Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Idézet: „Még egyet nem látok tisztán a primer oldali diódák pontos működését” A vas lemágnesezését biztosítják, az IGBT kikapcsolt állapotában rajtuk keresztül folyik vissza a tápba a primer tekercs induktív energiája.
Köszönöm , így érhetőbb ha le van rajzolva . Nem hiszed el de erre gondoltam csak hát a tudás hiánya erős bizonytalanságban tart így sokkal jobb ha valaki egyszerűen és nem félreérthetően elmagyarázza . Tudom van angol nyelvű leírás a kapcsolóüzemű megoldásokról de így azért sokkal jobb .
![]()
Ha jól látom, ez hgtG27N120BN (IGBT) és akkor nem!
Szerintem lassú, inkább max 30-40 kHz-ig. A maradékfeszültsége is magasabb a 600 V-os típusoknál, vagy 50%-kal. Viszont köthető párhzamosan.
Köszi!Üdv:andrás.
![]()
Most akkor lehet vagy nem lehet párhuzamosítani? ( 2db 70A-s párhuzamosan biztosan többet bírna- vagy p-istvan válasza szerint mégsem?) - most nézek mint lukinyúl
![]()
Na ezaz,ha bővebben (rajzzal) kifejtenéd számomra- közeledhetnénk az AC TIG-hez!
![]()
Pedig konkrét válasz volt - olvasd el még egyszer . :yes:
Valóban konkrét, csak eltérő előjelekkel - mindkettőjüknek hiszek, de az egyik azt mondta hogy nem lehet párhuzamosítani, a másik meg úgy építettebe! Vagyis valóban kockáztatott vagy sem, azaz a 70-est is nyugodtan lehet a rajz szerint párhuzamosan 2 db-ot berakni - és megnyugodni, hogy nincs semmi csúcsra járatva! Nekem itt a dilemma!
![]() És hiába nem lesz egy 1000-es/db attól még nem szeretném majd eldurrogtatni - arra való a papírzsacskó ![]()
Felmerült itt nagyobb frekvenciájú gép építése is mint a MACI 30-40khz, de jobb lesz az attól? avagy minben lesz jobb?
![]()
Nos én úgy álltam a dologhoz, hogy olcsó volt, nem néztem, csak hogy a kellő frekin tudja-e azt az áramot, ami nekem kell. Beraktam, ment eddig fél órát hiba nélkül, tehát ennyi.
Szóval én csak teszt jelleggel tettem be a gépbe, nem foglalkoztam a párhuzamosíthatóságával.
Helló Temela!
Árban biztos jobb lesz (drágább alkatrészek). Helyben; néhány 100cm3 talán. Olvass vissza "p.istván írt róla nekem, azt hiszem. Üdv:Kálmán
Sajnos attól, hogy működik a negatív karakterisztikájú IGBT párhuzamosan kötve, még nem jelenti azt, hogy ilyet kellene csinálni. Igaza van p_istvánnak, nem szabad őket párhuzamosan kötni. Vagy egy nagy IGBT, vagy olyan, aminek ott van az adatlapján, hogy párhuzamosítható. Nem igazán jó kockáztatni. Nem attól lesz drága egy ilyen gép, hogy kell bele még két IGBT. Viszont, ha tisztességesen van megcsinálva, akkor örök darab. ( Lehetne azt is csinálni, hogy két db főáramkör van, két kisebb trafóval és a szekunder oldalon, a soros diódákkal van párhuzamosítva. Így ki lehet számolgatni, hogy mekkora teljesítmény jönne ki. Igaz, ez drágább lesz, mert a gatemeghajtásból is kettő kell. De talán érdemes rajta elgondolkozni.)
Tehát azt megállapíthatjuk, hogy ez a bizonyos 70A-s IGBT-ből 2 db /1-1 oldalanként/ lehet 120-130A-s Maci készíteni! , akkor hova tovább? -ennyi nekem elég is,talán nem is kerül sokba (de még semmit se döntöttem el...)
![]()
Ezt a párhuzamosítás dolgot elmagyaráznád nekem egy kicsit, ha van időd? Ha közös bordára rakom őket, akkor elvileg együtt mászik a szaturáció is, a gyártási szórást kivéve. Persze semmiképpen nem lehet két tranzisztorral dupla teljesítményt elérni, nekem amúgy is bőven elég lesz a ház körül a 130A, de az volt a terv, hogy belerakom mind a négyet. Hogy lesz akkor olyan, hogy az egyik viszi a 100% terhelést?
Azt nem írtam hogy 100%, bár nem jó kifejezést használtam, helyesebb lett volna a "a terhelés nagy részét" kifejezés, bár ez a lényegen nem változtat.
A probléma a következő: - A hűtőborda az IGBT-k belső hőmérsékleténél jóval alacsonyabb hőmérsékletű a tokozás valamint a tokozás és hűtőborda közötti szigetelés hőellenállása miatt. - Az előző állításból következik, hogy eltérő veszteségi teljesítmény eltérő félvezető átmenet hőmérsékletet eredményez a két párhuzamos IGBT esetén. Még ha teljesen egymás melé vannak is szerelve. - Tételezzük fel hogy a két IGBT egyforma (ha nem akkor még rosszabb a helyzet) - továbbá negatív a hőfokfüggése. - Ha minden paraméter egyforma lenne akkor a terhelés is az volna de egy kis eltérés a valóságban mindig van. - A párhuzamos kötés miatt mindig egyforma a rajtuk eső feszültség, de az áram eltérhet. - Ha az egyik egy kicsit melegebb lesz, akkor csökken az ugyanakkora áramhoz tartozó CE feszültsége (a másik pedig nő) és a két IGBT ből mindig az alacsonyabb (azonos áramnál) CE feszültségű eszköz fogja a nagyobb áramot vezetni. - A nagyobb áram több hőt jelent, mivel a feszültségváltozás kisebb mértékű mint az áram változása, és még nagyobb lesz a hőmérséklet különbség, amíg be nem áll egy egyensúly. - A hatást fokozza, az is hogy a melegebb és nagyobb áramú eszköz kapcsolási vesztesége is nagyobb lesz a mellékelt ábrán látható módon. A veszteség nem csak az árammal arányosan nő hanem a hőmérséklettel is. Mellékeltem a a Uce áram és hőfokfüggését is a katalógusból, ebből látható hogy szélsőséges esetben, ha egyáltalán nem lenne termikus kapcsolat a két IGBT között, akkor Uce=1,4 V esetén az egyik IGBT 30 A a másik kb 13 A-t kapcsolna és a kapcsolási veszteségek is jelentősen nagyobbak lennének a melegebb eszközön. Ezek a diagramok elég idealizáltak, az IGBT szórása miatt ennél jóval nagyobb eltérések is lehetnek. Tehát ugyan párhuzamosan lehet kötni őket, önmagában meghibásodást nem fog okozni de én 30-40%-kal több terhelést nem biznék rá az egy IGBT-re tervezethez képest. (pozitív hőfokfüggésnél kompenzálja az előbbi hatást, a melegebbnek csökken az árama és a rajta eső teljesítmény, ezért az nem melegszik tovább)
Ha nagy a Uce szórása akkor még az a 30-40% is erős túlzás, illetve szerencse kérdése lesz az üzembiztonság!
" Ha az egyik egy kicsit melegebb lesz, akkor csökken az ugyanakkora áramhoz tartozó CE feszültsége (a másik pedig nő) és a két IGBT ből mindig az alacsonyabb (azonos áramnál) CE feszültségű eszköz fogja a nagyobb áramot vezetni. "
Igen. De ez nem abból következik, hogy alacsonyabb feszültség esik rajta, hiszen párhuzamosan vannak kötve, így mindegyiken azonos feszültség esik. Alacsonyabb feszültség akkor esik rajta, ha önmagában működik, nem pedig párhuzamos üzemben. Szerencsésebb azt kihangsúlyozni, hogy az adott munkapontban az ellenállása lesz alacsonyabb. Vagyis, az igaz, hogy a szaturációs feszültsége negatív hőfoktényezőjű, de ebből eredően az ilyen helyzetben mért ellenállása is az. Ezért fog inkább a kisebb ellenállású eszközön folyni az áram nagyobb része. És, akkor az áramot az ellenállásuk arányában fogják vezetni. ( elég baj az nekünk... ) Egyébként nagyon jó a leírásod.
Így talán tényleg érthetőbb!
Bár én az "ugyanakkora" áramhoz tartózó szaturációs feszültségről írtam és nyilván ha ez eltérő azonos áramnál, akkor azonos feszültség esetén meg az áram nem lehet egyenlő... csak próbáltam kerülni a "differenciális ellenállás" meg hasonló kifejezéseket, amelyek majd még további magyarázatokat kívánnának. Nehéz nyelv a magyar, ha azt szeretnénk hogy más is pontosan azt értse amire gondolunk.
Márcsak azt mondjátok el,- árulja el valaki, hogy miből állapítom meg az adatlapon hogy pozitív vagy negatív a hőfokfüggősége?
![]() ![]()
Nézd meg figyelmesen az előbbi mellékletet (Uce_Tj.jpg), minden adatlap tartalmaz hasonló ábrát!
Ez pedig a HGTG27N120 szaturáció feszültség diagramja, talán jobban látod a különbséget.
" differenciális ellenállás" meg hasonló kifejezéseket, amelyek majd még további magyarázatokat kívánnának. Nehéz nyelv a magyar... "
Ajaj... nekem mondod? ( Inkább nem mennék tanárnak... )
Ha jól nézem, akkor Cavalier IGBT-i pozitív hőfokfüggésűek, mert azok a HGTG40N60B3 típusúak. Az A4 végződésűek viszont ezek szerint tényleg nem párhuzamosíthatóak. (Hasonlóan a HGTG30N60A4 sem.)
Hozzátenném, hogy nem értek hozzá, csak a leírásod és az adatlapok alapján tettem ezt a megállapítást, ha rosszul következtettem, akkor javítsatok ki.
Így a leírás alapján én is úgy nézem, hogy a B3 végűt azt lehet párhuzamosítani. Nekem is B3 végű van, tehát akkor nem kell félnem, hogy rosszul tettem a párhuzamosítást.
A HGTG40N60B3 hőfokfügése 30 A-nél vált pozitív karakterisztikába, azért ez nem az igazi!
Továbbá a kapcsolási vesztesége is 2-3 szorosa a A4 jelűnek. És ez lehet az oka a viszonylag kedvező árnak is. Hasonló mint a népszerű IRG4PC50U és most jobban megnézve már értem miért kötnek akár hármat is párhuzamosan az IRG-kből... Olyat kell választani a párhuzamos üzemhez, amelyik adatlapja egyértelműen utal a párhuzamosíthatóságra, pl: STGW35HF60WD
Erről mi a véleményed? HGTG 12N60A4 (RET-nél br. 950Ft)
Jobban megnézve ez is negatív hőfokfüggésű...
Az Application note le is írja hogy pozitívnak kellene lennie a stabil párhuzamosíthatósághoz, de ez nem az, és a párhuzamosításhoz törekedni kell a szoros termikus kapcsolathoz, (egymás mellé, szilikonzsír, stb) és a Uce feszültségre együtt-futó alcsoportjai vannak hogy minél kisebb legyen az eltérés közöttük. Úgy látszik ebből a szempontból az IGBT-k rosszak vagy kevésbé rosszak, de nem az igaziak. A FET-ek párhuzamosíthatóságban verhetetlenek!
Mit jelent az anti-párhuzamos dióda? (Több adatlapon szerepel ilyen...
![]() ![]() Itt van pl. az alábbi árban még elmenne,de...? |
Bejelentkezés
Hirdetés |