Fórum témák
» Több friss téma |
Köszönöm
 Ha sikerül kapok egy 5-öst. Király!
Hello!
A foszforossav ( H3PO3 ) hány értékü sav ? 
2. Ahány protont képes leadni.
Ezt tudnád nekem rendezni? P + CuSO4 + H2O = Cu3P + H3PO3 + H2SO4
Én ilyen ceruzát 130Ft/db áron vettem.
Nekem is elektródának kellett, de nem vízbontáshoz, hanem KI oldat elektrolíziséhez.
készül a elemből 4mm átmérőjü elektródákkal a vízbontóm...(most ragad a technokol) de majd hosszúkat is veszek és azt is megcsinálom... De most majd egy AT-s tápot kell kunyiznom...
akkor én is kipróbálom a Na3PO4-t , de tömény oldat esetében Na2SO4-t kell alkalmaznom, hogy kicsi legyen az ellenállása.
Jótanács: először forrasszátok össze az elektródákat a vezetékekkel, majd utána helyezzétek be a vízbontóba. mert én fordítva csináltam és e** bocs rápacsáltam(nem kicsit nagyon). az utsó forrasztás kilyukasztotta a műanyag burkolatot. Nem baj még egy patikai dobozt el kell használnom...
Van két különálló tartály vizzel megtöltve. Egyikbe a + másikba a - elektródát teszem bele. Nem történik semmi.
Most összekötöm a két tartályt egy platina rúddal, ami épp az asztalon hever. Mindkét tartályban fejlődik hidrogén is és oxigén is azaz durranógáz. Kihúzom a platinát, eldobom és egy üvegcsövet dugok be a helyére, amit rögtön kitölt a víz. Most az egyik tartályban csak oxigén a másikban csak hidrogén fejlődik. Helyes a leírás ? Ha igen, akkor áram vezetés szempontjából mi a különbség a platina rúd és a víz között ? (leszámítva az ellenállását) *** A másik: Deutérium vezeti az áramot ? Ha igen, akkor tudok vizet bontani mondjuk úgy, hogy a tartály alján van két kis mélyedés, amibe deutériumot töltök (nehezebb mint a víz, ha vigyázunk benne marad a mélyedésben) és a deutériumba nyomom bele az elektródát úgy, hogy az elektróda fémrésze ne érintkezzen a normál vízzel ? Akkor az elektródákon milyen kémiai folyamat játszódik le ? És a deutériumon ? *** Ha egy edényt -mondjuk üveg- teljesen teletöltök vízzel, légmentesen lezárom és két elektródán keresztül áramot vezetek bel mi történik ? Szétrobban az edény engedelmeskedve a folyadékok összenyomhatatlanok törvénynek ? *** Ha egy edénybe vizet töltök és fölötte extrém megnövelem a nyomást, akkor a benne lévő két elektródán keletkező "buborékok" mit csinálnak ? Lesznek egyáltalán "buborékok" ? Több áramot kell belefeccölni ugyanakkora gázképzéshez ? Köszönettel: Csirkefej
Sziasztok! Nem rég kérdeztem, hogy lehet cink-szulfidot előállítani. Megpróbáltam, azt hogy a kén meg a cinkport összekeverem. Jó megcsináltam. Egymásba szórtam őket rá egy aztbesztes drőthálóra, alá a borszeszégő. A kéne gy része elszublimált a többi meg elégett, de nem történt semmi. Csak így el kezdett fortyogni a keverék. Nem tudom mi lehet a gond. Különben hogy néz ki a cink-szulfid?
Köszönöm a válaszokat.
Most összekötöm a két tartályt egy platina rúddal, ami épp az asztalon hever. Mindkét tartályban fejlődik hidrogén is és oxigén is azaz durranógáz. Kihúzom a platinát, eldobom és egy üvegcsövet dugok be a helyére, amit rögtön kitölt a víz. Most az egyik tartályban csak oxigén a másikban csak hidrogén fejlődik. Helyes a leírás ?
Igen, a platinarúddal olyan mintha 2 vizbontó sorba lenne kötve... vízhíddal meg csak sima platina fém delok. elektronjai, vízben vmilyen só + és - ionjai vándorolnak... amik az elektródokon kiválhatnak, ha megüti a fesz a megfelelő szintet... H2 és O2 fejl. ez kb 2,1 V
Deutérium vezeti az áramot ?
ja és vízbontásnál oldatokról beszélünk, mert a sima desztvíz rosszul vezet nem  , csak nagy fesz ionizáljaha nehézvízre gondolsz az deutérium-oxid és az vezeti az áramot..., ha vannak benne ionok, a nehézvíz sztem nem gyűlik össze az edény alján... a zárt tartályos sztem robban vagy lecsökken a áramvezetése az oldatnak a benn maradó buborékoktól..., de akkor is szétveti egy idő után a vízbontás nem egyensúlyra vezető folyamat, amit lehet szabályozni nyomással
Szia RICSA!
Látom érdekel a téma. A kémiakönyvemből fényképeztem. Bocs a minőségér, nincs szkennerem.
jav:a vízbontás nem egyensúlyra vezető folyamat, amit lehetne szabályozni nyomással
 
Az egyik elsőfajú (fémes), a másik másodfajú (ionos) vezető. A határfelületen le kell válnia annyi ionnak, amennyi a vezetésért felelős, és ki kell alakítania potenciálkülönbséget a fémes vezetőben. Ezért tűnik úgy, mintha kétszer annyit termelne - soros kötés, ohmikus terhelések -> feszültség oszlik, áramerősség (ezáltal az időegység által cellánként termelt durranógáz mennyisége) azonos a két sorbakötött cellánál. Értelemszerűen ha sokat kötsz így sorba, akkor a feszültség a minimális leválási feszültség alatt lehet, így az áramerősség gyakorlatilag 0 lesz a rendszerben.
A nehézvíz sűrűsége valóban nagyobb, mint a prócium-oxidé (prócium: a hidrogén 1proton+0neutron(+1e) izotópja). De egyrészt nagyon hamar összekeveredik a két anyag, másrészt nincs értelme vízzel keverni a drága anyagot, amikor nehézvizet is lehet bontani. Nehézvizet egyébként úgy állítanak elő, hogy desztillálnak marha sok vizet, és szép lassan egyre nagyobb lesz a nehézvíz-koncentrációja, mert a nehézvíz-ionok aktivitása egy kicsivel kisebb, mint a próciumtartalmú ionoké, tehát nagyobb valószínűséggel válik le prócium, mint deutérium. A folyadékok nem összenyomhatatlanok, csak nagyon kismértékben változik a térfogatuk nyomás hatására. Valószínűleg szétrobbanna.Hőmérséklettől függ a dolog - hidegen, nagy nyomáson cseppfolyósodhatnak (ez nem valószínű, nem tudom fejből a kritikus pontokat). Kritikus pont felett pedig összenyomódnak, illetve az oxigén egyre nagyobb mértékben oldódik bele az elektrolitba. Ha egy térben vannak, akkor nagy nyomáson spontán reagálnak. Egy mol anyag leválasztásához a nyomástól függetlenül ugyanannyi áramot (töltést) kell befektetni. Cink-szulfid: El kell porítani a cinket és a ként, valamint homogénre kell keverni az anyagot, csak akkor jó, ha teljesen egyszínű az egész. A termék színe sárgától fehérig terjedően bármilyen lehet. Meg lehet próbálni közvetlenül a gázégő lángját ráirányítani (kézbe venni a Bunsen-égő talpát, és nyomni rá a szúrólángot). Idézet: „El kell porítani a cinket és a ként, valamint homogénre kell keverni az anyagot, csak akkor jó, ha teljesen egyszínű az egész.” Hát igen ez nem volt meg. Akkor holnap úgyis lesz kémia óránk, megkérdezem tanárt így sikerülne-e? Müszi: kösz a kémia könyvet, amit lefényképeztél, legalább van valami látásom, milyen a heves reakció. Szal lehet holnap, vagy lehet egy kicsit később de megcsinálom a tanárral, azt majd beszámolok. Különben miben lehet feloldani a cink-szulfidot. Lehetőleg olyat mondjatok ími nem lép reakcióba a rézzel. Köszönöm
csirkefej kérdéséből a következőt gondoltam ki
 (lásd a képet (1.kép))! Piros szín O2 képződést, kék H2 képződést jelöl. (grafit elektródák)Mivel egy részre csak 12/5 = 2,4 V jut és a távolság (összesen) 5x nagyobb, ezért ugyanannyi durranógáz keletkezik, mintha a csak két sorból állna, és a kettő között lenne 12V(sima vizbontó), és így csak 1/5X amper megy át rajta, tehát elvileg ennek az 5 sor elektródásnak nagyobb a hatásfoka, kevesebb amper megy át rajta, mint a "simánál".  sima hatásfoka: 2/12= 0,17= 17% 5 soros hatásfoka: 5 x 2/12= 0,83 = 83%, és ez még trafó és vezeték-kímélő is  Lehetséges ez? Vagy még vmilyen elválasztás is kellene (2. rajz)
Elérhető a Szkeptikus Konferencia videoanyaga!
2 hónap után újra én...
cellás vízbontót megépítettem (4 cella sorba) de csak 0,5A-t  tudtam rajta átengedni (igaz trisóval)(14V-on)( túl nagyok lettek az elektródák közti távok- majd orvoslom)Maga a cella egy pluszos doboz, benne sörösdoboz lemez körbe a - progresso bele a + középen NA mindegy... 2 x 2-t sorba és ezeket párhuzamosan, átvitte ezen a 2,5A-t (ami gyakorlatilag 5A-nak megfelelő H2-t állít elő Az lenne a kérdésem, hogy ti is tapasztaltátok-e már, hogy "kormos" lett az oldat( fekete mint a kóla )? Most üllepítem, hogy megnézzem mi az... Trafóm: 14-15V-os "15VA-s", de a fél órányi 2,5A-es használat után nem lett vmi forró (meg tudtam fogni) graetz rá és kb 12 000 µF-es konditelep(4700+6200+2200-de régiek) 
Túl aktív volt a gázfejlődés, és a Progresso anyaga erodálódott egy kicsit.
Azt azért vedd ám figyelembe, hogy hiába tudsz kétszer annyi hidrogént kinyerni, wattban ugyanott vagy, mert egy cellára csak 14/2 volt fog jutni. Szerintem egészségtelen dolog túlhajtani egy trafót. Belül lokálisan egy ponton elkezd gyengülni a szigetelés, aztán rövidzárlat, és van folyékony transzformátorod. Egy biztosítékot azért tegyél elé, hogy ne a megszakítót iktassa ki, ha valami történne...
bizti az van a 230-as oldalon a trafóban...
Az hogy erodálódott, azt jelenti, legyalulta a gáz a grafitot? szal sokalja az 1,25A-es gázfejlesztést? NA majd adok neki!!!
4 cellán sorban már átmegy max 1,3 amper, de a cellákból nem jön ki rendesen a gáz, kisebb lesz a felület...
így mindig lemegy 0,80A-ra Ja és trisó oldatot elektrolizálok, szén-alu elektródákkal, és 3,2-3,5V mérhető rajtuk terheletlenül... Nem 8V-t kéne mérni??? ( azt vettem ki egyes könyvekből, hogy vízbontáshoz 2V szükséges, 4 x 2= 8)
Vajon tudjátok-e hogyan lehet Alumíniumból és Rézből Aranyat csinálni?
Fogod szétszeded atomjaira, sőt proton, neutron meg elektronra az atomokat, gondosan bezacskózod nehogy elguruljanak. Azután megnézed kémia tankönyvbe hogy épül fel egy arany atom, majd nagyító alatt szépen csipesszel szépen összerakod, meg egy kis ragasztó is segíthet, Ezt megismétled mondjuk 6*10^23 darabszor aztán lesz egy kis aranyad.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
