Fórum témák
» Több friss téma |
Én úgy szoktam mérni
 Rövidzárlati áram a neve
Tudom, hogy az a neve! :yes:
És így pontosan meg tudod mérni???
Az nem rossz!
De kérdés, hogy mennyi lenne az eltérés mondjuk 15A-nél??? 
Tudjátok, én is először így csináltam, de:
- egy: a multiméterem csatijának a feje/fejére ráolvadt valami. - kettő: ezzel a trafót nagyon gyorsan tönkre lehet tenni (Ja és apám kissé ideges lett, amikor megtudta) Mivel a trafó ellenállása nagyon kicsi, és az ideális ampermérőnek nincsen semmi ellenállása, szal Usz/Rmultiméter(0) = Isz ~ végtelen (na jó, nem egészen végtelen, mert a trafó szekunder-tekercsének is van ellenállsa)
jó...ezeket mind tudom...de nem lehetne valahogy a toroid mag keresztmetszetéből, illetve a mag permeabilitásábol összehozni, mint az EI-mag tekercselt trafók esetén?
A rövidzárási áramot illetően, én egy 4,5V-os lapos elemen 7A-t mértem....
 
Én még mindig azt mondom, hogy műterheléssel vagy más egyéb fogyasztóval biztonságosan meg lehet mérni az áramát!
És így pontos érték kapható!
Szerintem, ha tudod valamelyik két feszültség, vagy menetszám adatot. Gondolom a primerre megy a 230V.
Megméred valamelyik oldalon a rézdrót keresztmetszetét, és megnézed a függvénytáblázatba, hogy mennyit bír. Megszorzod a feszültséggel, és megvan a teljesítmény. DE EZ CSAK MAXIMÁLIS TELJESÍTMÉNY, AMI KEVEHETŐ BELŐLE, LEHETSÉGES, HOGY MEGÉG  A HUZAL. Szal jóval kevesebb a névleges teljesítmény. Számolj rá szerintem dúrván 60%-ot...
A szekunder kivezetése általában abból a (zománcozott) huzalból van, amiből maga a tekercs. Ha megméred a huzal átmérőjét, meghatározható a keresztmetszet, a keresztmetszet alapján kinézed a táblázatból (van ilyen!), hogy mekkora áramot bír(hat). A toroidoknál - ha jól emlxem - 5A/négyzetmm a megengedett legnagyobb áramsűrűség. A vasmag keresztmetszetéből is lehet következtetni a teljesítményére, azt azonban tudni kell(ene) hozzá, hogy milyen szempontok szerint méretezték (mire tervezték: kis szórásra - pl. erősítőbe, vagy halogénlámpához - ami csak 85 fokot bír).
A primer huzalátmérő már nehezebben mérhető, de ha hozzáférhető, abból is ki lehet indulni: addig teszed rá a terhelést a szekunderre, míg a primerből felvett áram el nem éri a (primer) huzalátmérőből számolt max értéket - ott a vége, annyit tud. Ha nagyon precíz vagy, akkor ezután megméred a primer ohmos ellenállását, majd a rátett maximum terheléssel elkezded járatni. 10perc múlva ismét megméred - valamit nőtt. Fél óra múlva megint: még mindig növekedett. Ha két óra múlva még mindig növekszik a primer ellenállás, akkor nem állt be a dinamikus hőegyensúly, tehát túl van terhelve. (Persze a mérés alatt ellenőrizni kell legalább kézzel, hogy ne menjen 60 fok fölé, mert az már káros lehet. Ha mégis, akkor kisebb terheléssel kell a vizsgálatot folytatni.) Idézet: „Én még mindig azt mondom, hogy műterheléssel vagy más egyéb fogyasztóval biztonságosan meg lehet mérni az áramát! És így pontos érték kapható!” Hát én is ennek a híve vagyok. 
Kössz az infókat...és én is maradok a biztonságos modszernél.
Én is a műterhelés híve vagyok!
Nekem már volt olyan trafóm, ami 95 fokon ment éjjel-nappal 3 évig, és bírta, csak nem volt kellemes dolog hozzányúlni. Idézet: „Én még mindig azt mondom, hogy műterheléssel vagy más egyéb fogyasztóval biztonságosan meg lehet mérni az áramát! És így pontos érték kapható! Hát én is ennek a híve vagyok.” Igen, ekkor a fogyasztó áramát méred... Egy trafóra 1,5...2 szeres terhelést is tehetsz, egy darabig semmi nem történik és az áramát is mérheted... Ebből nem derül ki a terhelhetősége, csak a hosszabb/rövidebb idő alatti melegedés mutatja meg a tényleges terhelhetőséget. (Azért írtam le ezt a módszert, mert sok évvel ezelőtt egy KTSz által félkészre gyártott tápegység-sorozatot MEEI vizsgálatra kellett vinnem. Ott pontosan így mérték (az egészet a névlegesen megadott kimeneti DC terheléssel) és mivel 2 óra múlva még nőtt kissé a primer ellenállás a melegedés miatt, meg is bukott.)
Igen, vannak ilyenek, amit tojjássütésre méreteznek
de ezek nem egyszerű zománchuzalból vannak tekerve.
Valamikor régen, valamelyik rádiótechnika újságban le voltak irva a toroid trafók szabványos paraméterei, csak ez már rég volt és nincs meg nekem.
Az én ötletem annyi lenne, hogy mérjed a szekunder feszt és nézd meg milyen szabványos feszültségnek felel meg a mért érték; persze rakj rá egy terhelést mert amúgy 4-5 Volttal is többet mérhetsz... Majd addig rakj rá terheléseket amíg a szabványos feszt el nem éred. Ekkor mérd meg az áramot! A fesz. és a mért áram-értékekből már tudsz valamire következtetni. Remélem, érthető voltam.
Teoretikussan? Hogy méred meg a feszültséget? Ami mondjuk 0,01V...az áram meg 500 A?!
Névleges feszültségen kell mérni! Vagyis a műterhelésen az áramot addig növeljük (mondjuk csökkentve a műterhelés ellenállását), amíg nem kezd el esni a szekunder-feszültség. P=U*I ha U = 0 ...akkor hogy szamitom az U*I alapján? A trafó szekunderén a mérhető feszültség mondjuk 10V, mi pedig azt akarjuk megtudni, meddig tudja tartani a 10V-ot a trafó, milyen maximális áramig! Ha mondjuk 2A-ig tartja a 10 V-ot akkor P=U*I = 20 VA Vagy ha 4A-en tartja a 8V-ot => 24VA és kb. 10W-ot elmelegít a szekunder-tekercs... Nem a szűrés és a pufferkondi után mérünk, ilyenkor a pufferkondin lévő feszültséget mérjük és annak csökkenését...tehát pufferkondi (szűrőkondi) nélkül kell mérni!
Szörnyű, hogy mennyi hülyeség tud összegyűlni rövid idő alatt... Ne vegye senki sem magára, de egy kicsit bepöccentem ennyi "okosság" olvasása után.... Elvileg az ideirók mindegyike tisztában van az Ohm törvénnyel, és mondjuk a feszültségosztó képlettel...
Ha rövidrezársz egy forrást, akkor a kialakult áramot a forrás (trafó), a mérővezeték, és az árammérő belső ellenállása fogja meghatározni. Hogy jön ide a névleges áram? Meg hogy jön ide, hogy addig változtatom a terhelést, míg nem kezd el változni a terhelésen a feszültség? Hát ez egy lineáris rendszer! Tehát: a teljesítménytől függ a mag mérete, de pl. annak az anyagától is. Ilyen irányú infóid vsz. nincsenek. Melegedési méréseket végezhetsz, de az kicsit bonyolult, úgyhogy csak a huzalátmérőből tudsz következtetni. Rézvezeték esetén a gyakorlatban alkalmazott áramsűrűség (J) 2..3A/mm2. Én 2.5-re szoktam méretezni. Lehet többre is, de akkor jobban melegszik. Hangsúlyozom, hogy ez a vezetékre vonatkozik, nem a toroidra! Tehát megméred tolómérővel a primer és a szekunder huzalok átmérőjét, elosztod 2-vel, megkapod a sugarat (r). Előveszed a négyjegyű függvénytáblát, abban benne van, hogy a kör területe (a huzal keresztmetszete): A = pi * r^2 Ennek segítségével kiszámolod az áramokat: Imax = J * A Az üresjárási szekunder feszültség magasabb lesz, mint a névleges, mivel a névleges terhelőáram mellett is kell(ene) tudnia azt (belső ellenállás, ugye). Na ekkor kezded terhelni a szekunder tekercset (nem sorbakapcsolt árammérővel), mondjuk a szekunderre számolt max. áram 75 .. 100%-ával. Az akkor mért szekunder fesz. valahol a névleges feszültség. Pszek = Iszek_max * Unévl = [VA] Pprim = Iprim_max * 230 [V] = [VA] Ha a kettő közül a kisebbiket választod, akkor biztosan nem fog leégni a ház. Unit*
Hi!
Lenne egy hülye kérdésem: vettem egy toroid trafót, és egy precízen tekercselt átlátszó fólia borítja. Ez a szigetelése, vagy csak csomagolás és eltávolítható?  Előre is köszönöm a válaszokat!  
Sziasztok!
Szükségem lenne egy 300 V/A 30V-os Toroid Trafóra (Quad405-höz)! Elég sok helyet végignéztem már, de eddig 11.500.- és 6800.- között találtam!  Ha tudtok olcsóbbat, kérlek titeket írjatok!  Előre is köszi!!!
Nézz körbe itt az Apróhirdetések között is!
Köszi! Találtam egyet, de az túlságosan nagy (1100 V/A)...
 Na mind1, azért köszi! Folytatom a keresgélést! 
2*24VAC -s trafó 2 greatzel egyenírányítva 2*10 000µF -al pufferelve + 7812 és 7912 van rajta
így mérek rajta +-31VDC-t , kicsit nem kellene többet??  a 24VAC pont annyi nem több, nem kevesebb, üresben.. -> a fesz, nincs túlméretezve ?  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
