Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem semmi akadájak a táp közösítésének, hisz a relé galvanikus leválasztást biztosít. Én is közös tápról hajtom a szabályozó áramkört és a ventilátort. A ventilátorokkal biztos, hogy nem lehet gond a közös táppal. A szabályozó áramköröket is megprobálhatód közös tápról hajtani, elvileg nem lehet gubanc. De ha mégis azlenne, ráérsz utánna készíteni külön tápot. De azért mégis jobb a békesség, nehogy összevesszenek. Én úgy csinálnám, hogy 2 táprészt alakítanák ki. Az egyik táprészről menne az egyik szabályozó áramkör és a hozzá tartozó ventilátorok, a másik táprészről pedig a másik szabályozó panel és a hozzá tartozó ventilátorok. Itt nem kellenek komoly egyenírányítók és feszültségszabályozók, hisz a ventilátorok pár 100mA-es tartományokban dolgoznak. Tehát egyenírányító hídból elég pár A-es, stabilizátornak meg tökéletesen megfelel a 78xx -es sorozat. Ventilátorod függvényében értelemszerűen. (12V-os ventilátornak pl. 7812). Pufferelés se kell annyira komolyra venni. Pár 1000 µF elegendő neki. Továbbá tegyél a pufferkondik után egy 100nF-os fólia kondit hidegítés céljából.
Szia!
Értem köszi szépen! Stabilizátor mindenképp kell vagy elhagyható? Igazából ez már tökéletes is lenne nekem hogy közös a tép a ventinek meg a szabályzónak oldalanként már 2 tápegységet meg is spóroltam! Válaszod köszönöm szépen előre is!
Még annyi lenne hogy mennyire kell a biztosítékokkal elszállni?
Elég a trafó elé vagy a pozitív és negatív tápágba is kell?
Hello!
A feszültség stabilizálás az a megtáplálás (tápfeszültség) nagyságáttól függ. Tehát ha mondjuk 15V-os a tápfeszültséged, az még belefér stabilizátor nélkül a 12V-os ventilátor esetén. A ventilátor vezérlő panelén van feszültség stabilizálás (7812), tehát az fix 12V-ot előállít magának. A stabilizálást az a ventilátorokhoz értettem. Tehát, hogy azok ne kapjanak túl magas tápfeszültséget, mert az hosszútávon a tönkremenetelüket jelentené. A ventilátorok a rájuk írt feszültségnél 2-3V -al többet gond nélkül elviselnek. Természetesen a nagyon magas tápfeszültség a ventilátorok azonnali tönkremenetelét jelentené. Erre a legjobb példa a saját rendszerem. Nekem muszálj feszültséget stabilizálnom, mert nekem 20V-os trafó táplálja az áramkört. Tehát, ha nem tennék be 7812-t akkor elég nagy valószínűséggel tönkremenne a ventilátorom. Remélem eddig érthető amit kifejtettem. Biztosíték ügyileg nem kell annyira elszállni. Ha akarsz védelemt az áramkörnek, akkor tehetsz a primer oldalon a fázisra vagy a nullára, továbbá tehetsz közvetlenűl a szekunder tekercs valamelyik oldalára, vagy egyenírányítás után a táp pozitív oldalára. Szimpla egyszeres tápnál felesleges a negatív oldalt biztosítani. Annak kettős tápnál van fontos szerepe. Ízlés válogatja de mind a 3 helyre amit írtam felesleges. Lényeg, ha biztosítót akarsz akkor legyen egy-egy a priemr oldalon és a szekunder oldalon is. ![]()
Szia!
Köszönöm szépen igen érthető volt! Mivel úgy fogom tekertetni a trafót ezért igazából nem lenne szükségem rá! Bizti ügyileg akkor teszek a primer oldalra mind a 2 ágba aztán kész! Köszi szépen a segítséget!
Elkészítettem neked gyorsan Tinával, hogy hova és hogyan kössd be a biztosítékot, illetve hova tegyél kapcsolót az áramkörbe. A tisztánlátás végett, így már biztosan érthető lesz.
![]()
Szia!
Értem köszönöm szépen a fáradozásod! Már csak azt kellene megtudnom hogy mekkora teljesítményű trafó kellene a 2 szabályzóhoz + a 4 ventihez! Mert abból tudnék számolni hogy hány amperes legyen a biztosíték!
Hello!!
A trafó mérete igazándiból a ventilátorok áramfelvételének függvénye. Mert a szabályozó áramkör áramfelvétele csekély. De nem kell itt nagy trafóra gondolni, szerintem 20-40 VA bőven elegendő lesz. A biztosíték nagyságának meghatározását ne számolással végezd. A biztosíték nagyságának meghatározása: sorosan bekötött árammérő segítségével egyszerűen elvégezhető. Megméred majd az elkészült trafón, a primer illetve a szekunder oldalon maximálisan átfolyó áramot. Tehát gyakorlatilag a lenedő biztosítékaid helyére sorosan árammérőt kötsz. A mért érték feletti biztosítékot tegyél be.
Szia!
Értem, köszönöm szépen a segítséget!
Sziasztok!
Nekiálltam nyákot tervezni a táp résznek a szabályzóhoz és a ventikhez! Igazából semmi extra greatz híd pufferelés hidegítés! Kérlek titeket hogy vessetek rá egy pillantást hogy jó-e vagy ha kellene még valami bele akkor mi lenne az!
Hello!
Ez így teljesen jó. Bár a puffer kondik értéke nem tudom mekkora, de ha egy darabot raknál 4 helyet, akkor panelt is, és helyet is sporolnál. A panel végére tegyél még 2 furathelyet a kivezetésnek (gondolom nyákcsokit raksz) és akkor lesz teljesen tökéletes. ![]()
Szia!
Mivel pontosan nem tudom hogy mekkora pufferelés kellene ahhoz hogy 2 ventilátor és 1 szabályzó áramkört kielégítsen egy tápegység! 12 voltos trafóval szeretném hajtani a kondik értékével kapcsolatban 1000 µF-ra gondoltam tehát így 4000 µF lenne szerintem ennyi elég lenne hozzá bár szólj nyugodtan ha nem jól gondolom!
Ha a trafó megfelelő teljesítményű, akkor bőven elgendő lesz. Nem kell túl komoly pufferelés, hisz az össz áramfelvétel pár 100 mA lesz. Nekem egy darab 4700 µF-os kondi pufferel, és egy 150n fólia kondi hidegít. Ezekből van itthon bőven, azért ezeket tettem bele.
![]()
Értem köszi szépen a segítséget!
Sziasztok!
Volt egy kis időm és kicseréltem a panelon az alkatrészeket és MŰKÖDIK! 55C-fokon kapcsol be és 40C-fok környékén ki! Már csak annyi lenne a kérdésem hozzátok hogy ti mennyire állítottátok a bekapcsolási és kikapcsolási hőmérsékletet mivel én annyira nem tudom hogy mi az a határ amikor már jó ha belép a ventilátor is és hogy meddig kell hogy hűtse a bordát! És köszönöm szépen a segítséget mindenkinek!
Hello!
Ezekszerint jólett, az nagyon jó ![]() ![]()
Szia!
Én sem szeretem elaprózni a dolgot de ez egy hidalt tda7294-hez készül ami köztudottan szeret fűteni! A borda elég nagy és még a 2 ventilátor is ott lesz ha szükség lenne rá! Akkor beállítom 70 fok környékére és akkor 50 fok környékén fog kikapcsolni! Bár mondjuk ezt majd élesben tapasztalom hogy megfelelő-e! Köszönöm szépen a segítséget nagyon hálás vagyok érte!
Én a napokban állítottam be egy kapcsolást. Akkor kapcsol be a venti, ha langyos a borda, ekkor minimumon forog, pont akkora feszültséget kap, hogy éppen elindul, és azon a hőmérsékleten forog maxon a venti, ahol az ujjam már nem bírja fogni a bordát. Tehát 40foknál be, és kb. 60fok körül max fordulatszámmal.
Ezt a kapcsolást fejlesztgetem.
A lényege: Az MBR20100 diódán kb. 50mV feszültség változás van, mikor langyos, és forró. Ezt erősítem fel 50x-esen, így lesz belőle 0-2.5V-ig feszültség. És lesz negatív feszültség is, mert mikor hideg a dióda, akkor a 240mV-hoz képest negatív a különbség, és ezt erősítem 50X-esen. Ezt hozzáadom az 1.84V-hoz, ugyanis 1.9V-on már pörögnek a ventijeim. Mikor hideg a dióda, kb. 1.6V van a ventiken, mikor forró, akkor 5V. Felspékeltem még azzal, hogy mikor az 50x-es műv. erősítő kimenetén negatív feszültség van (tehát hideg a dióda), akkor kb. -12V-ot ad az összegző bemenetére, tehát a tranzisztor le fog zárni, ventik nem pörögnek. Amint ez a negatív feszültség nagyobb, mint 0V, akkor a műv. erősítő pozitív tápot ad ki, amit ha megkapna az összegző rész, azonnal maxon forognának a ventik, amíg le nem égnek a 12V-tól. Ezért a kimenetre került egy dióda, ami nem enged pozitív feszültséget az összegzőre. A diódán esik feszültség, és az LM358 sem 0V-ot ad ki a kimenetén, ezt ki lehet küszöbölni az 1.84V feljebb állításával. Mi a véleményetek?
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék hogy szerintetek egy ekkora trafó elegendő lesz-e 2 ventilátor vezérlő áramkör és 4 ventilátor meghajtásához! Természetesen megfelelő puffereléssel!
Attól függ mekkorák azok a ventilátorok. Ha megírod, akkor megmondom
![]() ![]()
Szia!
80X80-ok lesznek! Hát lehet igazad van kicsit még körülnézek a piacon hátha találok valamit!
Akkor bőven elegendő lesz!
![]()
Értem köszi szépen a segítséget!
Mit szólsz egy ilyen kapcsoláshoz?
A ventillátor indulási hőmérsékletét a P1 -gyel, a max. fordulathoz tartozó hőmérsékletet pedig a P2-vel állítod be. A max. kimenő feszültséget (a max. hőmérséklethez tartozó feszültséget a ventillátoron) a Z2 -es zéner értékének változtatásával állíthatod be. Most 5V -ra van állítva. [6,2V - 1,2V (a két tranzisztor B-E átmenete)] Az áramkört Tinában teszteltem, a diagramon a piros görbe a Schottky dióda feszültségének változását mutatja(Out1), a zöld görbe pedig a ventillátoron lévő feszültség változását(Out2) a hőmérséklet változásának függvényében.
Jól néz ki nagyon!
Kicsit tanulmányoztam. Érdekesség számomra: nem a tranzisztor emitteréről csatolod vissza a műveleti erősítőt, mert ebben a kapcsolásban 1-nél kicsivel kevesebbet erősít T1 és T2, tehát szinte ugyan az a feszültség lesz T1 emitterén, mint OP1 kimenetén. T2 emittere és GND közé nem kell egy minimális terhelő ellenállás? Zener diódát még nem láttam ilyen helyen, kicsit át kell majd gondolnom a működését! Lenne ötleted arra, hogy a ventik ne kapjanak 1.9V-nál kisebb feszültséget? Mert ez alatt csak remegnek, 1.9V-nál simán elindulnak. Egyébként összedobtam a kapcsolásom, ami feljebb van, és részenként leteszteltem építés közben. Az elvárásaimat tökéletesen teljesítette, meg is lepődtem. A beállításhoz kicsit számolgatni kell, de mivel én terveztem, tudom, hogy hol mit kell mérni. Most kicsit pihen a szekrényben, mert mikor szerettem volna megmutatni barátnőmnek, fordított tápfeszültséget adtam az áramkörnek, és gőzölgött mindkét IC. ![]() ![]() ![]()
Jól értelmezem, hogy amíg az OP1 kimenet és az invertáló bemenet között nincs 6.2V, addig mintha ott sem lenne a zener, úgy működik. Viszont amint nagyobb lesz, mint 6.2V, söntölve lesz a poti, tehát 1x-es erősítésű lesz az OP1, de csak addig, amíg a feszültségkülönbség 6.2V-nál nagyobb. Tehát folyamatosan "rezeg" kimenet mondjuk 6.1 és 6.2V körül, maximum hőfokon. Mivel nincs 5.6V-os zener, csak 6.2V-os, ezért kell a T2, hogy rajta is essen 0.6V. Ötletes! Gondolkodtam, hogy lehetne megoldani, hogy 1.9V alatt ne legyen feszültség a ventiken, talán ez is megoldható lenne zenerrel... Pont van 2.7V-os (1.2V-os eséssel számolva, pont 1.9V jelenne meg T1-en), ezt sorba kötve a T2 bázisával, vajon működne?
Azért ez egyszerűbb, mint a te kapcsolásod.
Kb. 20 perc alatt dobtam össze, nem is figyeltem erre az 1,9 V -os küszöbfeszültségre. Szerintem van 5,6 -os zener, elég egy tranzisztor is akkor. Inkább azért tettem be, hogy ha nagyobb áramú terhelésre kellene dolgozni az áramkörnek, akkor is bírja. Nem fontos a t2 emitterére ellenállás, de tényleg, érdemes oda tenni egyet, hogy amíg nincs elég feszültség az ic kimenetén addig a lezárt T2 miatt ne lógjon a T1 bázisa a "levegőben". A zéner a kimeneti feszültség határolása miatt van az ic körébe téve, jól látod, leszabályozza az ic erősítését a névleges feszültségénél. Nem jó a bázissal sorbakötött zéner, mert csak azt éred el vele, hogy 3,9 V-os ic kimenőfeszültségtől fog indulni a T1 emitterén a feszültség, de ugyanúgy 0V -ról. Itt azt kell megoldani, hogy ha van pozitív kimenő feszültség az ic kimenetén, akkor 1,9V -ra ugorjon egyből a kimenet, és onnan kövesse lineárisan a bemenő feszültségváltozást, vagy azt, hogy 1,9V kimenőfeszültségig ne legyen a ventillátoron semmi. Inkább a második lesz egyszerűbben megoldható, a két tranzisztor között lehet kapcsolni a feszültség függvényében a kimenetet. Megcsinálom a módosítást neked a jövő héten, most sajnos rohanásban vagyok,mert el kell utaznom pár napra.
Szia!
Igen, van 5.6V-os zener. Köszönöm a 20percnyi gondolkodást! ![]() "ha van pozitív kimenő feszültség az ic kimenetén, akkor 1,9V -ra ugorjon egyből a kimenet, és onnan kövesse lineárisan a bemenő feszültségváltozást" - plusz két komparátorral megoldható. Egy összeadó kapcsolás, egyik bemenet az OPA kimenete, a másik pedig vagy 1.9V, vagy 0V-at ad az összeadó bemenetére, attól függően, hogy pozitív-e a kimenet, vagy nem. "1,9V kimenőfeszültségig ne legyen a ventilátoron semmi" - plusz egy tranzisztorral megoldható, viszont én a tranzisztort is komparátorral vezérelném, akkor biztos lenne a váltás két állapot között... A bázissal sorba kötött zenert úgy látszik, nem gondoltam át teljesen. Ha van időd, és kedved, írj, nem sürgős a kapcsolás, majd én is gondolkodok rajta, hogy lehetne a legegyszerűbben megoldani!
Elég plusz egy műveleti erősítő komparátorként bekötve az áramkörbe.
Itt a rajz, csatoltam. A hőmérséklet változásra csak az egész áramkört tudtam analizálni Tinában, tehát a diagramm arra vonatkozik, mintha az egész áramkör hőmérséklete változna, nem csak a Schottky diódáé. De szerintem lényeges eltérés nem lesz, a trimmerekkel be tudod majd állítani a kezdő -és végpontokat. Ha még mindíg lassú lenne az 1,9V -nál kapcsolás felfutása, és mocorogna a ventillátor továbbra is az 1,9 V -os kapcsolási pont környékén, akkor a motor GND ágát ne tranzisztorral kapcsold, hanem relével. Az LM358 kb. 25-30mA áramot tud, lehet, hogy egy kis relé meghajtásához elég is. |
Bejelentkezés
Hirdetés |