center, Real L es R , es Front L- R ....valaki tudna segiteni hogy hogyan kell ezt bekötni ?

Köszi, átnyálazom.

Ez természetes.

A régi szabványok szerint a zenei teljesítményt u.n. burst jelekkel mérték. Ez rövid idejű adott frekvenciájú jel volt.
Főleg akkor volt nagy különbség, amikor még számított egy erősítő minősége. ilyenkor a kimeneti teljesítményt adott torzításhoz adták meg, pl. 0.1%.
Ha egy erősítőre 50W-ot írtak ehhez a torzítás értékhez adták meg a teljesítményt.

Az elméleti értékek itt 50W-hoz 4 ohm-ra +-20V-os tápfeszültség szükséges, sztereó erősítő esetén 66%-os hatásfokkal számolva 150VA-s trafó kell hozzá.
Az belátható, hogy egy erősítő nem vezérelhető ki az elméleti maximumig, ráadásul, a erősítő elemek linearitása sem olyan jó ha 100%-ig kivezéreljük őket.

Ezért a végfokokat magasabb feszültségről üzemeltették, pl. +-10V-al megemelve a feszültséget, de a transzformátor teljesítményét nem növelték.

Maradva a példánknál +-30V-nál az elméleti maximum 112,5W, de mivel a transzformátor teljesítményét nem növeltük, ehhez a magasabb tápfeszültséghez tartozó teljesítményt csak rövid ideig lehet kivenni az erősítőből.
Annak idején én mértem olyan gyári erősítőt, aminek a színuszos-zenei teljesítmény aránya kb. 1:2-höz volt(35W színuszos, és majdnem 70W zenei).

Manapság, szerintem ha valahol feltüntetik, már nem lehet elhinni, hogy valós. Sokszor csak szorzáson alapul, semmiféle méréssel nincs megalapozva.
Nyilván, ha mérnénk, a mérőjel jel frekvenciája, és időtartama meghatározó lenne.
Meg nem sok értelmét látom, például ha van egy dob ütés, vagy folyamatosan "búg" egy basszusgitár, az utóbbi sokkal inkább hasonlít a folyamatos szinuszos terhelésre, és akkor már meg is ette a tápot, így nincs is értelme zenei teljesítménynek. (mondhatni azt, zenefüggő a dolog )

Kár, hogy most már az RMS adat sem megbízható sok esetben. Mondok erre egy példát (nem nevezek meg gyártót): házimozi erősítő: 7x195W, gondolhatnánk: 1365W összteljesítmény. A készülék áramfelvétele amúgy 610W. Vagy láttam olyan megoldást, hogy odaírják 8x akárhány W (1 csatorna hajtva). Na erről ennyit. Ráadásul ezek több százezer forintos erősítők.

Nagyon meg kell nézni, milyen tápegység hajtja az adott erősítőt.

Kíváncsi leszek, építek még egy műterhelést, hogy egyszerre a 2 csatornát hajtva tudjak mérést készíteni. (Természetesen szinuszos mérést.) A szóban forgó készülék 1 csatornán le tud adni 80W-ot, de ez megeszi a rendelkezésre álló tápot. Hogy 2 csatornán hajtva mi fog történni, hol kezd torzítani (láthatóan a szinuszhullám), azt még nem tudom. De a számításaim alapján 2x20W lesz mindössze.


Köszi a segítséget még egyszer!

A -10°C -ot azt "worst case" -re írtam.

Egyébként melyik alkatrész okozhatja, hogy romlik a hang...? Esetleg valamelyik ELKO?