Nekem van egy 4mm körüli átmérőjű forrasztható huzalellenállás darabom, pontosan 0,01 ohm. Ezzel állítottam be a hegesztőt, persze ez csak néhány másodpercig bírja, folyamatos árammérésre nem alkalmas.

"két évvel ezelőtt dobtam ki egy 200A/60mA gyári,hibátlan söntöt,most milyen jó lenne"

Megharagszol ha a héten feladandó CD mellé berakok egy 300A/60mV-os söntöt?

Csak egy tipp! Ezer kilencszáz igen régen sokad magammal deprez műszerből is csináltunk áram mérőt, amit be is lehetett építeni a kívánt készülékünkbe, persze jó más mutatós műszer is vagy digitális kijelzésű is, hiszen csak millivoltokra van szükségünk.
Ebben a helyzetben is működhet ez a dolog mégpedig mondjuk a fojtó két végére forrasszunk vagy csavarozzunk vezetékeket az egyik ágára egy diódát és egy trimmer potit aztán a műszer + oldalát a másik ág a műszer - oldala! Ha egyenáramú a műszerünk! Működnie kell, mert elég feszültségnek kell indukálódnia a fojtón! Egyszer hitelesíteni kell az igaz, de utána örökös! Mivel az áram mérés is feszültség mérésen alapszik jónak kell lennie! Régen akku töltőkbe építettünk hasonló módon árammérőt!
Igaz a műszerünk csak abban az esetben mutatja az áramerősséget, ha a géppel dolgozunk!

Üdv.Teszek föl egy képet-kérdésem nem ismerős valakinek-régi darab.

Aztán van egy másik megoldás is! Ezt sokad magammal mi csak egér mozinak hívunk. Cseréljük ki a heg.gépünk potiját sztereóra kössük vissza ahogy volt így marad egy plusz potink természetesen lin. poti kell. A megmaradt poti egyik szélét kössük testre a másikra egy ellenállást és egy trimmert tegyünk amit a segédtáp + ágára kötünk.
A középső kivezetésre tegyünk egy analóg műszert ez is lehet deprez vagy más hasonló műszer is a másik kivezetését a műszernek a testre kötjük! Elő fordulhat, hogy a műszerünk két ága közé is kell tennünk egy trimmert a pontosabb beállítás miatt!
Lineáris skála legyen a műszerünkbe! Vagy használhatunk digitális kijelzésű műszert is!
Persze egyszer itt is meg kell mérnünk a minimális és maximális kimenő áramot és ennek függvényébe kell a skálát elkészíteni! Nagyon jól működik és ez állandóan mutatja a potival beállított kimenő áramot!

Hát,hogy őszinte legyek,rettenetesen fel fogok bőszülni és csillapíthatatlan dührohamban török ki. Hálás szívvel köszönöm nagylelkűségedet,tisztelettel elfogadnám.Pisti,mivel érdemeltem ki jóságodat?

:kalap:

Egy külföldi weblapon láttam régebben, a linket nem raktam el, és nem emlékszek, hogy mire dobta ki a google:
Fogott egy négyes rézcső darabot, kikalapálta elejét-végét, kifúrta. Ez volt a sönt. És épített hozzá egy álítható mV mérőt. Hitelesítést pedig először 5A-nál egy multival, illetve üzem közben egy DC-s lakatfogóval oldotta meg.

Szia,
igen, igy is megoldható... Habár a réz ellenálásának hőfüggése elég nagy, házi mérésekre néha megfelel... Én a testkábelt szoktam mérőellenélésnak használni,kiegészítve 10KOhmos többfordulatú trimerrel,és 200 mVos digitális panelműszerrel...
A műszernek külön táp kell...

Sziasztok, boldog új esztendőt mindenkinek!

Két hétig nem volt internetem, mert a szerelők a mászóvassal tönkretették a póznára felfutó drótot... Nagy kegyesen mára megcsinálták, persze csak provizórikus jelleggel...

Lehetne rézből, csak tényleg a hőfokfüggése okoz gondot. De azt meg lehetne csinálni, hogy pl egy 10...20 cm-es csőre feltekerni ellenálláshuzalt és azzal fűteni, persze szabályozottan, akkor állandó lenne a hőmérséklete.

Egyébként, mintha a Villértnél láttam volna S1, S2 nagyáramú söntöket.

Szervusz!
A szabályozás áramváltójáról is kivehető az árammal arányos jel...

Szia,
igazad van,talán még ez a legoptimálissabb megoldás... Ha már van áramváltó...

Hali Mindenkinek!

Egyszer esett már szó a hegesztő kimeneten kondenzátor alkalmazásáról. Akkor annyiban maradt a dolog, hogy kis áramnál jótékony, de nagyobb áramoknál már kártékony az ívre. A fő kérdés, hogy vajon mekkora az a kapacitás érték (persze a kimeneti pulzálási frekitől is függ), ami állandóan benne van a körben és kis áramoknál segít, de nagy áramnál már jelentéktelen a hatása. Persze nem elkó-ban gondolkodom.

Evvel kapcsolatos a másik kérdésem:
Néhány esetben volt a kimeneten VDR és n*10nF kondi ill. az RC tagok a diódákon. A kérdésem, hogy a terhelt kimenet (hegesztés folyamatban) megszakad (hegesztés vége), a kimeneti fojtó rúg egy nagyot. Mi a garancia, hogy ezt mindig kibírják a diódák? Vagyis a fent említett állandó kis kapacitású kondi (n*10uF) ebben is segíthetne, vagy esetleg supressorok soros/párhuzamos kapcsolásban?

Amellett, hogy tisztában vagyok a szimuláció "sterilitásával", próbáltam valós-hoz közeli áramkört felvázolni a szimulációban. Működik is, szinte egyezően a valós kapcsolás értékeivel, de mikor nyitom az áramkört, hát hatalmas tüskék szaladgálnak a nyitott kapcsokon mérve, és hát a diódák RC tagjai sem bizonyulnak elegendőnek. A valóságban azért nem döglött meg ezen valós áramkör diódája, mert ahogy elveszem a pálca végét az induktív rúgás folyamat olyan gyorsan lecseng (n*10uSec) , hogy még a pálca vége csattog párat (észre sem vesszük, csak szkóppal), de ez nem garancia, hogy mindig megmaradnak a diódák.

Ma megérkeztek az új IGBT-im, amit az ebay-ről vettem. Nem is kellett olyan sokat várni rájuk. Holnap megyek boltba, veszek szigetelő csillámot alájuk, meg 1-2 apróságot és talán hétvégén, ha minden jól megy ki is próbálhatom az új szerzeményeket. Remélem nem okoznak csalódást ezek az IGBT-k, mivel nem kínából jöttek, hanem amerikából. Ott talán még nem hamisítanak mindent, mint a kínaiak.

Amikor megszakad az ív, a fojtóban tárolt energia is az íven alakul hővé. Akkor szakad meg az ív, amikor a fojtó árama, vagyis a kimeneti áram zérusra csökken, tehát a diódákon nem lesz semmilyen túlfeszültség emiatt. Egyébként, a két kimeneti dióda közül valamelyik mindig vezet ( van, hogy egyszerre mind a kettő ), tehát nem lebeg a kimenet csak úgy, hogy azon nagy túlfeszek létrejöhessenek.

Egyébként, n x 10 us már bőven elég lenne ahhoz, hogy a diódák átüssenek. Ők megfognák a letörési feszültségükön a túlfeszt, de annak akkora energiája van, hogy ennyi idő alatt bőven túlmelegednek.

Milyen szimulátort használsz? Van benne villamos ív modell?

Én már párszor javítottam gyárit, lehet hogy egyszerűbben is meg lehet csinálni. Az alapelv ugyanaz mint a nanyobb pc tápok, csak sokkal nagyobb áramra.

Az IGBT-ket amúgy nem KIT-ben szokás venni? ...csak mert össze szokták válogatni őket. Legalábbis a nagy gyártók...

Hát a fene tudja.Én már sok gépet építettem,sokfajta IGBt böl,egy se volt összeválogatva,még sem volt probléma velük.Sőt még olyat is csináltam,pár ember heves tiltakozására,hogy a két oldali IGBT más tipusuak voltak,igaz ez kényszer megoldás volt,de így is működött.De végül is egy boltba sem láttam hogy összeválogatva árulták volna.

Így van. A boltban sem párba válogatva adják az alkatrészeket, hanem találomra. A gyártók biztos válogatják és ezt drágábban is adják, de mi ebből nem igazán kapunk. ezeket leginkább a készülékgyártók kapják meg. Mi, mint kisfelhasználók az olcsóbb, a válogatás során nem felhasznált szórási határon kívül lévő alkatrészeket kapjuk általában. Ha nem jól tudom ezt, akkor bocsánat.

Uraim!
Végre elindult a hegesztőm,a meghajtó trafó tekercsvégeinek helyrerakása után minden klappol.Köszönöm mindenkinek a segítséget,nélkületek nem 2 IGBT-t küldte volna el drótnak...Most jön a dobozolás.Képek kicsit később lesznek,mivel a külcsín nem változott.
István

Egy újabb örömhír ,gratula,aztán nem elfeledni a képeket kedves István.

Egyáltalán nem kell azonos típusúaknak lenniük, ha egyébként kibírják az igénybevételt. Végül is mindössze kapcsolóként működnek. Esetleg az egyik jobban melegszik, de ez miért lenne baj?

Igen én is így gondolkoztam,azért mertem belerakni,de azért illik egy típussal szerelni.

"A boltban sem párba válogatva adják az alkatrészeket"
Ez igaz. De lehet kérni azonos szériából származót.
Én nem állítom,hogy különböző típusú IGBT-k nem képesek ellátni a feladatukat egy gépen belül,de tapasztalatból tudom,hogy még az azonos típusú,de különböző gyártótól származó alkatrészek beépítése is csak kompromisszumos megoldás lehet,ha a gépet a névleges teljesítmény közelében üzemeltetik. Persze egy-két szál pálcát simán kibír bármilyen konfiguráció,de ha huzamosan akarjuk használni,akkor sokkal jobb és sokkal üzembiztosabb az azonos szériából történő alkatrészek beépítése.
Katt, azt írtad,hogy hiszen csak kapcsolóként funkcionál-ez igaz,de fajtánként és típusonként különböző paraméterekkel rendelkeznek,tehát a terheléseloszlás is különböző lesz köztük. Ebből következik,hogy a veszteség is különböző eloszlású lesz. Ha az alkatrészeknek csak a névleges árama és feszültségtűrése lenne az a paraméter amit figyelembe kell venni, a többi - mint pl. töltési-kiürítési idő és kapacitás, bekapcsolási-kikapcsolási veszteség és idő, minimális vezérlőfeszültség stb... - akkor mindenki az elérhető legolcsóbb alkatrészeket használná a legkomolyabb gépekben is. Persze,ha akkora tartalékkal építenék a gépeket a gyártók a kapcsolóelemeket tekintve, hogy bármilyen típusú alkatrésszel elketyegjenek,akkor tényleg mindegy lenne,hogy milyen alkatrészeket építenek be. Valamint a gyártók nem tennének ajánlást a felhasználási területet illetően, ha bárhova,bármilyen kapcsolóelem jó lenne.

T.István!
Tudsz olyan forrást ahol megbízhatóan vásárolhatnánk - gondolom mindegy,ha kicsit drágább de nemkell a kisérletek során kidobálni a szemetesbe az eldurrant alkatrészeket hiszen az maga a pénkidobás és mégis kénytelen megvenni a drágábbat.

Én pl. a RET-től;HQ electronic-tól,vagy az Incomp-tól szoktam vásárolni teljesítmény félvezetőket,és mindig úgy kértem,hogy azonos szériából valók legyenek. Idehaza is tartok tartalékot,de ha egy javítandó gépbe nem elég az azonos szériából való készlet,akkor rendelek újabb adagot. Ez a megoldás bizonyára költségesebb,de megtérül abban,hogy nem kell kockázatot vállalnom az alkatrész szórás miatt.

Hát csak EWB 4.1 re tellett. Ebben nincs villamos ívet szimuláló komponens. Ezért írtam, hogy steril szimuláció. Egy ellenállással helyettesítem, melyet a pillanatnyi mérés áramához számoltam.

De az első kérdésemre is szeretnék választ kapni.

Tisztelt Fórumozók!
Iverteres hegesztővel kapcsolatban / bár nem Én építettem - nem is lennék képes rá / szeretnék kérdezni. Ez egy EPS 180 tipusú belepiszkálás mentes gép. Általában rutilos, néha bázikus 2.5 - 3.25mm-es elktródákkal használjuk.
A probléma az, hogy az ív hegesztés közben többször megszakad. Ha emelem a hegesztőáram erősségét, akkor is. Talán ha teljesen leszorítom az ívet akkor ritkábban. Egyéként simán egy pillanat alatt újra gyújtható az ív, és folytatható a hegesztés a következő ívkialvásig - újra gyújtás és megy tovább. Egyenes, és fordított polaritással is ez a helyzet. Egyébként gyönyörűen, és könnyen lehet vele hegeszteni bármilyen pozícióban.
Együtt kell élnünk ezzel a hibával, vagy nem természetes velejárója az inverteres gépeknek?
Válaszaitokat előre is köszönöm!

Ez az ív megszakadás csak bizonyos elektródatípusra,vagy mindegyikre igaz?

Bár nem teljesen egyforma mértékben, de mindegyikre igaz. A leggyakrabban pl. ESAB OK 4616 -os / régi ER21-nek megfelelő / elektródáva hegesztünk, és sűrűn csinálja vele. Ugyan ez az elektróda a régi Hetra 200 SVE / háromfázisú hídkapcsolással egyenirányított, csószósönt szabályzású / trafóval simán hegeszthető úgy, hogy azívet akár1-1.5 cm-re elhúzhatom / akár kis amperon is / - nem alszik ki.