Pedig 300RPM nél az üresjárási feszültség 2V körül kell legyen, akár meg is lehet mérni.
A dolog még mindig sántít egy kicsit, mert ha illesztett lezárást alkalmazunk, akkor az előállt teljesítmény mingyárt csak Uü^2/(2*Rb), ami kijön, na az ennek a fele, tehát Uü*Iz/4, ettől soha nem tud kijönni több (generátor hatásfoka persze 0,5, de eddig úgysem tudunk elmenni, mert leég a generátor)!

Nem ideális a generátor, de a vas nincs telítésben, az induktív belső reaktanciát meg elhanyagoltam, persze van azis
(váltakozóáramról révén szó a valóságos eset a feszültségesése ettől sokkal bonyolultabb, inkább vegyük úgy hogy a cos fi=1 és akkor egyszerű a dolog).

Tehát 2 pontból lineárissal közelítettem meg a kimeneti karakterisztikáját, szerintem a valós karakteriszika közel állhat a lineárishoz, Tulajdonképpen ez egy szinkron generátor (állandómágnesű).

Az üresjárati feszültségből, és a rövidzárási áramból ohm törvénnyel pont a generátor belső ellenállását tudod kiszámolni. Azért ez egy tisztességes generátornál elég kicsi szokott lenni. A generátor emiatt feszültséggenerátornak tekinthető, és az ilyen rendszerekben nem szokás teljesítményre illeszteni, meg hát nem is lehet.

De honnan tudod mekkora a tekercselés ellenállása? Csak nem mondod, hogy egy üresjárási feszültségből, és egy más fordulaton mért zárlati áramból kijön!

annyi még kell hozzá hogy a fordulatszám egyértelmű kapcsolatot ad a feszültségre így bármilyen fordulathoz átredukálhatom az üresjárati feszültséget ha van egy üresjárati mérési pont. Szóval ezzel nincs gond, árszámolom a feszültséget arra a fordulatra ahol a rövidzárási mérés történt.
A többi meg ohm törvény. Rb=Uü/Iz (ahol ezek egy fordulatszámhoz tartoznak).
(a generátor helyettesítővázlata egy feszültséggenerátor(Uü) és egy ellenállás (Rb))
tulajdonképpen Zb jön ki, de mondam hogy az induktív tagot elhanyagoltam.
(ha cos fi=1 akkor nincs is jelentősége az induktív reaktanciának, és ha egy PFC szerű kapcsüzemű feszültségnövelő kapcsolással terheljük a generátort akkor a cosfi=1 is teljesül, és szállítható stabil feszültségszintet kapunk)

"Csak nem mondod, hogy egy üresjárási feszültségből, és egy más fordulaton mért zárlati áramból kijön!"
Pedig az iskolában a mérőteremben éppen ilyeneket kellett kiszámolgatni.
Igaz, olyan régen volt, azóta talán már az Ohm törvény sem érvényes. ?

Szia Gulyi88!
Én inkább azt nézném meg, hogy a forgórészhez lehet-e egy villanymotor állórészt keríteni, és először azzal megnézni a ragadás nagyságát. Persze azt át kell tekercselni, előtte meg a tekercselési sémát megnézni. Ebben a gond, hogy a tekercselő emberek ezekkel nem foglalkoznak. Szóval ez sem egyszerű.

Ha jól látom akkor 12 hornyú a gyári vastest, és hozzá van 8 pólusú forgórész.
Szerintem csak úgy lehetne a nyomatékpulzálást csökkeneteni, hogy páratlan horonyszámú állórést kellene keríteni, nem tudom hogy van-e ilyen. Tekercselése tört horonyszámú lesz (tekercselőembernél kiveri a biztosítékot)
Ésvagy horonyferdített állórész keresni.
Jó sok macera , én iknább beindítanám motorosan (ott a gyári vezérlő, ami lehet hogy még működik is).

Arra mindenképp jó volt ez a dolog hogy kicsit barátkozzunk az áttétel lehetőségével.
Áttétel-> generátor mérete csökken (sorozatgyártott gép is alkalmazható!) ára csökken, és ha ez fedezi az áttétel árát, akkor nemértem miért ennyire ellenszenves.
(15-20% -al nagyobbra kell méretezni a kereket, olyan sok ez?)

Hm... ezt elég csúnyán elnéztem. Még dumát is hiába keresek hozzá, nem tudom mi kavart meg.

Nekem az áttétel természetes. Azt mondják, hogy viszi az energiát a hatásfoka. Azt az energiát, ami ingyen van. Hobbi szinten lehet hogy nem is az áttétel a gond, hanem az ékszíjtárcsák, tengelyek, csapágyazás.
A villanymotor állórésznél arra gondoltam, ha neodym mágnes a forgórész, akkor egy 2,5-3 mm-es légrés is adja a szokásos indukciót a vasnak. Hogy ez nyomatékpulzálásba mit jelent, azt saccolni sem tudom, csak azt, hogy a nagyobb légrés egyenletesebbé teszi a forgást.

A légréssel megnöveled a generátor látszólagos belső ellenállásának a terhelőáramtól való függését.
Vagyis a terhelési jelleggörbe nem lesz lineáris, hanem inkább lekonyul, letörik. Beterheled a generátort és a kapocsfeszültsége jobban leesik, mint elötte gyári légrésmérettel, így a teljesítmény is leesik.

egy jól megválasztott áttétel hatásfoka 90, vagy akár 95% is lehet, persze nem az otthon kókányolt mosogép ékszíjtárcsés kategória, hanem ára van (komoly gépműhely és némi hozzáértés kell vagy készen venni, bontani), de a villamos gépen megspórolhatjuk (nem kell 30ezerért mágnestvenni meg 5ezerért rezetvenni).

A forgás egyenletességével nem lesz baj, mert ha már forog akkor ugyanannyi energiát ad a motor a forgás gyorsítására mint annak fékezésére.
Forgasd meg amenynire fogja először a tengelyt átbillenés után ugyanannyira forgatni is fogja, ez hosszidejű átlagban nulla nyomatékot ad, tehát csak elindítani kell (gyorsjárású kerék indítónmyomatéka meg kicsi, viszont névelges nyomatéka meg elég nagy, generátor indítónyomatéka nagy forgatónyomatéka meg a terhelsétől függ)...

Esetleg valami forgó tömeggel lehet a pulzálást csökkenetni. (némileg kisimítja a széllökéseket is)

Ha nem kell nagy gyorsítás, akkor nagyon korrekt megoldást lehet találni még a hulladéktelepeken is: A motorok vezérműláncát a két kerékkel együtt szokás cserélni, egy komplett hajtást szerezhetünk be, csak a csapágyazásról és kenésről kell gondoskodni. Zaja alig, súrlódási veszteség csekély (alakzáró kényszerhajtás), futása pontos (5-70001/min fordulatszámra tervezik, egy szélgépen még sokáig szolgálhat), és szinte ingyen van. Módosítása eredetileg 2, megfordítva kétszeres gyorsító áttételt ad

Egy ékszíj macerás, mert feszítést (ezáltal nagy csapágyterhelést), utánállítást igényel és van slipje, melegszik, kopik, a bordásszíj hajtás pedig elég szigorú párhuzamot, és elég nagy feszítőerőt, ezáltal jó csapágyazást követel.

A csavarólengéseket csillapítani egészen jól lehet egy rugalmasan felfogatott kicsi lendítőkerékkel, de ez csak egyetlen fordulaton működik rendesen. Ha a merev forgó tömeg egyszerűen csak megnöveli az inerciát az nehezítheti is az indulást.

Végülis van hatása az indulásra is de jobb ha azt mondjuk hogy a rendszer mechanikai időállandóját növeli meg. Ez elég sok paraméterre kihatással van.
Ennek is van biztosan egy egészéges mértéke, de lehet hogy nem is lenne szükség rá nyomatékpulzálás csökkentés céljából.

Kedves Ali
A múltkor említettem, hogy a hordóforgónak adok még egy esélyt, csak még nem tudom, milyen változtatást eszközölök rajta. Már tudom. A hordó oldalából kivágott lemezek csak enyhén íveltek. 27 cm széles egy lapát és csak 3 cm a görbülete az egyeneshez képest. Annyira meggörbítem a lapátokat, hogy úgy nézzenek ki, mint egy fél henger, vagy egy hosszában kettévágott hordó, csak vékonyabb. Így az egyeneshez képest már a 3 cm, 9 cm-re növekszik. Ebben az esetben a homorú részébe jobban beleakad a szél, és a domború részéről jobban lesiklik. Megnéztem a te rajzod többször, és lenne néhány kérdésem. Az első rögtön az lenne, hogy méretarányosan készítetted el a rajzot? A második az, hogy a lapátbeállítás szöge is egyezik a rajzzal? Ami a mellékelt rajzomon 3 cm és 27 cm nálad mennyi?

És azt is meg kell említeni, hogy csak a gyenge szélben bizonytalan az indulás, amikor megfelelő a szél, akkor nem akadálya a működésnek.

István, én Neked drukkolok, és nem a hordónak. De kis szélben nagy felületű levegőt kell befogni ahhoz, hogy egy kis levehető teljesítményed is legyen.

Tipp: Ami hordóforgót eddig láttam, azokon a lapátok úgy voltak beépítve, hogy a belső végük érintője párhuzamos volt a szemben lévővel, és túl is nyúlott azon, így a belépett levegő a túloldalon ismét irányt változtatott, és reaktív erőt adva lépett ki a kerékből.

Igen ez a lényeg!
A szél "befúj" a lapátba,az a szemben lévő lapáton úgy távozik,hogy rásegít a forgatásra!
Tehát egyszerre két oldalon ébred forgatónyomaték.

Kár, hogy csak tapasztalati úton lehet megcsinálni az optimális beállítást.

Erbe nem olyan régen feltette a képet ide a fórumra a Savinius kerékről. Ahhoz nem kell tapasztalat, csak össze kell rakni, és működik. Itt megnézhető egy pár működő hordó:Bővebben: Link

Több lapáttal valamivel bonyolultabb: a felfogatási sugarat és a lapátok belső átfedését kell kikísérletezni.
Még azt sem tudjuk, hogy a lapátok számának a növelése meddig hoz nyereséget, és hol kezdődik a felesleges bonyolítás. Érzésem szerint 4 lapátnál többet nem igazán érdemes felszerelni, inkább a függőleges terjeszkedés lehet eredményes: nagyobb felület, nagyobb teljesítmény.

Ma elérte a szélsebesség nálam a 30km/h, a generátor termelése meg átlépte a 2100W-ot. Este 8-ig 12,5kWh-t termelt. Megpróbáltam feltenni egy videót a youtube-ra, de valamiért behalt, majd holnap megkísérlem ismét. Remélem reggel még állni fog a torony....

Az csak lágy őszi szellőcske volt
Itt néha olyan széllökések vannak,hogy az udvaron egy kupacba rak mindent

Nálam délután 6 körül 70km/h-t is mutatott a műszer.
Rákapcsoltam 86W égőt.(10-21-55W)
Felment 4A-ig is.
Pedig csak a kicsi van fent.(24V-100W-2500Ford a gyári adata.

Enyémen 24V 200W-van most akksival sorba kötve.
12V 100W elszállt ,feketedni sem volt ideje. Bár jó kis vihar volt!

Csupán arra akartam utalni hogy a 6 lapátosra alakítással szembeni ellenérvek, (miszerint alacsonyabb fordulatszámot és e miatt kisebb teljesítményt okoz) meg lettek cáfolva, pontosan ugyanúgy mint a 300W-os generátornál. Amennyiben 6 lapáttal kevesebbet termel valaki mint a 3-al, akkor az a lapát hibája. Ha ilyen "szellőcske" ennyi áramot képes termelni akkor nagy baj nem lehet, én megelégszem ennyivel.

Nem feltétlenül termel kevesebbet hosszútávon.
Kisebb fordulaton is termel mint a 3 lapátos,és a mi szeleink lehet hogy ki sem hajtják a 3 lapátost max fordulatra!
Amúgy meg mindenhol azt írják,hogy a lapátszám befolyásolja a fordulatszámot. A fordulatszám meg kihat a teljesítményre.
Nekem még a 6 lapátos is kevés Túlpörög nagy szélben...

A lapátszám nagyon is befolyásolja a fordulatszámot: Több lapát nagyobb terhelésnél is elérhetővé teszi ugyanazt a fordulatszámot. A forgómozgás teljesítménye a nyomaték és a szögsebesség szorzata, több lapát pedig nagyobb nyomatékot ad ugyanazon a fordulatszámon. Ha ugyanolyan lapátból van több egy tengelyen nem látom be, miért romlana a gyorsjárási tényező. (Ha mégis romlik, akkor kérem homályosítson föl valaki a dolog miértjéről!)