Fórum témák
» Több friss téma |
bika egy hűtőborda kell hozzá, ha pl 1,5V van a kimeten 900mA-rel terhelve, akkor a maradék kb30-40V*900mA-t kb 30W el kell disszipálnod!!! ilyen formán ezt én nem építeném meg, esetleg valami osztott trafóról átkapcsolással.
Persze ha hirtelen kell, akkor ez egy 5 perc alatt megépíthető kapcsolás. Szóval inkább kapcsi táp lenne jó
Akkor bele se gondoljunk abba, hogy az eredeti kapcsolás 3A-ra szól. 1,5V-nál meg az általad számított érték 3szorosa vagyis közel 100W veszteség. Téli hónapokban mondjuk nem lenne épp akkora veszteség
van egy vásárolt áteresztős labortápom, ez úgy működik, ahogy tekerem a feszt felfelé, klattyognak benne a relék, kapcsolgatják a trafóról a bejövő feszt, igy kisebb az eldisszipált veszteség.
szóval kapcsolóüzemű
Igen, én is egy ugyanilyen vásárolt labortáppal dolgozok, de így is a hátán két 10*15-ös borda van rajtuk 4-4Db 2N3055-el. Szerintem ez már kicsit túlzás mert ha a fejem tetejére állok se kezd el még csak langyosodni sem.
Hőfokkompenzáltságának ismerete nélkül én nem állítanék ilyet. Amúgy ez a relés "követés" nem hülyeség.
Sziasztok! Építeni fogok egy forrasztóállomást, ehhez kellene nekem egy kapcsolóüzemű táp. Azért választottam ezt mert minnél kisebbre szeretném és könnyebbre, hogy hordozható legyen! Szükségem lenne egy olyan kapcsolásra ami a lehető legkevesebb alkatrészből áll és egyszerű, de mégis jó. Szükséges szekunderek: 12VAC/1A és 24VAC/max. 3A. Még soha nem foglalkoztam kapcs.üzemű táppal ez lesz az első. Rendelkezésre áll sok PC AT és ATX-es tápom, ha lehet ezekből szeretnék építkezni, de ha nem akkor az se baj, csak ne legyen drága a dolog. Ti biztosan tudjátok ezek alapján, hogy mi kell nekem, segítsetek legyetek szívesek. Köszönöm. Roli.
én laptop tápról fogom járatni, pl adapter.hu egyébként sem drága
az itteni jlt-s fórumos forrállomás féle nyákom most lett kész, többféle lehetőséget nyomtattam fel, hogy mehessen ac-ról és/vagy dc-ről , (előkészitettem pic-es kijelzésre,vezérlésre IS) ha érdekel valakit felteszem a rajzát, de ez igazából a másik topicba való
Nem rossz ötlet, de nekem nem ilyen adapteres megoldás kell hanem egy kicsi, olcsó, és helytakarékos kapcsitáp. Egyébként is az adapterek egyenfeszültségűek és nekem váltó kell. Továbbra is várom a kapcsolásokat.
A noti töltőben is pontosan az van. Szétbontod és van egy kicsi helytakarékos kapcsoló tápod, de annak a kimenetén ha közvetlen a trafó lábait nézzük is, nem éppen a hagyományos váltóáram van.
Hogy érted, hogy nem hagyományos váltóáram? Eltér a frekvencia? Nekem 50Hz kellene. Bármilyen megoldás érdekel ami kapcsoló üzemű és a feltételeimnek megfelel.
Üdv!
Egy nagyon hülye kérdéssel jönnék, de kezdő vagyok kapcsolóüzem terén. Építettem 494-es IC-vel egy meghajtó egységet és tekercseltem egy trafót képletek alapján. Minden jól működik leszámítva azt, hogy a két mérőműszer mindkét oldalon ugyan azt az áramfelvételt mutatja, vagyis mégis diszipál akár egy hagyományos áteresztős táp. Viszont a veszteségem nem fűt semmit, amit elvárnék. Megkérek valakit világosítson fel, hogy ez, hogy is működik. Mivel inkább ismerkedni szeretnék a kapcsolóüzemmel ezért nem bonyolítottam túl a dolgokat kész kapcsolások alapján szóval még visszacsatolást se tettem bele, csak "rezeg" a beállított frekvenciával és kitöltési tényezővel. Tervnek azt tűztem ki, hogy 30V-ból 12V-ot állitsak elő. Így is tekercseltem meg a trafót, és a kívánt eredményt elértem de feltünt, hogy pl. 30V 0,16A-nál 12V 0,16A-t kapok és a kb. 3W-ot hő formájában sehol sem érzékelem, pedig áteresztős kapcsolásokban 3W már rendesen fűt. Remélem érthető a kérdésem. Magyarul a hátásfokom 0. Előre is köszönöm.
Egyenárammal is lehet ám pákát fűteni.
Rajzot mellékelj! Úgy könnyebb lesz.
Igen lehet, de itt triak fogja vezérelni a fűtőszálat az meg nem hiszem, hogy egyen feszültségről menne. De lehet tévedek. Vagy esetleg egy kapcsitápot csinálni és DCAC konverterrel megoldani? Ez lehetséges?
Na hamar összecsaptam egy rajzot, mivel egyik programban sincs 494-es IC. Tudom nagyon leegyszerüsítettem, és lehetne mind a primer oldal, mind a szekunder jobban kiépítve, de nem hiszem, hogy ennyire ezek a dolgok lennének a hibák. Jó alaposan az adatlapját is áttanulmányoztam és sok kapcsolást itt is és csak ez után építettem meg ezt a kapcsolást. Csak ez a rossz hatásfok nagy kérdés számomra, mert amúgy a különböző feszültségszintekre való emelés vagy csökkentés nagyon jól működik.
milyen pákád van?
ha 50hz-et akarsz, arra nem mondanám hogy kapcsi táp, pont az a kapcsi tápok jellemzője, hogy nagy frekin mennek, igy spórolható a trafóvassal. ha leveszed a frekit 50hz-re akkor pont egy mezei trafót kell betenned, vagyis pont nem lesz se kicsi, se könnyű. a triak helyére tervezz fet-et, és a pákát hajtsd dc-ről, kapcsitápról
Bővebben: Link Ilyet kellene kapcsolgatni. Esetleg egy vázlat szerű rajzot kérhetek?
Ha nem fűt, az nem baj! A kapcsolóüzemnek az a lényege, hogy jó hatásfokú.
A szekunder oldal diódáját a tekercs jó oldalára kötötted? Nem mindegy!Flyback converter
Ezen el se gondolkoztam. Nem tudom, de most égettem le a trafómat, úgy hogy tekercselhetem újra. És ha a szekunder oldalra egy graetz hidat teszek? Remélem ma hamar újra tudom tekercselni és mehet a munka tovább. Köszönöm. Engem is ez lep meg, hogy ha nem hővé akkor mivé alakult át az eldiszipált teljesítmény.
De nincs eldisszipált teljesítmény! Pont ez a lényeg. Viszont fontos, hogy légrést kell hagyni a vasmagfelek között! A flyback topológia igényli!
Nézd meg ennek a lapnak az alján látható kapcsolást. Ott a kilences lábra van kötve a gate.Bővebben: Link
Tudom, hogy ez a lényeg, de nekem mégis valahol nagy veszteség volt mint írtam. Hogy érted a légrést? Az a legbiztosabb ha minél hamarabb a nap folyamán tekercselek egy új trafót és akkor leírom mi a fejlemény. Viszont jó ötlet graetz hidat tenni a szekunderre?
Nemrég készültem egy weller pákát üzemeltetni kapcsolóüzemű tápról. Ismerősöm lebeszélt róla, mert beég a kapcsolója egyenfesznél.
Ha más rendszerű, akkor ez nem lényeges.
Húhh, az nem jó mivel nekem kicsi a helyem, és egy 3-4 cm magas dobozba akarom bele építeni igy a sima trafó kizárt hogy beférjen, ezér kell nekem kapcsitáp. Egyébként melyik kapcsoló ég be?
Nem jó ötlet a graetz. Egy dióda kel, az is jól bekötve.
A légrést egy papírfecni megoldja a két vasmagfél között. A veszteség abban nyilvánult meg, hogy nagy volt az áramfelvétel üresjárásban, miközben nem melegedett semmi?
Köszönöm szépen. Érdekes mert eddig ahány porvasmagot szétszedtem egyben sem volt légrés hagyva, ezért nem hagytam én sem. Nem melegedett semmi, viszont üres járatban ha minden igaz 0,09mA volt míg terhelve 0,16mA (ha melgedett is biztos, hogy nem "3W-nyit"). De legtöbbször nem hagytam üresben járni mert volt, hogy elszabadult a feszültség a szekunder oldalon nagyon, mivel nem volt visszacsatolásom és gondolom én sem végeztem el a legprecizebb tekercselést és számításokat.
A kimeneti pufferkondi sarkaira köss egy 10 kiloohmos ellenállást, és akkor nem töltődik csúcsfeszültségre a kondenzátor, így terhelés nélkül nem szalad fel a feszültség.
A számítógéptáp vasmagjaiban nem nagyon találsz légrés-betétet, viszont a Tiédhez kell. Mondom, egy vékony papírdarab az M középső oszlopához, és ennyi. Gondolom Ampert akartál írni mA helyett. Primer oldalra 10 menet teljesen jó szokott lenni 40-70 kilohertz kapcsolási frekvenciánál, 12 voltra. Persze a konkrét érték szerelés és drájverfüggő. Kísérletezni kell!
ebben a solomon pákában nincs kapcsoló, meg a vezérlő elektronikában sem (én is ehhez csináltam a vezérlést). nézz szét a jlt02 topicban erről a pákáról szól. De ha 50Hz akkor hálózati trafó és triak, vagy kapcsitáp DCről és a vezérlés mehet fettel, mindkettőre találsz rajzot. Azért megnézném hogy a neked lévő PCtápból bontott trafóból hogy építesz 3-4cm magas tápot, arról nem is beszélve hogy ezerféle bekötéssel vannak a pctáp trafók, szóval kész pontos paneltervet, pontos kapcsolást szerintem ehhez ne várj.
Most értem el oda, hogy nekifogjak tekercselni. A képletekkel nincsen baj, mert kaptam egy nagyon jo oldalt ahol nagyon szépen leírja a ceremóniát. Ha nem gond akkor megkérdem, hogy légrést minden esetben kell hagyni, vagy mikor kell? Most kell azt értem, de minden alkalomkor majd fog kelleni? Most egy nagyon kis trafóval dolgozok egyelőre (0,5*0,5cm vaskeresztmetszettel) És a második kérdésem meg éppen a frekvenciatartomány lenne. Olvastam már 10-40khz-es kapcsolásokat is, de mi a felső határ? Azért kérdem mert ha tegyük fel 100khz-el számítok akkor megint nagyobb teljesítményt lehet átvinni rajta, de nem tudom, hogy akkor még fog-e rezonálni a trafó. Nekem eddig 30 menet volt 12V-ra mert 30khz-el számoltam. És igen, elírtam a mértékegyseéget figyelmetlenségből, bocsánat.
Én egy 555+FET-es megoldást készítettem nemrég. Ott egy brutál nagy vasat használtam fel (számítógép tápból), és nem hagytam légrést. Annál a vasmagnál nyugodt szívvel raktam össze a két vasmagfelet légrés nélkül, hisz csak pár Wattot konvertáltam.
De ha kis vassal dolgozol, akkor érdemes légrést hagyni, hogy nehogy telítésbe kerüljön a vasmag. Én 70 kHz-en járattam a konvertert, 12 V-ról. 100 kHz-et is simán lehet alkalmazni, bár ott már a vas vesztesége és a szkinhatás miatti rézveszteség is magasabb.
Ha jól értem és vonom le a következtetést, csak akkor kell légrést hagyni ha fenn áll a vasmag telítődése és a 100khz frekvenciánál amennyi a nyereség (elméletben) szinte annyi a veszteség (gyakorlati korlátok miatt) másik oldalról szoval nem nyerünk sokat. Köszönök mindent. Állok neki tekercselni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |