Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Szia!
A piezo- csipogó lenne az érzékelő? Nem lenne jobb egy kondenzátor mikrofon?
Szia!
Ez a videó szerintem a legjobb. A szerző mindent elmond, van benne kapcsolási rajz is; egy kevés angoltudással simán meg lehet érteni belőle a lényeget. 
Sziasztok, valaki hallott már TDA2040-es IC-el hídban felépített erősítő hangját? (Gyári cuccra gondolok, vagy az adatlapi kapcsolásra.) Kíváncsi lennék hogy milyen a minősége. Az adatlapi adatokból kiindulva egész szép hangja lehet. És nagyon egyszerű és nagyszerűnek tűnik a számomra. (Mivel még mindig vacilálok hogy milyet építsek. És végre valaki mondja már meg tisztán hogy egy A osztájú és egy B osztályú erősítő hangja között nagy a különbség. Megéri A osztályút építeni? (Ha úgyis ilyen ratyi MP3-om formátumú zenék vannak mindenhol?)
Mivel van egy nagyon jó állapotú erősítő dobozom, és abba szeretnék 2 db kb. 30W-os erősítőt építeni. (A hangfalaim egész jó minőségűek, tehát azokkal szerintem nem lesz gond. Ill. mélyben lesz segítség, mert vettem vaterán egy 100W-os darlingtonos erősítőt, amivel egy 30cm-es vidi hangszórós mélynyomót hajtok. Illetve még a lejátszóra is lenne kérdésem. 16 bites és 24 bites lejátszó hangjában nagy a különbség. Megéri beruházni egy 24 bites rendszerbe? (Elég sok kérdés de szerintem ez sok mindenkinek segítséget adhat, olyanoknak, akik nem csak a diszkózásra gondolnak.)
Igaz nincs benne, de akkor légyszíves mutasd meg az E6-ban hol van az 56!? Bővebben: Link
Huhú de sok minden egyszerre!
 Az alap monolit 2030 nagyobb teljesítményű változata egy egyszerű, olcsó, alapvégfok, ami nem túlzottan hájfáj célokra készült. A hídkapcsolást a torzításnövekedés miatt nem igazán ajánlják minőségi célokra. Ennek a kapcsolástechnikának, inkább a teljesítménynövelés a célja. Az A ill. B osztály közt (szerintem AB-re gondolsz) a működési elvből fakadóan természetesen van különbség. De hogy ez milyen mérvű, azt majd leírják akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek e-téren. A ramaty möpö3, és egyéb tömörített formátumok mellet nem éri meg beruházni drága hangrendszerbe. De tapasztalatból mondom, hogy a CD-ken PCM formátumban felvitt adatok között is nagy eltérések vannak. Tehát nagyon kevés a jó hangú, dinamikus, kiváló minőségű CD. Vannak olyan cégek, (pl a Stockfisch) akik ráálltak a CD formátum maximális hangtechnikai adottságainak kihasználására. Azonban örömhír, hogy a tárolókapacitásnak, illetve az adatátviteli sebességnek köszönhetően, egyre terjednek a veszteségmentes formátumok a net-en. A 16 vs. 24 bit lejátszóra áldozni csak abban az esetben érdemes, ha a teljes hanglánc alkalmas ezen minőségi különbség megszólaltatására. (De ez nem a TDA kategória.)
Ok, én a TDA2040-re gondoltam TDA 2030-al már csináltam végfokot. De én a tapasztalattal rendelkező emberektől kérdezem. Mivel tudom hogy mi a különbség elméletben az A és a B osztály között. (És ismerem az AB osztályút is, valószínűleg valami olyasmit fogok építeni, mivel jobb a hatásfoka mint a sima A osztályúnak és nagy hangerőnél meg már úgysem lehet észrevenni a különbséget szerintem.) Csak még sosem hallottam igazán jó A osztályú erősítőt. Azt is tudom hogy a teljes hangrendszernek jónak kell lennie, mivel teljesen logikus, hogyha bármelyik is ront a minőségen, akkor az már jó nem lehet. Csakhogy akkor mégis milyet építsek. Mivel már vagy 10 különböző épített erősítő specifikációját végigolvastam, de mindegyik a sajátját isteníti. Nekem kellene egy szubjektív vélemény. Egy olyan embertől, aki már sokfélét hallott és van mérlegelési alapja. pl Cirokl-nak láttam hogy van egy jó pár erősítője, meg hapro-nak is. De csak technikai adatok alapján a TDA2040 hidalt verziója is ott van, mint sok egyéb épített erősítő. Ezért lenne jó egy szubjektív vélemény.
Javítani szeretnék az előző hozzászólásomon. Mivel úgy írtam hogy a tapasztalattal rendelkezőktől. És megmondom őszintén hogy nem tudtam hogy szamóca kollégának sok tapasztalata lenne ez ügyben, de azóta felvilágosítottak. Tehát remélem nem vette bántóan az előző hozzászólásomat. Mert semmi ilyen szándékom nem volt vele.
Szia, az a baj, hogy ez elég nehéz dolog, mert ami mondjuk másnak jó, az nem biztos, hogy a te fülednek a legjobb. Éppen ezért szubjektív. Élő példa , amit sosem felejtek el, amikor az AAÉT-en megdermedve hallgattás a srácok a 300B-t a Fostex tölcséren, mi meg a haverral rántottunk a vállunkon egyet, aztán kijöttünk, jó jó, de hallottunk jobbat is. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem volt jó, hanem azt, hogy a mi fülünknek más tetszik, én rájöttem, hogy jobban tetszik az az erősítő, ami kicsit loudnessesebb, kicsit színez, tudom, ez pont nem a high end felé mutat, nade ha egyszer ez tetszik? Nekem nem az a lényeg, hogy hifi, vagy high end kategóriába sorolhassam a cuccomat, mégha az az ára, hogy nem tetszik a hangja, inkább ne tartozzon sehova, de minden nap szeretnék elájulni tőle.
Conrad is járatja ezt a méretet, bár drága és sok wattos.HUZALELLENÁLLÁS 25 W 5% 0,27R
RES .027 OHM 1/2W 1% 1206 SMD RES .027 OHM 1W 5% WW SMD
A Doncso már leírta a lényeget és szerintem is úgy van ahogyan ő is megfogalmazta , ami nekem tetszik az neked lehet nem ! Szóval ezért csupán technikai adatok után én sosem építettem erősítőt .
Idézet: „nagy hangerőnél meg már úgysem lehet észrevenni a különbséget szerintem.” Hát ezt is kéne mérlegelni hogy jó szépen hallgatni való erősítőt szeretnél vagy PA ami csak hangerőre van , természetesen vannak olyan végfokok is amik akár nagy félelmetes hangerőn is szépen teljesítenek a minőséget illetően . Idézet: „Csak még sosem hallottam igazán jó A osztályú erősítőt.” Félvezetősből még én sem , ha jót szeretnél akkor az elektron csöves felé kacsingass /de ez látod megint egy magán vélemény tőlem / Idézet: „Csakhogy akkor mégis milyet építsek. Mivel már vagy 10 különböző épített erősítő specifikációját végigolvastam, de mindegyik a sajátját isteníti.” Ja ez így természetes ha mindenki a saját dolgát isteniti ezért látod csak a fülemnek hiszek sosem dőlök be a leírásoknak mert azok részre hajlóak általában . Idézet: „Nekem kellene egy szubjektív vélemény. Egy olyan embertől, aki már sokfélét hallott és van mérlegelési alapja. pl Cirokl-nak láttam hogy van egy jó pár erősítője, meg hapro-nak is.” Én is csak a saját spalettám-ból tudunk kiemelni olyat ami a személyes kedvenc vagy ajánlani ,rangsorolni tudok abból a 10--20 különböző A és AB osztályú erősítőből amit talán azért is építgettem hogy keressem a nekem megfelelőt . Viszont azt is elmondanám hogy mindegyik más és más hangzás világgal rendelkezik ezért vannak olyanok amiket szivesen hallgatok , de önállóan mind egy sajátos karakter ezért szoktam sorban és a hangulatomtól függően hallgatni hol ezt hol azt !
Hali!
Nagy segítség kellene, megakadtam egy erősítő javításban. Adott a képen lévő végfok, ami több sebtől is vérzik, javítgatás helyett cserére gondoltam. Tápfeszültség +/- 40V, ehhez gondoltam valami fet-es végfokot. Bárkinek van ötlete, szívesen fogadom.  üdv Battila
Itt van fent egy ez nem jó!?
FET-es erősítő
Üdvözlet Mindenkinek!
Lehet, hogy egy nem szokványos témát érintek (pedig akár szokványos is lehetne...). A TIM-mel kapcsolatban lennének kérdéseim (tranziens intermodulációs torzítás). Elöljáróban annyit, aki nem hallott volna még róla, hogy Matti Otala ezzel kapcsolatos munkássága óta óta tudunk a létezéséről, elég sok cikk olvasható erről a témáról a neten, de a magyarok is, a Híradástechnika újság 1985-ös számában megjelentettek róla egy nagyon jól érthető, részletes cikket: http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/1985/08/1985_08_06.PDF - a kérdéseim a következők lennének, ha van, aki tudna segíteni. Először is, mi az a sávbővítő kompenzálás? - Tudom, hogy tutira le vagyok maradva, de a kompenzálást csak sávszűkítő módon tudom elképzelni. Valamint, miért nem terjedt el ennek a méréstechnikája, hogy lehet az, hogy egyetlen erősítő mérési adatlapjában sem találkoztam még erre vonatkozó adatokkal.... (Nem összekeverendő a hagyományos intermodulációs torzítással, amely statikus és nem dinamikus, illetve tranziens torzítás.) A segítségeket köszönöm.
Valaha beszélgettünk a Technics AA osztályáról. Ma ezt találtam róla, egy régebbi Technics ismertetőben.
Szia Imi65!
Mondtad, hogy már beszéltetek róla, de tényleg létezik ilyen AA osztály? Hogy-hogy AA? 
Létezni léttezik ,legalábbis a két AA -s logóBővebben: Link
És ezzel megszülettek az STK végfokos Technics Class AA" és Pioneer erősítők. Aztán elkezdték őket megépíteni panelon is, nem betokozott STK-végfokokkal ehhez csatlakozott a SONY mint aki feltelálta a Spanyol viaszt. Mind a mai napig ezek a gyártók azt állítják hogy ezek a leg végfokok "Audiofil csodák" hatalmas összegekért, és valóban jó minőségűek is, csak otthon is simán megépíthetőek. Még érdekes koncepció az R magos trafó is "Technics-től" nem tudom miért nem terjedt el ha annyira korszak alkotó.
Helló. Milyen az az R magos trafó? Elég érdekesen hangzik. Hallottam már sok fajtáról, de R magosról még nem. Bocs az OFF-ért
Sziasztok!
Van egy Quad405-s dual-mono végfokom,rendektem bele kivezérlésjelzőt! Nos azt szeretném kérdezni,hogy hová kössem be?A táp oké,de jele honnan szedjek hozzá?A kimenetről (erős a jel ami még nem is lenne baj de félek hogy kinyírom a végtranyókat vele)vagy poti és a végfok közzé kössem,mert ugy akarom hogy hangerőtől függjön az egész...  Kivezjelző
Helló. Általában a végfok elé és az előerősítő (hangerőszabályzó poti) után szokás kötni, a végfokkal párhuzamosan. Sok sikert!
Hapro: Köszönöm a linkeket 
A jobb fajta (hájend) cuccokba építenek be ilyeneket.
Nekem is volt. könnyű tekerni, és kicsi a szórása.
Amikor nagy áramerősség folyik át az erősítőn, a mágneses fluxusszóródás zajt okozhat. A hangminőség javításához elengedhetetlen ennek a zajnak a megszüntetése. Az El-vagy toroid transzformátort tartalmazó hagyományos erősítőkben a vasmag éles, négyszögletes kereszteződési pontjai még a lekerekítés használata esetén is meggátolják a fluxusnak a tekercsbe történő koncentrálását. Ez rontja a hatékonyságot és fluxusszóródást eredményez. Ahogy a neve is jelzi, az R-magú transzformátor esetén a tekercselés egy rendkívül hatékony R-alakú vasmagon helyezkedik el, amely a fluxusszóródást is hatékonyan csökkenti. Ez olyan csendes hangvisszaadást biztosít, amely nagy teljesítmény esetén is minimális szinten tartja a zavaró hatásokat. Tehát egy R alakú teljesen kör keresztmetszetű vasmagra tekercselt trafóról van szó!
Köszönöm. Hasznos leírás volt
Egyből motoszkál bennem a kisördög, hogy mit lehetne belőle kihozni  Csak hát mostanában sajnos elméletben tudok tervezni. Az ötletemet nem is mondom, mert elég kattant dolog
Itt valamit nem értek...hogy lesz ez R alakú? Elolvastam többször a hozzászólásodat, hátha valamit rosszul értelmezek, de többedjére is az jött le, hogy "R-alakú" az nekem azt jelenti, hogy valami R alakú... Tudomásom szerint ez egy normál hipersil trafó vasmagjához hasonlít, csak kör keresztmetszetű. És gondoltam hátha tévedek, ezért kerestem képeket erről a vasmagról, és tényleg olyan mint hittem: Bővebben: Link
Ez az R a sugárra utalna akkor? Mint kör keresztmetszetű vasmag? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
