Helló.
Kösz, de még egy apró kérdésem van, hogy ez alapján kijön az a táblázat amit attila86 írt, de te is írtál egy ilyen cikket ez a táblázat arra viszont nem érvényes nem? Tehát ha annál a kapcsolásnál a dióda hátára teszek egy másikat és annak nézem a nyitófeszét akkor az a táblázat nem jó a hőfok visszakeresésére. (A tiédnél 220k és a 12V kell nem?)

Hello!
Hűha! Te aztán kevered a szezont a fazonnal. De első javaslatom, hogy ne csak a kapcsolásokat - táblázatokat nézegesd, hanem ami leírnak, azt is olvasd el tüzetesen. A két cikk, merőben más, mert amíg az egyik a nyitóirányú áramra, addig a másik a záróirányú áramra vonatkozik.

- A karakterisztikára (Noname - Temperature2) kitettem direkt a két (A és B) markert. Ez alapján megjelenik egy kis táblázat, ahol leolvashatod, hogy "A" markernél 25,28°C-hoz 262,7mV nyitófeszültség tartozik. A "B" markernél, 75,17°C-hoz 111,88mV tartozik. Bármely markert mozgatva, azt beállítva a kívánt hőfok értékére leolvasható a nyitófeszültség értéke. Ebből olyan táblázatot készíthetsz, amilyent csak akarsz.
- De azt is tudni kell, hogy a dióda nyitófeszültsége sokkal jobban függ az átfolyó áramtól, mint a hőfoktól. Tehát a karakterisztika csak az adott nyitóáramra vagy kapcsolásra vonatkozhat. Másik, hogy a gyártó és gyártás szerinti szórás miatt ez az érték nem korrekt, tehát a valóságban azért változhat.
- Amúgy a dióda, egyenirányító és nem hőmérő, így itt csak a PN átmenet jellegzetes nyitóirányú (kb. -2,2mV/°C) hőfokfüggési hibája van kihasználva. Csodákat nem lehet tőle várni.

- Az az áramkör amit én készítettem, nem a dióda nyitófeszültségének hőfokfüggését használja, hanem a záróirányú viszáram hőfokfüggését. Tehát a két dolog köszönő viszonyban sincs egymással. Itt még nagyobbak a gyártási és típus szórások. Csak a változás jellege hasonló, és azért alkalmas kapcsolásra, mert az áramváltozás mértéke nem lineáris, így nagy tartományt fut be.
- De a dióda még így sem hőmérő, csak egyenirányító..

Amúgy nem tudom, mimnek a hátára teszel mit és mit olvasol le, egyszerűbb lett volna egy rajz, amiből látható, hogy mit szeretnél és hogyan.
üdv! proli007

Helló.
Az világos, hogy az egyik esetben nyitó a másikban záró irányba van használva a dióda. Szerintem hőfokmérésre attól még nagyon jól használható egy egyszerű dióda is nekem a célnak megfelel.
Én ott vesztem el, hogy:
"Az áramkör próbánál, az MBR hűtőfelületére ("hátára") még egy diódát szereltem és azon mért nyitófeszültség hőfokra történő átszámítása alapján, állapítottam meg az érzékelő hőfokát.
A kapcsolási hőfok értéke így mérhető, ill. beállítható. (Nyitófeszültség-hőfok táblázat Attilánál)" ezt a cikkedből idéztem és a te általad feltett kapcsoláshoz hasonló kapcsolást szeretnék építeni, de amit te is írtál az érzékelő hőfokát szertném megállapítani de azt nem értettem, hogy mi köze van az attila táblázatának ehhez a kapcsoláshoz mármint az a táblázat használható ilyen módon a te kapcsolásodhoz ahogy írtad? Ezért akartam tudni, hogy hogy jött ki az a táblázat és hogy akkor most azt kell használni vagy mit?
Megpróbáltam érthető lenni, remélem az voltam. Magáról a kapcsolásról is felteszek egy képet azt hiszem ez is tőled származik.

Hello!
Na végre leesett.. De azt hiszem szét offoljuk ezt a topikot, a Modik meg a gatyánkat..
- A záróirányú áram, közel exponenciálisan változik, ezért hőmérésre nem, de hőfokkapcsolásra sokkal inkább alkalmas. (Hasonlóan mint a PTC ellenállás) Tehát nem túl jó, ha az ellenálláson mérünk feszültséget (ezáltal áramot), mert az nem lineárisan fog változni a hőfokkal.
- A diódát egy PC táp hűtőbordára szereltem, vele szemben pedig felraktam egy másikat, amit nyitóirányba feszítettem elő. Ennek mértem a nyitófeszültségét. (Csak azért hivatkoztam Attila táblázatára, hogy ne legyen szükség egy újabb táblázat beszerkesztésére.) Tehát csak termikusan volt köze egyik mérésnek a másikhoz.
De ezt csak azért írtam le, hogy hogyan ellenőrizhető a hűtőborda megközelítő hőfoka, ha nincs tapintó hőmérőnk..
De itt az OFF-nak vége..
üdv! proli007

[OFF]
Helló.
Annyit kérhetnék még tőled, hogy ide átnézz. Bocs az offért.

Sziasztok!
Volna egy olyan kérdésem, hogy szerintetek ezt a labortápot átlehet úgy alakítani hogy mondjuk 3-5 ampert bírjon? Arra gondoltam, hogy esetleg több teljesítménytranzisztorral bírná-e illetve, hogy mást kell-e még cserélni rajta esetleg beletenni.

Igen természetesen !Ezért nem kellett volna bizonytalankodni ITT mindent megtalálsz róla sehová ne kalandozz .

És csak annyi, hogy beleteszek mondjuk amperenként 1 DB tranyót az áramszabályzó potit meg csak átkell skálázni és kész is?

Hali!
Azért nem ennyire egyszerű a feladat, , ez az általad linkelt oldalon lelhető fel.
Az áteresztő tranyók száma nem kritikus pont, ész szerű keretek között maradjunk, én 3 max 4 et tennék a helyedbe bele, és azt a bizonyos R8 at csökkenteni kell.
Üdv!

És ha ezzel a megoldással csökkentem az értékét? Mármint, hogy minden tranyóhoz teszek egy R8 értékével egyenlő ellenállást úgy is jó? (bocsi a sok kérdésért de kezdő hobbista vagyok )

Hali!
Nem, nem jó, az igaz hogy ha párhuzamosan vannak kapcsolva tranyók, akkor kell mindegyikhez egy ellenállás hogy egyenlően osztódjon az áram rajtuk, de az nem helyettesíti azt a bizonyos R8 at.
Az R8 az egy kis értékű, jelen esetben sönt ellenállás ennek a segítségével állítja be az áramkör a kimenő áramot, szóval a tranyókkal soros ellenállás és az R8 is kell bele!
Ha komolyabban érdekel akkor holnap elmagyarázom, de ma már nem fog az agyam!
Üdv!

Azt megköszönném. Majd holnap csinálok egy rajzot, hogy elmondásod alapján hogy képzelem el. Meg majd arra lennék kíváncsi, hogy milyen értékű legyen az R8. Az eredeti kapcsoláson 0,33 ohm van ha jól emlékszek.

Sziasztok.
Azt szeretném kérdezni, hogy egy labortápnál ha 4db 2N3055-ös tranzisztort alkalmazok akkor milyen béta erősítés eltérés az ami még nem okoz gondot? Multiméterrel kimértem párat: 52,53,57,60,61,65. Ezek közül melyik 4-et érdemes használni? Vagy milyen mértékű eltérés az ami még jó?

Én az 4 legnagyobbat választanám, egyébként megfelelően nagy emiterellenállások használatakor mind1...

Találtam még itthon párat, de akkor mondjuk egy 6-8%-os eltérés még belefér nem?

Hali!
Na hát hol is kezdjem, növelni akarod ugyebár a kivehető áramot, elejéről kezdve akkor trafó jön, 5A hez legalább kel egy 6A bíró szek. tekercs, legyen tartaléka a tápnak, ne essen nagyot a feszültség maximális áramon sem!
graetz nek én 10A vagy a fölött keresnék, de olyat amit egyszerű hűtőbordára szerelni, ilyen áramoknál már érdemes hűteni!
Az áteresztő tranyókat mindenképp növelni kell, 4 max 5 darabra, és itt jön a képbe az említett emitter ellenállás.
Sajnos kell mindegyik áteresztő tranyó emitter ágába rakni egyet, hogy egyenlően osztódjon az áram különben a nem egyenlő áram eloszlás miatt egyikre nagyobb áram jut, nem bírja és elpukkan, majd a következő a következő...
Emitter ellenállásnak 0,22 ohm 5W osakat tennék bele, véleményem szerint elég.
Ha nagyon precíz akarsz lenni akkor persze bétára válogatott tranyókat teszel bele, (de kinek van arra pénze).
Az R8, tudjuk hogy egy ellenálláson minél nagyobb áram halad át annál nagyobb feszültség esik rajta, ohm törvénye.
Ezt a feszültséget méri az áramkör, és ha egy bizonyos szintet túllép, akkor lép működésbe az áramkör, más néven az áramkorlát.
Ha te azt az R8 at lecsökkented, akkor arányosan csökkenni fogy a rajta eső feszültség, ugyan akkora áramnál, így nagyobb áram kell ahhoz a szinthez mit ha kisebb ellenállás lenne ott, így nagyobb áram fog folyni mikor közbelép az áramkorlát.
Válaszom a kérdésedre, hogy mekkora ellenállás kell R8 helyére, 0,1 ohm 5W véleményem szerint.
De várjad meg más véleményét is hátha ő okosabbat mond!
Üdv!

Nem kell elfelejteni hogy a szelepelő tranzisztorok számától föggően alakítani kell a meghajtáson !

Mire gondolsz pontosan? Én ugyanolyan 3055 tranyót raknék bele mert már van itthon 2.
Yello köszönöm ezt a kis útbaigazítást nagyon sokat segítettél :worship:

Szerintetek egy DUAL labortápnál tételezzük fel ha mondjuk a kimenő feszültség 2X50 és 5A csatornánkét .
Mi lenne ha az összes gyakorlatilag 8darab tranzisztort egy félelmetes bordára tenném , természetesen ezt megfejelve hőfigyeléssel és a biztonság kedvéért még megspékelve egy szép ventilátorral is .
tudom a normális eset az a két borda lenne , de nincs szívem szétdarabolni a bordát meg aztán így a hőfigyelést megoldanám csupán egy elektronikával , tudom ez sem számít semmit nem oszt nem szoroz , a költségekben .

Nem jó ötlet... Próbálkoztam hasonlóval, nem jött be. Meghaltak a tranzisztorok, a borda meg épp meleg volt.
képeim között a nagy borda amin a tranzisztorok meghaltak, a kicsi tagolt bordán hővédelemmel simán elvisel 30 V 5.5 A rövidzárat, csak venti indul el, 50 V 5.5 A-nál letilt a hővédelem második lépcsője.

Helló.
Nekem is most készül a tápegységem és detto ugyan erre gondoltam. Ha nem megy mindig a kettő egyszerre akkor még jobb is a nagy hűtőborda, csak a 2-t bírja egyszerre is. (Annyiban más nálam hogy 2x30V 4A.) Annyit kérdezhetnék, hogy mekkora hűtőbordád van, mert én még nem tudom mekkora szükséges.

Most lehet érdekeset kérdezek , ha egy darabból van akkor mi a helyzet és ha ugyan ezt a bordát ketté fűrészelem , semmi nem változik !
Csupán annyi történik hogy dupla hővédelmet kell beiktatnom .
Nálam eleve nem is így lennének a tranzisztorok fölszerelve mint nálad , és a tagolt borda az lehet gyorsabb de ahhoz minden esetben kell a ventilátor az nélkül nem igen megy ?

A nálam kiszemelt borda az 200X300és a borda magassága 50 mm és a 200 magasságban van , az alap az 10mm .
No ezt szeretném a 2X50 és 2X5A -hoz felhasználni , 4-4 darab tranzisztorhoz.
A nagy kérdés ketté vágjam vagy ne ?

Túl gyorsan melegszik fel nálam a tagolt borda, így kell a venti, bár nagyon ritkán kapcsol be napi átlagos használatnál. A nagy bordán nálam a tranzisztor előbb halt meg minthogy a hővédelem (70 fokos bimetál) kikapcsolja a tápot. Azaz a túl nagy bordán megfutott a tranzisztor. A borda idoma, illetve maga a borda is csak kézmeleg volt. Alkotó bordája teljesen más mint az én nagy bordám. Lehet hogy egyik oldalt jobban terheled és amiatt hogy nincs hővédelem csak a bordán meghal az az oldal legjobban dolgozó tranzisztora. Proli féle hővédelemmel lesz ?

Értem amit mondasz és ezek szerint két kisebb borda az lehet jobb megoldás , de nálam is az Alkotó által tervezett nyák és az ő átdolgozott v1,4.2 -es labortápja lesz megvalósítva ja és a hűtőbordám az gyakorlatilag majdnem olyan mint az Alkotó által is felhasznált .
A hővédelmet meg mondjuk nem a hűtőborda legtávolabbi részére teszem , vagy is az érzékelőt , ha nem a tranzisztorok mellé ? mérhetek én mondjuk tok hőt is .
A hővédelem viszont még így ebben a formában kérdéses , mert lehet kettő kell a két oldalhoz , vagy esetleg egy .
Ez egyébként az Attila-féle lenne megépítve .

A proli féle is jó, vagyis egyszerűbb, nehezebb beállítani ugyan, szinte ugyan az a kettő . Én tok hőmérsékletet néztem, ahhoz állítottam be a kapcsolási hőmérsékletet, azaz a tok 65 fokánál tilt le a hővédelem. Szerintem a tranzisztorokat kivezetékelheted, meghajtót és a 0.2 ohm ellenállásokat is légszerelve. Én kivezetékeltem, így nem vagy kötve a nyák szélességéhez. Jó kis táp lesz ez.

Nem szeretnék az eredeti tervtől eltérni semmi kép.
Kérdésem lenne majd az Alkotó -hoz nála ez a hűtés mekkora méretű pontosan , én ebből kiindulván fogok mérlegelni dönteni , ha nála tökéletes akkor nálam is annak kell lenni !
Így maradok az eredeti elképzelésnél az L idomos tranzisztor fölszerelés nekem nem gond nem vagyok ellene.
Ez a táp az alaposan és gondosan átgondolt megtervezett ezért nagyon tetszetős számomra .

Igaz, az semmi gondot nem okoz ha kivezetékeled a tranzisztorokat. Így szebb azért, de ha nincs más borda teljesen jó a kivezetékelés is.

Helló!

Én is megépítettem már két példányban az Alkotó féle labortápegységet, amit Te is belinkeltél. Szerintem is egy nagyon átgondolt, precízen megtervezett és kivitelezett tápegység. A hűtőbordára én is "L" idommal fogattam fel a tranzisztorokat, és szerintem tökéletesen elvezeti a tokokról a hőt ezzel az idommal. Nekem is van rajta két ventilátor(Az egyik befújja a levegőt, a másik pedig szívja kifelé a dobozból, és a borda két vége le van zárva), úgy mint Alkotónak, amiket a szintén általa megtervezett hővédelem hajt. Így a táp teljesen stabilan, és biztonságosan működik. Csatolok két képet a bordáról, hátha segít valamit.

Üdv Erik!

Köszöntem szépen , ez sem semmi nagyon szép !
Ami a bordát illeti már -már megnyugodtam és máris más értelmezést adtam a dolognak .
Sokat segítettél