Nagyon jó kérdés... mondhatni a számból a szót...
Erre én is kíváncsi vagyok. Én tippelem, hogy nem nő a leadható áram, csupán a hőelem belső ellenállása csökken.

Hali
A gaztuzhely egesbiztositoja is ilyen hoelem. Le tud adni akkora aramot, hogy a ra kapcsolt tekercset bent tudja tartani.
Udv Vili

A feszültség adott, ezt az alkalmazott anyagoktól és a hőm. különbségtől függ. A leadható áram a hőelem ellenállásától függ, ezt a vezetők és a csatlakozások ellenállása adja, tehát az érinkező felületeket nyilván érdemes növelni és ügyelni a jó kontaktusra (tehát pl. egy 1mV-ot előállító kör, ha 1ohm az ellenállása, rövidzárlatban lead 1mA-t, ha 1mohm, akkor 1A-t)

Nem a tekecset tartja bent hanem a szelepet.

Ahhoz hogy a szelepet az elektromágnes a rugó ellenében megtartsa cca.300 mA nagyságú áram kell a régi GÁ-LA fantázianevű gáztűzhelyekben használt MMG gyártmányú mágneseknél. (Valamikor megmértem.) Sajnos a feszültség nagyon kicsi mV nagyságrendű.

Ebből adódik ezek egyik jellegzetes hibája hogy "Soká kell nyomni" ezt az idővel megnövekvő átmeneti ellenállás okozza, leggyakrabban a tekercs testponti csatlakozásánál. Cu-Al .

Használható hőelemnek a Cu-Fe, rézhuzal - kerítésdrót (fekete) párosítás ez mindenhol elérhető és nem drága.
Ennek a feszültsége cca. 13mV/C° .
Probléma a megfelelő hőálló szigetelő megtalálása, megfelelne az azbesztcement (ETERNIT) csak már be van tiltva.
Eternit csőből gyűrűket vágni, közéjük beszorítani a hőelemeket, és így képezni oszlopot. Fütés belül kívül hűl. A hűtés fontos mivel a felhasznált anyagok jó hővezetők is.
Ha ez megoldódik akkor már csak a rabszolga munka marad, a több száz - ezer hőelem elkészitése.

Igazából kályhának jobb mint áramforrásnak, ám a világvégén ezt is megoldás lehet.

Hali

Nagyon erdekes amit irsz, mert akkor a hoelem 100 C foknal mar1.3 Volt fesultseget adna le. Feltalatad a jo hatasfoku energiatermelo eszkozt rezdrotbol es vasdrotbol. Csak ki kell tenni 175 darabot a napra es maris jon az energia (230V DC).
Szoval ilyenek a hoelemek karakterisztikai: Hoelem leiras Ezek kozott a legmagasabb uV/C az E tipusu (NiCr Co) 62uV/C seebeck karakterisztikaval.
Udv Vili

Ok! Szép is lenne!
Megvallom töredelmesen, tévedtem egy nagyságrendet.
Igy jár az ember ha nem figyel a sajtóhibára.

A Cu-Fe hőelem feszültsége (remélem most már) helyesen:

1,05 mV 100 C° hőmérséklet különbség esetén.

Forrás:Sárközi Zoltán, Műszaki Táblázatok és Képletek Műszaki kiadó 1977
Mindenesetre megpróbálom megmérni, az talán közelebb áll a gyakorlati megvalósíthatósághoz.

Néhány kísérlet többet ér mint egy év okoskodás, megpróbáltam a gyakorlatban, mihez lehet kezdeni egy hőelemmel?

Gyakorlatilag nem sokat! Mindenesetre néhány ezer db sorbakötve már használható feszültséget termelne.

Mint várható volt a Cu-Fe kombináció nagyon alacsony feszültségű, a többi vagy nem eléhető, vagy az ár magas.

Részletek a mellékelt képeken!

A többi hőelem sem fogja megváltani a világot, megoldani a problémád. Nézd meg a linketiTT.Több információt iTT találsz.

Hali!

Én azért nagyon halkan még is azt mondanám , hogy érdemes a dologgal foglalkozni. Komolyan nem számoltam utána, de antimon- bizmut kombinációval komolyabb eredményt el lehet érni. Na persze nem drót ként összecsavarva, hanem nagy felületű bimetálként. Ez a párosítás nagyon sok áramot termel, és mindkét fémnek rossz a hővezető képessége, ez nem elhanyagolható szempont a hatásfok növeléséhez. Ezeket a fémeket be lehet szerezni, és nem is túl drágák. Én igaz antimont 10 éve vettem, akkor 400ft volt kilója. az akkori fém árakhoz viszonyítva, nem tartozott a drága fémek közé. Megfelelő szerkezeti felépítéssel, jó hatásfokkal lehet vele áramot termelni, na persze én 6-7 négyzetméter párban gondolkodom! Ennyi a meleg, és a hideg oldal is. Plusz a hideg oldalon jelentkező hőt egy hőszivattyú rendszerrel vissza juttatnám a meleg oldalra. Nyakatekert dolognak tűnhet, de én a geotermikus fűtéstől indultam, és próbálok megoldást találni az abszorpciós hűtő hatásfokán javítani. Így jutottam el a Peltier hőelemhez ami a saját rendszerből szivattyúzná vissza a hőt, a hűtő működéséhez. Mivel egy hűtőnél a hideg, és a meleg rendelkezésre áll, így jött az ötlet hogy hőelemmel áramot kellene termelni a Peltier üzemelésére. Ebben a rendszerben 70-80C fok hőkülönbség lesz. Ezzel a felállással lehetőség nyílik a veszteségként jelentkező hő vissza nyerésére. A rendszer kezd elméletben össze állni, felmerült a kérdés, mekkora legyen? Természetesen akkorának kell lenni hogy a leghidegebb időben is elég hőt biztosítson. Viszont ha nincs hideg, akkor jó volna a felesleges energiát felhasználni másra, nem kiengedni az ablakon. Na meg persze nyáron nem kell fűteni, hanem hűteni. Így ez is felhasználható plusz energia. Ha az elképzelésem beigazolódik, akkor jó hatásfokkal lehet alacsony hőenergiából áramot nyerni. Sajnos a tesztekre még várni kell, de ami késik nem múlik. Ugyanis a saját börtönömben élek(külföldön dolgozom)

Üdv: BJ

Az ötlet jó, de felmerül számomra az egyszerű és naiv kérdés: otthon a garázsban, hogyan készítem el ezt a hőelemet?

Szia, a két technológia eltérő egymással nem felcserélhető, hőelemnél csak a rudas kivitel biztosíthatja a meleg és a hideg oldal szétválasztását. Az antimon olvadáspontjával mi a terved?(63.5 C fok)
Hasznos adatokat találsz ITT.

Azt a hőelemet garázsban sehogy, mivel az bimetál.
Egy kis elmélet ITTtalálható.

Valaki homályosítson már fel, mert lemaradtam. Olyan bimetálról beszéltek, ami hőhatásra elgörbül? Sajnos én ezen a szinten leragadtam...

Sziasztok!

Akkor kezdjük az elején. 1:Nekem olyan garázsom van amiben 10 Évig fémet öntöttem homokos technológiával (alu, sárgaréz, bronz). Egy normál garázsban is lehetne jó dolgokat csinálni. Minden azon áll, hogy mit tudsz abba bevinni, anyagban, tudásban, és elszántságban! Ha csak egy kombinált fogód van, és "jó volna valamit csinálni" az még elég messze áll bárminek a megvalósításához! 2:A forrásod hibás, pont egy tizedes jegyet téved. Az antimon olvadáspontja (630,63 °C, 1167,13 °F). Periódusos rendszerben ez van megadva, és a saját tapasztalatom is ezt látszik igazolni.3:A bimetál ikerfémet, kettősfémet jelent, aminek a sok tulajdonsága közt van olyan is hogy hőre elgörbül, de ez nem zárja ki a többit.4: A hőelem a fémek, kontaktpotenciálját használja fel , ami NEM alakfüggő( lehet rúd, lemez,vagy "karika"), és ez is "bimetál"kettős fém. Végül de nem utolsó sorban: Én ismerek egy néhány fémipari technológiát amiből sok mindent használni is tudok! Nem így születtem, megtanultam! Kellő elszántsággal sokra jut az ember, még egy garázsban is!

Szia.

Én követtem el azt a hibát, hogy említettem ebben (#678960) a hozzászólásomban , itt viszont én az összeforrasztott, vagy más egyéb technológiával egyesített kettős lemezre gondoltam.


Üdv:BJ

hali.

Azt kell mondanom hogy ebben tévedsz! Mivel ha fogsz két különböző hőtágulású lemezt, a két végén össze szegecseled, majd teljes hosszában vékony dróttal körbetekered, akkor hő hatására ugyan úgy viselkedik mint az egyéb módszerekkel egyesített. El fog görbülni.


üdv:BJ

Hali
Ha az általad megadott forrásban kicsit lejjebb görgetsz, és megnézed ezt a táblázatotForráspont, olvadáshő, forráshő)akkor ott már antimon olvadáspontja nem 63,05C fok, hanem 631C fok! Akkor most melyik az igaz?

Üdv:BJ

Szia4
Ha 2.5mm-s hegesztő pálcából Fe-Ni-Fe-Ni sorrendben összerakod W alakban . felül vassal --alul rézzel forrasztva , 70db-t sorbakötve nár elég jó....csak nagy hő kell hozzá , mert akár 1% hatásfoka i van....

Mintha már próbáltad volna...

Kicsit pontosítanád azt, hogy felül vassal - alul rézzel forrasztva. Csak, hogy egyféleképp értelmezzük. Első olvasatra, ha jól értem, akkor a két Fe-Ni hőelem forró pontjait vassal, a két hőelemet egymáshoz (hidegpont) pedig rézzel forrasztva.

Szia!
Ez igaz hűtés üzemmódban .. tehát ;30 W befektetéssel könnyen tudsz 8-10W-al hűteni.!+
De visszafelé;csak a 2-10% alatti hatásfokkal számolj !
azaz 30w hőenergiából kinyersz 0,6-3 W nyi villamos energiát.

Szia !
igen igy gondoltam --NEKEM- egyértelmű volt......

Szia!
Igen, ha hőből áramot akarunk akkor a SEEBECK effektus vonalán indulj el....

Üdv mindenkinek
Gázbojler gyújtóláng érzékelőjét (termoelem) szeretném ellenőrizni, hogy jó-e még.
Meg tudná valaki mondani, hogy milyen áram és feszültség értékeket kéne kapnom?
Előre is hála: *

Helló!

Az előző kérdezőhöz hasonlóan, FÉG konvektorból származó termoelem feszültségét, áramát szeretném megmérni, már amennyiben multiméterrel lehetséges.
Eddig kevés a siker, de a termoelem még működött még pár éve.

Szia
esetleg ez a táblázat segithet a feszültség mérésbe. Bővebben: Link
Feltétel, hogy a melegpont (a hőmérő feje, ahol érzékel ) és a hideg pont ( mérővezetékek ) között legyen a hő eltérés. ( ha azonos a hőmérséklet akkor a mérhető feszültség 0mV lesz.)
üdv.

Köszi.