Belegyúrtam a táblázatba egy kis segítséget a kifordításhoz.

A széllökések iránya biztos hogy kiszámíthatatlan. Saját szememmel láttam egy széllökéses időszakban egy szélgépet kettőt fordulni a függőleges tengelye körül úgy, hogy közben a kerék alig forgott. Ilyen biztos, hogy nem történik meg gyakran.
Hogy ez nagy fordulaton járó keréknél mit tett volna, nem tudom, csak tippelgetek a törött gép fényképének nézése közben.

A ferdecsapos viharvédelem méretezését én innen vettem. Ez picit érthetőbb:
Bővebben: Link

Megjegyzéseim a számoláshoz:
-A farok felhajtásához szükséges erő a befordítás közben 0-ról indulva folyamatosan nő.
-A szélkerék lefordulása közben értelem szerűen a lefordító erő csökken.
-Ezekből következik, hogy minden szélsebességhez hozzárendelhető egy összezárási szög, ami nem adhat teljes összezárást. (a teljes összezárást csak néhány szélörvény követi el).
-Nincs leírva a farok alaphelyzetének iránya.
-Nincs megadva (számolva) az irányterelő lap szükséges felülete.
A pörgő kerékről majd később, vagy szóban.
Miközben írtam, Te gyúrtál. Látom hogy benne van az alaphelyzet beállítása is.

Ha már szóba került az alaphelyzet beállítása, az oszlopra eltolva feltett viharvédelem mindegyikére egyformán vonatkozik. Melléklek egy képet:

A farok felületének nincs jelentősége a kifordításnál. Ezen én is csodálkoztam, de sehol nem szerepel mint tényező, ez talán azért van, mivel ennél a rendszernél a farok lapát mindig beáll az áramlás irányába, ezért az áramlásra merőleges felülete a mérvadó ami pedig igen kicsi.
Sajnos képletet még nem találtam a felület meghatározásához, de van egy programom ami a következőket adja minimális felületnek:
Rotor átmérő- felület (m2)
2m-0,1m2
3m-0,25m2
4m-0,43m2
Azt írja a felület ennél több lehet, kevesebb nem javasolt, a formája lényegtelen.

Én igyekeztem ezt is kiszámolni. A kerék nyomatékával kell megegyezni a farok nyomatékának. A farok nyomatéka számolható az irányterelő lapra ható erőből, meg a lap oszloptól mért távolságából. A sík lapra 10-15 fokos állásszögnél a felhajtó erő tényező: cf = 0,8. A felhajtó erő meg mint a szárnyprofilokra: F = ro * v^2 * cf * A (kp).
Ez az én elgondolásom. Ebben a témában a mások véleményére lettem volna kíváncsi.

Jogos a felvetés, én most csak a kifordításra koncentráltam, nem a szélbe állításra.
Az elgondolásod elsőre használhatónak tűnik.

Megnéztem a síklap polárisát, mert gyanúsan magas volt a felhajtóerő tényező érték, amit írtál. A legtöbb szárnyprofil 15 foknál már átesésben van, a síklap pedig már sokkal korábban átesik.
Valószínűbb ebben az esetben, hogy itt már nem a felhajtóerővel, hanem a légellenállással kell számolni, a képlet ugyanaz, csak itt az áramlásra merőleges felület számít, és az ellenállás tényezőt kell beleírni.
Amit én találtam polárt, ott a felhajtóerő tényező 0,008 körül van 15 foknál, az ellenállás tényező pedig 0,23.

Az elgondolás jó. Hogy milyen megfontolásokkal használom ezt a számítási módot, az teheti esetleg jobbá a viharvédelmet a mi szintünkön. Én itt akartam kezdeni.
Nekem is van egy táblázatom a felhajtó erőre, melléklem. Számolással megnézhető, hogy melyik közelíti meg jobban a valóságot.
A rotor túlpörgéssel kapcsolatos véleményed kíváncsivá tett. Alszok rá még pár napot, aztán mivel a szárnyprofilok viselkedéséhez Te értel, szeretnélek megkeresni néhány kérdéssel.

Mivel volt egy apró (százszoros) eltérés a számaink között, így egy kicsit jobban utánajártam a kérdésnek. A polár amit én raktam be, egy elméleti számítógép által generált polár volt, kerestem én is valamit, ami mérésen alapul, és a következőt találtam:
Nos úgy tűnik neked volt igazad.

Javasoltam egyszer egy védelmet a gépüket féltőknek, ennek a működését láttam is élőben.
A kerék 2,5 m átmérőjű, 3,5-es gyorsjárású és vasból van nagy felületű lapátokkal, tehát nehéz. A viharvédelme elforduló farok függőleges tengelyen. Alaphelyzetbe állítása egy gyenge rugóval, rögzítése egy mágnessel. A mágnes ereje 5-6 m/sec szélnél engedi el a farkot. A terhelt kerék nyomatéka számolható, egy rugós erőmérővel pedig a földön beállítható a lefordulást indító nyomaték.
Nagy szélben, vagy széllökésre a mágnes elengedi a farkot, és a kerék elkezd nagy fordulattal befordulni. Mikor elfordul úgy 40 fokot, jó nagyot fékez a forgás. Érthető, mert a nagy lapátok elkezdik a szélre keresztbe fújni a levegőt. A fékezés gyors (gyorsabb mint a terhelt leállás), és beáll egy kis fordulat, a kerék lefordulva marad. A nagyon lecsökkent tengelyirányú erő miatt a gyenge rugó ellenére sem zár be a kerék síkjára a farok, hanem 20-40 fok közötti értéken mozogva a teljes bezáráshoz képest, nem engedi a kereket felpörögni. Ez után két dolog történhet. Egy légörvény jobban elfordítja a farkot, és egy retesz véglegesíti a viharvédelmet, ami csak lelógó drót segítségével oldható. A másik esetben addig követi a szélirányt lassú forgással a gép, míg egy szélcsendes pillanatban a gyenge rugó képes visszaállítani az alap helyzetet.

Ilyen TÖRPE méretű kerékre felesleges komplikált viharvédelem...(2-3-M átmérő).Ha az árbóc bírja,ezek nem mennek tönkre...Ahhoz tornádó kell Ide egy egyszerű védelem elegendő(megnyugtatni a gazdit)...
1 éve van kint a gépem,semmi baja sincs.Sokat ment TERHELÉS nélkül! Viharban is
Rossz időben nem volt kedvem megjavítani az áttételt.
A tornyot jobban féltem,mint a rotort.

Úgy emlékszem, azt írtad a gépedről, hogy széllökésre hátrafele lebillen, és rugó húzza vissza. Az lehet, hogy egyszerűbb.

Így van,és ha hátrabillent,a forgó rotor a tehetetlensége miatt még a szélből is kifordítja a gépet.
Mire vissza áll alaphelyzetbe szinte áll a rotor,mert lengéscsillapító engedi vissza felé.

Én egy olyan viharvédelmet gondoltam ki hogy egy led es fordulatszámmérővel figyeli a fordulatot és beállítom a bizonyos fordulatot és a bizonyos led fordulatot lecsapolom és relével csinálnák neki egy féket egy kerékpár tárcsa féke is jólenne kisebb gépekhez és az fékezné le a rotort, hogy ne pörögjön túl! Mivel nincs meg ehez még minden ezért olyat gondoltam hogy mi lenne ha csak simán a bizonyos fordulaton rövidrezárná a rotort mi történne ekkor? Az bisztos hogy lefékeződne ...
Járható út lenne ez?

A rövidrezárás,nem a legjobb megoldás,volt alkalmam egy néhány leégett tekercstömböt látni.Ehelyett viszont egy jó nagy terhelö ellenállás(ajánlott a generátor csucsteljesitményével eggyenlö,vagy valamivel nagyobb),rendesen befékezi a generátort.Igy pl. az én,1,5 Kwattos generátoromnak a terhelő,és egyben töltésszabályozó ellenállása egy 2Kwattos bojler ellenállása.

Akkor olyat is csinálhatok hogy ne zárja rövidre hanem egy sima bojler fűtőbetétet kapcsoljon rá?

A lényeg, hogy a teljes teljesítmény ne a generátoron belül alakuljon hővé. Az arany középút, a generátor ellenállásával megegyező ellenállású külső terhelés.

Van valakinek információja a linken szereplő inverterről?
http://viewitem.eim.ebay.hu/5000w_grid_tie_inverter_28v52vdc_220vac...0/item
Lehet ilyet itthon használni?
Ha igen milyen feltételekkel?

"Lehet ilyet itthon használni? Ha igen milyen feltételekkel?"
Hogyne! "-Csak senki meg ne tudja!" alapon.
Ugye nincs hazai minősítése? A SonnyBoy TL-eknek ezen a teljesítményszinten kiemelkedően jobb a hatásfoka.
Nem tudom, a Kaposváron gyártott hazai típusnak van-e már minősítése?

Én igy használom,egy,a töltésvezérlöre kapcsolt relé kapcsolgatja a bojlert.Igy hasznosan fütöm el a plussz energiát.

Egyen motort szeretnék használni generátorként akkor 1-2 diodával meglehet oldani a dollgot vagy dióda hid kell? Mert holnap rendelnék a netröl dolgokat és akkor hozácsapnám ami kell....
Ha esetleg valaki megtudná mutatni hogy a hestoren- melyik az annak örülnék!
Amúgy a motor 350 wattos lenne.
Előre is köszi

Ha egyenáramú motort használsz (kommutátorosat) akkor elég egyetlen dióda a leválasztáshoz. 400W-os teljesítményhez (24V feszültségen) kb 16A áram tartozik (12V-on dupla ennyi). Ekkora áramra diódát nemigen látok a webáruházban, de 35A-es graetz hidat már olcsón kapsz , azt hűtőtömbre is szerelheted.

Akkor egy sima Graetz hid is jó nekem .. kössz a választ.

Hát szomorú vagyok.
Nem tudom ezeknek mekkora a hatásfoka, de ha mondjuk 50% , akkor a Windy/sunny boy-nak az ára alapján úgy valahol 250% körül kell lennie.

Nekem szénkefés permanens mágneses "generátorom" van.
Lüktető egyenáramot termel,tehát 1 dióda is elég,a veszteségek miatt. Schottky dióda legyen lehetőleg!
Pár tized voltot vesz csak le,nem 0,7 voltot,vagy többet!
Ez a dióda is csak a VISSZÁRAM miatt kell,hogy az akksi ne forgassa a szélkereket,amikor nem az termel

Iggen csak hát nem törpeáramról beszélünk azért nézegettem hogy mi lenne az olcsóbb és a jobb, mert hát egy nekem megfelelő teljesítményt elviselő dióda nem 2 forint.De még körbenézek a neten

Amit bemutattál, annak az adatlapja szerint 90 %-os a hatásfoka. Emiatt idéztem a SB-TL ennél jobb hatásfokát.
Hogy miért olyan drága az SB? Ha megnézed, a származási országában sem olcsó. Itthon pedig a minősítés többmiliójába került a forgalombahozónak, amit ugye szeretne valahogy visszakapni.
Ha szabadon akármit be lehetne hozni és beépíteni, nem akadna olyan marha, aki minősítettet venne.
Itt pl. 4188 Euro, ami ~1,1 M.-Ft. !!!
SonnyBoy TL 5000
Egyébként várható, hogy a kínai utángyártásból származó minőségi termékek előbb-utóbb letörik ennek is az árát, mert tényleg indokolatlanul magas.

A MÉH telepeken halomban álló PC tápegységek tele vannak 20-30 A elviselésére készült Shottky diódákkal. Ára ~0.-Ft Sajnos nekem nincs itthon ilyen sok PC tápegység. Talán 30 db-ot össze tudnák böngészni pincéből-padlásról.

Pc tápba van ilyen dióda....? Akor jó abból van othon egy-kettő