Sziasztok.A segítségeteket kérném.Azt szeretném megtudni hogy számítógéppel hogy lehet mondjuk egy erősítő hangfrekvenciáját lemérni.Programom már van (nem tudom hogy megfelel-e erre célra??)
Milyen eszközök szükségesek ilyen mérésekre....
Köszi

????
frekvenciamenetre gondolsz?

szia ja

Szia !

Fogsz egy hang generátort és egy oszcilloszkópot.
PC-n ugy tudod lemérni ha van oszci progid + illesztő-leválasztó áramkör.

Ha egyre gondolunk

Egy picit módosítottam a címen, hogy egyértelműbb legyen.

Cool Edit-tel generálsz, szkóppal méred az erősítő végén. Szerintem. A csillapítás lesz a lényeg.

Igen egyre gonolunk

Hello!
Nekem lenne egy kérdésem.
Egy háromutas hangfal frekvenciamenetét gondoltam lerajzolni egy grafikonra.
Hogy a különböző frekvenciákat milyen hangosan adja ki magából.
Sztem az erősítő bemenetére kéne kötni egy hanggenerátort. A hangfal elé meg egy mikrofont kéne tenni? Hogy szokták ezt megoldani? Gondolom egy jó minőségű mikrofon kell hozzá, aminek a jelét egy szélessávú feszmérővel mérik.

Jól gondolod, de az értékek dB-ben értendőek. Szélessávú feszmérő... na ez sem rosz!
Egyébként 1m-ről szokták. Így határozzák meg a doboz érzékenységét is 1kHz-en.

Hi!

Ilyen illesztő áramkörről tudsz linket felrakni? Nekem kellene egy ilyen..

A PC-s méréssel csak az a gond hogy a mezei hangkártyák szépen meghamisítják a mérést mivel mindegyik 15kHz körül elkezdi levágni a magas frekiket...

Nem mezei hangkártyám van.. Falu TV studiojában dolgozok.. csak a tv kártya volt 100akárhány ezer, akkor gondolhatod, h. a hangkártyán se spóroltak!

Szval?

Jogos!

Ha szerencséd van akkor tényleg nem spóroltak rajta. De ha a kártya nem tudja a legalább 96kHz-es mintavételt akkor meg lehet lőni mert ugyan úgy levágja a frekit 15kHz-nél. Akár hány száz-ezerbe került is.

Sajnos ez a működési elvből adódik.

kifelé engedi a 48 KHz-t is, oszcilloszkóppal már megnéztem, de befelé vhogy kiment a fejemből.. szkóp meg már nincs.. de sztem akkor a bemenet is tuggya...

szerk.: nekem meg amugy is max 20kHz-ig kell..

Akkor jó lesz! Ha megy ki a 48kHz szinusz akkor az biztos hogy tudja a 96kHz-es mintavételt. Általéban tudják befeké is ugyan ezt a frekit is.
Azt nem tudod megmondani milyen kártya, hátha akkor meg tudom mondani hogy befelé mit visz.

holnapra megmondom, nem vagyok most a gép közelében... de valami spéci cuccli, azt tudom...

Sziasztok! Már nem 1 IC-s erősítőt építettem, és arra gondolatm, hogy meg kellene próbálkoznom egy FETes vagy tranzisztoros végfokkal. Ezzel az lenne a problémám, hogy rengeteg topicba olvastam hogy kell hozzá szkóp (az van is), de azt sehol se találtam (igaz nem is tudtam hogy mit kellene találnom...), hogy mit is kellene mérni vele, azt meg főleg nem hogy mit kell tenni olyankor ha valami nem oké. Megköszönném ha valaki tudna segíteni, esetleg egy részletesebb leírást adni róla. Előre is köszönöm.

Sziasztok!

Nem mindennapi, hogy én itt topikot nyitok az oldalon, de nemrég egy nagyon-nagyon fontos problémára akadtam rá! Sok erősítős topik létezik az oldal kissé kusza adatbázisában, de KONKRÉTAN eddig egy topikot sem találtam, ahol azzal foglalkoznánk, hogy hogyan is lehet, és célszerű egy erősítőt kimérni oszcilloszkóp és egyéb műszerek segítségével. Természetesen itt tranzisztoros és FET-ekkel felépített erősítőkre gondoltam.

Szerintem ez a téma hasznos lehet mindazok számára, akik most építgetik vagy a közeljövőben fogják megépíteni a fenti technológiájú erősítőket!

Tehát álljon itt a topikban mindenféle okosság mérésekkel kapcsolatban: mit, mihez, miért, kinek, kivel, hogyan, mikor, stb. :yes:

Merem remélni, hogy egy fél év múlva ez nem egy, csupán 2 oldalas halott topik lesz

Hajrá emberek, mérjetek!

Jöhetnek ide magyarázatok, képek, mérési eredmények, beszámolók, oszcilloszkóp-ábrák, minek-hogyan kell-kellene kinéznie a szkóp képernyőjén...egészen bele lehet menni a részletekbe is, oszcilloszkóp kezelését is beleértve..

Saját vélemény:

Azért szerintem nem olyan egetverően fontos hozzá szkóp.
Már építettem tranzisztorost, szkóp nélkül...És ha pár hozzászólást visszaolvasol, láthatod hogy most meg hiába volt szkópom, mégis szívtam...
Habár nagyon szépen kimutatta a kimeneten az 50 HZ-et, de ezt hallásból is elsőre megállapítottam.

Zoli

Ó, hát ide költöztünk...

Még mielőtt bárki megkövezne...

Én nem vagyok erősítő sorozat gyáros, tehát csak pár saját esetemről nyilatkozhattam.

De biztos számos esetben nélkülözhetetlen, de „egyszerű” után építéseknél nagy esélyünk van hogy elsőre működik.

Hivatkoztam itt előző hozzászólásra (amikor még ez másik fórum része volt ez)

Esetem az volt, hogy egy panelon volt a puffer kondi és a végfok rész, és ez szkópon nem jött ki hibaként.

Amint dróttal kötöttem rá a panelra a puffer kondikat, megszűnt a jelenség.
Pedig vissza is raktam oda ahol volt (csak vezetékkel kötve) és nem volt semmi gond.

Zoli

Hogy én is hozzájáruljak valmivel...

Szkóp kezelés, és multis mérések.
Elég régi leírás régi tükörskálás Ganz multikat magyaráz, de az alapokat leírja hogy szkóppal hogyan kell feszültséget mérni, és kiszámolni hogy hány Hz-es a jel.
És persze a szkóp felépítése is szerepel.


Szerintem elég hasznos kis olvasmány...

A következő hozzászólásban megtalálható a dokumentumhoz vezető link!

Sziasztok!

Ez a Puskás-féle rádióamatőr tanfolyam anyaga.

A linkek:
Műszerek és mérések
Erősítők

Üdv

Először ki kell választani egy bevált kapcsolást, esetleg igényeidnek megfelelő paramétereket lehet benne változtatni, de első körben nem javaslom, hogy te tervezz egyet az alapoktól.
A kiválasztásnál fő szempontnak tartsd, hogy milyen célra lesz az erősítő.
Más megoldás a célravezető, ha egy állandó terhelést jelentő impedanciát hajtasz meg vele, legyen az akár egy színház, vagy egy otthoni hifi v. házimozi helyiség, és egészen más erősítő kell akkor, ha pl. egy iskola, kollégium, v. hotel szobáit akarod ellátni a központi stúdióból. Ez utóbbi esetben ugyanis a terhelés széles határok között mozog, attól függően, hogy hány szobában van bekapcsolva a terhelést jelentő passzív hangszóró.
Az erősítő mérhető paraméterei között a legfontosabbak a következők:
Teljesítmény (szinuszos, zenei, csúcs) - mértéke a tápfeszültségtől és a terhelő impedanciától függ, de más paraméterek is hatnak rá kisebb mértékben.
Frekvenciamenet (átvitel) - vele szemben minimális elvárás, hogy a hallható tartományban (20 Hz és 20kHz között) 3dB tartományon belül legyen, de audiofil felhasználás esetén a hiteles hangleképzés érzete miatt ennél jóval pontosabb frekimenet is elvárt és a mai elektronikai komponensek segítségével már nem is különösebben bonyolult az elérése.
Torzítás (harmonius, intermodulációs) - egy jól kivitelezett erősítővel szemben követelmény, hogy a harmonikus (szinusz jelre vonatkoztatott) torzítása nem közelítheti meg a 0,1%-ot névleges teljesítmény és terhelő impedancia mellett a hallható hangtartományon belül. A torzítás egzakt mérése már bonyolultabb feladat, célműszer szükséges hozzá, egy szkópon legfeljebb vizuálisan saccolhatod meg, hogy szép-e a szinusz jeled, nem skalpolta-e meg a tetejét az elfogyó táp.
Az intermodulációs torzítás azt mutatja meg, hogy nem szinuszos bemeneti jel mellett (alapfrekvencia és a rárakódó klf. amplitudójú felharmónikusok) mennyire korrektül képezi le a kimeneten az erősítő a bemeneti jelet. Ennek a mérése a leg bonyolultabb, mert felharmónikusok előállítására is képes hanggenerátor, kell hozzá, továbbá a kimeneti jelet szűrőkkel frekvenciákra kell bontani és frekvenciánként mérni a torzítást. Jellemző egyébként, hogy ma már csak a megfizethetetlenül drága gyártók szolgálnak ilyen adatokkal, a legtöbb gyártó meg sem adja ezeket az értékeket, legfeljebb az internetes honlapjukon lehet vadászni a legfontosabbakra, de azok is semmitmondóak.
Gyakori, hogy megadja a frekimenetet, de nem adja meg hozzá, hogy milyen terhelés (teljesítmény és impedancia) mellett mérték, és hány dB-n belül futott.
Ugyanezen adatok nélkül nincs információ tartalma egy torzítási adatnak sem.
Zaj - a bemeneti jelben nem szereplő, de kimeneten megjelenő nem kívánatos jeleket értjük ez alatt. Jó erősítő esetében -90 dB alatti zaj a minimális elvárás.
A zaj forrása alapján megkülönböztetjük a hálózati 50Hz bejutását (brumm), és a kapcsolás alkatrészei által termelt ún. rózsazajt (susi).
A jól kivitelezett megfelelő erősítő nagyon fontos, de semmit nem ér stabil és megfelelő tartalékokkal bíró táp nélkül (a transzformátoron és az elkókon szoktak az olcsó konzumer termékeken spórolni a gyártók leginkább), de ugyanilyen fontos az, hogy a kimenő jelet milyen monitorokon keresztül akarod megszólaltatni. A gyenge minőségű, vagy az erősítőhöz nem megfelelően illesztett hangfalak kiválasztása is hiábavalóvá tudja tenni a fáradozásaidat.
Ha még nem sikerült elvennem a kedvedet, akkor jó munkát és sok sikert kívánok.
Végül, mielőtt elrohansz venni egy oszcilloszkópot, ajánlom, hogy nézz szét a neten, mert megfelelő interface kártyával és szoftverrel ma már csodás mérési feladatok megoldhatók egy PC-vel.
25 éve egyetemistaként még csak álmodoztunk arról, hogy milyen jó lenne itthon egy többsugaras, esetleg tárolós digitálsi szkóp (az akkori mérnöki havi kezdőfizetésem 100-szorosába került volna). Ma már sokkal elérhetőbbek ezek a dolgok, ugyanakkor okafogyottá is váltak.
A mai átlagos vevő símán kicsap 100.000 Ft-ot egy csiribiri házimozi erősítőért, hogy a haverjainak eldicsekedhessen a 7x150W-os csodamasinával, és egyikőjüket sem zavarja, hogy a hátoldalán szereplő felirat szerint - "Total Power= 420W".

tudom, hogy most erősítő mérésről szól ez a topic, de szerintem ez is fontos:
én például a fülemet mértem meg, hogy meddig hallok, igaz futólag kapkodva, de holnap jobban összpontosítok ls megmérem mégegyszer. durván 30hz-17khz ig hallottam a fülesben a jelgenerátort..azt hiszem.
Ti mértétek már? Amúgy ezek a tizen pár khz-s hangok már igen magasak. zenében nem is lehet szerintem ilyen magas hangot hallani, de majd egyszer megnézem pl a hegedű hangképét...

Szerintem a füles elég hamar elkezd torzítani, és lehet, hogy azt hallod.

levettem az amplitúdót, hogy ne torzítson!
de lehet az is
csak gyorsba néztem, holnap pontosítok! És profibb fülessel fogom csinálni!

Igen, igazad van a torzítással kapcsolatban, tényleg becsapós!!
40hz-en nagyon jól és hangosnak hallom, de a 30-at már csak nagyobb amplitúdónál hallom, amikor kicsit torzít a füles. Talán valami 36Hz-t hallok még. A magasnál pedíg a 16Khz-t nagyon hangosnak hallom, de a 17Khz-nál már nagyon fülelni kell.
Nem is tudom, hogy képes e egy normál papírmembrános magas hangszóró a 22Khz-t kiadni. A pieozzi biztos tudja.
Hallottam régen egy barátomtól, hogy ő egy XY méreg drága hangfalat vesz, mert az van ráírva, hogy 25Khz-ig adja vissza a hangot és hogy a zenei felhangok miatt azzal jobb lesz halgatni a hegedűt...
Nem tudom, szerintem ez butaság, ha már nem is haljuk...
Mindegy, én már csak 17Khz-ig gyártok majd hangfalat

[off]A 20Hz-allatti hangot sem hallod, inkább érzed, de attol az még ott van. És ha a zenébe is bennevan akkor nem baj az ha szól, még ha nem is hallod, érezni lehet érezni fogod hogy hiányzik valami.. De ez itt már off. mindenesetre szerintem fülessel nem lehet olyan jól mérni a fülünk sávszélességét. És amúgy azok az értékek amiket hallasz, jónak számítanak. Én sem igen hallok már 16KHz felett...

Én főleg a magas hangokra a 17Khz felettiekre gondoltam, hogy szinte felesleges azon küzdeni, hogy megszólaljanak a hangfalból, mert azt nem fogjuk érezni.
Azt tudom, hogy a 20Hz alattit sem hallom, de jó ha van, sőt! Én anélkül nem is szeretek zenét hallgatni, ezért csinálok most vicsys féle szub ládát
Igen ebben van valami, hogy fülessel nem lehet jól mérni...

Hozzavalok:1db szkop+merofej, 1db szabalyozhato szignalgenerator(min.egy sinusz es egy negyszogjel),2 digitalis multimeter, 1db analog muszer (volt/amper), 1 db teljesitmeny muterheles es sok-sok merozsinor.