Ha nem is szükséges keretantenna,akkor is nagyban függ a vétel az antennarendszertől. Ezt az oldal szerzője is említi.
Végülis ahhoz, hogy működjön a rádió nem feltétlenül szükséges rezgőkör. Detektoros rádiók között van számos olyan megoldás ahol nem alkalmaznak regőkört a hangoláshoz. Ezeknél csupán az antennát hangolják, forgókondival, variométerrel. Az is igaz, hogy ezeknél a megoldásoknál a pontosabb hangolás bajos lehet, és nagyban függ az antennától.
Itt is valami hasonlóról lehet szó, csak audion "megközelítésben". De ez közel sem biztos.

(én kifejezetten szeretem az okat )

Na akkor vegyünk eg nagy levegőt!
A variométer nem egyszerű változtatható induktivitás! Ez az eszköz két mánesesen csatolt tekercs változtatható csatolással ami a különleges benne hogy a csatolás + és - is lehet. A két tekercs sorbakötve valóban változtatható induktivitásként viselkedik de használható folyamatosan szabályozható ki ill visszacsatolásra vagy kihangolva változtatható cstolású sávszűrőnek is.
A belinkelt kapcsolásról. Ha átrajzolod egy katódkövető fedezhető fel ami kicsit hülyén kapcsolódik egy sorosan hangolt antennakörhöz.
A kapcsolás elvileg működik de a gyakorlatban nem valószínű hogy jó eredményt ad.
Miért? A katódkövető feszültségerősítése <1 Az antennát a trióda viszonylag alacsony belső ellenállása is söntöli az egész ketyere szórt kapacitásával együtt.
Mi lehetett a konstruktőr célja? Valószínűeg hallott valamit a katódkövető nagy bemenő és kis kimenő impedanciájáról és ezt akarta kihasználni hogy ne terhelje a rezgőkört., sajnos ebben a formában a dolog elhibázott.

Összeraktam egy visszacsatolt audiont középhullámra. Egy ECC83-as cső egyik triódáját használtam. A rácslevezető ellenállás 1,5M ohm, a kondenzátor 150pF. A visszacsatolást a visszacsatoló tekercsel párhuzamosan kötött 100Ks potival oldottam meg. Az anódfeszültséget 5 db 9 voltos elem adja(45-50V), a fűtés 6V(100 ohmos potival szabályozható). A fülhallgató egy katonai 4200 ohmos füles.

A szelektivitása nagyon jó (detektorosokhoz képest) és az érzékenysége is. Hangerőben átlagban egy hajszálnyival halkabb mint a Mystery detektoros(ami nem azt jelenti h halk), minden szó jól érthető.

Éjfélkor még felcuccoltam a garázspadlásra, hogy kipróbálhassam. Jó móka volt megépíteni !

A csövek fűtését nem illik szabályozni! Az adott cső esetében 6.3V AC v DC
Régen használtak fűtököri elleállást, ennek oka a következő. a telepes a csövek fütőfeszültsége 1,25 V ezért ha nem Ni-Cd akkut használtak szükség volt előtétellenállásra. Az akkoriban használatos Lechache (Remélem jól írtam a nevet. szén - cink - szalmiák) elemek kapocsfeszültsége 1,5V mig az ólom akkumulátorok kapocsfeszültsége 2V Ehhez készítettek 2V fűtőfeszültségű csöveket de nem terjedtek el széles körben. A potméterrel lehetőség volt az elem kimerülésének kismértékű kompenzálásárais.
Ha megnézed a cső karakterisztikáit, a használt anódfeszültség a még használható legelacsonyabhoz áll közel.
Ha sikerül a + visszacsatolást a kritikuson túl növelni oszcillátorként üzemel, jelentős rádiózavart keltve!
Egyébként sokkal érzékenyebbnek és szelektívebbnek kell lennie mint bármely detektoros kapcsolásnak, a hangerő anódfeszültség növeléssel növelhető.Vagy +1 csővel erösitheted (Úgy is ott van az ECC másik 1/2-e!) Még jobb eredményt érhetsz el pentóda használatával (EF80) ez csjnos nagyobb anódfeszültséget is igényel.

Azt hogyan veszem észre hogy a visszacsatolás átlépi azt bizonyos határt?

(Zárójelben megjegyezném, hogy bizonyos elfultságot mutathatok a detektoros, pontosabban a Mystery detektoros iránt. Egyébiránt meg is érdemli A kitalálója nem kis dícséretet érdemel )

A visszacsatolást csak tekercsel lehet megoldani?

Amikor hallgatsz egy adót és a (pozitív!) visszacsatolás túl szoros füttyöt hallasz aminek a frekvenciáját a rezgőkörrel tudod hangolni.
Egyébként begerjedt állapotban lehet hallgatni az A1 ill F üzemmódú adókat (főleg RH-n van sok) de mint említettem jelentősen zavarja a környékbeli vevőket ti. adóként müködik.
Ha a visszacsatolás negatív, csak erősítéscsökkenést érsz el a visszacsatolás növekedésével.

Ha egy audionhoz vagy detektoros rádióhoz két fülhallgatót (~4000ohm) akarok használni akkor párhozamosan vagy sorosan jobb kötni őket?

Megkérnék valakit, hogy mondja el hogyan is működik az alábbi "twinflex" audionban az erősítés (hogy mi miért van, illetve nem értem hogy pl h a rezgőkör miért nincsen a katóddal összekötve).

Legközelebb lehet az oldalra csatolmányként is képet feltenni!

Úgytűnik sehogy!
Ha az anódtelep negatív pontját földeled akkor működhet. Hogy a rajz miért nem korrekt az rejtély. lehet hogy természetesnek veszik a földpont létét.
Igaz aki jam-ot ír dzsemmet mond és közben lekvárra gondol, nem biztos hogy korrekten rajzol.

Tudna valaki audion vevőkkel kapcsolatos szakirodalmat ajánlani ami mondjuk, hogy az alapoktól kezdi?

A rajzon egy egyszerű telepes üzemű visszacsatolt audion kapcsolás van, kiegészítve egy hangfrekvenciás fokozattal. Nyilván az A-; B-; testre van kötve, csak külön nem jelöli a rajz. Az antennatekercs 3,2,5 induktív csatolásban van a rezgőköri 6,5 tekerccsel (mint transzformátor). Itt csatolódik be az antenna csekélyke jele. Az állomásra hangolás a rezgőkör 500 pF-os forgókondenzátorával valósul meg. Az első csőfél kétszeresen van kihasználva, egyszer mint nagyfrekvenciás erősítő, másodszor mint rácsegyenirányító (audion). A 100 pF-1 M-os csatolótagon keresztül nagyfrekvenciás rezgések kerülnek a trióda rácsára, az felerősíti azokat(az 1 M ellenállásnak fontos szerepe van, enélkül a cső lezárna). A rácskondenzátor és a nagyértékű rácsellenállás teszi lehetővé az első csőfélnek a rácsegyenirányítás megvalósulását. Az 1,6 visszacsatoló tekercs úgy van bekötve, hogy pozitív visszacsatolás valósuljon meg, ennek mértéke finoman a 100 pF-os forgókodival szabályozható, ez egyben a hangfrekvenciák útját is lezárja. A hangfrekis erősítő felé a nagyfrekvencia útját
az RFC rádiófrekvenciás folytó állja el. A visszacsatolást úgy kell beállítani, hogy a legnagyobb legyen az erősítés, ez közvetlenül a fütyy (begerjedés) előtt van. A felerősített nagyfrekvencia így ujra a trióda rácsára kerül, már akkora jelként, ami egyenirányítás után (100 pF-1M-első trióda, mint rácsegyenirányító) vezérli a második triódát a folytón és a 10 nF-os csatolókondin keresztül. Az első trióda az 50 K-n, a második a fejhallgató tekercsén keresztül kap anódfeszt.

Köszönöm a részletes leirást! Egy részletet kivéve minden világos: a 100pf-es forgókondin miért, nem jut át a hangfrekvenciás jel?

100 pF a hangfrekvenciának (itt pár kHz) leküzdhetetlen akadály. A kondenzátorok átvezetése frkvencia és impedancia függő (az őt meghajtó generátor impedanciája és az őt terhelő fogyasztó impedanciája is befolyásolja az alkalmazható kondenzátor értékét). Az átvezetés a frekvencia csökenésével csökken, növekedtével nő, egyenáramnál szakadásként viselkedik, végtelen nagy frekvencián rövidzárként. A fenti kapcsolásban 100 pF pár kHz-en szakadás. Ezen alapszik a különböző 'C'-t is tartalmazó szűrők működése is (RC,LC-mint itt is,RLC stb), valamint a rezgőkörök is ezt használják ki.

Az alábbi oldalon a csövek fűtésénél korlátozó ellenállásokat használnak. A kérdésem az lenne, hogy miért vannak azok ott? Ha fűtésnek kell az "A" telep feszültsége akkor, kellenek az ellenállások egyáltalán?

Link

Az ellenállások kellenek, két okból is. Egyrészt 1929-ben leginkább a csövek fűtéséhez szükséges áramerősséget adták meg (nem fűtőfeszt adtak meg, mert nem tudtak olyan pontos ellenéllésértékű fűtést készíteni), ez esetünkben 250 mA. A fűtőáramot ezért előtétellenállással állították be. Másrészt a fűtőszál hidegellenállása nagyon kicsi, a használt szárazelem belső ellenállása szintén, az elemnek a fűtőszál, bekapcsoláskor szinte rövidzár, ezért a fűtés feléledésének lassítására is szolgál az ellenállás alkalmazása (annak értéke a hőmérséklettől függetlennek tekinthető). A rácspotenciál beállításában ezek az ellenállások nem vesznek részt, csak a fűtőáram beállításában, tehát elvileg a működéshez nem szükségesek, de a fentiek miatt mégis kellenek.

Tudna valaki ésszerű magyarázatot adni arra, hogy milyen megfontolásból készítettek csöves erősítésű detektoros rádiókat a 20-as évek elején az audion (regeneratív) rádiók mellett?

Egeszen pontosan az audion azt jelenti, hogy a demodulaciot nem dioda vegzi, hanem valamilyen aktiv elem.
Regenerativ, vagy mas neven pozitiv visszacsatolasu vevo lehet audion es egyenes is. A ketto nagyon hasonlo, kulonbseg csak a demodulalo reszben van. Az audionnal maga a cso(vagy tranyo) vegzi a nagyfrekis erositest is es a demodulaciot is. Az egyenesnel csak erositest, a demodulaciot vagy masik fokozat, vagy inkabb dioda vegzi.

A visszacsatolas nelkuli audion elonye a stabilitas, es hogy megiscsak egyszerubb, mint erosito+dioda, hiszen az 2 cso lenne(akkoriban), ami nagy pazarlas...
Hangeroben, erzekenysegben pedig lenyegesen tobb mint egy detektoros...

A visszacsatolt radio minden parametere sokkal jobb mint az elozoe, de van egy nagy hatranya veluk szemben..., az instabilitasa. Jo ereket csak eleg pontos beallitasnal lehet elerni, de amint frekvenciat valtoztatsz, rogton valamelyik iranyba megvaltozik a csatolasi tenyezo, es vagy begerjed, vagy leromlik a parametere. Es ez roppant kenyelmetlenne teszi hetkoznapi vevokben valo alkalmazasat, hetkoznapi emberek szamara(akik nem ertenek hozza, csak hasznalni szeretnek)

Én konkrétan olyan detektoros (kristálydetektoros!) vevőre gondoltam amiben, 1 legfeljebb 2 fokozatú RF vagy AF erősítő is volt. Még mindig nem értem h miért érte meg egy csőből(csövekből) egy erősítőt építeni a kristálydetektoros rádióba, ahelyett hogy egy visszacsatolás nélküli audiont készítettek volna. Pénzben is jobban megérte volna, és még a detektor beállításával sem kellett volna bajlódni.

Hat..., a valaszt nem tudom...

Talan azert mert logikailag atlathatobb egy klasszikus eloerosito, detektor tipusu vevo, mint egy audion. Akkoriban meg nem volt internet( ), nem feltetlen volt ismert maga az audion elv sem...

Azert beallitani meg egy audiont is be kell -egyszer! Nem mindegy, hogy milyen racsfeszultseg van megadva, ha a linearis tartomanyra esik, akkor az mar nem demodulal tobbe..., es altalaban inkabb ott szokasos hasznalni az erosito elemeket...

De, ezek csak talalgatasok...

Az okok pontosan azok amiket Vega55 leírt, minden adónál állítani kellet a visszacsatolást is, ez komoly kellemetlenség a kezelésben. Az audion egyenirányítása függ az antennajel nagyságától is, mert a nagyfrekvenciás jel egyenirányításából eredő feszültség határozza meg a munkapontot. A munkapont helye is változik a nagyfrekvenciás jel nagyságával. Ha nagy a jelszint, nagy lesz a torzítás is hiszen a munkapont a lezárás felé tolódik. A legfőbb gond az volt az elterjedésével, hogy amikor begerjed (ez elkerülhetetlen kezelés közben), akkor adóként is működik, zavarva ezzel más rádiók működését, tudtommal tiltva is van ilyen rádiók gyártása ez miatt(nem vagyok benne biztos). Egyre jobb detektorokat készítettek, amiket már nem kellett állítgatni, a csőgyártás is felpörgött, gyors volt a fejlődés, a visszacsatolt audion elavult mielőtt kiteljesedett volna. Ma érdekes lenne készíteni olyan vcs. audiont amelyikben a fenti problémák automatikusan kiküszöbölődnek.

Még pontosabban:
Az audion, viszzacsatolt audion, reflex, supreg...... mindegyik egyenes vevő!
Az egyenes vevők azért egyenesek mert az RF erősítés és demodulálás a vételi frekvencián történik.
A szuperheterodyn (röviden szuper) ,magyarul frekvenciaváltós készülékeknél az erősítés döntö többsége a vételi frekvenciától független az úgynevezett középfrekvencián KF történik (tipikusan 455kHz AM és 10.7 MHz FM sávokon rádió vételnél ill. 38 MHz környékén TV készülékekben) és itt van a demodulátor is.
Vannak többször transzponált vevők is amikor két/több középfrekvenciát és ennek megfelelően két/több keverőfokozatot használnak. Ez a megoldás a minőségi/profeszzionális vevőkben használt.
Műsor vételre manapság szinte kizárólag szuper vevőket készítenek. Egyenesvevökkel többnyire olcsó távvezérlőkben, távirányítós játékokban, játék kategóriájú adóvevökben, vezeték nélküli csengőkben lehet találkozni
Annak idején az egy gomb hangolás volt a (Lásd>pug &play ) cél hogy mindenki tudjon rádiót hallgatni a visszacsatolás antennakör szívó és egyéb tekerentyűk állítgatása nélkül.
Ennek ellenére több tíz visszacsatolt készüléktipus volt forgalomban. Majd az árak csökkenésével kiszorultak a használatből és a szuper vevő lett az uralkododó konstrukció.

Ahogy mondod...!!
Csak a jobb erthetoseg kedveert valasztottam felig kette oket. Szigoruan veve valoban mindegyik az egyenesvevok csaladjaba tartozik, bar a szuperregenerativ kilog egy kicsit a sorbol...

A teljesseg kedveert meg kell akkor mar emliteni a tibbi csaladot, tipust is, ami eddig kimaradt:

Heterodin->szinkron->kozvetlen szikronizalasu
->PLL-es
->aszinkron->ketoldalas(DSB)
->egyoldalsavos,fazisszuros
->egyoldalsavos,kvadraturas

Szuperheterodin->egy vagy tobbszoros KF-el->detektoros
->kapcsolos demodulatoros
->szikron detektoros

Nagyjabol ezek a fobb csoportok a mar korabban elhangzott 4 kivetelevel.

Az en kedvencem ezek kozul a heterodin/aszinkron/kvadraturas tipus. Olyan lehetosegekkel, tulajdonsagokkal bir, amely miatt szerintem a legjobb elvu vetelt nyujtja a mai napon. Jobb mint a szinkron, pedig mar az is nagyon jo...

Na, szepen szetcsuszott a formazott "tablazatom"...

Csak, hogy én is mondjak valami nagyon rondát:
szkéleres vevő, amikor az FM jelet fázismodulált jellé alakítjuk demodulálás céljából. Nem épített esetleg valaki ilyet ? Érdekelnének a tapasztalatok.

Nem ismerem ezt a terminologiat...!



Meg fogsz lepodni, de manapsag mar egy jo ideje az integralt FM demodulatorok ilyen elven mukodnek!!
Az FM KF jelet ravezetik egy parhuzamos rezgokorre, ami a KF kozepere van hangolva. Ekkor, ha a pillanatnyi frekvencia megegyezik a rezonancia frekivel, akkor nem keletkezik faziselteres a rezgokoron levo freszultseg, es a gerjeszto kozott.
Amint valamelyik iranyba elter a freki, rogton fazis kesleltetest, vagy sietest szenved a rezgokorihez kepest, ami egy fazisdetektorban atalakul hangfrekive, nemi szures utan.

Vagy valami egeszen masrol van itt szo ?? Sokfele radiot terveztem, epitettem mar..., tudnal valami konkret linket is, ha megis masrolo van szo...??!

Kedves kollégák!
Bár nem szép hogy a " csapos kozbeszól" , de úgy vélem az utóbbi vételtechnikai dolgok bár kétségkívül érdekesek és megérdemelnek egy misét véleményem szerint nem a nosztalgia témába vágnak.
Inkább nyissunk egy új, mondjuk "Korszerű vételtechnika" c. témát.

(A moderátorokat i s megkövetem hogy belebeszélek a dolgukba )

Milyen igaz...! Mar el is feledtem, mirol is szollna ez a topik. Sajnos csovekhez nem igazan tudok hozzaszollni..., meg egyebkent is ez mar a mult...

A szkélernél a 10,7 Mhz-t lekeverik 800 kHz-re (legalább 100 mV), komparátorra vezetik (710). Komparátor kimenetén TTL szintű négyszögjelsorozat jelenik meg, ami az ujraindítható MMV-t vezérli (74121). Ennek kimenetén állandó amplitúdójú és állandó impulzus-időtartamú jelsorozat lesz. A modulációt a jelsorozat időbeli eloszlása hordozza. Az egyenáramú átlagolást műveleti erősítős integrátor végzi. Az integrálási időállandót úgy kell megválasztani, hogy a sztereo sávszélesség meglegyen, de a zavaró keverési termékek megfelelően nagy leosztást szenvedjenek.
Az elképzelés Sipos Gyula:'rádiókészülékek és hangerősítők építése' című könyvéből való.

Aha...Erdekes...
Valamikor a nyolcvanas evek vegen en is kitalaltam valami hasonlot. A lenyeg, a felerositett, limitalt KF(10.7MHz) jelet ezen a frekin negyszogesitettem. Majd egy monostabil multivibratort inditottam ezzel. Az impulzusideje a monostabilnak akkora volt, mint a modulalatlan KF-e(ha jol emlekszem). Az igy letrejott 2 jelen XOR muveletet hajtottam vegre, majd alulatereszto szuro, es megvolt a hang...
Egesz erdekes volt az egesz..., azt vartam anno, hogy igy megszabadulok a zajok nagyreszetol, hiszen ez mar nem analog, hanem "digitalis". Persze nem ez tortent, nem gazdagodtam meg a "szabadalombol", de jo minosegu volt, es tenyleg mintha kevesebb zajt termelt volna...Kb 18 voltam mikor elkovettem...

18? Hmm...gratulálok! Én most vagyok 18 és valahol a detektoros meg a 1-2 csöves rádiók között járok Igaz lehet h itt is maradok leginkább ezek a hőskori szekezetek érdekelnek...
Egyébként teljes önszorgalomból szerezted meg 18 éves korodban ezt a tudást vagy olyan suliba jártál?