Hát, tud elég randa lenni, különösen egy hosszú légvezeték végén. De ezzel nemigen kell törődni, ebből már a pufferkondin se sok látszik. A kimeneten meg néhány mV zavarjel nem sok, és meg kell azt is nézni hogy miből keletkezik, 50, 100 Hz, esetleg a szabályzójel leng stb. (máskülönben erre való a szkóp)

Ne haragudj, de ebből semmit sem értettem
Kaphatok egy kicsit részletesebb magyarázatot?

Pontosabban mit nem?

Aha. AC állásban beállítod a legnagyobb érzékenységet. Így megmérheted a kimeneten levő zavarjel amplitúdóját, csúcstól-csúcsig. (viszonya a kimeneti DC feszültséggel jellemző a táp jóságára) Ha a képben látsz periodikus jelet, megméred a periódus idejét (frekvenciáját), ebből tudhatod, hogy honnan származik. egyenirányításból, szűretlenségből. ha a periodicitás nincs kapcsolatban a hálózati frekvenciával, szabályzókör hibája, lengés, gerjedés, keresztmoduláció. ha semmi periodicitás nem mutatható ki, akkor zaj, pl. a hibajel erősítő zaja, ref fesz zaja. Ha az értékek zavaróan nagyok, akkor az áramkör módosításával javítani kell, ha egyáltalán lehet. Nem biztos hogy a végletekig el kell menni.

Ezek szerint az én kapcsolásomban van ilyen hiba?
Bocs kicsit fáradt vagyok nehezen fogom fel, hogy mit írtál.

Általánosságban írtam, egy táp méréséről. A képeidet nézve én innen nem tudom megmondani. Ha pihent leszel, nézd végig még egyszer a jelalakokat alaposabban, az előbbiek figyelembevételével.A tápkimenet képe nem elég éles, sok periódus látszik, a finom részletek nem látszanak. Gyakorolj, játszál vele, különböző beállításokban, és próbáld meg magad kinyerni az információkat a látott képből.

Érdeklődve várom az eredményt. :yes:
Igaz a te hálózatod sem szebb.
De miért ilyen 'csúnya' a jel a generátorról?

Technikai problémáim támadtak a böngészőmmel. De azért próba cseresznye, hátha most sikerül. (A korábbi képeket már nem töltöm fel, mivel a telómon vannak.)
De ezt akartam csatolni.
Egy kis tananyag.
Utóirat: Sikerült.

Ez a PDF használhatatlan.

A tartalomra gondolsz, vagy a megnyitás nem megy? Én foxit readert használok.

Csináltam egy másik verziót is, ezt már elvileg meg tudja nyitni az adobe reader is.

Na, hát ezzel kellet volna kezdeni! Köszönjük a doksit!

Tisztelt forumozók azzal a kérésel fordulok hozzátok,tudna e valaki segiteni oszcilloszkópal hogyan kell kondenzátorok joságát mérni.A szkóp hitachi V222.Válaszokat nagyon megköszönöm nagyon kezdő vagyok.

Szkóppal nehéz lesz, vagy szinte lehetetlen. A legtöbb kondenzátor jósága annyira jó, hogy nem is szoktunk számolni vele (kivéve mondjuk az elektrolitkondenzátorokat). Speciális esetekben van csak erre szükség, pl. nagy teljesítményű adókban, mert ott a rosszabb jóságú kondenzátor melegedhet. Elvileg a kondenzátoron lévő feszültség és áram fázistolását kellene mérni, de mivel a nagy jóság miatt nagyon kicsi az eltérés (a 90°-tól), ezért nehéz a mérés.
Elvileg egy kis ellenállást kell sorbakötni a kondenzátorral (a "kicsi" a mérendő frekvencián lévő reaktanciához képest legyen kicsi), azon lehet az átfolyó árammal arányos feszültséget nézni, a kettőn együtt pedig a kondenzátoron lévő feszültséggel szinte megegyezőt. A két értékből számítható a tangens delta.
Miért kell mérni? Vagy ez csak egy feladat?

E kérdéshez csak annyi:a tg.delta katalógusadat kell(-ene) hogy legyen, kerámiakondik esetében a bevonat színe, vagy a színkód jelzi a dielektrikum anyagát(alapvetően ettől függ a tg.d). Hajdan a "Brüel & Kjaer" (dán) cég készített ilyen műszert-aranyáron; a KŐPORC-ban 1 db. ilyen volt(ahol a hazai ker.kondik készültek), ezt a műszert nem sikerült lekoppíntani.

Hello!
A HP is készített ilyen készülékeket. ezt az újat már nem fogom megismerni, de az előző típus, több mint 20 éve ketyeg anélkül hogy egyszer is, leporoltuk volna..
üdv! proli007

A tg. delta szokott is lenni jobb katalógusokban, csak rendszerint 1 MHz-re adják meg. Na ezzel nem voltunk kisegítve, mikor egy kondenzátornak 450 MHz-en kellett volna csatolnia.. Ilyenkor maradt a próba, ha átment rajta 20W és nem melegedett, akkor olyan fajtát kellett később is ugyanattól a gyártótól rendelni.

Üdv Mindenkinek.
Tudnátok segíteni nekem? Hozzájutottam egy igen csak régi orosz, csöves oszcilloszkóphoz. Javításra szorul, nagy baja nem lehet szerintem, de semmiféle adatot nem találok róla sehol. Mellékelek pár képet, hátha valaki felismeri és tud infót róla. Előre is nagyon köszönöm!!!

Ez egy elég egyszerű szkópnak tűnik, úgyhogy nemigen kell hozzá más, mint egy kis logika, meg némi ismeret a szkópokról. Ezt más, hasonló szkópokból is begyűjtheted.
De miért nem ebben a topikban tetted fel a kérdésedet?

Köszönöm szépen. Akkor átmegyek a másik topikba.

Lehet oszcilloszkóppal reaktanciát mérni, bár nem túl nagy pontossággal. A mérés menete, hogy a generátor jelét ráadjuk egyrészt a mérendő reaktanciára, (kondenzátorra) másrészt egy etalon (ismert) reaktanciára. mindkét ágra a közös föld felé egyforma ellenállás teszünk, és ezeken mérünk kétsugaras szkóppal feszültséget. A feszültségek amplitúdójának különbsége az impedanciák abszolút értékeinek különbségével arányos, a fáziskülönbsége pedig leolvasható. Pontosabb a mérés, ha az etalon impedancia abszolút értéke, és fázisa is változtatható. Ilyenkor a két jelet egymásra passzítjuk, és az etalonról leolvashatjuk az értékeket. Az abszolút értékből, és a fázistolásból számítható a veszteségi ellenállás.
Ha nincs kétsugaras szkóp, akkor a szkóp bemenetét váltakozva kapcsoljuk, hol az etalonra, hol a mérendő reaktanciára.

Sziasztok!

Középérték számítás hibájával kapcsolatban lenne kérdésem. Egy tetszőleges jelalak középértékét AC-DC kapcsolással meg tudom határozni, hogy a mérendő jelet egy csatornára teszem.
Egy másik módszer, ha a mérendő jelet X és Y csatornára teszem egyszerre úgy, hogy az X AC-ban, Y DC-ben, így a mérendő jelet, kétsugarasítva, kétszer látom a képernyőn, így elvileg könnyebben meg tudom határozni a "két" jel különbségét, vagyis a közép értéket. Ám, ebben az esetben mégrosszabb a mérés pontossága, ez miért van?

Sziasztok.
A napokban hozzájutottam egy Philips PM3226-os szkóphoz. Abban szeretném a segítségeteket kérni,hogy elég csúnyácska a burkolata le szeretném festeni. Le is szedtem a burkolatát aztán megakadtam,mert a fület amivel hordozni vagy feltámasztani lehet sehogyan sem tudtam leszerelni. Gondoltam hátha valakinek már volt ilyen szkóp a kezében szétszedve. Előre is köszönöm. Mellékelek egy képet róla a biztonság kedvéért.

Inkább a füléről kellene kép, a belső oldaláról is. Van olyan megoldás, hogy hátulról van anyával rögzítve, van hogy szegecselt anyával. Ilyenkor a szíj két végén, egy nikkelezett, vagy krómozott takarólemez van, amit le kell húzni, és alatta van a csavar.

Üdv.
Ennek fém füle van. Az oldalán van egy gomb amikor benyomom akkor lehet fordítani. Belül egy műanyag lap takar mindent. Nagyon nem mertem feszegetni nem akartam eltörni.

Pedig a műanyag lap alatt kellene kutakodni

Sziasztok.
Vettem egy alap szkópot Urbántól,de sajnos nem BNC csatis és ezt kicserélném BNC-re,hogy jó legyen hozzá egy gyári mérőfej.
A kérdésem,hogy milyen mérőfejet ajánlotok hozzá?

Szinte mindegy. Az apróban most is találsz. Az jó ha tud átkapcsolhatóan 1:1, 1:10 osztást.

Köszönöm szépen megnézem akkor.