köszönöm a segítséget igaz a trimert 10 k helyet 22 k tettem bele ezt leltem és első nekifutásra nem volt tiszta hogy a mit is írtál . elsőként a trimer-en keresztűl adtam a bemeneti jelet ami jobb eredményt hozott ( Zúgás terén.) de aztán gondolkodtam hogy ez így valahogyan nem stim mégsem. így vettem a tda7294-es kapcsolást alapúl hogy ott a nyíthúrok erősítést befolyásolta a bemeneten elhelyezett 22K ellenállás. Így a trimert itt is testeltem a bemenettel és láss csodát teljesen eltönt a zúgás.


Köszönöm nagyon szépen.

Igazad van, a sok piros vonaltól észre sem vettem a felvetésben szereplő ellenállás csatlakozási pontját. Valóban érdekes. Bár nem számoltam utána, de a 33k azért jelentős ellenállás, az ilyen kialakítású fokozat bemenő ellenállása pedig elég alacsony (amivel még a meghajtógenerátor kimenő ellenállása is párhuzamosan kapcsolódik), tehát nem elképzelhetetlen, hogy ez így mégis valamennyit erősít. Így elmondhatjuk, hogy az AC visszacsatolásban azért a 33k a domináns ág, míg a DC stabilitást a 470K adja, a 33k-val együtt képzett feszültségosztóval.

Valaha - mikor a tranzisztoros erősítőket elkezdték fejleszteni - kidolgoztak jó pár sablonos kapcsolástechnikai részletet, ami nagyrészt azóta is alkalmazásban van (mi meg folyamatosan fanyalgunk miatta). Ilyen a kapcsolás felső részén található után-húzó áramkör is, mely a pozitív irányú kivezérelhetőséget segíti. Nem kötelező alkalmazni, de könnyen belátható, hogy egy ellenállás nem képes a teljes kivezérlési tartományban a megfelelő áramot szállítani, mert egyszerűen az ehhez szükséges feszültség "elfogy" (I=U/R), ha nincs feszültség, nem lesz áram sem, márpedig a tranzisztor további nyitásához pont erre lenne szükség. A kép alsó felén található visszacsatoló hálózatra pedig "rácsodálkoztunk" Macera2 kollégával, valóban nem teljesen szokványos.
Ezeknél a végletekig egyszerűsített kapcsolásoknál az ember ne számoljon csillogó paraméterekre, sőt még igazán jó minőségre sem. Torzítást nehéz becsülni, de nincs is akkora jelentősége. Ha már hallható, akkor biztos jó pár százalék. Leginkább a túlvezérlésből eredő torzítás (vágás) az, amire először felkapjuk a fejünket.
A másik kapcsolás még tovább van egyszerűsítve, a paraméterek további romlása kikerülhetetlen (kivezérlési gondokkal küzd a fent leírtak elhagyása miatt). A nyugalmi áram stabilizálása is tovább egyszerűsödött, ebben már az emitter ellenállások is részt vesznek (ezért kell ide feltétlenül).
Vannak integrált áramkörök, amik hasonló teljesítményt összehasonlíthatatlanul jobb paraméterekkel szolgáltatnak, a kapcsolások ezektől nem is bonyolultabbak, nem is költségesebbek. Ebben az irányban kéne gondolkozni, lehet, megváltozna a véleményed, hogy mi az, ami szépen szól.

Már építettem TDA2030-ból és TDA2050-ből (ez utóbbi szerintem szebben szól) erősítőt. Csak kíváncsiságból kezdtem el foglalkozni a tranzisztoros erősítőkkel. Van itthon 2db 12VA-s 4 ohm-os szeléssávú hangszóróm valamilyen régi TV-ből valók ezeket szeretném hajtani vele.

Természetesen játszani ezek a kapcsolások tökéletesek, azonban éppen az egyszerűségük (primitívségük) a korlátjai a minőségnek. Máshol már értekeztünk erről, akár 1 tranzisztorig is lehet csökkenteni az aktív elemek számát. A kezdeti lángolás azonban hamar megszűnt irányukban, manapság már 2 tranzisztoros kapcsolás a sláger, egy soktranzisztoros IC-vel kiegészítve. Láthatjuk - bárhogy is csűrjük-csavarjuk - nem lehet a félvezetőknél megkerülni bizonyos számú aktív elem együttes alkalmazását.

Hali!

Erősítőmbe hangerőszabályzónak egy 47K potit szeretnék rakni mert úgytudom ilyet szoktak. Elég lesz ennyi? Ezen átjutnak a magas és mély hangok is? Azért kérdezem mert pl. az itt található kapcsoláson van előtte és utána egy kondi.

Szia!

Szerintem a 47 kohm-os potenciométer jó lesz, de rakhatsz kisebbet is, vagy akár nagyobbat, minden attól függ, hogy milyen finoman akarsz majd szabályozni.



Szerintem a rajzon a C5 az egyenáramú komponens leválasztására szolgál, általában az értéke 10 és 47 mikrofarad közé esik. A C6 nem is tudom mit csinál; fordítottt polaritással van bekötve, de hogy miért? Egy tapasztaltabb fórumtag lehet, hogy tudná.

Logaritmikus potenciometert válassz.

Szerintem te most erre gondolsz. Természetesen oké a megoldás, ugyanazokkal a paraméterekkel és korlátokkal, bár kicsit kisebb torzítással mint a 2 diódás nyitófesz beállítás. De mint Imi65 is írta, a túlvezérlés nálad a probléma, nem a végfok torzítása.

A sláger ( ) nem feltétlenül a két tranyó, nem ez a lényeg. Nem is a műveleti erősítő, ami meghajtja. Sokkal inkább sláger most a kettő viszonya, amennyiben a visszacsatolást nem a végfokról veszem.

Szia Mayan!

Ezt a kapcsolásodat még nem is láttam. Ez AB osztályú, nem? Jó hangja van? :vigyor3:

Ez azonos a cikkben szereplővel, csak itt a nyugalmi áram beállítható a potival.

A hangeroszabalyzo poti erteke nem igazan attol fugg, hogy milyen finom akarsz szabalyozni. Sokkal inkabb az ellenallaspalya hosszatol fugg a szabalyzas finomsaga. Persze mindez akkor igaz, ha a meghajto fokozat kimeneti impedanciaja eleg alacsony illetve a poti utan kovetkezo fokozat bemeneti ellenallasa eleg nagy (hogy ne terhelje a potit es modositsa annak szabalyzasat/karakterisztikajat jelentosen).


Mindket kondi egyenaramu levalasztasra szolgal. C5 a meghajto fokozatbol esetleg erkezo egyenfeszt nem engedi tovabb, C6 pedig a visszacsatolas miatt az R7-en jelenlevo DC feszultseget nem engedi a hangeroszabalyzora. A C6 egyebkent nincs forditott polaritassal, jol van bekotve.

Atalanosan egyebkent a csatolokondik erteket ugy erdemes meghatarozni, hogy a kondi es az utana levo valos ellenallas/impedancia ertekevel egyutt alkotott RC felulatereszto szuro toresi frekvenciaja lehetoleg minel alacsonyabban legyen, hogy a melyfrekis atvitelt ne befolyasolja jelentosen.

Köszönöm szépen, hogy kijavítottál. Mind megjegyzem amit mondtál!

Sziasztok!

Tudnátok nekem ajánlani egy erősítőt ami 4 ohm-ra kb 140-180W ad le +-45V-on ?
A végtranzisztorok megvannak MJL 21193 és MJL 21194. Ezekhez kellene kapcsolás.
B5 nem kell köszönöm.

Pontosan azert nem lesz nagy szam ez az erosito mert a bementi fokozat es a kimeno, nagyaramu fokozat semmilyen viszonyban sincs egymassal. Az erosito torzitasahoz a muveleti erosito es utana a kimeno fokozat (minden bajaval egyutt) teljes mertekben hozzajarul. A nagyobb baj egyebkent a kimeno fokozatban van, de a muveleti erositos bemeno fokozat sincs szerintem jol megoldva a varialhato erosites miatt.

Ugy gondolom - es ez a tapasztalatom - hogy az erositok eseteben (is) kell egy bizonyos igenyesseg, egy bizonyos szint elerese, hogy egyaltalan erdemes legyen foglalkozni vele. Lehet, hogy egyeseknek bizonyos zenen, bizonyos korulmenyek kozott tetszik egy ilyen minimalista erosito, de ugy gondolom ez felrevezeto nemcsak a tobbseg szamara de a tervezonek/keszitonek is ... adott esetben.

Sajnos igenis komoly osszefugges van a kapott hangminoseg es az erosito merheto parameterei kozott. Az ilyen-olyan torzitasok es egyeb parameterek mind-mind befolyasoljak valamilyen iranyban az erositok hangjat. Egyiknek ilyen jelleget adva a masiknak olyat. Ezek alapjan pedig nem csoda, hogy egy adott erosito X kornyezetben, adott zenevel kimagasloan muzsikal, de Y kornyezetben mas zenevel pocsek eredmenyt ad.

Nemreg hallottam egy erositot ami ugyan nem jelentosen, de megis megvaltoztatta a korabbi velemenyem a vegerositokrol. A hallott erosito majdnem minden merheto parametereben SOKKAL (nagysagrendekkel) jobb mint az elterjedt DIY erositok. Sot nagyon komoly gyari erositoknel - amiknek kimagaslo parametereik es kifinomult, nagyon jo kapcsolastechnikaik vannak - is jobb volt. A hangja az en _szubjektiv_ velemenyem szerint nagyon tiszta, transzparens, rendkivul dinamikus. Gyakorlatilag referencia erositokent hasznalhato, akar preciz meresekhez is. Most ugy gondolom, hogy ez az az erosito ami a leginkabb megkozeliti azt az idealizalt (de nem letezo) erositot ami mindenfele torzitas nelkul kepes az elektromos jel erositesere. A valosaghu hangvisszaadasban pedig pontosan az lenne a cel, hogy torzitas nelkul (a valosagban pedig minimalis torzitassal) kozvetitsuk a hangot reprezentalo elektromos jelet.
Namost minel egyszerubb egy erosito annal inkabb messze kerul az idealizalt trozitasmentes erositotol es annal tobb problemaja (tobbek kozott magasabb torzitasa) lesz. Ez pedig hamis illuzioba kerget(het) sokakat. Ez odaig nem is lenne baj amig az ilyen erositoket tervezok/epitok/hasznalok tisztaban vannak azzal, hogy mar egy jelentosen torzabb jelet kapnak az erosito kimeneterol mint ami abba bement. Ha ezt tudjak es vallaljak is mert nekik igy tetszik a hallott hang akkor ezzel nincs semmi problema. Ez egyeni dontes, szubjektiv ertekitelet alapjan.
A baj szerintem akkor van amikor egyesek ezekrol az erositokrol azt allitjak, hogy high-end meg audiofil erositok es a valosaghu hangatvitel nelkulozhetetlen eszkozei.

Az adott erosito amit hallottam nem hetkoznapi jelenseg egyebkent. IC-s erosito, de nem a szokasos TDA, LM es tarsai. Eredetileg DSL kabelmeghjato IC-bol szarmazik amit atkereszteltek fejhallgato erositonek. Onmagaban egy ilyen IC-s erositonek azonban nem lenne elegendo teljesitmenye, hogy a szokasos 4-8 ohmos hangsugarzokat meghajtsa. A tervezo ezert 20db ilyen egyszeru fejhallgato erositot parhuzamosan kapcsolt es maris kesz lett a teljesitmeny erosito. Az otlet egyebkent nem ujkeletu megis nagyszeru. A DSL erositoknek rendkivul precizeknek es alacsony torzitasuaknak kell lenni, hogy a szelessavu jeleket is minel kisebb torzitassal tudjak tovabbitani a sodrott erparon hosszu kilometerekre is. Ezert ugy terveztek meg ezt az IC-t, hogy rendkivul alacsony legyen a torzitasa, nagyon nagy savszelesseg es slew rate mellett. Ezeket a kovetelmenyeket altalaban csak a current feedback erositok tudjak teljesiteni ... ez az IC is ilyen. Az otlet, hogy sok ilyen erositot kell parhuzamosan kapcsolni pedig csak tovabb javit a helyzeten hisz igy max. teljesitmeny kozeleben sem nő meg a torzitas mint ahogy a szokasos erositokre ez jellemzo mert egyetlen erosito modul soha nincs teljesen kivezerelve. Nem valtoznak az egyes erositok parameterei a kivezerlestol es a terhelestol fuggoen annyira mint a hagyomanyos erositoknel, egyszoval hatalmas lepest tettunk az idealis erosito fele. Mindennek az a hallhato eredmenye, hogy az erositonek rendkivul tiszta, transzparens, dinamikus hangja van nem csak kicsi de igen nagy kivezerelesen is. Ilyen erositot en meg korabban soha nem hallottam. Mindennek persze ara is van: egyreszt koraltozott a kimeno teljesitmeny (kb. 20-30W/8ohm), masreszt az IC jellege miatt (SMD) nem igazan DIY barat es sajnos egy komplett erosito nem is olcso ... de valamit valamiert. A korlatozott kimeno teljesitmeny egyebkent otthoni zenehallgatas soran nem jelent gondot. Atlagos hangsugarzok atlagos erzekenyseggel bosegesen elegendo hangerot tudnak produklani ezzel az erositovel.

Ennek az erositonek 2 masik forumon is van sajat topikja:
Link 1

Link 2

Erdekes koncepcio, lattam mar hasonlot, ott muveleti erositokat hasznaltak hasonlo modon, az eredmeny iszonyat bonyolult es draga volt.

Az en celom elsosorban hogy egy nagyon olcson eloallithato, megis a mai vegfokok tobbsegenel jobb ( hogy miben jobb arrol mindjart...) szerkentyut alkossak. Nem parameterekben akarok jobbat csinalni, azt nyilvan nem is tudnek. Viszont mint a kis cikkemben is irtam, a mai erositok nem adjak vissza a termeszetes felhangokat, nem "el" a hang. Ezt persze nem mindenki hallja. Sokaknak a dinamika szamit csak, a jo basszus, a csillogo magasak, es stb. Nagyon dogosen szol sok mai vegfok, de elo enekhangon, vagy ami megjobb, beszeden, kiderul minden. Legalabbis nekem. Nem jok. Ezert elik a csoves erositok reneszanszukat ma, mert azok jobban visszaadjak a termeszetes rezgeseket. Gyanitom, hogy a mostani erositom hangja azoknak jon be inkabb, akik csoves cuccon hallgatnak zenet. Csak az enyem sokkal szelesebb frekitartomanyt visz at. Gondolkodom rajta hogy a talalkozora epitek egy nagyon fullos verziot es bemutatom. Hatha meggyozok par embert.

Pontosan arrol a hamis illuziorol beszeltem amit leirtal.


Mi az, hogy nem adjak vissza a termeszetes felhangokat? Mibol gondolod? Azert mert Te szubjektive ezt erzekeled, hallod otthon a sajat hangsugarzodon a sajat akusztikai kornyezetedben? Milyen hangforrasod van? Milyen felveteleid vannak? Ismered az altalad hallgatott felvetelek felveteli korulmenyeit? Ha nem akkor hogy tudod megitelni milyen felvetel mennyire valosaghu? Egy ismeretlen felvetelt nem kellene osszehasonlitani az elo hanggal ... ez nagy butasag lenne!

Allitolag a Te erositod bizonyos felvetelekbol a sajat rendszereden olyan hangot produkal ami a sajat szubjektiv megitelesed szerint a valosaghoz kozelebb all mintha mas erositokkel hallgatnad ugyanazt a felvetelt. Arra nem gondoltal, hogy az erositod hibainak jellege miatt jobban tetszik az a hang mintha mas, jobb erositovel hallgatnad ugyanazt a felvetelt? Lehet, hogy a felvetel hibaibol olyan dolgokat erosit fel, vagy eppen nyom el az erositod ami valosaghubbe teszi a vegso hangzast. Es akkor a hangsugarzokrol es azok hibairol meg nem is beszeltunk!!!

Nagyon osszetett az audio vilaga es ugy gondolom, hogy pont az a hiba ha valaki ilyen szemellenzos modon kozeliti meg a dolgokat. Arra sem gondoltal meg, hogy ha a helyes uton jarnal es valoban az ilyen egyszeru, tankonyvi tanulo erositok lennenek a valosaghu hangvisszaadas kulcsai akkor a studiotechnikaban - ahol nagyon magas kovetelmenyeknek kell megfelelniuk minden keszuleknek - is ilyen erositoket hasznalnanak? Pedig nem ilyet hasznalnak.

Tovabbra is ugy gondolom, hogy nagyon jo az az ut amin elindultal es latszik a fejlodesed. Ezt az utat tartsd meg, de fejlodj tovabb es ne ragadj le a nehany alkatreszes erositoknel. Nem arrol van szo, hogy nem lehetne keves alkatresszel is elfogadhato erositot kesziteni (lasd pl. JLH, DoZ), de nem szabad a lo tulso oldalara sem esni es minimalista, muszakilag is kifogasolhato megoldasokban hinni es magasztalni azokat.

Köszi! Igen erre gondoltam.

Milyen műveleti erősítőt ajánlotok előerősítőhöz aminek olyan a láb kiosztása mint a TL082-nek ?

Az összes DIP08 tokozásu "2 az 1-ben" opamp-nak ugyan az a lábkiosztása. TL072, LM358, NE553x stb.

És neked van valami személyes tapasztalatod ezekkel az ickkel?

Igen. Soha panaszom nem volt rájuk

Sziasztok mutatnák egy kis érdekességet , az állkapcsom keresem most is ilyen erősítőt még nem láttam kíváncsi vagyok mennyire rángathatja meg a hálózatot. 18KW erősítő

Nekem van panaszom ! Leejtettem egyet nem vettem észre és beleállt a talpamba mind a 8 lábával..

Köszönöm szépen még egyszer A mellékelt kapcsolásba beraktam a diódák helyett és már nem kezd el torzítani 3/4ed hangerőnél. A nyugalmi áramot mennyire állítsam most 30mA.

Nem hiszem hogy hamis illuzio lenne az egesz... sok pozitiv visszajelzest kaptam azoktol akik megepitettek es igencsak elcsodalkoztak. DOZ es egyebek utan is... Es nem en vagyok az egyetlen es nem is az elso, aki ezt a technikat tartja a helyes utnak, epp ezert is ideztem a cikkben a heed audiot illetve az egykori ion obelisket, charles altmannt es a o splif technikajat. De mondhatok meg mas peldakat is, ayre acoustics, aksa100n, es sokan masok. Tudom mit csinalok, nem kell a sarba tiporni...

Eleg a 30mA, a ket bazis kozt kb. 1.2V kell hogy legyen hogy ne torzitson.

Ez szerintem úgy vicc ahogy van... már csak az hiányzik az adatlapról, hogy: 2 Ohm / 36000W
A D-osztályú cuccok jó hatásfokúak, nagy teljesítmény fér kis dobozba, de ennél szerintem csak "matekoztak" egy kicsit, a valós, mért teljesítményadatok közlése helyett.
Úgy saccra kb a harmada, még talán hihető volna...

Ez egy 1U-s doboz, a 18kW 1%-a 180W. Még ha kapcsolóüzemű is lenne, pár % veszteséggel mindenképp számolni kell, az már sokszáz watt elfűtendő teljesítmény. Én számítógépes környezetben dolgozom rackes cuccokkal, de ilyen brutális hőteljesítményt egy 1U-s dobozban szerintem képtelenség normálisan kihűteni. Valószínűnek tartom, hogy erősen kozmetikázott adatok azok ott...