Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő mindig és mindig
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd! I. A helyes tápfeszültségek megléte. II. A kimeneten van-e egyenfeszültség. Élesztés.
Lapozás: OK   546 / 2522
(#) csovalek válasza janimester hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Úgy érzem hogy nem érted nekem +-25-28V om lesz és azt a 35V os kondik birják mert azok is sorba vannak kötve a rajzon is és így duplázódik a tűrésük, mert csak fele annyi fesz jut egy elkonak.
A másik, hogy a nF kondi az benne van, mert ha figyeled a kapcsolást akkor látod a Vs nél az 1000µF melett ott van.
(#) csovalek válasza janimester hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Jah ezt én is tudom. Csak én ált ha fejben számolok akkor 1.4 el szoktam szorozni meg abból kiszoktam vonni 1-3V ot mert terhelésnél legalább ennyit szokott esni a fesz.
(#) csovalek válasza janimester hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Az msned nem ártana, mert építésnél is kellhet pár jótanács
(#) janimester válasza csovalek hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
**************@citromail.hu
(#) Alkotó válasza csovalek hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Idézet:
„nekem +-25-28V om lesz”

Az nem biztos! Csak egészen speciális (rendkívül szimmetrikus) terhelés mellett lehet esélyed erre. De amit Te GND-nek gondolsz (aminek egy stabil valaminek kéne lenni), az nagyon valószínű, hogy akár több voltot is fog "imbolyogni".
Ha mégis működne (egész biztosan nem lesz az igazi), akkor még mindig ott van a bemeneti szűrőd, amin "jelentős" feszültség eshet. Ezt is győznöd kell tartalékkal. Általában a SUB-szűrőknek van egy erősítőfokozatuk, és azok visszacsatolásába szokás tenni a frekvenciafüggő elemeket, ami a visszacsatolás változtatásán keresztül változtatja az erősítést, így hozva létre a kívánt karakterisztikát.
(#) Moderátor hozzászólása janimester hozzászólására (») Máj 22, 2010
 
Gyerekek! Ezt privátban ha kérhetném!
(#) janimester válasza csovalek hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Jah itt kiszedik a spamok miatt a mail címem de a profilomban ha a nevemre kattintasz ott a msn is 1000 bocsi privátban lesz legközelebb
(#) J-O-E válasza csovalek hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Nem lesz jó ez a táp megoldás a puferelt feszültség 56v-körül lesz terheletlenül.
Ennek fele meghaladja a 25v-os kondik türését + a táp ingadozás. Ha jót akarsz akkor középkivezetéses trafót használj és a kondit túl kell méretezni, határon vagy az felett járatni nem tanácsos. Még az erősítő burkolatát is képes kivinni, láttam már
És amit ne felejts el az IC-t MAX: +/-50V-ra tervezték, egy AC 2x35V-on már a maximális tápon hajtanád ez nem túl biztonságos.
(#) janimester válasza J-O-E hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Ebben tökéletesen egyetértek nálam is ma robbant el egy 35V os 40V on..
(#) csovalek válasza J-O-E hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Értem én de evvel, ha megépítem 35Vos kondikkal, akkor azoknak a tőrése már 70V az bőven elég kell, hogy legyen ingadozás ide vagy oda.
Ja és nincs másik trafóm csak ez. Szerintetek jó lesz ez így?
És a többi kérdésre is kérnék választ, ha lehet.
(#) Alkotó válasza csovalek hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Nem jó olyan trafó, aminek nincs középleágazása!
Azt a megoldást, amit te rajzoltál, csak végszükségben szokás használni, és kizárólag előfokozatoknál, vagy egyéb kis áramú és szimmetrikus terhelésű elektronikáknál.
(#) szamóca válasza Alkotó hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Márkás erősítőknél is alkalmazzák ezt a lebegőpontos testelést. Épp ebben a topikban tárgyalták ki anno KD mesterék. Ő tette fel ide a rajzát is az erősítőnek.
(#) J-O-E válasza csovalek hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Utánna néztem a TDA7294 biztonságosan MAX: 2x31V os AC val rendelfező trafóról érdemes hajtani.
Ez még a biztonságos +/-44V pufferelt táp határ ehhez minimum 50V-os kondik kellenek de használj 63V-os kondikat.
A gyártó már a +/-40V-ot sem javasolja!
És még egy fontos dolog nem tartoznak a táphoz a kapcsoláson lévő 1000µF és 100n ezek a nagyfrekis, oszcillációs problémák kiküszöbölésére kellenek.
(#) Alkotó válasza szamóca hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Minden tisztelem KD mesteré, sőt nekem a stílusa sem volt egyáltalán ellenszenves, ráadásul én beszéltem is vele, és totál normális volt, de ez a megoldás akkor sem jó végfokozathoz. Szerintem pusztán ránézésre belátható, hogy a két tápfeszültség terhelésének legkisebb eltérése esetén is, a terhelési eltéréssel arányosan eltolódik a GND.
Ha valóban van ilyen "nívós" kapcsolás, akkor azt kell feltételeznem, hogy ott külön figyelik ezt az "imbolygást, és próbálják elektronikusan kompenzálni a munkaponteltoló hatását. De ettől mindenképpen jobb megoldás a középleágazásos trafó, ahol fel se merül ilyen problémának még a lehetősége sem.
Igérem, utánanézek mit is találni erről a témában.
(#) szamóca válasza Alkotó hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Igaz, Dávid véleménye is az volt hogy röhejes hogy egy "nagy cég" is alkalmaz ilyen megoldást a méregdrága cuccaiban, de ettől még alkalmazzák.
Az a gond, hogy én sem találok rá erre a részre a topikban.
(#) pucuka válasza szamóca hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Meglehet, hogy KD mestrer törlésével ez is törölve lett
(#) Alkotó válasza szamóca hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Idáig kerestem, de most már feladom. Nem találtam meg hol beszélt erről KD.
(#) szamóca válasza pucuka hozzászólására (») Máj 22, 2010 /
 
Nem hiszem, azokhoz senki nem nyúlt, hiszen semmi kivetni való nem volt abban a beszélgetésben.
(#) csovalek válasza Alkotó hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Ahogy mondod végszükséglet, mert ez a trafóm van amiből kilehet nézni valamit is. Trafót tekerni nem tudok. Szóval most akkor, ha így megépíteném akkor nem is működne meg semmi?
(#) istvan3 hozzászólása Máj 23, 2010 /
 
Sziasztok. Van egy gitárerősítőm, amivel az előerősítő és a végfok külön trafóról van megoldva, csak a primer 230V közös. Azt szeretném krédezni, hogy utólag a földelést össze lehet e kötni? Fém dobozban lenne, és a bemenetek és kimeneti jackek földje így érintkezne. Nem vagyok benne biztos, hogy szabad, ezért inkább megkérdezem. Előre is köszi.
(#) bankimajki válasza istvan3 hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
És mindkettő testelve van? Ill. földelt hálózatról működik? Mert földhurok alakulhat ki, az pedig nem jó. Az abban az esetben alakul ki, ha mindkettő a földre van kötve a hálózaton keresztül és a belső negatív tápok is kivannak vezetve a testre. És amikor összekapcsolod, akkor 2 ponton lesznek összekötve. És áram folyhat benne. Ez csak akkor van, ha a készülékházak is külön külön a negatív ponton vannak. És a jelvezeték GND-it is közösíted. Egyébként kösd össze úgy hogy csillagpontosan legyen minden összekötve. Keress rá a csillagpontos földelésre és megérted.
(#) szamóca válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
(#) szamóca válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Téma =Topik.
Dávid=Dani
Reggel van még=reggel van még.
(#) bankimajki válasza szamóca hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Ez jó, még nem is aludtam de már nem is fogok, olyan jót nevettem rajta.
(#) unitraman válasza kadarist hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Sziasztok. Hétfő tájékán linkeltem be ezt a kapcsolást, hogy szeretném megépíteni, főként kíváncsiságból. Kadarist és szamóca segítettek tranzisztor-helyettesítésben és hasonlókban, aztán lett egy kis kavarodás, merthogy a BD-párosok helyére a cikk írója szerint jók a TIP142/147-esek, amik viszont darlingtonok. Ezután találta kadaris ezt a kapcsolást, ami valószínűleg az eredeti lehet, ott híre-hamva sincs BD tranyóknak, csak a TIP-eknek. Én hétközben beszereztem minden alkatrészt a kapcsoláshoz, és tegnap este sikerült egy oldalt kipróbálható állapotba hozni. Remélem hasznosnak bizonyul, leírom a tapasztalatokat. Megjegyzem, nem vagyok nagy hozzáértő, és a problémák nem feltétlenül a kapcsolási rajz hibái, lehet, hogy én rontottam el, bár nagyon odafigyeltem. No, akkor lássuk:
Első körben a BD249C/250C került beépítésre. Vagy tényleg nem való ebbe a kapcsolásba ez a páros, vagy én voltam béna, de bekapcsolás után 3 mp alatt elfüstöltek a 4004-es diódák, és kipurcant a 249-es BD, és ebből kifolyólag megjelent a tápfesz a kimeneten.
Második körben TIP142/147 páros, kicseréltem a diódákat ugyanolyanra a leégettek helyett, minden más változatlan. Bekapcsoláskor semmi probléma, rövidrezárt bemenettel. Amit nem írnak a cikkben, hogy jel nélkül, (rövidrezárt bemenettel) a 330 ohm-os trimmerekkel nem lehet beállítani a 0.55 voltos feszültségkülönbséget. Erre úgy jöttem rá, hogy a pozitív oldalon csak max 0.36 voltot sikerült beállítani, ám amikor megszüntettem a bemeneti rövidzárat, egyből 6-7 voltra ugrott ez a feszültségkülönbség, és túlvezérlődött az egész cucc. Szóval jelet adtam rá, és úgy szépen be tudtam lőni. Szerencsére 21.5 ohm-on állt meg a két trimmer, ezért 22 ohm-os ellenállást be tudtam tenni helyettük.
A másik gond a "torzítás kiküszöbölő" trimmer kondi. Vagy rosszat adott a boltban a csávó, vagy én bénáztam, de akárhova tekergettem (elvileg egy 5-27pF között szabályozható kütyü ez), írtózatosan torzított, és recsegett. Kivettem, megmértem multiméterrel, de nem sikerült kitalálnom, hogy mekkora a kapacitása valójában, mert 0 és 2000pF között ugrált a kijelző őrűlt módon, mikor meg tekergettem, ki is ugrott a méréshatárból. Meguntam, beraktam egy fix 12pF-ost, amit ajánlanak, egyből csend és tisztaság köszöntött a hangzásra, fülre nem hallható torzítás, szkóppal esetleg meg lehetne nézni, de nekem az nincsen. Szóval így most jó, csak az bánt, hogy majdnem 500 Ft volt az a két trimmerkondi, és ráadásul nem is tudom használni .
A tápom 2x27.5VDC, a szűrésem úgy néz ki, hogy a még váltóáramú ágakban oldalanként egy-egy 100nF-os kerámia, utána Graetz-híd, majd egy-egy 4700/35V puffer, utána 100nF fólia, majd megint egy-egy 4700/35V puffer, a végére meg egy-egy 1µF-os fólia. Nincs brumm, és nincs nagyfrekis zavar sem. Akit érdekel, és kérdése van, az tegye fel nyugodtan. A tranzisztorok nem olyanok, mint a rajzokon, helyettesítőket használtam, amiket kadarist és szamóca ajánlottak, akinek kell, leírom azokat is.
Szerk.: TL071-es opampot használtam a 741 helyett.
(#) szilva válasza csovalek hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Ha még mindig erről a trafóról van szó: "Van egy TVből EI trafóm 4x8.5x7cm +-1mm ez szerintetek megvan 100Wos?", akkor nekem azért lenne pár kérdésem, illetve aggályaim.

1. Ha ezek a trafó külső méretei, akkor elég kicsinek tűnik, de inkább mérd meg a vasmag keresztmetszetét, abból jobban lehet saccolni (elég, ha az EI egyik szélénél megméred a vas széltét-hosszát, a tekercselés közepén úgyis a duplája van).

2. Jó lenne tudni, hogy milyen TV-ből és annak milyen fokozatából származik a trafó. Ugyanis pl. a régi, csöves TV-kben vannak olyan helyeken is trafók, amik NEM a hálózati feszültség átalakítására szolgálnak, ezért teljesen más szempontok szerint vannak tervezve. Ebből következően ha eredetileg nem hálózati trafóról van szó, akkor sürgősen felejtsd el annak hálózati felhasználását, ÉLETVÉDELMI MEGFONTOLÁSOK MIATT!

3. Ha a trafó eredeti helye, funkciója ismeretlen, akkor erősen javasolt az előző pont alapján, hogy inkább ne használd!

Egyébként már nem először fordul elő itt a fórumon (ebben a topicban is), hogy a "gombhoz keresitek a kabátot". Ez még el is fogadható bizonyos mértékig, vannak esetek, amikor célravezető, de jobb lenne, ha nem az lenne a fő szempont, hogy minden kukikázott, ismeretlen cuccból valami "nagyonfaszát" építsen az ember. Sajnos meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy az elektronikai hobbi pénzbe kerül, különösen igaz ez a teljesítményerősítő-építésekre, azon belül is a tápegységekre. El kell fogadni, hogy ha valaki komoly erősítőt akar építeni, akkor rá kell szánnia a pénzt a tisztességes tápegységre, transzformátorra.
(#) csovalek válasza szilva hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
1. Lemértem a javaslatod szerint a közepét megdulváztam ez jött ki: 41x28
2. Régi feketefehér tv és a hálózati trafó. 100% + rajta is van gyárilag még a 220 as dugasz +biztosíték meg kondenzátor meg volt rajta egyenirányítás is, de azt kiiktattam, mert nem volt valami modern.
3. Pontos helyét nem ismerem hogy honnan v melyik tvből jött, mert nem én szerváltam ki csak elbizniszeltem haverral.
Így mi jött ki?
(#) csovalek válasza csovalek hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Érdekes.
Eddig az volt a gond, hogy nem tudtam lemérni meg nem tudtam a képlete és nem tudtam mekkora a trafo.
Mostmár letudom mérni meg :google: egyszerű képlet kijött hogy 91.5W os a trafó.
Momostmár csak a többi kérdésemre kell választ kapni :yes:
(#) Alkotó válasza csovalek hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Ha a belső vastest 2,8x4,1=11,48cm2
Ez a legjobb esetben is kb. 70W, de akkoriban mikor még ilyen trafók voltak a TV-kben, nem a legjobb minőségű vasmagokat használták, tehát inkább 63W körül lehet a reális. 91,5W-ról szó sincs, ahhoz kb. 13,5cm2 kellene. (Nem mondtad a TV típusát, de nehéz elhinni, hogy ilyen kis hálózati trafója lenne egy akkori TV-nek.)

A működés azért nagyon vitatható, mert egy fiktív, lebegő GND-hez képest akarsz teljesítményt kinyerni. Próbáld végig gondolni, a hangszóródra megy egy GND vezeték, amiben jó nagy áramnak kéne folynia. Szinte biztos, hogy probléma lesz vele.
(#) szilva válasza csovalek hozzászólására (») Máj 23, 2010 /
 
Ok, fogadjuk el, hogy biztonságosan használható a trafó. Ebben a hozzászólásban azt írtad, lead 7, 20, és 40V-ot. Le tudod rajzolni, hogy hogyan is vannak a kivezetései (esetleg lefényképezni a trafót)?
Következő: »»   546 / 2522
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem