Én is fából faragott rotort építek.
Csak én 6 lapáttal. Amint kész, teszek fel képet.

Jó szelet az Új Évben!

Egyesével leméregetem a lapátokat ahol kelet ott még csiszolgattam. Meglepően keveset kell az egészen egyensúlyozni elvileg 2 anyát hegesztek a körlemezre és jó is, ahogy néztem.
Sikerekben ÉS Szelekben Gazdag ÚJ Esztendőt!

Akkor te is komoly szélgép építőnek számítasz az én szememben. Sok sikert. Tőled is várjuk a fotókat és az eredményt.

Erről a generátorról írtam neked. De előbb tévedtem. Nem három fázisú, hanem csak egy. A 18 tekercs van sorba kötve. A huzal viszont 2,2-es.

Szerintem a PC táp is ide tartozik. Mellékelek néhány képet. Jelenleg a szélerőművem állványa ott található, ahol a tájképen látható, de ha felvinném oda, ahol álltam amikor fényképeztem, már a terület is nyitottabb és 4-5 méterrel magasabban lenne. De, legalább 50 méterrel távolabb. 700 ford/min testvérek között is 11- 12 ford/ sec. Ez, ahogy olvasgattam, elérhető. Könnyen indul a generátor, mert csak egy adott fordulatnál gerjed be. A szélkerék felpörgött, a generátor begerjedt és már termeli is a 220 volt egyenáramot. Két rézvezetéken, mint régen a telefonhuzal már a lakásnál a 220 volt, minimális veszteséggel. Ekkor lép üzembe a PC táp. Termeli nekem a +3,3 +-5 és+- 12 voltot, de egyiket sem használhatom akku töltésre, mert oda 14,4 volt a jó. Ennyi munka után már legyen jó. Tudom én, hogy a PC táp árammal működik, de mi hajtja? A kimenő feszültségeket tranzisztor, ic stb. stabilizálja? Köthető – e sorosan, valahogy a 12 volt az 5 - tel és a – 3 volttal? Esetleg egy Zener dióda kicserélésével feljebb piszkálható valamelyik kimenetnek a feszültsége? Na erre kellene nekem a kapcsolási rajz, de azt veszem észre, hogy hét lakat alatt őrzik. Talán így a helyes? Nem tudom. Az én helyzetemben az inverter nem szükséges, bár van egy félig készen. Két 2N3055 – ös tranzisztorral, egy 4047 -es ic – vel, meg még néhány alkatrész. Az elődje működésbe tudta hozni a cinező pisztolyt.

A kimenő feszültségeket tranzisztor, ic stb. stabilizálja? Köthető – e sorosan, valahogy a 12 volt az 5 - tel és a – 3 volttal? Esetleg egy Zener dióda kicserélésével feljebb piszkálható valamelyik kimenetnek a feszültsége?
Ennyire azért nem egyszerű. De a PC táp átalakítás témában alaposan leírták. Erre a feladatra a 3,3 V és az 5 V-ról jövő ellenállást el kell távolítani, a 12 V-ra akkorát kell tenni, hogy 14-re álljon be a feszültség. De mondjuk ez is a vezérlő IC típusától függ. Ha azt megnéznéd?
"Na erre kellene nekem a kapcsolási rajz, de azt veszem észre, hogy hét lakat alatt őrzik."
Nagyon tévedsz. '91-ben már volt az akkori tápokról 3-féle rajzom. Pedig még Internet se volt.
A "PC táp átalakítás" fórumban több ATX táp rajzát is betették, illetve hivatkoztak rá. Azt ne várd, hogy valaki pontosan a te tápod rajzát átadja. Ez csupán 1 db az ezernyi névtelen gyártó ismeretlen tápja közül. De ha leírod a vez. IC típusát, esetleg készítesz néhány képet a belsejéről. már használhatóbb tanácsot tudunk adni.
De nem itt, hanem a "PC..." témában. !!!

off
Kicsit ránéztem a netre. Ezzel a típusjellel négy gyártó nevén is jegyzik ezt a tápot (biztos akad több is). Kinézetre pontosan egyezik, csak Xion, Speed... neveken. Biztos attól függően, ki milyen felirattal rendelte meg a kínai üzemből.

Köszönöm a segítségedet, átvándorolok abba a topicba, amit ajánlottál.

off

Segítség lehet a tápnak, ha minden felesleges sallangot lekötsz a kisfesz részről, kondik nagyobb feszre cserélése, és a 494 ic 1. láb és a föld közé 10k ellenállás + 47k poti, ezzel a megoldással a 12v-ot én eltoltam 18v-ig. Csak a kondikat cseréld mindenképp nagyobb feszre!
230as rész: kis kiegészítőáramkör, ami a 110/230 as kapcsolót relével bekapcsolja, pl 120v alatt.
De a mellékelt rajz szerint is nagyon jól használható tápot kapsz kicsit nagyobb munkával.
Ezek a tápok meg 90%ban egyformák, nem sok eltérés van az ilyen olcsók közt. Max az egyikben több cuccot spórolnak ki.

Remélem segítettem.

BoldogÚjjék!

Bővebben: Link

Aki mágnesekkel akar áramot termelni az gondolja át, hogy mikor (így is drága, de mégdrágább lesz)...

Csak röviden az elvről:
Ismert a frekvenciaváltós aszinkron hajtás, ismert hogy ha szinkron fordulat fölé pörög az aszinkronmotor, akkor generátoros üzemről beszélhetünk.
Ha a fordulatszám ismert, akkor képesek vagyunk ehhez tartozó szinkron frekihez képest alacsonyabb frekvenciával hajtani az állórészt, ettől az biztosan generátoros üzemben lesz, ugyanúgy itt is van szlip, szlip értékétől függ a teljesítmény (slip -> Nyomaték, M*n=P).
Mivel nem teljesen értem fizikailag a generátoros üzem működését, és csak szlippel tudunk beavatkozni (így teljesítményre szabályozható), mi lesz, akkor ha pl a terhelés változik (ellenállása nől), de a szlipet nem váltjuk, (talán az indukált feszültség emelkedne fel, hogy az egyensúly megmaradjon?).
Ennek az elektronikai megvalósításán dolgozom (persze minnél olcsóbban, akár szakdolgozatnak is jólehet)

A szlip nem állandó. Ha motort terhelsz, a fordulata csökken, ezzel jut a többlet teljesítményhez szükséges áramhoz, a szlip nő. Generátor üzemben, ha begerjedt, a szlip kicsi, a frekvencia alig kisebb a fordulatszámhoz tartozó szinkron frekvenciánál. Elkezded terhelni, nő a szlip, csökken a frekvencia. Persze közben a terhelés függvényében a feszültség és áram is változik.
"de a szlipet nem váltjuk"
Minden külső változás a szlipre is hatással van.
A szakdolgozattal már kissé elkéstél. Nem tudom, mikor írták le először az összefüggéseket, de a 60-as évek végén már benne volt a tankönyveinkben.

Nehogy azt mond hogy nem örülnének egy ilyen témájú szakdolgozatnak, a téma az elektronika lenne nem a gép (Kandón, pont a hajtás szakirányon, egyedi, nem ctrlc+v).
Tegyük hozzá, hogy nincs merev hálózatunk, szigetüzemben dolgozik a gép, és az egyetlen dolog amit ismerünk az a fordulatszáma, tehát a szlipet mostmár nem a gép álatja be, hanem az elektronika írja elő. Generál egy kisebb frekvenciát az ismert szinkron frekvenciából (ha változik a szinkron, akkor a generált is változik, ezt szabályozókörbe kell kötni, egyensúlyt kell tartani a szlippel (meghatározott belső teljesítménnyel) és a kiimeneti teljesítménnyel)
Az én tankönyveimben elég szűken esik szó a generátoros üzemről, a szigetüzemű geneártorosról meg kb semmi, neten sincs magyar írás erről a részről (merev hálózatnál semmi probléma, mert határozott feszültség és frekvencia kapcsolódik az állórészre).

kicsit konkrétabban pl:
A gép egy sima 2 pólusú aszinkrom motor, szinkron fordulata 3000/p (50Hz)
Az állórészre rákényszerítünk frekvenciaváltóval fix 50Hz-et (úgyan úgy megy mintha hálózatba lenne kötve).
A frekiváltó 3Fhíd táplálása (3F 2utas 6ütemű) diódás híd+puffer. Kívülről megemeljük a fordulatszámot 3000/p fölé, ekkor mi fog történni? A szlip mostmár nem a géptől függ mert a fordulatszáma külső hatástól függ, feszültsége nem a merev hálózaté (mert a hálózat nem vehet fel áramot), állórész frekvenciája meg fix. Ezért a híd feszültsége csak nölhet, erre szoktak betenni "fékcsoppert".
Mi lenne, ha a frekvenciaváltó frekijét változtatnák úgy, hogy mindig szinkron frekvencia alatt legyen? De csak annyival, hogy a kimeneti feszültség éppen ne emelkedjen, azaz egyensúlyban legyen a fogyasztással, maximális szlip pedig korlátorott (billenőszlip, névlegesszlip...).
Ha a frekiváltó hídnak van "kezdőfeszültsége", akkor a begerjedéssel sem lenne gond.

Egészen jól elvagytok erbével.Ezt a szabályzást biztos meg lehet csinálni,de túl sok benne az egymásra ható változó,ha valamelyiket rögzíteni lehetne pl. a fordulatszámot,sokkal könnyebb lenne .Nem szabad elfelejteni,hogy nem bezinmotoros hanem szélgenerátort csinálunk.Kevés mechanikai munkával gerjesztett vagy állandómágneses forgórésszel könnyebben tudunk a sajnos ránkkényszerített visszatáplálós inverterekhez csatlakozni.Semmiképpen nem beszéllek le az elképzelésedről,továbbra is figyelemmel kísérem,nagyon is kíváncsi vagyok hogyan oldod meg a problémákat.

Az egész lényegét az adná, hogy nem kell átalakítani semmit, elektronikát egyszerűbb összerakni, mint marni, fúrni, esztergálni (bár ez nálam sem jelent gondot, de sokaknak igen).
Emellett az aszinkrom motor olcsó és egyszerű igénytelen gép.
Ha állandó fluxusú modellt alkalmaznunk a gépre, úgy kb ismert, hogy mekkora feszültséget kellene indukálnia a gépnek (frekiváltó f-u karakterisztika) a fudulatszám függvényében, így már egy egyhurkos szabályozás is illeszthető rá.
(tahogenerátorból generálni a kimeneti feszültség alapjelét, és ugyanebből a szinkron frekvenciát, ezekre így már egész egyszerű szabályozókör építhető, mikrokontroller mindenképp kellene, de akkor már minimális analóg elektronika marad, vélemény?)

A fórumozók közül valaki táplál a hálózatra áramot házilag készített szélgéppel?
Vagy egyeltalán ez lehetséges?Gondolom nem...
Az akkumulátorok drágasága miatt nem feltétlen éri meg.
De ha nem is lehet házi készítésűvel hálózatra táplálni, akkor még az a lehetőség ottmaradt hogy egy gyárival és mellé párhuzamosan csatlakoztatni az általunk készített gépet.
Mit mint gondoltok erről? Mennyi ebből az igazság?

Nem a szélgépen van a hangsúly, hanem a feltápláló inverteren, annak kell minősítettnek lennie (jó dárga), ennek a bemenetére mehet rá a te akuteleped és szélgéped.

Szóval a szélgépem lehet akár mázi készítésű is. És nem is ellenőrzik hogy én milyen típusú gépel állítom elő az áramot? Hiszen készíthetek olyan gépet is ami veszélyes lehet a környezetünkre..Vagy nem?

Nem mondom 100% ra, a többiek majd megerősítik vagy nem. Szerintem ha megveszed az invertert, akkor arra már azt kötsz, amit nem szégyelsz (és persze nem teszi tönkre az invertert). Pont azért drága hogy ne tudjon bajt csinálni (felharmónikusok, zárlat, de hogy mit kötsz rá szerintem senkit nem érdekel)

Az előző levezetéseddel nem tudok mit kezdeni, engem még "máshogy gyártottak le". Számomra ez egy elméleti feladat, amikor a szerkezet se nem hajt, se nem termel. A második már kezd közelebb állni hozzám. A meddő generálásával kikényszeríted, hogy bármilyen fordulatszámon termeljen az aszinkron generátor, akkor is, ha kondival nem indulna be. Ráadásul ezt bármilyen üzemállapotban ki tudod kényszeríteni.
Na ebből már lehetne szakdolgozat!
Biztos ismered a nagy szélgenerátorok hasonló szabályzását, ahol a forgórész megfelelő frekvenciájú gerjesztésével tetszőleges fordulatszámon ki tudják hozni az 50 Hz-et.

Talán biztosabb, ha azzal kezdi, hogy "-Van X méretű napelemem, amit idővel bővíteni szeretnék.". Ha csak szélkerékkel akarna táplálni, nem lesz könnyű dolga. Ha már túljutott az engedélyezésen és fenn az oda-vissza mérő óra, már akármivel bővítheti.

Akkor még nagyobb kedved kaptam az építgetéshez hogy nem kell azt a nehezen megtermelt áramot a drága aksikba hajtanom(majd). De persze egyenlőre jöhet a kísérletezgetés és az aksik

Vannak olyan néhány 100W-os inverterek, amik ugyan hálózatba táplálnak (áramgenerátorosak) viszont nem igényelnek engedély vagy nem tudok róla hogy kellene hozzá engedély. Vatrán is találni néhány ilyet.

Bővebben: Link

Ilyet még lehetne csinálni házilag

engedély kéne rá,de nincs hozzá.Ilyen inverterrel nem kapsz oda-vissza számlálos órát.Amugy nem olyan rosszak ugyan kinai de másfél éve megy nálam.

Attól függetlenül, hogy nincs oda-vissza forgó órád az össz fogyasztásod csak csökken.

Ezek a cuccok akkor lennének igazán jók, ha vezérelhetőek lennének, hogy csak annyit tápláljon amennyi a villanyórádon bejön.
A többi meg mehetne az akkukba, vagy ha nincs bárhova.

Ismerős a dolog, de csak úgy álltalánosan. Csúszógyűrűs aszinkron gépet szerezni, legalább olyan bonyolult mint egy szinkron gépet, akkor meg már minek trükközni csak úgy nem köthetjük rá a hálózatra, így a frekvencia, feszültség lényegtelen lesz, egyébként meg ott az autogenerátor körmöspólusú szinkron gépe, ami szintén egy jó megoldás lenne.
Nemsokára elkezdem ezt a pices zombulást, ő fogja elsőkörben generálni a változó frekvenciás 3F szinuszos PWM jelet (aztán remélem majd az összes analóg szabályozóelemet bele tudom programozni...).

Két kérdés:
Ezen a fórumon volt szó kínai sok fázisú generátorról. Látott valaki saját szemével szétszedve ilyet?
Valaki megcsinálta a HP féle 5 fázisú generátort?

Ezeknek a feltöltős cuccoknak épp az az értelme, hogy ha használsz energiát, akkor az aktuális megtermeltből fogyasztasz, a felesleget pedig folyamatosan feltöltöd, és kapsz érte valami aprópénzt. Cserébe viszont mindig van áram, anélkül, hogy drága és munkaigényes akkutelepet tartanál fenn.

Egy régebbi hozzászolásomban már irtam a kinai generátorokrol,rajzot is tettem fel a belsö felépitésükröl.Javitottam is néhányat belölük,néhány darabot pedig már csak a gyár javithatta volna meg.(annyira tönkre mentek).