Fórum témák
» Több friss téma |
"Petier-cső" Ez lett volna a nagy ötlet. A felépítése ugyan az mint egy cellának,csak éppen cső. A külső környezeti hőt továbbította volna a cső belsejébe. Ebben az esetben fűtésre, fordított esetben pedig hűtésre lehetne használni. Ha megoldható lenne akkor meg is van a világ első egykörös hőszivattyús rendszere, de ehhez arra lenne szűkség, hogy minél nagyobb legyen a két oldal között a hőmérséklet különbség, és mindezt úgy, hogy több Watt hőenergiát vonjon el, a környezettől mint ami a működéséhez szűkséges, amit elvileg ugye tud csak nem ilyen feltételek mellett. Sajna.
nem nagy ötlet
 simán megoldható ha n darab peltier-elemből egy csövet képezel  pontosabb kifejezés ha sokszögnek hívjuk, azt a keresztmetszetet amit a peltierek közrefognak. De én inkább egy lapot javasolok belőlük felépíteni, aztán az egyik meg a másik oldalán menne a levegő, víz kinek mi.
Szerintem lehetséges lenne maga a cellákból csövet gyártani, tehát a kerámia lapok lennének íveltek, és menetes kötésekkel lehetne a mondjuk 1000 wattos elemeket egymáshoz csatolni, szükség szerint.De ez már biztosan eszébe jutott nálam okosabb embereknek is.
Én maradnék a lap megoldásnál
De megint az a kérdésem mint felül, azaz miért kéne csövet formálni szegény peltierből, amikor vízszintes lapokkal is megállja a helyét. Aztán nem körfelületen, hanem síkfelületen hűt. Max akkor ott áramlik át a folyadék. Kör keresztmetszetű hűtőrészt nem is tudom hogy alkalmaznak e valahol. Eltekintve pl a kazánon lévő levegőmelegítőtől, ami a bejövő levegőt melegíti fel.
Üdv!
Próbálkozom peltier elemekkel és érdekelne, hogy ki miként hozott ki a legtöbbet belőlük. Nekem 2 db (TEC1-12710) van párhuzamosan kötve egy vörösréz blokkon ami hőcserélő ként szolgál, 8v-on 8a-t fogyaszt és 11fokot értem el vele. A meleg oldalt 2 db SSR hűtőbordával és 1-1 ventilkével hűtöm. Volt 2 db hőcsöves hűtőm, de az valószínűleg nem volt elég hatékony, mert egy idő után elkezdett melegedni a hideg oldal is. Paszta mindenhol van. Szerinted pc táppal meghajthatom őket? üdv.és köszi.sun
Bele is olvashatnál a topikba, nem fog megártani.
Bővebben: Link
Üdv!
Olvasgatom természetesen, de még nem értem a végére Azért köszi! üdv.sun
Sziasztok! Vettem a Tesco-ban egy Peltier elven működő hűtő táskát. Mivel nem vagyok megelégedve a hűtési teljesítményével ezért ki szeretném cserélni benne egy nagyobb teljesítményűre a Peltier elemet. Szétszedtem és egy 30x30x~3,5mm méretű volt benne. Teszek bele szerintem egy ilyet. (A táska 6990Ft volt és a másik Peltier elem 3163Ft)
Valakinek van már gyakorlati tapasztalata azirányban, hogy egy 100 literes akvárium ~30-32°C-os vizének 26-28°C-ra való lehűtéséhez hány wattos peltier elem szükséges? 100W-os necces? 150W-os kellene inkább?
Elkezdenék bíbelődni vele, kezdve azzal, h rendelek egy peltier elemet, de nem akarom mindjárt alulméretezett elemmel kezdeni. A szigetelésről egyébként gondoskodnék. Hungarocell lapokkal vonnám körbe az akvárium 3 oldalát + fent tető van rajta. Köszi minden tippet, ötletet.
Más oldalról közelítem meg akkor a kérdést:
Ha 150W-os peltier elemet veszek és pwm-mel kisebb kitöltési tényezővel, így kisebb átlagfeszültséggel vezérlem, bukok-e hatásfokot, mintha 100W-osat használnék nagyobb kitöltési tényezővel? Transzformátoroknál, szünetmentes tápegységeknél ugye ott van, hogy ~80% körül és afelett érdemes üzemeltetni őket. Tehát max. 200W-os trafóval ne 10W-os fogyasztót hajtsak, mert ott rossz hatásfokkal dolgozik. Valami hasonló szitu van a peltier elemre is? Vagy simán túlméretezhetem és ha úgy adódik majd kisebb feszültséggel hajtom? Tudom, hogy a peltier nem táp, hanem fogyasztó jelen esetben.
Lehetséges, hogy rosszabb lesz a hatásfoka, mivel nem lineárisak az összefüggések a feszültség-hűtési teljesítmény (vagy hatásfok) terén.
Szerintem egy akváriumnak elég nagy a hőtehetetlensége. Tehát használd teljes tápról majd a kívánt hőfokon kapcsold ki. Ugyan úgy mint egy hűtőszekrényt. Ott sem a kompresszor teljesítményét szabályozzák.
Idézet: „Ugyan úgy mint egy hűtőszekrényt. Ott sem a kompresszor teljesítményét szabályozzák.” A nem inverteres hűtőkben.
Az valami újmódi huncutság lehet. Még nem is hallottam, hogy van olyan. Szerintem az sem lehet egy üzembiztos szerkezet.
Először én is úgy gondoltam aztán valamelyik hsz-ben írtátok, hogy jobban szereti a peltier, ha nem ki-bekapcsolgatják és mindezt teljes gázzal, hanem pwm-mel. Mondjuk nálam valóban ritkábban lenne kapcsolgatva.
Amúgy többen írtátok, hogy viszonylag nagy, 30-40°C-os hőkülönbséget tűztetek ki célul, nekem pedig max 10-re lesz szükségem. Jól sejtem, hogy akkor esetemben nem olyan vészes a történet? Ha van rá mód, a meleg oldalt nem vízhűtéssel hűteném, hanem csak egy elszigetelt nagy bordával + lassú fordulatú ventivel.
Mi az akadálya, hogy kipróbáld? 140W 10 fokhoz elég lesz talán.
Perpill nem rendelkezem 1db peltier cellával sem. Feleslegesen pedig nem dobnék ki az ablakon 4-6 ezret. Egyébként igazad van, gyorsabb lenne
Amit írok, csak agyalás, mer még gyakorlatban én sem próbáltam akváriumot hűteni peltier cellával. Sőt azt inkább fűteni szokták. De úgy próbálkoznék, hogy hővezető pasztával felragasztanám a hátsó üvegfalra, a felső vízszinthez közel, hogy a fajsúly különbség is segítse az áramlást. A meleg oldalára tennék egy szép nagy hűtőbordát szintén pasztázva és ha szükséges ventilátorral is hűteném.
Idézet: „hővezető pasztával felragasztanám a hátsó üvegfalra” Kérdés, hogy az üveg mennyire jó hővezető. Mert ugye ugyanolyan mértékben vezeti akkor a "hideget" is.
Utánaérdeklődtem ennek az inverteres hűtési módnak. A lényege az, hogy nem a régi ki-be kapcsoljuk a kompresszort, hanem "pwm" szerűen csak a teljesítményét szabályozzuk. Vannak hűtők és klímák, amelyek így működnek már régen. Más kompresszor kell hozzá és dinamikusan állítható mágnesszelepek, de a hűtési elv ugyan az, viszont az energiafogyasztása sokkal kisebb.
Idézet: „Az inverter a hálózati 50Hz-es váltakozó áramot egyenárammá alakítja majd az egyenáramot visszaalakítja a megfelelő frekvenciájú váltakozó árammá. Klímaberendezésekre levetítve, az inverter nélküli klímaberendezések hűtési vagy fűtési igény esetén kompresszorukat maximális fordulaton működtetik, mindaddig, amíg a helyiség hőmérséklete el nem éri a beállított hőmérsékletet. Az inverteres társaik a megfelelő áram frekvencia előállításával mindig a megfelelő fordulaton működtetik kompresszorukat, így alkalmazkodva a mindenkori igényekhez, energiát és pénzt takarítanak meg. A hagyományos berendezésekkel ellentétben az inverteres légkondicionáló berendezései nem kezdenek robbanásszerűen, teljes gőzzel fújni, amint esik vagy emelkedik a hőmérséklet. Ehelyett pontosan annyi hőenergiát biztosítanak, amely elegendő a szoba előre beállított klimatikus viszonyainak folyamatos ellátásához, ugyanis a bennük található elektronikusan szabályozható motorok alkalmazkodnak az adott hűtő- vagy fűtőterheléshez. Az inverteres technológiájának köszönhetően a motorok finoman, hatékonyan, gazdaságosan és szinte zajtalanul működnek, így nem szárítják ki a helyiséget, és mindenkor pontosan a szükséges hűtőteljesítményt állítják be. Ennek következtében nő a berendezések élettartama, csökken a karbantartásra és szervizelésre fordítandó kiadás. Az elektronikus klímavezérlésnek köszönhetően stabil marad a szoba hőmérséklete. A tökéletesen hatékony működés következtében pedig egész évben tekintélyes mennyiségű energiát lehet megtakarítani. A kívánt szobahőmérséklet előállítása érdekében 10 százalékkal nőtt a kezdeti hűtési teljesítmény. Ennek eredményeként a inverteres rendszereknek a hagyományos berendezéseknél egyharmaddal kevesebb időre van szüksége a beállított hőmérséklet eléréséhez. A jobb teljesítmény-tényező (COP) miatt az inverteres rendszerek akár 30%-os energia-megtakarítást jelenthetnek. A COP a bevitt energia és a leadott teljesítmény arányát mutatja.”
Most már csak az a kérdés, hogy a kompresszor és a peltier cella mennyire hasonlít egymásra ebből a szempontból.
Nekem nagyon frekvenciaváltós vezérlésre szaglik. No szerinted, ha azonos körülmények között azonos energiával kell hűteni, akkor mi a jobb? Egy szokványos klima, bekapcsol lehűt, és ha megint felmelegedett két fokot újra bekapcsol és hűt. Nem tarja tizedfokra a hőfokot, de dolgozik. Vagy vegyed az inverterest, ha nem tévedek, akkor frekvenciaváltós, no ezek ára azonos a motoréval, egyenirányítasz, veszteség, puffereled, itt is van veszteséged, majd szaggatod, megint veszteség, persze ennek hála van fokozatmentes szabályzás, szép lassú lehűtés, vagy pedig sokkal pontosabban tudja tartani a hőfokot a szobában. De az átalakítás mindig veszteséges, egy teljesítményelektronika végzi, ami hibaérzékeny, igaz, hogy lassan pörgeti a kompresszort, de annak nem volna szabad, hogy meghibásodjon a direkt indítástól sem. Hatásfoka nem lehet jobb, az előbb említett veszteségek végett.
Ha elég nagy a hőtehetetlensége a szobának, szerintem jobb a szokványos. Tudtommal az inverteres drágább, nem hiszem, hogy annyival jobb, csak hát a reklámok.
Egyet értek veled. Ráadásul, minél bonyolultabb egy szerkezet annál több a hibalehetőség is.
Én csak utánakérdeztem/utánanéztem... Véleményem szerint sokkal egészségesebb az állandó hőmérséklet, mint a folyamatosan ingadozó, de tény, hogy drágább. Az, hogy mennyi a veszteség és mennyivel fogyaszt többet-kevesebbet, azt objektíven, biztos forrásból nem tudom. Nekem (sajnos) se ilyen, se olyan nincsen, de ha lenne pénzem rá, én inverterest vennék a konstans hőmérséklet miatt.
Megtörtént a Tesco-s hűtőláda átalakítása. Az átépítés során azt fedeztem fel, hogy szerintem ők is egy 40x40-es cellával tervezték, csak később lett mégis 30x30-assal építve, ami (mért és használati utasításban szereplő) 48W teljesítményű, az általam beépített (datasheet-ben szereplő) 89W-ossal szemben (15,8V x 10,5A ?=? 165,9W ?=? 89W). A felépítése egyszerű. Egy közös tengelyes külső motoros ventilátor biztosítja a megfelelő légáramlatot. Kívül egy nagyobb borda, a cella, egy kb.40x40x40mm alumínium kocka és a belső kisebb borda, természetesen minden érintkezési pont hőkontakt pasztával bőven kenve. Az átépítés utáni első használat során jól teljesített. Meg voltam elégedve a hűtési teljesítményével, de sajnos kb. másfél óra üzem után a szivargyújtó dugója a nagy áram miatt meglágyult és a fém érintkezők összeértek és kiverte a biztosítékot a kocsiban. Majd veszek egy nagyobb áramra tervezett szivargyújtó dugót és szerintem tökéletes lesz.
Ha nyugodtan akarsz aludni, készíthetnél hozzá egy kapcsoló áramkört, akár relével, akár félvezetővel, ami 11 V nál lekapcsolja a hűtőládát, 12.8 V -nál meg visszakapcsolja. Hidd el piszok nehéz reggel a pecázás után betolni az autót.
Sziasztok
A peltiert simán lehet PWM ben járatni sőt érdemes is... Ezt javasolom a szivargyújtós megoldáshoz is. a legegyszherűbb megoldás, egy NE555 IC meg egy két külső alkatrész, és egy FET. Szerintem ennyivel el lehet rendezni. Frekvenciának meg kb 1-5Khz-re lőném be. sajnos nem volt időm vacakolni még ezzel vizsgasuck miatt, pedig szívesen megcsinálnám, hogy mondhassam , hogy tényleg működik utóirat: hőfokra lehet érdemes a vezérlést megoldani. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
