Szia! Én is sokat gondolkoztam rajt és ez jutott nekem is eszembe ha a rotor nem nyugtázza a vett adatforgalmat akkor ha hiba csúszik bele csak reset után lenne megfelelő a kijelzés ismét..

Szerintem sem fontos egy alap óránál, bár praktikusabb ha a beállító eszköz már tudja a dátumot és időt. Igaz ezt távirányítóval szokás állítani. A lényeg, hogy jobb lenne ha kétirányú lenne. Bizonyos esetekben jól jöhet ha tudja pl. a PC, hogy elérhető az óra és hibátlan volt -e az adat. (Továbbá más alkalmazásokban is használható az it megszerzett tapasztalat )
Arra gondoltam, hogy a vissza irány mehetne egy RFID eszközhöz hasonlóan: a propelleren rövidre zárogatja egy FET a tekercset, a bázis pedig dekódolja az amplitudó változást.

Sziasztok!

Hp41C és Patexati:

Kimarattam a nyákot és szépen sikerült. Majd kézzel lefestettem feketére mint a gyári, elég aprólékos munka volt. Csak azzal toltam el, hogy nagy izgalmamban a kétoldali átkötéseket kezdtem el forrasztani. Így kicsit bonyolultabb lesz az SMD-t beforrasztása néhol. Haljátok megérkeztek az alkatrészek, azért elcsodálkoztam milyen kicsik. De azért menni fog.

Néhány kép az alapról:

Szia! Egy darabig eltarthatott Ezek az alkatrészek nem olyan kicsik hisz az 1206 nagy méretnek számít SMD-ben..

Na igen, de a nagyító azért jól jön!

Még egy kérdés!

Felprogramozni akkor kell ha minden bennt van? Az elem is, vagy van valami amit ki kell hagyni vagy összezárni?

Amiről te beszélsz az más tészta. A PC és a base station között lehet kétirányú a forgalom, az nem is gond. A kétirányú kommunikációt én a propeller és a base station között kérdőjelezem meg. A Hp41C vissza akarja olvasni a propellerben lévő szöveget. Szerintem nem kell, mert meg lehet jeleníteni és ha nem jó, akkor újra el lehet küldeni a propellernek. A hibás adatokat pedig egészen egyszerűen a propeller nem veszi le. Mióta feltalálták a CRC-t, a check summ-ot és a paritásbitet, ez nem jelenthet problémát. Elég lenne egy ACK jel a propellertől. A másik, hogy ezzel nem fognak rakétát vezérelni és ha kimarad a kijelzés, akkor kimarad. Zák son, ahogy a művelt francia mondaná. A hibajelzéseket maga a propeller jeleníthetné meg, mivel ő egy megjelenítő, mint tudjuk. Na, ezért nem fogok az én órámban visszirányú kommunikációt beleépíteni. Persze el lehet görcsölni a másik iránnyal is, mint az RFID, de jószívvel nem ajánlom senkinek, 12 év tapasztalattal a hátam mögött az RFID területről.

OFF TOPIC{
Egyébként van itt valaki, aki saját kút fejéből tervezett egy önálló clockot? Mert itt mindenki nyúlja a más ötletét, programját, kapcsolását és kijavít benne két bitet, beletesz még egy LED-et és máris "nem publikus" a fejlesztés, meg hasonlók. Ez elég lehangoló. }

Én teljesen magamtól találtam ki!
Egy jutubos videó ihletett meg, nagyon tetszett.
Nem tudom milyen áramkörök vannak benne. Annyit olvastam, hogy TDA.... IC-t használ (nem emlékszem, de írtam korábban a pontos típust) a HDD motor vezérlésére. Amit még láttam az, hogy feltehetően egy AVR van rajta (lényegtelen szinte a uC gyártója...). Meg pár IC-t, melyből arra következtettem, hogy léptető regiszterek.

Remélem az én munkám így nem lehangoló számodra.
A program is teljesen saját készítés, semmilyen része nincs máshonnan kiollózva, tákolva. Tiszta szerkesztőablakkal kezdtem és én magam írtam minden sorát.
Persze ez is lényegtelen, csak azért írtam, mert utaltál rá!
És az enyém teljesen publikus, talán csatoltam is a forráskódját.
A távirányító része is a szobámban fellelhető távirányítókhoz készült (kétféle távirányítóhoz írtam dekódert).

A kommunikáció valóban elég egy irányba az órán, és igazad van, hogy akár a bázis küldhet visszajelzést ha hiba van. Csak kitértem más alkalmazásokra, persze az már nem ide tartozna.

Közben arra gondoltam, hogy a propeller részen elhagyható a plusz IC alkalmazása dekódoláshoz. Ezt a uC is meg tudja oldani illesztés után! Ha már az IR jelet fel tudja dolgozni, miből tart az FM-et. Vagy talán AM is lehetne és egy egyszerű komparátorral lehetne illeszteni vagy egy ADC bemeneten szoftveresen.

Szia! Elem nélkül tedd bele a legelső programot! Én kiveszem az elemet ha verzióváltozást teszek bele mert az RTC epromban eltárolt adatok kiolvasása esetén gondok lehetnek (voltak is néha). Utána bele az elem indít beállít és ment..

Szia! A "mi" óráink alapja az eredeti cikkben lévő propeller óra .. De szinte minden át lett írva,bővítve,tömörítve és mindez nagyon sok teszt ,prototípus elkészítése révén jött létre! A bázis programokról nem is beszélek akkor a hozzá tartozó kezelőprogramok megírása,stb. A Wand óra topicban ha komolyabban beleolvasol és megnézed ott milyen fejlesztések történtek akkor nem ezt mondanád! A Wand óra nem is létezett PIC vezérlésű verzióban és a propeller a tudatlan semmi hozzá képest! Kevesen tudnak egy kontrollert úgy kihasználni mint Hp41C! Ő nem csak a tudásra hanem a program méretére is odafigyel keményen és egy felesleges bit sincs bent ha nem feltétlen szükséges! Nem vagyok bent biztos,hogy ugyanezt az óraprogramot valaki bele tudná újra írni egy PIC16F886 kontrollerbe mivel gyakorlatilag 99.9%-ban tele van!

Bocsánat, nem is neked szántam a felvetéseimet, csak a hozzád intézett válaszba került bele lustaságból. Különben gartulálok a munkádhoz, valóban egyéni és sejteni lehet, hogy nem egy kész mintát alakítottál át. Ez az én szememben nagyobb teljesítmény, mint a japánul és koreaiul is tudó, angol konvenció szerinti időt megjelenítő utóbarkácsolók munkája. Persze az is értékelendő, de az embernek van egy enyhe rossz szájíze, ha tudja, hogy ez már valakinek a kész munkája, csak még beleteszünk néhány nem lényeges, de legalább semmire sem jó funkciót.

Van eredeti cikk? Valamiről lemaradtam volna? Pedig megpróbáltam átrágni magam a 190 hozzászóláson, de ezek szerint nem sikerült.
Vagy arra gondolsz, ahonnan a Vicsys kölcsönvette az óra ötletét. Itt a Kaninjo nevű ember homályosítja fel, hogy a program lefordítása a forráskódból az nem a disassemblálás. :no: Vicsys kérdezgeti a fórum tulajdonosát, aki szintén találta a clock ötletét a belga? Henk Soubrik ember honlapján, hogy is működik ez az egész, mert ez neki teljesen új dolog. Majd nemsokára megjelent Vicsys saját kezei által ITT a clock, de a kapcsolási rajzokon bár teljesen hibás angolsággal megjegyezve, már ott díszeleg a neve. :eek2: Ez lezárva.

A másik, hogy ha a kontroller kihasználtságot sportnak tekintjük, akkor a minden bizonnyal Hp41C dobogós lenne. De én azt hiszem, hogy ebben a konkrét esetben inkább izzadságszagú a dolog, mert lábkopatibilis kontrollerből legalább féltucat van a piacon, amelyeknek többszöröse a memóriakapacitása, mint ennek a szerencsétlen, púposra programozott 16F886-nak. Azokban nem kellene élére állogatni a biteket, hogy beleférjen a program. Mindenesetre jó a termék, az nem lehet letagadni, de látni kell a korlátait. Ez kb. 5-8 évvel ezelőtti szinvonalnak megfelelő szerkezet és ezen át kellett volna lépni rögtön, mikor nekiálltatok továbbfejleszteni.
Annyiban nagyot alkottatok, hogy egy jó ötletet adtatok sokunknak, hogyan tovább. Már lassan megérett bennem a saját clock terve.
Nem akarok ágyúval verébre lőni, mint a Kly projectje, aki egy százlábú dsPIC-el kapcsolgatja 4 porton a LEDeket. Én egy 18Fxxxx procival fogom megépíteni az én verziómat. Ennek van akkora teljesítménye, memóriája, hogy a LED-ek villogtatásán kívül más funkciókra is marad ereje. Az ezer gombos távirányítót pedig egy 500,-HUF értékű 7 gombos univerzális távira szeretném lecserélni, mert egy kis menüvel meg lehetne kerülni a távirányítós mizériát is. A DCF77 alapból kell bele, mert minden más megoldás csak barkácsolás. Az egyirányu kommunikációt ezért is tervezem bele. Többek között ezért, nem is teszek bele RTC áramkör sem. Ha nem megy az óra, akkor kijelzés sincs és ezért nem kell bele elem sem . Persze a PIC a belső óragenerátorával megy és a 20MHz-es kvarc sem kell bele. A 32768Hz órakvarc a Timer1 lábán is elketyeg menet közben. Ha bekapcsolod, és mire felpörög a propeller, a DCF77 már be is szinkronozta az órát. Nem is beszélve arrol, hogy C-ben megírva a programot hamarabb lehet készterméket építeni belőle. A kékfog, az jó ötlet, fel is fogom használni, ha megengeditek.

Bocs, hogy hosszú lett és megint gusztustalan voltam.

"eredeti cikk" mi a Vicsys félét tekintjük ennek itt a fórumon.. Nem érdemes ezen rágódni kié is volt az alapötlet és ha át lehet hozni egy megosztott forráskódú tervből valamit akkor azt mi a fenének írná meg újból valaki.. Tekinthetjük egy "motorak" is az alapverziót.. Azért sok ötlet és extra került bele a fejlesztgetések alatt.. Ezt a témát én ezzel le is zárom inkább fejlesztésre fordítsuk az energiánkat ha már te is belevágtál..

Sziasztok!

sysy, de mérgesnek tetszik lenni...! Az általad csatolt távirányítóból én is rendeltem, már egy ideje megvan. Még nem módosítottam a clock szoftverét, de nem tart sokból. Úgy tudom be is idéztem a feldolgozó részt. Egyszerűen csak nem foglalkozok a fejlesztésével, a topikot is csak szórakozásból olvasgatom, illetve érdekel is a dolog.
A javaslataiddal szimpatizálok, hiszen hasonló elveid lehetnek, mint nekem - már ami a fejlesztést illeti.
C-ben azért is jó fejleszeni, mert hordozható lesz! Csak a platformfüggő részeket kell átírni ha más procira szeretné valaki.

Arra gondoltam, hogy a bázison 1 uC adná a PWM-et a motorvezérlő IC-nek a fordulathoz, egy másik PWM kimenet pedig hajtaná a tekercset vezérlő FET-et. Ha így megoldható egy viszonylag gyors kommunikáció (pl. helyenként a PWM hosszabb), akkor szerintem egyszerű és költséghatékony lenne. Mit szóltok? A propelleren a fentebb említett módon érzékelné a uC az impulzushosszt. Ez egyszerre lenne AM és FM ha jobban megvizsgáljuk a dolgot, hiszen a tekercs energiája is megnő az impulzushosszal. Bár rá kell előbb nézni szkóppal, hogy valójában hogyan viselkedik.
Ja, az infra érzékelő is a bázison az említett proci lábán lenne. Persze én nem tervezek bele bt-t. Nem tudom honnan lehetne értelmes áron beszerezni ilyen modult.

Szia Sysy!
Na, ez teljes kronológiai sorrendben szedve a propeller óra történeti áttekintése lett. Valóban álmában sem gondolta volna ”Bob Blick”, majd később az a ”Henk Soubry” sem, mekkora láz üti fel a fejét világszerte egy ilyen típusú óra elkészítésének szinte végtelen megoldásaival. Ahogy a technikai fejlődés lehetővé tette, egyre jobb, tökéletesebb szerkezetek lettek kifejlesztve, és ez így is van rendjén. Nem mondjuk pl. egy karórára sem, hogy ki találta fel, hanem viseljük a gyártója szerinti névvel, és büszkén mutogatjuk barátainknak is, aminek bizony már régen semmi köze nincs az eredeti verzióhoz.
Ez a topik is azért jött létre, mert igény volt a cikk után felmerülő folytonos kérdések megválaszolására. Én inkább örülök, hogy van egy ilyen ”magyar” fórum is, ahol ennyi mindent meg lehet beszélni a tapasztalatokról, fejlesztésekről, és nem utolsó sorban egy olyan óra megépítésének izgalmas pillanatairól, ami egyre többet tud, rég túllépve az ”ősi” már kezdetlegesnek vélt megoldásokat.

Szia!

- Ha már emlegetünk Valakit, tegyük pontosan:
-- A mechanikai ötlet Bob Blick -től származik, 1995 -ből, 16F84 -re készült...
-- Azt a programot, amit felhasználtam, Soubry Henk írta 2001 -ben. Akkor még nem voltak elérhető áron dsPIC, 24F kontrollerek. Sőt még csak PicKit1 és más soros vonali / párhuzamos portos programozó volt...
-- Az eredeti források alatt a linken megadott oldalon "eredeti" -nek nevezett állományokot értem (az elnevezés a cikk feltöltőjétől származik). Sajnos a web változik, amikor nekiálltam, 2009 -ben, még elérhető volt Soubry Henk oldala is, most csak ezt az utalás -t találom...

- Ha úgy 10-15 évvel később Valaki nekiáll, az épen elérhető alkatrészekkel, fejlesztő eszközökkel, akkor természetesen egyszerűbben és könnyebben oldhatja meg a feladatát. Idézet a dsPIC6015 adatlapjából
Ekkor még csak minták voltak elérhetők... Mikor is kezdte forgalmazni a ChipCad Magyarországon? Hány boltban kapható. Sajnos az elektronikai boltokban még mindig nem kapható sem a 16F886, sem a 18F2620, sem a többi fejlettebb kontroller - néhányan már forgalmazzák a 18F2550 / 18F4550 -et az usb miatt. Aki Budapesten él annak előnye van...

- A 18F-re, 24F-re és a dsPIC30F -re való C fordító fizetős (sajnos kinőttem a diák korból), sok embernek nem elérhető. Sokaknak még a CCS fordító a 16F-re sem megoldás, ezért is írtam át a távirányítót assemly -re, ami ingyenes ezere a kontrollerekre.



Mindenkinek lehet véleménye egy másik által megvalósított berendezésről, de nem illik leszólni.
Tedd meg a lépést! - Készíts jobbat, töltsd fel, írj rá szebb, jobb, kényelmesebb szolgáltatásokat, ellenőrizd az eredményeidet, ha kedved van, közöld a Fórummal is. Tölts fel képeket, programjaidat, de jelöld meg a felhasznált forrásokat, azoknak az emberek nevét, akiknek munkáját felhasználtad. Könnyű úgy eredményt elérni, hogy egy másét töltöm fel - apró kis módosításokkal. Ugyanakkor azt is megértem, ha nem kívánod feltölteni a forrást...

- Azt hiszem van kihívás a már belinkelt lapon is, akár 2008-ból vagy korábbról is...

Kíváncsian várom már a fejlesztéseid eredményét...

Ha az előző hozzászólásomat leszólásnak véled (patexatival egyetemben) akkor tévedsz. Egyáltalán nem leszólás volt, csak leírtam a gondolataimat. Itt mindenki azt hiszi, hogy csak fikázni járok ide, de ez is tévedés. Egyáltalán nem leszólásból írom, amit írok, hanem úgy lehetne felfogni, mintha hangosan gondolkoznék. Mivel nekem is mozgatja a fantáziámat a clock megépítése és nem akarok azokba korlátokba belefutni, mit amit ebben a projectben látok, ezért kezdtem el egy kicsit "hangoasn" gondolkozni. Bocs, hogy megosztom veletek ezeket az ötleteket, de itt legalább meg lehetne beszélni, ha nem tekintenétek személyes sértésnek, ha azt mondom, hogy lehetne már egy nagyobb PIC-et választani a szűk 886 helyett. Ez egyáltalán nem kritika. Mindenki azzal építi a saját óráját amivel csak akarja. Én egy kis egészséges párbeszédet vártam volna el, hogy mit miért kell és lehetne csinálni. De ha nem akkor nem.

Mégegyszer bocsánat mindenkitől.

PS:A forráskódod miért nem publikus? Azon kívűl, hogy sokat szenvedtél vele. Pedig az eredeti program, amit te is szemrebbenés nélkül felhasználtál, publikus volt. Bocs, csak megkérdeztem. Nem is kell válaszolni rá.

Minden látszat ellenére én is örülök, hogy sokan viszik ezt a topicot. Persze, hogy nem elmelgetjük a karóra feltalálóját, miközben hordjuk azt. De aki már pénzt csinál abból, mert valaki, valamit kitalált és utána eladja, mert két bitet átírt az eredetileg publikus programban, na az már egy súlyosabb kategória. Itt ugyan kevesen vannak, akik pénzt csinálnak Bob Blick ötletéből, de azért vannak itt ilyenek is.
De nem ezen rágódom, hanem azon, hogyan lehetne még jobb és örömtelibb órát csinálni ebből a jó kiindulási alapból.

Szia!

Az általam módosított 16F628(A), 16F648A, 16F87, 16F88 kontrollereken futtatható rotor verziók, a 12F683, 16F628(A), 16F648A, 16F87, 16F88 kontrollereken futtatható bázis verziók, a 16F83, 16F84, 16F628(A), 16F648A, 16F87, 16F88 kontrollereken futtatható távirányító verziók mind publusak. A 16F690 és a 16F876, 16F886 verziók teljes mértékben átdolgozottak - még nem publikusak. A 18F2620 verzió most éledezik (a program kisebb, mint 4k a karakter generátor és a 32 kép nélkül, azokkal együtt 12k). Mindegyikben meghagytam a két szerző nevet (Bob Blick és Soubry Henk), ahogy azt ilyen esetben illik...

Hát pontosan ez az, amit én is mondtam, hogy mindenki azt hiszi, hogy a vicsys gyerek találta fel a langyosvizet. De nem ez a baj, hanem az, ha valaki egy publikus programot használ fel, mint kiindulási alap, akkor minimum az lenne az elvárás, hogy a két bit átirása után is publikus maradjon, vagy ne használja fel a kész kiindulási kódot, hanem izzadja ki magából az egészet. Ez így lenne fer szerintem. Utána mondhatná teljesen jogosan, hogy nem publikus a kód, mert sokat dolgozott rajta. Na mindegy. Azt hiszem bennem vana hiba, vagy valamit rosszul látok.

Na, ez már valami. Általában ( a műveltebb országokban) nem azért jönnek létre ezek a fórumok, hogy egymásnak mutogassák, amijük van, hanem valóban meg is osztják egymással az eredményeiket. Néha még a félkész dolgaikat is. Na csak ennyit. Nem szeretnék flamet generálni. Nekem eddig csak nagy pofám van, de azt már meg is osztottam veletek. :hehe:
Ha elkezdődnek az építési munkálatok, akkor majd én is beszállok tevőlegesen ebbe a projectbe. Addig is mindenkinek jó munkát szeretnék kívánni.

Jó ötlet a dsPIC30F6015 felhasználása és a STP16C596 led meghajtó alkalmazása is. Ezekhez az áramkörökhöz szükséges panelek szűrűsége (vezetékek vékonysága, átvezetések száma, kézzel történő átkötések elkészítése, az alkatrészek beforrasztása) meghaladja az otthoni technológiával elkészíthető kategóriát.

Letöltöttem és tanulmányozom a dsPIC -es propeller óra programját. Ami szembetűnt, hogy az alap óra (digitális ás analóg), az álló és mozgó szöveg kitölti a dsPIC6015 program memóriájának (144kbyte) közel harmadát, az adat memóriájának (8kbyte) közel kétharmadát.

Az I2C memória nagyon lassú, és kicsi kapacitású (1Mbit), SPI felülettel ugyan akkora méretben 4Mbites is beszerezhető, és 20MHz órajellel vezérelhető. 4 bites adattal működő SPI memóriából akár 64Mbites is lenne.

A nagyobb kontrollerek (dsPIC33FJ256GP506A) 3.3V-osak, a LED meghajtó min 4.5V-ról működtethető...
Építhetnénk 32MX575F512H vagy 32MX695F512H -val is propeller órát, ezekhez azonban a PICKit3 programozót kellene beruházni.

Az én hozzászólásomban pontosan az ellenkezőjét mondtam. Szerintem nem kellene ágyúval verébre lőni. A dsPIC-re gondolván. Szerintem ez nagy a feladathoz. Meg amit írtál, hogy házilag rábarkácsolni a panelra nem egyszerű dolog. Én a 18F2620 procit találom elég izmosnak ehhez a feladathoz. Ráadásúl rá lehetne applikálni a patexati féle nyákra. Nem gondolod? Meg egy picit módosítani a nyákot az adatátvitel szempontjából. Megkérjük erre a patexatit.

"A nagyobb kontrollerek (dsPIC33FJ256GP506A) 3.3V-osak, a LED meghajtó min 4.5V-ról működtethető... "

Nekem remekül dolgoznak a 74HC4094-esek 3V-on is. A proci 12MHz-n fut és bit-bang elven nyomja ki az adatokat.

Szia!

Szerencsésebb lenne a 74HC595 használata: ebben és az STP16C596 -ban van egy átmeneti tároló, a beléptetés nem zavarja meg a kijelzést, illetve ameddig az előző minta kijelzése folyik a következő minta beléptethető. Továbbá az OE kivezetés felhasználható a fényerő beállítására...

Az SMD verzió már eleve úgy lett tervezve,hogy a 18F2620 kontrollert tudja fogadni és egyirányú adatátvitellel tudja a DCF időszinkront is végrehajtani..

A 4094-esben sem látható a beléptetés. Belépteted és STR jel! és csak akkor jelenik meg az új! És még OE kimenete is van, ami felhasználható fényerő szabályozásra.

Adatlap.

Nocsak! És mikor tudunk erről többet?

A 886 programtára tele van azért nem tudja ezt a lehetőséget de 18F2620 már ad rá lehetőséget.. Az átvitel a műveleti erősítő egyik felét fogja használni amelyik egy NPN tranzisztorral vezérli a kontrollert.. Ez az átvitel nem gyors az biztos de az időszinkronra tökéletesen meg fog felelni.