Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   69 / 380
(#) elektromania92 válasza mex hozzászólására (») Márc 20, 2010 /
 
Ezt most nem értettem, de nem probléma. Kezdő vagyok.
Annyit elfelejtettem írni, hogy melegedik a primer tekercs huzalja.
(#) tamast2 hozzászólása Márc 25, 2010 /
 
A masik topicbol kizavartak
A hiradastechnikaban milyen transzformatorokat hasznalnak altalaban? Inkabb a regiekben milyenek voltak? Toroid, lemezelt?
(#) kadarist válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Szia!
Szinte kizárólag lemezelt vasmagokat használtak régen. Majd később tekercselt hiperszileket és toroidokat is. Természetesen ultrahangfrekvencián ferritmagokat.
(#) pucuka válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Rövid a válasz: mindenfélét. Lemezelt, toroid, por-, lég-, ferrit-, réz-, alumínium-, magos transzfomátorokat
Egyébként elolvashattad volna a téma címét, mielőtt beleírtál volna. Mégis sikerült megtalálni a helyét
(#) tamast2 hozzászólása Márc 25, 2010 /
 
Ertem Ez szomoru. Akkor ebben is lemezelt lehet?
http://www.vatera.hu/transzformator_166150084.html
Ez az MTV-nek volt valami transzformatora. Abbol gondoltam, hogy valami profi lehet, nem ilyen tomegcikk. Mar a gyarto cimere is irtam e-mailt de mar nem letezik az a hiradastechnikai ceg aki ezt keszitette, az elado a vateran meg nem tud ra valaszolni. Meg akkor sem ha belenezne.
Azert gondoltam, hogy abban a topicban tudni fogjak, mert ott nehanyan olvastak a hiradastechnikai transzformatorok -vagy valami ilyesmi- cimu konyvet.
(#) pucuka válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Ehhez nem kell nagy tudomány, az adattábláról minden leolvasható. Valószínűleg a vészvilágítás hálózati törpefeszültségű transzformátora lehetett
(#) Imi65 válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Ez egy VST akkutöltő, 48V-os, és 25A-t tud töltőáram gyanánt.
Tehát, nem (csak) trafó, hanem vezérelt egyenirányító, töltő.
Ott van a típusa.
(#) tamast2 hozzászólása Márc 25, 2010 /
 
Na ez nagyon hasznos volt, koszonom. Biztos vagy benne? Elkuldod a linket, ahol talaltad a neten, vagy egy konyvben kerested? Nem tudod, a benne levo trafo tipusat, hogy lemezelt-e vagy hiperszil, vagy mifele?
Egyebkent 0V-tol lehet szabalyozni a feszt.?
(#) kadarist válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Az eladó válaszolt néhány kérdésre a termék oldalán (áram, feszültség). Egyébként miért fontos a vasmag fajtája?
(#) tamast2 válasza kadarist hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Hat ez az, hogy nem valaszolt. Azert lenne fontos, mert a lemezes iszonyat sokat fogyaszt, nagyon rossz hatasfoku. Olyat nem akarok venni.
nallam allandoan fog menni ejjel nappal hetekig, honapokig is szunet nelkul. Az a 20-30% a villanyszamlan sokat szamit sajnos.
Egyebkent meg az elado valaszai sem biztosak mert nagyon nem ert hozza, meg annyit sem mint en.
(#) kadarist válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Azért butaságot ne írj már... Sokat fogyaszt?
Mire akarod ezt a trafót használni?
(#) Imi65 válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
A VST a HTV közismert töltősorozata, bár nem mai gyerekek, de még sok van belőlük. Közönséges E-I maggal van benne a transzformátor szerelve, és a szűrőfojtó is (ez is szokott benne lenni).
Az adatai a táblán, részint meg a típusából kitalálhatók.
Azért VST48, mert 48V-os. a másik számok a terhelhetőséget jelölik.
(#) tamast2 hozzászólása Márc 25, 2010 /
 
Hat egy sima lemezelt vasmagos trafo 20-30%-al fogyaszt tobbet egy toroidnal. Mindegy mire hasznaljak oket a lenyeg, hogy mennyit.
Ha egy nap egy ket orat menne, vagy havonta egyszer tolt vele az ember akkut, akkor nem sokat szamit az a hatsfokbeli kulonbseg. Engem sem erdekelne, de ha sokat van jaratva szamit a kulonbseg. Nekem.
(#) Imi65 válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Ez azért már nem olyan kicsi.
Van ennek is legalább 90%-os hatásfoka.
(#) tamast2 hozzászólása Márc 25, 2010 /
 
En ugy tudtam, hogy az ilyen kisebb trafok eseteben kicsi a hatasfok, csak a tobb tiz kW-os transzformatorok erik el a 90% feletti hatasfokot. De mondom en amiket olvastam ezt vettem ki, lehet rosszul.
Esetleg meg fesz. szabalyozasrol tudtok valamit mondani a tipus eseteben? Valoszinu, hogy nem veszem meg.
Ok, koszonom a valaszokat. Sokat megtudtam toletek, mert en rengeteget nezegettem a neten, de nem talaltam semmit rola.
(#) kadarist válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Jó ez a HE. Innen indultuk és idáig jutottunk.
(#) Imi65 válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
A hálózati trafó szimmetrikus, és 2 tirisztor található benne, amit egy 741-esekből álló áramkör vezérel, áramfigyeléssel.
Szerk: Az igazán nagy trafók hatásfoka eléri a 98%-ot.
(#) szamóca válasza tamast2 hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
(#) tamast2 válasza szamóca hozzászólására (») Márc 25, 2010 /
 
Ha tudnad mennyit olvastam en ilyet az elmult ket - harom hetben. Beleertve a kapcsolouzemueket is. Amiben nagyjabol megegyeztek az olvasott cikkek az az, hogy a lemezelt kis teljesitmenyu trafok kb.65-80%-os hatasfokuak, a tobb tiz kW-osak lehetnek 98%-os hatasfokuak is. A toroid trafok mar kis meretben is elerik a 95%-os hatasfokot. Ezekrol reszletesen olvasgattam.
Ezen a belinkelt oldalon nagy altalanossagban ir.
(#) tamast2 hozzászólása Márc 25, 2010 /
 
Igen, ismerem a vasmagtipusokat olvastam arrol is egy rakast mostanaban pont a hatasfok miatt.
Ahoz le kellene mernem a bevitt es a kivett teljesitmenyt. De nincs mivel. Van egy kis 250W-os trafom, majd megprobalom lemeretni a primer es szekunder oldali feszultseget es aramerosseget is valtozo terhelessel. Kivancsi vagyok mennyi a kulonbseg.
En ugy olvastam, hogy a jobb hatasfokot a toroidoknal a mag alakjaval magyaraztak.
Szoval akkor nincs nagy kulonbseg a trafok kozott ilyen szempontbol? De az is lehet, hogy pont te tetted fel a Vaterara azt a trafot es el akarod adni Talaltal egy konnyu predat.
(#) (Felhasználó 51715) hozzászólása Márc 31, 2010 /
 
Sziasztok

Ez a trafó hány amperes lehet?

Előre is köszi.

pt.jpg
    
(#) Imi65 válasza (Felhasználó 51715) hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
Melyik oldalon?
(#) mex válasza (Felhasználó 51715) hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
A két szekundertekercset külön-külön max~400mA-al terhelheted. Ha párhuzamosan kötöd a szekundeteket, akkor a duplája~800mA.
(#) Action2K válasza mex hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
Szerintem nem köthető párhuzamosan, mert középkivezetéses.
(#) mex válasza Action2K hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
De igen, jópár megfordult már nálam. A 2x6V két külön tekercsre van osztva, tehát szekunder oldalon (és hamár itt tartunk, a primer oldalon) is négykivezetéses, tehát lehet sorbakötni,és párhuzamositani is igény szerint.
(#) mofesa hozzászólása Márc 31, 2010 /
 
Üdv mindenkinek.A videó alapján tekercseltem egy trafót és sikerült is.Szeretnék egy 2x28v-os trafót tekercselni de a 0v-ot hogyan kell beletekerni?Válaszotokat előre is köszönöm.
(#) (Felhasználó 51715) hozzászólása Márc 31, 2010 /
 
Köszönöm szépen! Ilyen esetekben a VA osztandó a szekunder feszültséggel? Vagy hogy kaptátok az értéket?
(#) mark.budai válasza mofesa hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
Szia! Úgy kell beletekercselni, hogy valójában két 28V-os tekercsed lesz, a közepén összekötve. Na ez a közepe lesz a 0. Ha nem külön lesz a két tekercs, ami ugye 2x28=56V, ennek a felénél teszel egy leágazást, és ez lesz a 0.
Remélem érthető! Üdv!
(#) _JANI_ válasza mofesa hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
(#) mofesa válasza _JANI_ hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
Köszönöm szépen a választ.Erre gondoltam én is,de nem mertem megkockáztatni.
Következő: »»   69 / 380
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem