Gondolom az LCD-s változatnál számít az is, hogy mennyit fogyaszt az IC. Vagy még a ledesnél azzal is lehet spórolni, ha nem bipoláris, hanem mondjuk fet-es a kimenetek kapcsolása.

Az LCD most itt nem "focizik", ezek más típusok. Nem hinném, hogy a fetes kimenet az érzékelhető változást hozna, az egyébként is 10mA/szegmens körüli áramokhoz képest. Ha nekem kéne a feladatot megoldani, akkor mondjuk a kigyujtási idővel próbálkoznék, azaz nem égnének folyamatosan a szegmensek, csak valamilyen logika szerint multiplexelve. Ezzel talán felezhető lenne a fogyasztás, de a másik oldalon meg hozna egy lüktetést, ami érzékeny rendszereket megzavarhat.

Sziasztok. Nekem is szükségem lenne egy jó labortápegységre. A feszültség az olyan 30V az áram 2-3A ig.Találtam is itt egy egyszerű, olcsó kapcsolást.
Bővebben: Link
A működése teljesen világos, bár én fogok rajta módosítani. A referencia generátoron.
Ez nem lényeges. Nem akarok kötekedni, elhiszem, hogy működik. Viszont van olyan műv.erősítő, ami 30V Vcc-t elbír? Átfutottam egy pár katalógust, de mindegyikben max 15V volt. Esetleg van olyan is, ami elvisz 50-60V ot is?

A +15V és -15V tápfeszültség szerintem az 30V összesen.

Miért nem csökkented a műveleti erősítő tápját?

Erre már én is gondoltam. Mégpedig, hogy a MEket +-5 V ról hajtanám meg 7x05 ös IC-kkel. Viszont igy nem vagyok biztos benne, hogy megmarad e a kapcsolás funkcionalitása. Milyen változtatásokat kellene csinalni a kapcsolásban?

Felejtsd el a variálást !
A TL081 bírja a a +-15 vagy egyszer 30 voltos tápot.
Több millió darab dolgozik nap mint nap ekkora feszültségről.
Nekem van itthon olyan műveletim ami 90voltos tápot is bírja...

Ha nagyon érdekel akkor még a 60V-ot is bírták az enyéim. Igaz hogy csak kipróbáltam hogy megnézzem mi lesz és kibírták sőt még egy 150mA-es terhelést is tettem a kimenetre és azt is bírta és ezen már meg is lepődtem. Persze ez csak próba volt több mint valószínű hogy nagyobb áramoknál és folyamatos terhelésnél már nem bírná a dolgokat. Ez csak egy kísérlet volt de mindenesetre a TL081 bírja a +-18V-ot tehát max 36V-ot. nekem a tápom 32V-ig megy fel mivel 25V-os trafóm volt itthon. És még ma is szépen duruzsol.

Van a munkahelyemen egy kapcsolóüzemű 0-30V, 0-10A labortáp. Nincs 2kg az egész. Magyar gyártmányú. Nyomógombokkal lehet léptetni az áramot és a feszt. Egy PIC a lelke. Szerintetek útán lehetne építeni valahogy? A probléma a nagyfrekis trafókkal lenne úgyhiszem.

Után lehetne építeni, csak kellene valaki, aki megírja a PIC-be a programot, ha még nincs. A trafó talán nem is lenne akkora gond, mert otthon meg lehet ezt is tekerni (ha más a csöves kimenőtrafókra tekerünk több ezer menetet, mi az a 100 menet primer ). Beszerezni már nehezebb a vasat, de lehet TV-ből, monitorból és PC tápból is bontani, ezek 300W-ot simán átvisznek. Low esr kondik is vannak egész jó áron a Hestore-ban. Én már gondolkoztam ezen, de nem biztos, hogy kéne a nyomógombos fesz és áramkorlát beállítás. Bár most, hogy mondod, ha lehetne 0,01 V-onként lépkedni, esetleg ha folyamatosan nyomom a gombot, hogy gyorsabban lépjen, az egész jó lenne. Esetleg lehetne 0-50V-os is, de akkor a 10A necces, bár kapcsolóüzemű rétegben nem tudom, hogy pl két GU50 felfűtése, ami 50V-ról 37,4V-ot kell ejteni 1,4A-en, ami 53W elfűtését jelent, 50Hz-es tápban, egy kapcsolóüzemben nem tudom, mekkora kihívás ekkora teljesítmény elfűtése. Na meg ugye akkor már 500W-ra képes vasmagok kellenek, ezt már nem biztos, hogy elbírja egy PC táp trafója.

én is gondolkodtam rajta egy időbe hogy kapcsolóüzeműt kéne építeni mert a hatásfoka az egekben trafó nem kell hozzá így már a költségeknek a fele lefaragva, de mi van akkor ha egy erősítőt élesztenél vele?

Trafó igenis kell hozzá, de ez ferrit mag, sokkal kisebb, könnyebb, és olcsóbb, mint a lemezelt, hiperszil, vagy toroid magok. A dobozt le kell árnyékolni, meg a trafót is, a köré tekert réz szalaggal. Így kifele nem szór a táp, senkinek nem hiányzik az a műhelyéből.. Az erősítűt ugyan úgy lehet vele éleszteni, mint egy 50Hz-es táppal. Sokan még dicsérik is a kapcsolóüzemű tápos erősítők hangját. De itt amúgyis csak éleszteni kell, nem hallgatni, bár lehet hogy már építenéd is a kapcsitápot az erősítőbe, miután mindkettővel meghallgattad. Ha meg nem teszik a labortáppal a hangja, akkor azt mondhatod, hogy ez nem arra való, hogy hallgasd vele, hanem hogy éleszd, beállítsd a nyugalmi áramot, stb.. De én azt mondom, ha tökéletes szép sima, brummentes egyenfeszültséged van, tökmindegy, hogy hány Hz-en zizeg a trafó ott bent a dobozban. (A kapcsitáp nem is lehet brummos, ami abban van már brimm. )

Szia, szerintem nem a trafóval lenne a gond, az megoldható, kis kisérlet útján, főleg, hogy van miről másolni, lehet mérni az üzemi frekit, áttételt, indukciót, stb, inkább a PIC-ből kiszedni a progit, ha szerencséd van, akkor nincs levédve, ki lehet húzni belőle Pickittel, ha nem, akkor is megoldható, de problémásabb, egyébiránt meg kis szorgalommal visszarajzolható, lemásolható. Engem érdekelne ez a dolog.

Márk gyerekem, kapcsiüzemnek pont az az egyik lényege, hogy ne kelljen akkora teljesítményt disszipálni, no meg gondolom, ha ez már PIC-es, akkor valószínűleg előszabályzást is tud, sőt, menjünk tovább, lehet, hogy úgy működik, hogy van egy kapcsitáp benne, ami adja az alap feszt, és áteresztő fokozatos, ezt nem tudjuk egyenlőre, akkor meg olyan , mint egy sima trafós táp, PIC vezérelt disszipatív fokozattal, talán LCD vezérléssel, bár az is lehet, hogy a kapcsitápot is a PIC vezérli, látni kellene én azt mondom, de mindenképp érdekes a téma. Viszont annyi csak, hogy ne tévesszen meg a TV-ben lévő mag, az nem olyan mint az efféle nagyteljesítményű kapcsitápokban lévő.

Márk jól mondja, trafó mindenképp kell bele, sőt, egy kapcsitáp trafója problémásabb, mármint elkészíteni, nem is a pár menet miatt, inkább a méretezése miatt. Sajnos nem úgy megy mint a sima 50Hz-es trafónál. Bár vannak nagyon jó leírások, ha valakit érdekel, el lehet mélyülni benne. Erősítő élesztésre ugyanolyan jól használható, hanem jobban, mivel itt nincs hálózati brumm, viszont vannak nagyfrekis tüskék, bár egy jól konstruált tápnál elvileg nem szabad lenni, erről Attila86 tudna mesélni, nem egyszerű móka tervezni egy jó tápot.

Majd ha bent leszek csinálok képeket a belsejéről. Semmi dissziptív dolog nincs benne. Múltkor akksit töltöttem vele 10A-el és nem melegedett pedig (30V-14,4V)*10A=156W maradt benne.

Értem, akkor úgy tudom elképzelni, hogy eleve PWM-el van szabályozva az egész, szóval nincs disszipatív rész, mert nincs mit disszipálni, azaz nem marad benn semmi, úgy képzeld el, mint ahogy van itt a HE-n az a cikk, hogy AT táp van átalakítva szabályozhatóra, fesz és áram tekintetében, ott az 5v figyelése van "becsapva" egy potival, így lehetőség nyílik a kimenő fesz szabályzására. Szóval akkor ez egy szabályozott kimenetű kapcsitáp. Megcsináljuk?

Valami visszacsatolós kapcsitáp elvén el lehetne indulni. A PIC szerintem mehetne egy puskás trafóról, nem feltétlenül kéne a saját maga által vezérelt kapcsitápról indulnia. Elég összetett dolog ez, nem egy egyszerű kapcsolás, még PIC-el sem. Ha most látom magam előtt a vcs-s kapcsitáp elvi rajzát, aminek az optójára egy pic dolgozik, aminek külön tápja van, az áramkorlátot, amit szintén a pic vezérel, és a kijelző áramkörét.. Hát Jani megszenvedne vele, mire visszarajzolja. Amit a "felettem" lefő hozzászólásban leírtál, sajnos nem elég. Áramgenerátor itt még nincs, az is kell. (Bár erre van ötletem, de jobban át kéne gondolni.) Nem értek rá egy kis skypes konferencia beszélgetésre? Nekem mindkettőtök fent van.

Azért ez egy picit bonyolultabb lehet mint az AT táp. Széles fesz és áram tartomány. Ha PIC-ből ki lehet szedni a programot akkor talán sikerülhet. Én megcsinálnám.

Én meg benne vagyok.

A visszarajzolás csak időigényes de magoldható. A trafó a gond. Hány menet, milyen elrendezésben. Nem igazán lehet szétszedni a trafót.

Hát én sem szedném azért szét.. Ez egy jó táp, ezért nem kéne letekerni a trafóját.

Én úgy látom, hogy annyira nem lenne gond, kis kisérletezés kellene, de nem vészes, figyelj, mindössze annyi kellene, hogy a trafót magát ki tudjuk e szedni, nem szét, csak ki, ha ez megoldható, és a PIC is engedi az olvasást, akkor másolható, üzem közbeni frekit tudunk mérni, huzalvastagságot tudunk számolni, szerintem még huzal hosszt is, (mire való a jó kis LCM3 műszerünk) ott vann még a saccográfunk, a képletek, osztást megint meg tudjuk nézni, az elrendezés nem lehet bonyolult, a magot látjuk, hogy milyen magmérettel rendelkezik, szerintem meg nem lenne nehéz, látod, ha túl lennél az első cimó féle rezonáns tápodon, akkor bátrabban mondanád. Szerintem meg lehetne oldani.

Van az oldalon is komplett kész terv, labortáp számítógéptápból.

Az átalakított AT tápot mondod?

Hello

Ahogy Doncso mondta

Engem is érdekelne ez a dolog, ha volna kedved vissza rajzolni a tápot.

Milyen PIC van benne?

Én is beszállhatok a buliba?

Én most építek egy AT tápból akksi töltőt 5-16V-ot kell, hogy tudjon, és 0-15A-t. Azért 5V-tól, mert kevesebbre nem lesz szükségem. Úgy néz ki menni fog, csak a szekunderen kell még játszani a szűréssel, hogy ne legyen tüskés (kicsit se.) Ezt is csak azért, hátha egyszer labortáp lesz belőle. Persze akkor a trafót át kell tekernem.
Tehát simán megoldható a dolog. (Az enyém TL494 -re épül.)

Persze egy gyári tápegység... Az egészen más. Ha lehet, belecsöppennék én is.

A jövő héten tudok belenézni. Teszek fel majd képet is a belsejéről.

Óóó kössz.

Várom