Tessék, itt van az eredeti rajz.
Mondjuk ezt én feleslegesen bonyolultnak ítéltem, hát kihagytam a 3/4 részét. Vagyis kimaradt a TR2 és az utána lévő, a relé érintkező helyett egy nyomógombot raktam, R5, R6 és a panelmérő szintén kimaradt, méréskor csatlakoztatok egy DMM-et, mivel nem volt 230/260V-os trafóm, helyette egy öreg, kétkamrás 220/kb 10V trafót tettem úgy, hogy a szekundárt használom primárnak egy kondenzátoron keresztül sorbakötve.
Mérés: NPN tranzisztornál kollektor az Uteszt + kapcsára, emitor és bázis egybe az Uteszt - kapcsára. PNP-nél értelemszerűen fordítva. A P1-et a minimális áramerősségre (kb. 0,1mA). Nyomógomb megnyom, és a multiméterről közvetlenül leolvasható a maximális feszültség. Ha a tranzisztor nem akar "átütni", akkor adsz rá egy kicsit. Ennek a mért feszültségnek a 3/4 részéig lehet egy tranzisztort biztonságosan használni.
Maximum 2 másodpercig szabad a tranzisztort mérni, mert megváltozhat a bétája.

Köszönöm a segítséget! Át fogom tanulmányozni!

A poti / vonalon keresztül . Ez a rajz egy kicsit hasonlit ahoz a rajzhoz amit felraktam de az sokkal egyszerűbb es attekinthetőbb es garant hogy stabil. A masik fontos tudnivalo hogy egy labortáppal minél kisseb áramot tudjunk befogni ! Azért vannak a timerek hogy be lehessen állitani a minimális áramot es a maximális feszülséget! Én 5miliamper-re tettem es igy kisérletezhetek nyugodtan meg a legkisseb tanyot sem tudom kilőni '

Sziasztok!
Egy 0-35v-ig és 0-6A-ig szabályozható tápegységre lenne szükségem, lehetőleg minél egyszerűbbre. Ha valaki tudna mellékelni kapcsolási rajzot, esetleg nyák tervet azt nagyon megköszönném! A trafó amiről üzemeltetni szeretném 20-25-30-35 voltnál rendelkezik kivezetéssel, 1,5mm-es dróttal van tekerve szóval bírná a terhelést reményeim szerint.. Előre is köszönöm!

Helló.
Szétnéztem itthogy találtam néhány alkalmasnak tűnő hűtőbordát, de azért nem túl nagyok kb. fél ternyiek, el kell szigetelni a tranyókat egymástól vagy mehetnek rá simán? (L alumínium nincs szerintem egyből a nagyra szerelem őket, de én 2x25V-os tápot építek így mindkét felénél max 35V lesz pufferelve 4A-nél 140W ami 3 tranyóra kb.46W fűtés. Ekkor érdemes még egy tranyót rápakolni, hogy 4 legyen vagy felesleges?)

Szia!
Az a féltenyérnyi hűtőborda elég soványkának tűnik...
Ha 25V AC lesz a trafó szekundere, akkor az egyenirányítás és szűrés után 35,3V egyen fesz. lesz. Ha ezzel számolunk akkor 35,3V x 4A = 142W / 3 = 47W tranzisztoronként. Ezt elvileg bírnia kellene a tápnak. De korábban itt a fórumon beszélgettünk egy hővédelmi áramkörről is, ami figyeli a borda hőmérsékletét és és elérve egy bizonyos értéket bekapcsol egy ventilátort. Ha kicsi a borda szerintem mindenképpen csináld meg! Én minden esetben elszoktam szigetelni a tranzisztorokat és a bordát. Nem igazán szerencsés, ha a bordán ott van a teljes pufferelt feszültség! Szerintem mindenképpen szigeteld el a bordától a tranzisztorokat, mert azon a pár csillámlemezen nem érdemes spórolni! (A hegesztőtrafók feszültsége sem véletlenül max 50 voltig mehet! ÉRINTÉSVÉDELEM!) Ha négy tranzisztort teszel akkor biztos, hogy jobban fogja bírni, ha a kimenetet max árammal terheled, de a kulcs a hűtés, hűtés, hűtés. A 142W az 3 tranyónál is meg 4 tranyónál is 142W marad. Azt hűteni kell. (Csak ismételni tudom magam. Mintha egy 142W-os végfok lenne! Erre a tápra is akkora hűtőbordában kell gondolkodnod!)

"Mintha egy 142W-os végfok lenne" - inkább nagyobb. Egy táp rövidzárban 142W-ot fűt el, míg egy AB osztályú erősítő 142w kimenő telj-nél max. 80w-ot. A többivel természetesen egyetértek!

Sziasztok!
Itt van a legegyszerűbb hőfokvédelem hűtőbordára. Ez a hőfok függvényében szabályozza a ventillátor fordulatát. Én ezt építettem be a labortápomba és tökéletesen működik.

Viszont azt még nem tudom, hogy a hűtőbordát érdemes kitenni a táp hátuljára? Nálunk az egyetemen minden labortápnak a hűtőbordája szépen ki van téve a táp hátuljára, gondolom, hogy jobban szellőzzön. Ilyen hőkapcsolós áramkör van a cikkek között is lehet érdemes beletenni vagy egy kapcsolót lehet teszek rá és nagyobb terhelésnél bekapcsolok egy ventit.

A hűtőbordának az a dolga, hogy kellően gyorsan át tudja adni a félvezetők hőjét a környezetnek. Ha kiteszed a doboz hátuljára (ez a "régi" gyakorlat tápnál és erősítőknél egyaránt), akkor sokkal jobb lesz ez a funkció, mintha a dobozban lenne belül.
De!! Mára változtak az igények. Más alakú, laposabb dobozok a divatosak, amiknek egyszerűen nem lenne elég nagy a hátsó felülete, illetve igyekeznek kisebb helyen nagyobb hűtést elérni. Ezért az "új" módi szerint aztán visszarakták a bordákat a dobozba, elől-hátul átjárhatóva tették, és tettek bele ventillátort, ami vízsintesen mozgatja a levegőt (abban persze nincs egyetértés, hogy szívni vagy fújni, illetve előlről vagy hátulról, de ez most nem is számít). Nézd meg a mai erősítőket, szinte csak ilyet találsz.

Én személy szerint így: Bővebben: Link oldottam meg, hozzáteszem még megfejeltem egy pont rá való venntillátorral, persze hővédelem is van benne. A lényeg átfújatom a bordát, akár a doboz hátához is tehetem és akkor csak egy egy takarórács kell a szebb kinézethez meg fersze pont a borda középpontjába a doboz hátulján egy furat ahol távozhat a meleg levegő. Ami belül keletkezik minimális hő az meg a dobozon kívülre kerül mert elszívja bentről a vennti. A lényeg a szívó elrendezéssel a készülékházat és a benne lévő alkatrészeket melegíted és port viszel bele, a fújó elrendezéssel sokkal kevesebb a por és a készülékház, alkatrészek is szellőznek...

A szívás kontra fújás ettől azért összetettebb probléma de a por valóban egy fontos szempont.
Alapvetően azt kell eldönteni elől vagy hátul legyen-e a ventilátor, majd ha ez meg van jöhet az áramlási irány kiválasztása (elölről hátra, vagy fordítva). Ezekből aztán adódik hogy szív, vagy fúj.
A por mellett nagyon fontos lehet a zaj is. Szívni mindig sokkal halkabb, fújni viszont általában hatékonyabb.

Helló.
Itten nézve nem egy nagy hűtőborda. Nekem csak ezek a hűtőbordák vannak mint amik a képen vannak és jó lenne ha nem lenne oda mind. Szóval az a dilemma hogy 3 vagy 4 tranyó legyen még mindig fennáll, de legalább hűtőbordában kérnék egy kis eligazítást még.
A fekete hűtőborda méretei: 20x10cmx6, van 2db egyforma: 9x10cmx3 illetve egy 21x4,5cmx6-os, bár ez nem hiszem hogy jó lesz ide. Legalább 2db tápot kell kiadnia ezeknek a hűtőbordáknak, hogy vágjam vagy melyiket használjam ill. melyikre hány kerüljön (ha muszály szétvágom a feketét is elég nagyok így).

Szia. Még egy hűtőbordát találtam, bár ez elég kicsi: 9x5x4cm. Ha már szóbajött az alacsony kivitelű "divatos" labortáp akklor talán ez a venti se lenne roszz ugye?

Szia! Oda teszed a bordát, ahová kedved van. Így is jó, meg úgy is. A "belülre" tevős változatnak az az előnye, hogy tudod hűteni ventilátorral. Egyébként meg amilyen dobozt sikerül szerezned, vagy csinálnod. (Én belülre teszem a bordát éppen a ventilátoros hűtés miatt) De a szabály az, hogy erre nincs szabály. Ez éppen olyan, hogy a bordáról a levegőt el kell szívni, vagy rá kell fújni! Soha nem lesz benne egyetértés. Nekem pl. fújni fogja a bordát, nem pedig szívni róla a levegőt...

Helló. A nagy kérdés az, hogy mekkora hűtőborda kell melyiket használjam és mennyi tranzisztort tegyek rá? Itt most arra gondolok, hogy egy 9x10x3-as hűtőborda elég 3 tranyónak vagy akkor már jobb ha csak kettőt teszek rá és egy másik ugyanilyen hűtőbordára is 2-t és így 4 tranzisztort használnék vagy egy ilyen hűtőborda elbírja a 3 tranyót?

Nagyon belebonyolódsz a borda ügybe. Persze ez egy alapvető kérdés, de csak a sokadik szempont a külső méretek vizsgálata. Több paramétere is van egy hűtőbordának, mint pl. az anyaga, a hőelvezető képessége, de amatőr szinten a legfontosabb a felülete. Éppen ezt nem említed egyik esetben sem.
Pioneer 2.7.1-es tápjához, a 3 db áteresztőelemhez, kb. 1000cm2-nyi hűtőborda kell. Ettől lehet nagyobb, de nincs értelme. A "normál" sebességű melegedést ez ki tudj vezetni, a hőmegfutásnál meg éppen nem számít a méret.
Korábban csatoltam egy fotót, azon láthatod vizuálisan mekkora egy ilyen méretű borda (nálam egész pontosan 987cm2).
Továbbá egyáltalán nem biztos, hogy többet nyersz az "L" profil kihagyásával, mint amennyit veszítesz a drótozgatással. (megkockáztatom, hogy semmit sem nyersz vele, mert egy ideális méretű hőközvetítő elem, szinte egyáltalán nem ront a valós hűtési intenzitáson.

Tudom, hogy ez egy egyszerű dolog, de sokat lehet bukni egy rosszúl méretezett bordával. Túl nagyot se akarok, mert nem olcsó a borda, és a tápot se akarom szekrényméretűre csinálni. Akkor nagyjából keresek egy olyan felületű hűtőbordát, a hővezetésről sokat nem tudok csak annyit, hogy alumínium, nem boltból vettem őket. Amúgy a borda sokmindent meghatároz magának a tápnap a fizikai méretét ezért helytakarékossábból csak akkorát használnék amekkorát kell.
Az L profil kihagyása inkább annak hiánya miatt lép fel, delehet nem drótozgatok, hanem foglalatba teszem a tranyókat úgy valamennyivel könnyebb talán a nyákot is picit átalakítom vagy csinálok egy kis nyákot a bordán lévő tranyóknak ami majd a táphoz csatlakozik (előtte lehet megmutatnám az ötletem nehogy valamit elszúrjak).

Ez olyan groteszk, amire nehéz mit mondani.
Képzeld el, ebből a bizonyos 40x40x4-es L profilból annyi van a boltban, hogy még el is adnak belőle. Éppen itt tárgyaltuk ki, hol árulják, miként lehet hozzájutni, és mibe kerül. Nem fogod elhinni, de pl. én is vásárolom ezt épp úgy, mint az összes többi alkatrészt.
A nyáktervet át lehet alakítani, de ahhoz a változtatás szándékán túl, elengedhetetlen bizonyos mértékű hozzáértés is. Ezt ne vedd célzásnak, általánosságban mondtam. Ennek ellenére, igyekeztem a panelt "jóra" tervezni, és nem látom benne azt a részletet, ami áttervezésre szorulna.

Ma el készítettem a 2.7.1 tápegység paneljét az általad küldött átalakított terv alapján. :awink:
3 panelt csináltam. Elő is hívtam, nagyon szép lett. Ma csak egyet tudtam kimaratni. Nem volt több időm. Holnap érkezik a Lötstop fólia is. Legkésőbb hétvégéig szeretnék elkészülni a nyákokkal.
Ha kész leszek csinálok egy képtárat sok képpel. :yes:

Hát nem tudom, igazából azért akartam kihagyni, mert a hűtőbordát szögben akartam elhelyezni vagy fektetve, mert így állítva elég magas lesz tőle a labortáp. A nyák változtatása még nem biztos, de valószínleg annyira módosítani akarom, hogy 4db tranyót teszek bele (ha már azt mondtátok annyi tranyó ahány amper). A hűtőborda azért még így is feladja a leckét, mert ilyen nagy felületű nincs csak mondjuk akkor lesz, ha 2db-ot osszerakok. Akkor ez így is megoldható nem vagy ha kisebb elemeket tennék rá pluszban? (Eléggé el kell gondolkodnom, hogy helyezek el mindent, hogy a lehető legkisebb legyen a táp mérete még a trafóval nem is nagyon számoltam )

Tapasztalat: túl nagy borda miatt meg fog szaladni a tranzisztor, olyan mintha semmi nem volna ott. Én példám erre, igen a tranzisztor hőmegfutás miatt meghalt. A pici bordához meg kell hővédelem, proli007 hővédelme nagyon jó erre, maximum kettős shottky kell és akkor lesz egy vennti szabályzásod és egy dc off amit legegyszerűbben miniatűr relével tudsz megvalósítani, ha relét kapcsolsz vele kell egy dióda a reléhez és persze egy kis értékű kondenzátor így nem fog ki be kapcsolgatni a reléd.
Amúgy ez a bolondbiztossá tétel, a beméréshez kell egy forrasztópáka egy digi multi ami hőmérségletet mér.
Lényeg hogy a legmelegebb tranzisztorhoz kell beállítani hővédelmet, áramgenerátoros módba hajtva a tápot. Lehetőleg legyen közel a shottky a legforróbb tranzisztorhoz. A hőfokot mindenki magának szabja meg, ebbe segíteni nem tudok.

Biztos nem a nagy borda miatt múlt ki a tranyó !
Annak sok más oka is lehetett.

Persze hogy nem! Éppen arról szól a "tanmese", hogy a nagy borda sem véd meg a gyors hőmegfutástól.

Belinkelnéd az említett védelmet? Nem találom a "hővédelem" témában, "Proli007" -re szűkítve.

Talán ez lehet az: Bővebben: Link

Pedig egyértelműen a bordára fogta a hibát:

Ez pedig marhaság !
Persze, a borda felületétől függetlenül, lokálisan (a tranyónál) felmelegedhet úgy hogy kimúljon a tranyó.
Ezt a tervezésnél figyelembe kell venni.

Számgépembe van vízhűtés, ott nincs olyan gond, hogy nem vezetődik el a hő rendesen, míg kering a víz. A különbség óriási a sima bordához viszonyítva

Helló.
Én nem tudom, hogy lehetne egyben összehozni egy 1000 négyzetcm-es bordát. Eddig amim van az egy majdnem tenyérnyi darab, de kevés a hűtőfelülete 350-400 cm^2, a másik kb 450-500, de a kettő nem összehozható, legalább is jól nem. Valahogy van kép a hűtőbordádról, mert azt nagyon megnézném, venni ekkorát, meg nem nagyon akarok. Esetleg valami ötlet vagy akkor néhány állandó venti kell, hogy ne melegedjenek túl?

Feltételezem, hogy kimaradt egy szó, pl a nagy bordától még megfuthat a tranzisztor.
Igazából én a saját gondolatomat fűztem tovább, nem SALáta-ét. A lényeg annyi, hogy van egy optimális méret, amitől már nincs értelme tovább növelni, de bármekkora is a borda, kritikus esetben gyorsan túlmelegíthető egy félvezető.
A vízhűtés sokkal hatékonyabb, hiszen a víz hőelvonó képessége sokszorosa a levegőnek. Csak a megmelegedett vizet megint csak elég nehéz lehűteni, nehéz a folyadék hőtágulását kezelni, és a keringetés megint csak általában motort igényel, ami megint csak zajt jelent.

Ilyen az én bordám.