Fórum témák
» Több friss téma |
Lehet át ugrom valamelyik hét végén. Nem vagy olyan messze. Majd viszek egy 1200W-os főtőszálat is. Előtte még majd oda szólok.
Előre is köszi.
ok! Mint ahogy erbe írta, nem ugrik meg nagyon az induló fogyasztás, de kérdés az hogy mennyi időre, a másik meg az hogy az 1200W-os invertert nem lenne célszerű a maximumon hajtani .......
Egy nedves fűtőbetétnek elég nagy a hőtehetetlensége, akár másodpercekről is szó lehet. Ez nem mérte véletlenül valaki?
Kérdések: egy inverter kimenete hogy viselné azt, hogy a fölös energia megjelenésekor (mondjuk az akkutelep 95%-on, és van bejövő teljesítmény) a fűtőbetétet egy diódán keresztül indítsuk, és azt 3-5s után zárjuk rövidre? Mit szól az inverter a fázishasításos teljesítményszabályozáshoz? Egy szilárdtest relé és pár alkatrész átsegítheti a bekapcsolási nehézségeken?
Nem is arra az inverterre akartam rá kötni amit mondtál, csak meg nézni, hogy az 1200W-osnak mennyi az induló terhelése egy nagyobb inverterrel.
Ok, azt is ki lehet próbálni. Az 1200-as inverteremmel is le lehet tesztelni, csak arra céloztam hogy ha veszel valamilyet akkor azt nem lenne célszerű mindig maximumon hajtani. Próbálgatni lehet, az nem gond.
Egy 1700W-os HQ-t néztem ki. Módosított szinusz. Riggs-nek is bevált a HQ. Remélem jó lesz. Igaz, hogy csak 24V-os. 48V-osat nem találtam. Bár még nem veszem meg, meg várom a teszteket.
Ez lenne az: HQ INVERTER 1700 W / 24V
Hátha az adatok mondanak valamit.
Közben rájöttem, nem is bonyolult egy tekercselés berakásának módját megállapítani. De nem ismerem a szakszavakat és a szokásos formát a leíráshoz, ezért egyéni leírásom lesz.
A horonylépés 4, és azt feltételezem, hogy a tekercseket azonos tekercselési iránnyal rakják be. Így a tekercsekben különböző áram irányok lesznek, hogy ennek egyirányúsítását a tekercselő a tekercsvégek bekötésével, vagy a tekercsek átfordításával oldja meg, azt nem tudom. Az első szám megmutatja, hogy a tekercs egy oldala melyik horonyba kerül (a horonylépés most itt 4). A betű az áram irányát adja meg a tekercsben az óramutató járásához viszonyítva egyező vagy fordított irány rövidítéssel. A harmadik szám megmutatja, hogy a tekercs melyik fázishoz tartozik. Berakási sorrend: 1e1 2f2 3f2 4f1 5f1 6e3 7e3 8e1 9e1 10f3 11f3 12f2 13f2 14e3 15e3 16e2 17e2 18e1 19e1 20f2 21f2 22f1 23f1 24e3 25e3 26e1 27e1 28f3 29f3 30f2 31xf2 32e3 33e3 34e2 35e2 36e1 (a berakást a 36-os horonnyal érdemes kezdeni) 1 fázis: 36e1 1e1 4f1 5f1 8e1 9e1 18e1 19e1 22f1 23f1 26e1 27e1 2 fázis: 2f2 3f2 12f2 13f2 16e2 17e2 20f2 21f2 30f2 31xf2 34e2 35e2 3 fázis: 6e3 7e3 10f3 11f3 14e3 15e3 24e3 25e3 28f3 29f3 32e3 33e3 Mivel úgy jó 30 évvel ezelőtt olvastam a tekercselésről jobban odafigyelve, tényleg nem vagyok szakember benne. Ezért ha valaki komolyra veszi a leírtakat, érdemes kipróbálni egy fázis működését a tekercselés előtt. Vékony huzalból pár menettel lehet próbát csinálni, és a javasolt bekötési irány helyességét is le kell ellenőrizni.
Fűtőszálnak biztosan jó lesz. Ahhoz még az inverter része sem kellene. Egy DC/DC konverter nem lenne elegendő?
Nekem tetszik, mert egyszerűen gyártható, könnyű. Kis szélsebességhez nagyon alkalmasnak látszik, a viharérzékenysége már elgondolkodtató. Ugyanezt az íves kialakítást megduplázva (tehát kétoldalon domború zárt kivitel) még jobb lehetne.
Inventorral rajzolok is egy lemezből hajlítható egyszerű lapátot... majd kérek arról véleményt.
Szerintem nem az igazi. Alapvetően a vékony, meghajlított lapátok hátrányban vannak a vastagabb lapátokkal szemben, amik rendesen ki vannak alakítva aerodinamikailag.
Ez kapásból bukja a hátoldalán gyorsabban áramló levegő által okozott nyomatékot.
Szerintem nem, mert most az aksikat tölti és így folyamatosan terhelést tudok biztosítani a generátornak. Ha csak simán be kötném a generátort egy dc/dc-vel, akkor csak addig lenne terhelés, amíg fel nem fűti a vizet. Utána szabadon pörögne míg el nem szállna.
Szerintem a vihar hatását a szélről lefordulással kell elsősorban elkerülni. Ha jobban megnézed a képet, a lapát aljának közepe ki van kötve a tengelyhez, ezért is érdekes a megoldás. Ha nem is a klasszikus rácsos tartó van így kialakítva, de nem csak a cső veszi fel a hajlítás erejét.
Hevenyészett változat több nézetben. A szilárdság miatt általában a lapátok vége sokkal keskenyebb, a merev de vékony lemezes kialakítás viszont így nagy nyomatékot ad kis szélsebességnél is.
A konkáv kialakítás, még kifordítva is torlónyomást eredményez, lehet, hogy ez még 60-70°-os helyzetben is forgásban marad.
Az ívelt lap is szárnyprofil (lásd a szakirodalomban: Gruber, Ventilátorok).Az más dolog, hogy kinek mi tetszik, illetve mihez van anyaga, vagy mit tud legyártani.
Hasonló lapáton gondolkodtam vízhúzó szélkerékhez, a lapátozást a jellemző szélirányba állítva fixen. Ez mindkét irányú szélre hajlandó forogni. Közben más ötletem támadt, a jövő évben biztos meg is csinálom.
A vízhúzó kerék valóban mást követel, mert fordulatszámtól függetlenül ugyanakkora nyomaték kell a szivattyú működtetéséhez.
Nálam csak özönvíz volt, szél szinte semmi, alig érte el a 8km/h-t....
Itt sem volt tartós nagy szél,de 1-2 széllökés azért borogatott az udvaron Kisebb lebetonozatlan tárgyak röpködtek a szomszédban is...
Helló! Volt egy dokumentumom hogy egy ilyen szélkeréknek mi az adatai hogy mekkorára kell levágni meg minden, de sajna nem tudom hogy hova lett
tudna valaki segíteni hogy mekkorára kell méretezni? vagy esetleg hogy a neten hol található ilyen mert nem találom kösszi!!!
Ezen a linken majdnem mindent megtalálsz.
Köszi a segítséget
Az energia tárolására szolgáló időtől független megoldásról eddig nem volt szó. Hidrogéntüzelésű belső égésű gőzturbináról hallott már valaki? Esetleg valami galvanikus, katalizátoros hidrogéncella utánépíthetőségéről van valakinek információja?
Sziasztok.
Néhány új fotó a NACA4412-ről és a kiegyensúlyozásról. Ha valaki csinálta már így a kiegyensúlyozást, felfüggesztős megoldással, leírhatná a tapasztalatait. Főleg azt, hogy utána mekkora fordulatot tudott rezonancia nélkül. Én a 600f/p-et szeretném elérni. Az nekem már 1,5kw-ot jelentene a 22ohmos fűtőbetéten.
A módszernek hátránya, hogy a középponthoz közeli kiegyensúlyozatlanságok alig észrevehetőek.
A lényeg, hogy a függesztés forgáspontja, (vagyis a lyuk felső széle) nagyon közel legyen a tömegközépponthoz, ha lehet, csak néhány tizedmilliméterrel felette. Ekkor lesz a kiegyensúlyozatlanság nyomatékának nagy kitérést okozó hatása. A furat központossága is mérvadó, ha nem pontos a helye többet árt a művelet, mint használ. A rezonancia-körfrekvencia pedig a tengely és generátor tömegétől, és a rögzítés rugalmasságától is függ.
Ha így megáll akkor a nem lesz gond a 600-as fordulattal. Én csak vízszintes tengelyre felhúzva szoktam kiegyensúlyozni, az kevésbé pontos, még sincs vele gond.
Illesztett átmenő tengely esetén vízszintbe állított éleken sokkal pontosabban kiegyensúlyozható, ehhez csak egy nagyon pontos libella kell (0,02mm/m), egy ilyet kellene kölcsönkérni. Ha a gépiparban alkalmazott megoldást a méretek miatt nem is tudod lemásolni, meg lehet közelíteni a tökéletest, és te nem is akarod 2800 1/s fordulaton járatni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |