Szegény marha dánok, németek, amerókiaiak. Még mindig nem jöttek rá, hogy mi tudjuk a tutit. Ezért aztán iszonyatos költségekkel 2-5 MW-os 50%-os hatékonyságú vízszintes tengelyűeket állítanak. Pedig már Györgyi Úr is megmondta, hogy 1 MW-nál nagyobb nem létezik. Meg az övé olcsóbb is és hatékonyabb. Még Betz törvényét is bedarálja!

Nem értem, miért ilyen ellenséges a hangnemed. Mi a baj a függőlegessel? Vagy a Györgyi úr a szálka? Csaló, vagy eltévelyedett lenne, aki bár megvan győződve az igazáról, annak a valóságban nincs alapja?

"Csaló, vagy eltévelyedett lenne, aki bár megvan győződve az igazáról, annak a valóságban nincs alapja?"
Lehet, hogy eltaláltad? Vagy legalábbis valamelyik a felsoroltak közül.
Nem a függőleges tengelyűvel állok szemben, hiszen hátrányai ellenére én is ilyent szeretnék építeni.
Csupán megpróbálok 1-1 állítás hátterének is utánajárni, mielőtt népszerűsítem.

Semmi baj nincs avval ha a szarra esküszünk mint étel!
Ezt a ganajtúró bogár is tanúsíthatja!
Nézőpont kérdése...
Mindkét gépnek vannak hátrányai,és előnyei!
De a teljesítményüket összehasonlítani...
Meg lehet nézni,hogy melyik terjedt el! Vajon miért a bonyolultabb?

Furcsa ízlésed van.
Én így ismerem: A sz.r jó ízű, mert egymilliárd légy mégsem tévedhet....

Igen ezt ismerem.Mint mondtam nekem már van egy hagyományos,300W-os 24v két aksiba termel onnan egy 1600-as inverter 220v
Aranyos de a turbulencia betesz neki,így sokkal kisebb a hatásfok
Lehetne egy 10m-es oszlop de akkor rám szállnak.
Van valakinek egy épkézláb ötlete szerinted ?

Sziasztok.
Itt több kollégának is el kellene végre olvania a fórum szabályzatot. Egyrészt a stílus miatt, másrészt a műszaki tartalom miatt. Harmadrészt pedig amiatt, hogy akik új hozzászólóként bejelentkeznek, azok ne vessenek fel egy már ezerszer lerágott témát. Szerintem.

Sziasztok.
Szerintem kombinálni kéne a

függőleges tengelyű előnyét:
(hogy nem kell szélre állnia és kis szélben is dolgozik)
és a légmagos generátort.

Áttétellel fel lehet gyorsítani és nem kell túl magas torony.
Nem befolyásol a turbolencia stb.
Persze a függőleges tengelyű turbina akármilyen lehet én csak a legegyszerűbbet rajzoltam le.
A generátor része lenne a legdrágább.

Egy egyszerű példa hogy mire gondolok.
Várom a véleményeket.

Ha már mindenképpen függőleges tengelyben gondolkoztok, akkor javasolnám, hogy mindenképpen fontoljátok meg a külső terelőlemezek alkalmazását (ugyan az a kerék dupla teljesítményt is képes leadni terelőlemezekkel!).
Az "óriási" magyar találmány (Dr Györgyi Viktor) is ezt alkalmazza, csak közben a szerkezeti elemként is funkcionál (a tengely alul felül csapágyazott, felsőt a terelőlemezes szerkezet tartja! Mivel több funkciót is ellát egyazon anyag, így költséghatékony.)

Már Erbe is említette ebben a témában a Betz formulát. Betz vezette le először, hogy a szélből kinyerhető energia akkor a legnagyobb, ha a szél sebességét egyharmadára csökkentjük. Így aztán géptípustól függetlenül meghatározható az 1 négyzetméterről levehető max. teljesítmény a szélsebesség függvényében.
Az tehát, hogy egy szélkerék 0,5 m/sec szélben is forog, az csak a jó csapágyazást mutatja, de itt a levehető energia majdnem nulla.
A különböző gépek hatásfokával foglalkoztak, a következő helyeken van róla szó:Bővebben: Link1 Bővebben: Link2
Természetesen a Savonius típus használható. Fpali53 feltette ide a vízhúzó berendezését. Rendkívül szép gép, és mint írta, szinte mindig forog. Kérésemre több adatot is küldött a gépéről, én meg egy kicsit számoltam. Kiderült, hogy 2,5 m/sec szélsebességnél már tudja mozgatni a szivattyú membránt, tehát dolgozik! (Ez ne adjon túlzott reményeket, mert a fordulat és a teljesítmény kicsi).
Pont ezt a nagy nyomatékot lehet kihasználni az áttételezésnél. Ha én csinálnám, anyagi megfontolások miatt a terelő lemezei kifeszített fólia lenne. Ezzel a befogott szél felülete növelhető. Persze ez nem lenne olyan szép, mint ez a gép:
Bővebben: Link3

Hogy lehet kiszámolni az állandó mágneses generátor tekercsének induktivitását, ha az állórész vasmagos? Van rá bevált eljárás? Itt most nem a vektor ábrákra gondolok, mert azt én nem tudom a valósággal összekapcsolni.

Miért lenne szükség a generátor tekercs induktivitásának ismeretére? Ezzel a tétellel sehol nem számolnak, ami ráadásul nem is állandó, hanem a forgórész helyzetétől és a terhelőáramtól függően állandóan változó. Egy pillanatnyi helyzetre a vasmagkeresztmetszet, a légrés és a menetszám ismeretében kiszámolható. Nyitott tekercsvégekkel, mágnesezetlen állapotra!!! Átmágnesezve már kicsit (sokkal ) nehezebb.
Ezt láttad már? Könnyű tartóváz, 2 db ráfeszített rombusz alakú ponyva. A rajzon ábrázolt áttételezés kicsit bonyolult, ekkora belülfogazott kereket talán targonca kerékből lehetne kioperálni.

Nem feltétlenül targocából.
Most hogy nagyítva megnéztem a képet eszembe jutott hogy ha az én két dc motoromat raknám be a közepébe akkor pl. egy méter átmérőjű , talán egy régi szekér kerekének a vasalására belülről egy bordásszíjjat ragasztani.
Méretre is gyártanak.
Ezzel meg lehet oldani a belső fogazású kerék problémáját.

Szívat egy generátor. A feszültsége alacsony fordulaton rendben, de terhelve nagyon esik a feszültsége, gondolom a nagy menetszám, és a hozzá tartozó nagy induktív ellenállás miatt. Szeretném, ha a számolás és a valóság közelítené egymást, akkor lehetne dönteni, hogyan tovább.
A mostani szélkeréknél az előző szebb volt, ráadásul ott a szél energiát leadó felülete és a fordulat is jóval nagyobb lehet.

A vasváz adhat fél hordó alakot, a vászon vagy fólia meg alul-felül még a síkban az ívet is lezárhatja. 4,5 négyzetméter felületen befogott szél (3 méteres átmérő, szárnyak mint a fólia sátor), hagyományos, nem magas építés…. Én hírtelen erre gondoltam a rajzot nézegetve.

Szép de menyire tartós

A tekercs induktivitása minimális mértékben képes befolyásolni a feszültséget, vagy egyáltalán nem. A feszültség megvan, csak fázisban eltolva, ami legfeljebb a hatásos teljesítménybe szólhat bele, nem a mérhető feszültségbe. Ohm-os terhelésnél nem is lehet beleszólása.
Ami miatt eshet a feszültség:
A tekercsek nagy ellenállása.
A gerjesztés oldaláról nagy mágneses ellenállás és-vagy erős mágneses sönt ami "félrevezeti" a mágneses teret.

A tekercsek ellenállásával számoltam, de ennél nagyobb feszültség esik. A fluxus rendesen átmegy a körön, mert az induló kapocsfeszültség megvan. A mágneses sönt egy kérdés terheléskor. Lehet olyan, hogy a terhelt tekercs „kifújja” a fluxust? Amit írsz, hogy a fázisban eltolódik a feszültség, azt én elméletben értem. De ez hogyan szól bele a hatásos teljesítménybe, illetve terhelt helyzetben milyen méréssel mutatható ki? Eddig azt gondoltam, hogy ez feszültség esés formájában látható.

Pontosan úgy történik, ahogy írod. A tekercsben folyó áram mágneses tere ellene dolgozik az őt létrehozó mágneses térnek. Minél nagyobb a légrés és minél közelebb vannak a gerjesztő vasmaghoz-mágneshez más mágnesesen vezető részek, pl. a mágneseket hordozó alaplemez, annál könnyebben tudja kiszorítani a létrehozott áram a tekercs belsejéből a mágneses teret, ami kerülő útvonalakat keres magának.
Ohm-os terhelés, pl. fűtés vagy izzó esetén fáziseltolódás nem léphet föl. Induktív terhelés, pl trafó vagy motor üzemeltetése, vagy kapacitív terhelés okozhat fáziseltolódást. Akkumulátortöltés illetve más egyenirányítás utáni használatnál pedig csak az egyenirányító utáni feszültséget tudod mérni, ami digitális műszerrel nagyon csalóka lehet, vagy a rossz kitöltési tényező miatt nem az elvárt érték jelentkezik. Ha ilyen esetben egyszerre méred a váltakozó és az egyenfeszültségű oldalt, jelentős különbségeket tapasztalhatsz.
Léteznek teljesítménymérő műszerek, amik ez esetben is a hatásos teljesítményt mutatják.

Amit írtál, azon elgondolkodom. A terhelés izzó volt. Mágneses söntöt még élőben nem láttam. Holnap lehet, hogy szétszedem a hegesztő trafómat, állítható a hegesztő árama. A méréseknél az említett hibákat igyekeztem kizárni.

Mágneses sönt lehet minden egyes szerkezeti elem, ami vezeti a mágneses teret. A terhelőáram növekedésével egyre távolabbiak lépnek be, mint a kiszoruló mágneses tér számára elérhető útvonalak.

Itt feltettem neked egy klasszikus heggesztő transformátor,mágnes söntölt áramszabályozolyának az elvi rajzát.

Sajnálatos módon hibás a rajzod. Rossz helyen van a sönt, így ebből nem hegesztő, hanem "füstgenerátor" lesz.

Olyat IS szeretnék a szélgenerátoromhoz viharvédelemnek hogy egy fordulatszámmérő figyeli a fordulatot és egy relé egy terhelő ellenállást kapcsol rá a túlpörgés elkerülésének érdekében! Namármost a terhelés egy 1900W-os fűtőbetét lenne 230V.
Az lenne a kérdésem hogy nem teszi tönkre a terhelés? Szerintem nem de azért kíváncsi lennék, az bisztos hogy rendesen megfogja fogni nem ??

Az a kérdés, hogy olyankor hány voltot produkál. Mert mondjuk 115V-on csak fele terhelést jelent. A terhelés csak akkor teszi tönkre, ha a tekercsek nem bírják az átfolyó áramot. Esetleg mechanikailag nem elég stabilak és leszakadnak, vagy kidörzsölik egymást a menetek.

Bocs azt el is felejtettem írni
350Watt volt ot nem tudom még pontosan de 12-24V
Szóval rendesen leterhelné.....

Nem igazán. 24V-on nem egészen 200W-al.

Nekem is az a problémám, hogy az inverterem 14 és 28V határok között dolgozik. Ha túllépi a 28V-ot, akkor az inverter lekapcsol, és a rendszer képes túlpörögni. Vagy feszültséget, vagy fordulatot kellene érzékelni, és aszerint bekapcsolni a műterhelést. A fordulatszámlálót meg lehetne működtetni a lejövő váltóáram frekvenciájával.

Szia lehar.
Ezt a rajzot elszúrtad. Erbe kollégának igaza van. Gondold meg mégegyszer és ha már egyszer belekezdtél, tedd fel a helyes rajzot.

Bővebben: Link
Én ezt szeretném építeni hozzá, de nekem lesz mellette egy 20 wattos napelem is és egy töltésvezérlő ami használható tápegység ként is. Onnan szerzi majd a tápot és egy relé kapcsolja majd hogyha a szélgenerátor termel akkor kapcsol a relét is és akkor mutatja a fordulatot.