Lassan kész a szélgenerátorom rotorja , de magyar nyelvű dokumentumom nincs nagyon az a baj hogy hogyan építsem meg a generátort angol van de azt nem teljesen értem Nem tudna nekem valaki segíteni hogy miszerint építsem meg? ezer hála

A villamos gépből kellene kiindulnod, hogy a hasznosítható teljesítményt a szélkerék is be tudja fogni. Figyelembe kell vinni a generátor maximális, és hasznos üzemi fordulatszámát.
Fordítva is lehet természetesen, én azt javasolnám, hogy a kész ventilátort teszteld, és annak a tulajdonságaihoz készíts generátort. Így nem fogsz túl nagy generátort építeni, a lényeg, hogy a kerék teljes teljesítményét villamos energiává tudja alakítani.

Esetleg valami rajz vagy valami hogy a tekercset hogy tekercselem, mekkorára... mágnesek milyenek kellenek ... valami ilyesmire gondoltam

Konkrétan milyen szerkezetű generátort szeretnél?
Tárcsa alakút, vagy hengereset?
Állandómágneses generátort, vagy gerjesztőtekercseset? Mekkora fordulatszámot tudsz neki adni? Gyorsítóáttételt tudsz neki készíteni?
Milyen felszereltségű műhelyed van?

állandó mágneseset, a rotor 180 átméröjű lenne, áttétel tudok készíteni ha kell, a műhelyem viszonylag jól felszerelet, ismerösömnek van plazma vágója és komolyabb cnc-s cuccai!

http://mulder82.atw.hu/szelgenerator/szel.php
Egy ilyen fajta leírás kellene itt is leírnak egy-pár dolgot de kicsit pontossabb kéne ha lenne

Üdv Joco21!
Kíváncsiságból megnéztem a „Generátor paramétere” táblázatot. Nekem két dolog tűnt fel:
4 m/sec légsebességnél leadhat a generátor 119 wattot, de ehhez a generátor és a szélkerék együttes hatásfokának 0,89-nak kell lenni. Az alacsonyabb légsebességeknél lehet hogy a generátor leadná az odaírt teljesítményt, de a szélkerék azt nem bírja leadni, mert a levegőből ez a teljesítmény nem vehető le. Ha meg nagyobb átmérővel levehető, az meg kevesebb fordulatot ad. Szóval egy sorba írva a légsebesség, fordulat és teljesítmény valótlan dolgot mutat kis légsebességeknél.
60 ford/perc-nél a feszültség 16,5 volt, a teljesítmény 10,72 watt.
600 ford/perc-nél a feszültség 165 volt, a teljesítmény 1071,85 watt.
Ha a 60 ford/perc-ből indulok ki, a 600 ford/perc-es adat nem lehet jó. A megnövekvő áramerősség a tekercsekben egyre nagyobb feszültségesést és veszteséget ad. A terheletlen kapocsfeszültség lehet 165 volt, de terhelve ez kisebb lesz, a levehető teljesítmény pedig a rézhuzal átmérőjétől függően 850-960 watt között várható 600 ford/perc-nél. A két megadott érték közül valamelyik nem jó.
Ezek az értékek jól mérhetők, és megbízhatóan számolhatók is. Talán jó amit írtam.

Szia sziriusz.
A légsebesség számított adat. A fordulatszámból és a rotor 7-es TSR-jéből számoltam vissza. Nem biztos, hogy pontos, mert a rotort a faragással nem biztos hogy 7-es TSR-re tudtam elkészíteni. Erre szerettem volna, ill. erre számoltam ki a méreteket.
A feszültség adatokat szintén számoltam. Megmértem 60f/p-nél a feszültséget terhelt állapotban (rajt volt a fűtőbetét). Ekkor 16,5V-ot mértem. Innen számoltam ki az egész fordulatszám tartományhoz tartozó feszültséget.

Egy könnyen követhető megoldás kis feszültségre.

Szia Joco21!
Láttam én mit csináltál, a táblázatkezelőt lassan megtanulom használni. Csak ugye már volt némi vitánk az elmélet miatt…
Az komolyan elgondolkodtató, mi történt a 60 fordulat/perc és a 10 watt mérésekor. Az szinte biztos, hogy túlzottan le volt terhelve a szélkerék, és nem az ideális munkaponton forgott, hanem jóval kisebb fordulaton. A Te lapátaid nem csak kis szélre indulnak, hanem megállni sem akarnak a túlzott terhelésnél. Szélsebességre ebből következtetni nagyon nehéz, sőt komoly bakit is el lehet vele követni, mint a példa mutatja.
A levehető max. teljesítmény is fura fogalom. Mert egy vékony huzalból megtekert generátor vesztesége lehet 300 watt, miközben lead 300 wattot. De a 600 wattot leadó kerék egy vastag huzallal megtekert generátorral leadhat 520-550 wattot is.
Abban biztos vagyok, hogy ha egy kis fordulaton mérsz egy generátor üresjárati feszültséget, és tudod a fázisok ellenállását, akkor jó biztonsággal lehet számolni egy nagyobb fordulaton a levett teljesítményhez tartozó feszültséget és hatásfokot. (vagy a hatásfokhoz rendelni a levehető teljesítményt, számolva a fázis feszültségét).
Ha gondolod, szívesen elmondom én is (vagy Erbe is), hogy ezt milyen megfontolásokkal és hogyan kell csinálni.
Mindez természetesen csak a generátorra vonatkozik. Hogy a szélkerékre téve és egy adott ellenállással terhelve hogyan viselkedik, az sokkal bonyolultabb. Pont ez érdekel most.

Szia sziriusz.
4 tekercs van sorba kötve. Az ellenállásuk együtt 1,5 ohm. Ez a fázisellenállás. A terhelés 25,4 ohm (fűtőbetét). Amit a táblázat mutat, azt nem a rotor állította elő. Azt én kézzel hajtva mértem. A szélsebesség csak számított érték, mint ahogy írtam. Mivel a belső ellenállás nem változik és a terhelés sem változik, ezért a táblázat kis fordulatra és nagy fordulatra is igaz. Természetesen ha a tekercsek melegedni kezdenek akkor egy kis változás lesz, de ezt nem vettem figyelembe.
Majd most kerül fel a helyére (6 m magasra) a generátor és a rotor (ill. a szél)fogja hajtani. Akkor lesznek vaós mért értékek a légsebességre és a leadott feszültségre. Egyenlőre csak az a biztos, hogy mekkora fordulaton mekkora feszültséget ad le a generátor.

A generátor (látszólagos) belső ellenállása igenis változik, hiszen légmagos!
És a gyorsjárási tényezőből nem lehet visszaszámolni a szélsebességet, mert ha megterheled a kereket, akkor a fordulatszáma biztosan csökkenni fog.

Úgy lehet mérni a szélkerékkel, hogy terheletlen generátorral lemérsz néhány pontot (RPM-Uki), beviszed excellbe, ráteszel egy regressziós egyenest (ha kell), az egyenes meredekségét használva a terheletlen feszültségből megsaccolható a fordulatszám, abból pedig gyorsjárással a szélsebesség DE csak terheletlenül.
Terheléses pontokat nehéz felvenni mert a szél nem álandó és így a terheletlen és terhelt mérési pontok nem ugyanazokkal a külső paraméterekkel történnek (időbeni állandóság nem teljesül)
Terhelséses mérésnél szélsebességet mindeképp külön független eszközzel kell mérni.

Kössz a tippet

A hangszórómágnes könnyen kivitelezhető változat, de egy neodímiun-mágnescsomaggal nagyobb teljesítményt érhetsz el. Hátránya, hogy elég költséges.

Azért változik a belső ellnállása mert a fordulatszám változással változik a frekvencia. A frekvencia változással pedig változik a tekercs váltóáramu ellenálása amit hozzá kell adni az egyenáramu ellenáláshoz. Nő a fordulat nő a frekvencia nő a váltoáramu ellenálás.

Ez azért ennél összetettebb dolog. Egy adott tekercsnek adott az indukciója is, ami frekvenciafüggetlen. A frekvencia növelése-csökkenése határozza meg az áramot, ami az adott induktivitáson átfolyik.
Szélgenerátor esetében annyival bonyolódik a helyzet, hogy a tekercs indukciója is változik a mágnesek pozíciójának függvényében,igy összetettebb a dolog.
Ezenkívül nagyobb fordulatszámnál egységnyi idő alatt több erővonalmetszés jön létre, ami nagyobb feszültséget is jelent, ami pedig nagyobb áramot képes áthajtani az induktivitáson. Hogy melyik összetevő lesz domináns a végülis kialakuló feszültség/áram/fordulat függvényében, az véleményem szerint a generátor fizikai kivitelétől is nagyban függ.

Menyire lenne költséges? És honnan tudom beszerezni a neten ?

Ez így igaz, ahogy írod. Csak én nagyságrendileg nem tudom hova tenni a légmagos tekercs ellenállását a frekvencia hatására. Jót tenne egy valóságot megközelítő számpélda, ha ez Neked után olvasás nélkül könnyen megy. Részemről nem gondolom nagy értéknek, inkább elhanyagolhatónak egy légmagos tárcsagenerátornál.

Szia Joco21!
Nem szélkeréken mért generátor adat, tehát azt másképp kell értelmezni. Az sem derült ki a leírásodból, hogy a mért feszültség egyenáram-e. Biztos nem 1 fázisú a generátor, és csak egy terhelő ellenállásról beszélsz. Én arra tippelnék ebből, hogy az egyenirányítás után terhelted a generátort. De nem tippelgetek, inkább leírom, hogy számolnék:
Legyen 50 ford/perc-nél egy fázis üresjárati feszültsége 12 volt, a fázis ellenállása 1 ohm. 200 ford/perc-nél le akarok venni a fázisról 8 ampert. Az üresjárati feszültség ekkor 12*200/50=48 volt lesz. A 8 amper hatására a feszültségesés a tekercsen : 8 A * 1 ohm = 8 volt. Terhelve tehát a tekercs feszültsége 48-8=40 volt lesz. A tekercs kifele lead 40 volt * 8 A = 320 wattot. A tekercsben a veszteség: 8 A * 8 A * 1 ohm = 64 watt.
Három fázis esetén a generátor lead 3*320=960 wattot, és levesz a szélkerékről 3*(320+64)=1152 wattot. A hatásfoka a generátornak ezen a teljesítményen 0,83-ra adódik.
Természetesen az induktív ellenállást is bele lehet venni, de a mi szintünkön szerintem ez a megközelítés megfelelő.
Az látszik a bemérésedből, hogy az így leterhelt generátor a szélkerekedet nem fogja hagyni felpörögni csak valahol 5-6 m/sec légsebességnél.
A légsebesség pedig terhelt generátor esetén a fordulatszámból nem számolható. Nem tudod, hogy a terhelés hagyta-e felpörögni a kereket az ideális fordulatra, vagy éppen azon túllépve inkább az üresjárat fordulatot kezdi megközelíteni a kerék.

Nem a frekvenciára gondolok legfőképpen, hanem arra hogy a terhelőáram visszahat az őt létrehozó folyamatra, tehát a mágnesek terére, ami legalább 8mm-nyi légrésen jön keresztül, tehát nem kell sokat győzködni az "erővonalakat" hogy a tekercset és a szembeni oldalt kihagyva záródjanak önnmagukba, azaz minnél jobban terheljük a generátort annál jobban esik a kimenőfesz, és ezt sokkal erősebbnek érzem mint a rézveszteséget.
A kérdés az, hogy milyen karakterisztikát ír le egy ilyen generátor (hol és hogyan törik le, és mi a terheléssel a karakterisztika mely szakaszán használjuk).

Majdnem megfizethetetlen egy 30 mm-es gyűrűcsomag. Rendelhető például itt. Természetesen nem kell feltétlenül telepakolni a tekercs helyét, ha kevesebbel is telítésbe lehet vinni a vasat ilyenkor a hézagot egy esztergált acélgyűrűvel kell kitölteni. A 15 mm-es furatméret már talán felmegy a tengelyre. Ha perselyezni kell, akár kívül, akár belül, az semmiképpen sem lehet ferromágneses anyagból, mert akkor az erővonalak azon keresztül záródnának.

Kösz a tippet én is nézegettem itt már mágneseket

Tényleg kíváncsivá tettetek. Jó lenne egy számpélda egy valóságot megközelítő esetre. Mondjuk egy 200 menetű tekercs 45 mm-es belső átmérővel és 18 mm magassággal 30 Hz-n milyen ellenállást ad. Tudom, nem halnék bele a számolás gyors megtanulásába, de Nektek a válasz hátha könnyen megy.

L=4.4mH (u0*ur*A*n^2/l)
XL= 0.83 ohm (2*pi*f*L)
De ez vektormennyiség! 90fokot zár be a tiszta ohmos vektorral (eredő pitagorasz tétellel számolható).

Ez elég nagy érték, kisebbre tippeltem. Ez a Joco21-nek írt számpéldában a terhelt 40 volt feszültség helyett 37,8 voltot ad. Ez 5,5%-os eltérés. Na ezután bekalkulálom ezt is a számolásomba.

Szia sziriusz.
Valóban nem írtam le több dolgot sem a generátorról. Egyrészt reggel mentem dolgozni, és csak kevés időm volt. Másrészt, már ezen a fórumon is és a másikon is minden adat sok-sok fotóval fent van.
A mért feszültség egyenfesz. Három fázisú a generátor. A felpörgést (de már ezt is leírtam) úgy oldottam meg, hogy egy elektronika figyeli a generátor feszültségét és egy bizonyos értéknél kezdi el terhelni a rotort. Addig szabadon fut. Ez igen jól bevált. A héten talán felkerül a rotor is a helyére. Majd ha forog beszámolok a mért értékekről is.

Üdv!

Van egy PCkhez használatos szünetmentes tápegységem. Ez már eleve akksi nélkül került hozzám, tehát nem tudom, hogy mennyire működött. Szeretném az inverterét a szélkerekemhez használni majd, és ezért próbálgattam. A kerékről egyébként egyedül csak egy számítógép üzemelne majd. Szóval, az elképzelésem a következő: A szélkerék tölti az akksit/akksikat, amik a szünetmentes akksijai is egyben, ha nem kötök feszültséget a szünetmentes betápjára, akkor ugye csak akksiról üzemel és megy az invertere és a végén meg kijön a 230V AC. Kipróbáltam egy 12Vos 56Ah-ás autóakksival és működni látszik a dolog, de... a kimenetén 300 Volt körüli értékeket mértem. Ez lehetett attól, hogy nem volt rajta terhelés? Vagy jobb ha nem is kötök rá semmi terhelést mert csak megsüti?

karika200

Mindenképpen nézz utána, hogy eredetileg milyen akkumulátorok voltak benne, a különböző elektrokémiai folyamatra épülő akkumulátorok nagyon más kezelést igényelnek.

Próbához pedig közönséges ohmos terhelést javaslok, két-három 60W-os izzó megfelelőnek látszik, rövid ideig (mérés) elviselik a nagyobb feszültséget is, és ha kiég sem megy veszendőbe egy ökör ára.
Ha nagyon akarsz vigyázni, akkor sorba kötött izzó-párokkal is le lehet kísérletezni.

Nem mindegy, milyen műszerrel mérsz. Az olcsóbb szünetmentesek feszültségét, különösen terheletlenül a digitális mérőműszerek hamisan mérik. Néhány W-os égő vagy ellenállás terhelés már javít a pontosságon. Számítógép nyugodtan elmegy az általad 300 V-nak mért kimenetről is, de trafós eszközökkel vigyázni kell. Ha nagyon sípol, melegszik, nem szabad használni róla. Ez pl. lehet éppen a DSL modem dugasztápja is.

Köszönöm a tanácsot! Holnap ki is próbálom. Ha egy PC elmegy róla, én már vidám vagyok. Találtam ezt az oldalt. Ez mennyire vehető komolyan? A lapátok száma nem játszik a képletben? Hiszen nagyobb felület...