Kihúzod és addig vársz amíg abbahagyja a ciripelést utána menni fog elméletileg.

Ha sikerült rövidre zárni a 12V-ot, akkor lehet, hogy a 12V egyenirányítójából az egyik vagy mindkét dióda zárlatos lett. Ilyenkor indításkor az áramkorlát miatt nem tud elindulni a táp, ez hallható ciripelésként is. Ha elindítás nélkül ciripel, akkor viszont a készenléti részét kellene átnézni legelőször.

NAGYON jó ötlet egy új panelen tápot készíteni ! Mert mire föltérképezzük a meglévőt, elfüstöltetünk pár alkatrészt....az idő alatt szinte már kész a saját panel.
Én nagyon kezdő vagyok, ezért csak egy LINK-et tudok adni, hátha használható belőle valami.

Üdv: sector99

És nagy adag "lelkierőt" küldök a hozzáértőknek, hogy írják meg azt a cikket....

Szerintem nem igaz a kijelentésed: "a kapcsolása _teljes mértékben ismert_, így korrekt útmutatás adható". Például csak 1 dolgot kérdezek: 65kHz pwm frekvenciájú, 35Vp csúcsfeszültségű tápágba mekkora értékű folytótekercs kell, ha a kimeneti feszültséget 14V-ra, a maximális kimeneti áramot pedig 20A -ra akarjuk méretezni?

ptesza hozzászólására: A trafó szekunder oldali kötözgetéseknél maximum 10-10 menetet lehet elérni, mert igaz, hogy (3*3 menet +1*4menet) *2 van, viszont 1 pontról megy 2-3 menet, és azt már nem tudod szétbontani. (EcoPityu rajzát nézd meg jobban)

Így 25-28V stabilan előállítható a kimeneten, és nem kell hozzá diódahíd, csak 1db dupladióda.

A diódahíd a másik ötletemhez kéne:
Fogjuk a trafó 2 legtávolabbi végét (nem geometriai, hanem villamosságtani szempontból legtávolabbi), és rákötjük egy schottky diódahídra. A diódahíd - oldalát leföldeljük, természetesen az EREDETI föld kimenetét a trafónak levesszük földről. (az ott a levegőben fog lógni)
Ha puffereljük a greatz híd +oldalát a földhöz, akkor már meg is van a jó nagy feszültség (~ 36-42V)
Esetleg kombinálható az előző ötletemmel, persze csak értelem szerűen. Úgy akár 50V is elérhető.

Nem akarok igazán belekötni, de nagyon szúrja a szemem, és sokan helytelenül írják: a "fojtótekercs" pontos j!

Teljesen mindegy, hogy _ebben az esetben, konkrétan_ mekkora értékű fojtás kell, a lényeg, hogy kiszámolható, és a megfelelő betehető az áramkörbe (a számoláshoz a maximálisan megengedhető hullámosság paraméter is kell!). Egyébként hadd legyek elég "hülye" ahhoz, hogy ne akarjak magam számolgatni ilyesmit, ha már egyszer van rá kész megoldás is: Bővebben: Link

Szerintem elsiklottál azon a javaslatomon, hogy egy _saját_ kapcsolásról beszélek, amit alapvetően PC tápból bontott alkatrészekből építenék fel, viszont a megvalósított kapcsolás ismert. Egy ismert kapcsolásba nyilván lehet számolni, tervezni az alkatrészértékeket. A legtöbb esetben amúgy a PC tápból bontottak tökéletesek is lesznek ide.


Ha jól értem az elgondolásod, akkor ennek csupán annyi lesz az értelme, hogy a GND-hez képest nem -18V és +18V lesz a kimeneten, hanem egyszer +36V lesz. Erősítő táplálásánál (a legtöbben ilyesmi miatt akarnak PC tápot átalakítani) ez nem jelent előnyt, az lenne a komoly előrelépés, ha legalább +35V és -35V tápfeszültség lenne kinyerhető a tápból.

Köszi a linket, ez tanulságos. Hasonló linkeket megköszönnék privátban is, mert én kapcsoló üzemű áramgenerátort akarok csinálni, kb 20-30 amperest, de a trafó -ami rendelkezésre áll- 24V DC-t ad. Na és hát kb. 35V DC -re akarok egy konvertert, és ehez lenne jó tudni, hogy mekkora tekercs kell a kapcsolóelemmel sorban.

PC tápra visszatérve: Nem biztos, hogy minden PC táp trafó ugyan arra a frekvenciára van méretezve, és ha kisebb frekvenciával hajtod meg, abból bizony nagy veszteségek, akár félvezető halálok is keletkezhetnek.

És mégtovább: Ha azt már sikerült belátnod, hogy legalább 36V DC -t elő lehet állítani a javaslatommal, akkor lásd be azt is, hogy ha a diódahíd " + " kimenetét földeled le, és ahoz képest puffereled a " - " oldalt, akkor egy egyszerű -műveleti erősítővel felépített- fázisfordító alapkapcsolással meg tudod oldani a visszacsatolást is.
(Természetesen ehez kell egy kb 3-5W -nyi szimmetrikus segédtáp, de aki nem áldoz ennyit, az nem való forrasztópáka közelébe:levele: .)

Ez sajnos teljesen igaz, azt kell mondjam, ez az egyetlen komoly dilemmám és ellenérvem nekem is az "univerzális panel" megépítése ellen. De még mindig áll az, hogy az univerzális panel esetén lehetne korrekt útbaigazítást adni arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt a problémát áthidalni. Például a bontás előtt megmérni a tápegység működési frekvenciáját és aszerint értékeket ajánlani a TL494 időzítő tagjaihoz. Szélsőséges esetben meg lehet adni pl. egy ismert, beszerezhető magra (mondjuk ETD34-re) a pontos tekercsadatokat. Ugyanez a gond a készenléti tápegység trafójával és a végtranzisztorok vezérlését átvivő trafóval is. Tapasztalatom szerint a segédtápegység trafója a legváltozatosabb.



Nyilván, de akkor csak -36V-od lesz. Ahhoz, hogy egyszerre legyen +36V és -36V a GND-hez képest, már két átalakított PC táp szükséges. Én azt mondom, hogy akkor már felesleges ez a fajta bűvészkedés, elő kell állítani két, egyenként +/-18V-ot előállító PC tápot, elemelni a védőföldtöl (háztól) a szekunder oldali GND-jüket, majd az egyik + és a másik - kimenetét sorbakötve máris van +/-36V-unk. Szerintem egyszerűbb, minz hidalt kialakításúra átalakítani két tápegységet, ráadásul az egyikbe még külön segédáramkört is beépíteni.

Két darab 200W-os AT tápegység beszerzési költsége nem a világ vége. Abból baj nem lehet, ha van egy kis tartalék. És ha mondjuk 36V-ról működő erősítőt hajtasz velük, és 4ohmos hangfalat akasztasz rá, akkor a kimeneti teljesítmény elérheti a 140W-ot is, ami csúcsban már közel 200W!
Tehát nem fölösleges a 2db tápegység, még véletlenül sem.

Ahha. Szóval földfüggetleníteni akarod a szekunder oldalt? És a vezérlő IC mit fog hozzá szólni? Annak nem "kötött" a földpontja?
Ha tévedek, még akkor is van egy érvem: az én javaslatommal stabilizálni lehetne mind a két oldalt, és ha egyik tápfesz elszáll, akkor az teljesen elszáll, és nem lesz DC szint az erősítő kimeneten, mint ha mondjuk a 4*18V -ból csak az egyik 18V szünne meg. Továbbá -mivel segédtáp lenne beszerelve- nagyon primitív módszer is megfelelne a tápfeszültségek figyelésére, és ha valamelyik oldal elszáll, akkor lekapcsolná a végfok(ok)ról mind a két tápot.

Nem. A tápegységek szekunder oldali GND-jét emelném el a tápegységháztól, azaz a vádőföldtől. Magában a vezérlésben ugyanúgy megmaradna az a pont GND-nek, ahogy előtte. Ezzel csak azt érném el, hogy két ilyen tápegység simán sorbaköthető lesz.


Ez az egyetlen, amiben előnyt jelentene az általad javasolt megoldás. Kérdés, hogy egy erősítő esetén jelent-e egyáltalán előnyt a stabilizált tápfeszültség.


Ez pont nem igaz, mivel ha az egyik tápfesz elszáll, attól teljesen függetlenül a másik még tökéletesen dolgozhat. Persze ez minden két tápegységes megoldásnál igaz, az én verziómnál is.


Az én megoldásomban nem lenne szükség segédtápra, mindkét tápegység "eredeti" módon működne (persze megemelt feszültséggel és megerősített negatív oldali egyenirányítással). Ettől eltekintve a legkorrektebb megoldás az, amit említesz, hogy egy ezektől teljesen független segédtápegységgel felépít az ember egy "supervisor" áramkört, ami felügyeli és kapcsolja az átalakított PC tápokat.

Nem kötekvésből írok újra, de zavar, hogy nem értem.
Paradoxont vélek felfedezni. Ezt írtam : „Szóval földfüggetleníteni akarod a szekunder oldalt? És a vezérlő IC mit fog hozzá szólni? Annak nem "kötött" a földpontja?”

Te erre ezt válaszoltad:
"Nem. A tápegységek szekunder oldali GND-jét emelném el a tápegységháztól, azaz a vádőföldtől. Magában a vezérlésben ugyanúgy megmaradna az a pont GND-nek, ahogy előtte."

Az a "Nem." mire vonatkozott? Szóval kérdezem: A vezérlő IC az biztos, hogy nem stabilan GND-n van? Talán igen, és azt hiszem, hogy te csak azt akarod megszüntetni, hogy az IC nulla pontja ne essen egybe a GND-vel.

Aztán nem a vitába tartozik, de leírom, mert érdekesnek tartom: Úgy láttam egyik, másik AT tápnál, hogy az IC a szekunder oldalról van táplálva (a nagy trafóról). Kérem magyarázza el valaki, hogy ha nincs bekapcsolva a szerkezet (nincs tápja az IC-nek,--> nincs működő IC, ami oszcilláljon--> nincs vezérlése a prim. oldali kapcsolóelemeknek), akkor hogyan lép ki az áramkör a mókuskerékből?

Lehet, nem egyértelműen fogalmaztam: a szekunder oldali vezérlésen, kialakításon nem változtatnék semmit. Egyetlen apró módosítást tennék: a szekunder oldali GND-t elválasztanám a készülékháztól, ami egyébként a védőföldre van kötve. Két, így átalakított PC-s táp kimenetei már sorba köthetők szabadon, nem keletkezik zárlat a védőföldön keresztül.

Az AT-s tápoknál úgy történik a paradoxon feloldása, hogy a bekapcsolási tranziens gyakorlatilag lök egy akkorát a szekunder oldalon, amitől a vezérlés már el tud indulni, ha meg már elindult, akkor önfenntartó. Ahhoz, hogy ez a dolog működni tudjon, a kapcsolótranyókat enyhén nyitott állapotban kell tartani a bekapcsolás pillanatában, erre szolgálnak a B-C közé beépített, párszáz k-s ellenállások. Amikor a vezérlés már működik, ezen ellenállások hatása teljesen megszűnik, mintha ott sem lennének. Én egy tönkrement készenléti áramkörös (szakadt tekercsű trafó) ATX tápból csináltam már úgy "AT-s" tápegységet, hogy a vezérlés tápellátását a szekunder 12V-os tekercsből egyutas csúcsegyenirányítással állítottam elő, a primer oldali tranzisztorok B-C lábai közé pedig beforrasztottam 470k-s SMD ellenállásokat.

Közben utánanéztem a dolgoknak.

Szerintem ATX táppal meg lehet azt csinálni, hogy a GND-től negatívabb, stabilizált feszültséget tudjon adni, és ne kelljen hozzá segédtáp, de még egy huncut műveleti erősítő sem.

Az ATX tápoknak van egy kis áramköre (ha jól néztem egy kapcsolási rajz szerint, akkor mindentől független, önrezgő), ami az SB 5V -ot csinálja, és ugyan az a trafó táplálja a TL494-et is. (meg a szekunder oldal +12V kimenetéről is van egy dióda , szóval ez a két egység ugyan azt a kicsi puffert tölti)

Ha a PWM vezérlőnek elég energiát tud biztosítani az SB 5V trafója -még akkor is, ha már megy a táp- , akkor már nem bonyolult a megoldás:

IC 1-es kivezetését földre kell tenni, és egy -GND-től pozitívabb- másik (de stabil) feszültségnek kell lennie a referenciának, amire kapcsolódik egy ellenállás(nevezzük R1-nek), annak a végére még egy ellenállás(ezt most nevezzük R2-nek), és annak a vége pedig a negatív feszültségű kimeneten kell legyen, a két ellenállás közös pontja pedig az IC 2-es kivezetéséhez csatlakozzon.

Így a kimeneti feszültség = - (Uref*R2/R1)

Sziasztok!
Van egy Gabás atx tápom amibe a mellékelt ic van. Hiába terhelem az 5 ill. 12V ágat nem akar elindulni csak cicereg. Ez elméletileg azért van mert a pwm jelet leveszi 0-ra. Az lenne a kérdés hogy itt melyik az a láb ami a TL494-es nél a 4-es?
köszi

Szintén a 4-es !
Mert ha ezt 3,2v voltnál magasabbra teszed, a komparátor kapcsol, és a vagy kapun keresztül az RS tárolót reseteli, amitől mindkét nand kapu kimenete 1 lesz.

Köszi. Tehát akkor azt kellene csinálni mint ebbe a cikbe van?
A doksiába a 9. oldalon mennek ellenállások a 4-es lábhoz. Ott akkor elvileg az R62-est kellene kivenem. Igaz? Mert az én tápomba is ugyanez a felállás az ellenállásokkal. Jol gondolom az egészet?

Szerintem nem fogod tudni lineárisan szabályozni. Ha 3,2 voltot túlléped a 4-es lábon, leáll a táp.

Ha azt akarod csinálni ami a cikkben van, a 6-os lábat tedd földre, és a 17-essel tudsz szabályozni. Az ugyanaz mint a TL494 2-es lába.
A 6-os azért kell földre tenni, mert ez egy okos ic, ami a negatív tápot is figyeli, és letilt ha az túl alacsony.

Most nézem, hogy ez az ic minden tápot figyel. Van három láb, ahova neki megfelelő feszeket kéne adnod. Ez 12,5,és3,3 volt. Ezeket a megváltoztatott 12V-os ágból tudnád stabilizálni.

UI:
Ilyen SG6105 FSP, Seasonic, meg úgy általában profibb tápokban szoktak lenni. Nem hiszem, hogy jó ötlet pont egy ilyen minőségű tápot szétszedni. Persze ha nincs belőle egy egész ládával.
Nekem pont ilyen ic miatt porosodik egy 600W-os FSP tápom. Én inkább egy olcsó márkátlannal kezdenék, nem egy ilyennel. Persze ez a te dolgod.

Ez akadt a kezembe. Azért probáltam ezzel. Amugy én is a hagyományos "nem okos ics" szoktam átalakitani. Itt van pár kép arrol az akutöltöröl amit most raktam össze. Ezt a töltöt csinálta Sprintlayout is. Nekem ez a 2. ilyen töltö. Itt kombinálva van a töltés vezérlés és a panel müszer vezérlése. Amit még proli007 rajzolt nekem.
Az elsö kép az 1.0-ás szerzeményem aminek a belselyét inkáb nem mutatom. Ez 7.2A-ral tud tölteni.
A többi kép az 2.0-ás verziorol van. A különbség kivülröl annyi hogy más a panel müszer és egy leddel kevesebb van. Ami a másiknál a ful töltötséget jelentené. Ez is saját beépités az eredetibe nincs ilyen. Én ebböl a tápbol 8.1A tudtam kihozni.

És még egy kicsi.

...OFF...
Második hsz. ben mik azok az ic-k? Csak nem UC384X, azokkal nagyon jó tápokat lehet csinálni. Még akár PWM végfokot is. Persze a hangjáról inkább ne.

Amúgy ha városi vagy kimész a piacra, 2-300 forintért tudsz venni régi at tápokat. Én legutóbb egy pc szervíztől kaptam 500Ft-ért 10db-ot. Persze fele rossz volt, de akkor is nagyon megérte. Ha valami jobb fajtát veszel, talán még a primer puffereket sem kell cserélned. Amúgy tényleg milyen márkájú táp ez ? Talán Chieftec ? Mert eszembe jutott, nem Zalmanban hanem Chieftech tápomhoz kéne ilyen ic.
Ha egy plazma tv kerülne a kezedbe azt is szétkapnád ? Azoknak is nagy tápja van...
Amúgy gratulálok jó lett ! Bár én nem terveztem volna neki ekkora panel. Mostanában SMD -mániám van.

Pontosan melyik ickre gondolsz? Az IMG 5274.JPG-s képen lévökre?
Van nekem is tápom vétel nélkül is. De bent melohelyen csak az volt. Azért probálkoztam vele. Amugy nem nagy táp az amibe az a SG6105-ös van csak 400W-os. Itthon találtam egy 400W chiftech tápot aminöl csinálok még egy töltöt. A töltö is 400W-os tápbol van. Azért ekkora a panel mert igy csavarmentesen tudtam rögziteni a fedélhez. Meg kellene a pákámba egy vékonyab hegy is.
Visszont lenne egy kérdésem. Ennek az akku töltönek a max töltö feszültséget ugye ugy lehetne be állitani hogy töltöm az akkut és a végénél be állitom a potival. Vagy egy labortápra kötöm rá és ott adok neki feszt.
Mi van akkor ha egy tápot átalakitok és azt kötöm rá. Mind ha egy akksi lenne? Lehet ezt? Sajna még nincs labor tápom.

Mi ???
A max töltőfeszt a visszacsatolásról, a 17-es lábra jutó fesszel tudod szabályozni. Ez lesz az üresjárati fesz, ha nincs rajta akku.
Az akkut addig próbálja tölteni, ameddig el nem éri ezt az üresjárási feszt.



Ezt nem egészen értem. A töltőre egy másik ilyen tápot akarsz tenni akku helyett, ha jól értem ? De hogyan hova ? Minek ? Nem tudom pontosan mit akarsz, de rosszat sejtek...

Labortápot meg meg tudsz csinálni pc tápból. Azzal előállítod a max feszt ami kell, plusz áramkorlát, ezt a feszt meg soros, !esetleg! pwm szabályzóval állítgatod.
Valahol láttam is erről egy cikket.

Az ic-k ről meg annyi, hogy azt hittem az egy labortáp belseje akar lenni, és gondoltam az a kimeneti pwm fesz szabályzó. De nem semmi. Ha az lenne, amire gondoltam, akkor a husszú vastag vezetékek induktivitására, kapacitására akartalak volna figyelmeztetni. Ha sima műveletik akkor nem érdekes.

Hát jól elbeszélünk egymás mellet.
A képen lévő akku töltönek a max töltöfeszültségét szeretném egyszerübben beállitani. Itt a P2-es potival tudom beállitani. 14.4-5V-ra kellene de ugye ezt most csak ugy tudom ha rárakom az akksira elkezdem tölteni és amikor a kapocs feszültség már ennél az értéknél van tekergetem a potit. Ezt szerettem volna kikerülni ugy hogy az aksi helyére rakok egy átalakitott pc tápot. De közbe rájöttem hogy ez igy hülyeség. De akkor hogy lehetne egyszerüen?

Hello!
Nem hülyeség az. Csak a labortápot, egy megfelelő nagy terheléssel (izzó) kell ellátni. Én egy nagyobb kondit is szoktam párhuzamosan kötni a labortáppal. Amikor a labortáp feszültsége alacsonyabb, mint a töltőé, a töltő átveszi az izzó táplálását, amikor magasabb a labortáp feszültsége, akkor a labortáp látja el az izzó, miközben a töltő leszabályozódik..
üdv! proli007

Aha szóval azt akarod, hogy ha az akku már feltöltött, a töltő ne töltse tovább.
Ezt csak a P2-vel tudod beállítani. Addig fog tölteni, amíg az akku el nem éri a beállított feszt. Beállítasz mondjuk 15V-ot, azt még talán eléri az akku, és le fog tudni kapcsolni. Ez a hátránya egy ilyen egyszerű töltőnek. Beállításra szorulnak, és nem felejtheted rajta az akkut.

Esetleg még úgy lehetne, ha az akku hőmérséklete, és a környezeti hőmérséklet különbségét néznénk, majd egy megadott értéknél kapcsolnánk le a töltést. Csak ez már nem lenne ennyire egyszerű, a tápon kívül 2 vezeték kéne az akku felé, plusz termisztor, vagy dióda.

Sziasztok, én az akkutöltő lekapcsolási fesz beállításához egy nagy kondit szoktam használni, még régről maradt egy 47000µF 100V kondi, mellyel kitünöen beállitható.

Szia. Csak ennél a töltönél az kevés. Ha csak nincs feltöltve a kondi . Mert ha 9V alatti feszt raksz a sarukra akkor nem csinál semmit.

Szia!
Ha van egy másik ilyen pc tápom amin tudom a feszt állitani akkor azt használhatom a labortáp helyet?
Akkor a lényeg az egészbe, hogy amikor egyensúlyi helyzetböl egy kicsit a labortáp felle billen a mérleg akkor annál a fesznél szabályozna le a töltö. Ilyenkotr ugye 0A folyik a töltöböl az izzó felé. Remélem jól értem.
Izzonak jó valami autós 50-60W-os? Mekkora kondi kellene? Gondolom kondi nélkülis megy a dolog.

Hát igen. Örökre nem maradhat rajta az akku. De ez legyen a legkevesebb. Annyira nem akarom bonyolizálni, mert igy is tökeletesen jó arra amire való. Csak a be állitás miatt kérdeztem mert igy macerás. De kiprobálom proli007 ötletét. Ugy is most alakitottam át egy codagen tápot. Lassan muszály lessz egy labortápot csinálni. Persze Pc tápbol. Ami a cikbe van olyat akarok. Köszönöm mindenkinek az eddigi segitséget.

Hello!
Természetesen a PC tápnak is jónak kell lenni. Így van, ahogy írod. Hiszen modellezed az aksit. Autós izzó is jó, csak a hidegárama tekintélyes. Lényeg, hogy a PC táp el tudjon indulni vele. A kondira is ez vonatkozik. Általában azért jó kondi, mert annak kis váltóáramú belsőellenállása, jobban modellezi az aksit. Ugyan úgy töltődik és sül ki mint az aksi, így minél nagyobb annál jobb. (Nekem is egy 33000µF-os 40V-os "köcsögöm" van. Ezt a labortápra is rá szoktam tenni, ha olyan egyéb áramkört próbálok, ami rángatja a tápot..)
üdv! proli007