Egyébként egy PLL vagy FLL áramkörrel lehetne javítani rajta, de nem ér meg ennyit ez a kapcsolás. Nekem bőven bevált az eredeti, nagyon jól használható.

Szia!

Úgy érzem, itt már kezd eldurvulni a dolog
Nem láttam át, mibe fogok, mikor feldobtam a témát.
Szerintem ez a generátor marad így, ahogy van, mert gyakorlatilag újra kéne az egészet építenem.

Értem, hogy minden függ mindentől, és jobb, ha külön temperálom a meghatározó elemeket, de ezt a jelenlegi összeépítéssel nem tudom megoldani.

A tanácsokat köszönöm, a következő áramkörömben megvalósítom, amit tudok.

A táp egy középkivezetéses 2x8V-os 11VA-s nyáktrafó, graetz oldalanként, és 7805 illetve 7905, előtte 2200 uF, utána 1000uF.

Szűrőkondi mondjuk nincs.

A szűrést be-gnd és ki-gnd közé kell tennem, ugye?
Forraszthatom a lábakra? (ott lesz legközelebb a stabkockához)

A helyzet nem olyan vészes!
Csak arra kartam rámutatni, hogy a hőtemperelás helyett, megfelelő minőségű RC elemek alkalmazása többet hozhat a konyhára.
Esetleg nem kerámiakondenzátorokat tettél bele?

Bevallom, nem volt minden méretben fóliakondim, ezért 2 fokozatban kerámiát használok.
Azt nem vizsgáltam külön, hogy melyik fokozatban mászik el jobban a freki, de lehet, hogy célszerű cserélni a kerámiákat.
Nem gondoltam, hogy ez ennyit számít, a tápszűrésről meg megfeledkeztem.

Itt derülnek ki a hibák, már ezért megérte feldobni a kérdést

A graetzből elég lenne egy is, de nem baj ha kettő van. A kimenetre ne 1000, hanem 100 µF kondit tegyél, állítólag stabilabb a szabályozás, ezek a szűrő kondik. A 100 nF-et jól írtad, kerámia tárcsa kondik, közvetlenül a lábakra forrasztva van a legjobb helyen. Megakadályozzák a stabkocka gerjedését, erre különösen a mínuszos hajlamos. Fontos, hogy az XR táplábai közé is tegyél 100 nF hidegítőt, amennyire közel csak tudod, ez a rajzon sajnos nincs rajta. Ez minden analóg és digitális ic fontos kelléke, annyira alapvető, hogy sokszor elfelejtik megemlíteni, vagy berajzolni. Ugyanis a digitális rész, ami a négyszöghullámot előállítja, mindenbe bekavar, a tápba is! Ezek a változtatások pár perces munkával megvannak, utána lehet hogy meglepődsz a változáson. Kíváncsian várom az eredményt.

A fóliakondik tűrése jobb mint a kerámiáé, meg egyéb különbségek is vannak. Ha tárcsa után állítod a frekvenciát, fontos a minél kisebb tűréshatárú, válogatott fóliakondi, mert minden fokozatban így kapsz megfelelően azonos értékeket. Pl: ha beállítasz 1 KHz-t, és fokozatot kapcsolsz, lehet hogy 10 KHz helyett 9 vagy 11 KHz lesz a kerámia kondival. Ha frekvenciamérőt is barkácsolsz hozzá, akkor nem annyira lényeges, csak kényelmetlenebb minden fokozatkapcsolásnál hangolgatni.

Beszámolok majd, köszi az instrukciókat.
A kerámia kondik maradhatnak az RC tagoknál, vagy inkább csere fóliára?
Első körben a tápszűrés lesz úgyis, az külön panelen van, aztán az IC lábainál is hidegítek, de a fóliakondi cseréhez el kell mennem bevásárolni.

A kerámiás kérdésem storno, amíg írtam, meg is válaszoltad.

Közben nézegettem a WIMA adatlapokat, és ott azt írja, hogy a hőmérsékleti együtthatója negatív, bár értéket nem találtam róla. Ez jól jöhet az ellenállások pozitív hőmérséklet együtthatójához. Mindenesetre javaslom az adatlapok tanulmányozását vásárlás előtt.
A kerámia kondik, legalábbis az pár nF felettiek, többnyire csak szűrésre jók, de arra nagyon.
Mindezek ellenére, én nem remélek sokkal jobb stabilitást, ez ilyen, és arra használod, amire lehet. Egy erősítő frekvencia átviteli vizsgálatához tök mindegy, ez a stabilitás megfelelő. Ha meg stabilabbra van szükség, más áramkört kell választani.

Szia! Nekem a táp megfelelő szűrése mondhatnám 1 nagyságrenddel nagyobb stabilitást jelentett. A hőmérsékleti együttható ilyen kis frekvencián nem annyira számottevő, egy kis idő után szépen beáll, és alig valami, hosszú idejű hatása lesz. Nálam ez olyan kicsi, hogy tényleg csak PLL vagy FLL áramkörrel lehetne javítani rajta, de nem éri meg belevágni. Ha ekkora stabilitásra van szükség, nem ezt kell megépíteni. Akkor már valami quartz alapú áramkör kell. A kerámia kondenzátorok nagy előnye a nagyon kis induktivitás, ezért adott kapcsolásokban bizony fontos szerepük van. Ezt is meg lehetne építeni kerámia kondikkal. Amiért nem teszik, az a nagy tűréshatár, holott ezt is pontosan be lehetne állítani. Sajnos 1, netán 0,1 %-os kondikat nálunk nem lehet venni, jó ha 5 %-ost kapsz. A kerámiák pedig jó ha a 20 %-ba beleférnek. A leközölt kapcsolások célja a könnyű utánépíthetőség. Ha azt látod, hogy végy egy kerámiát, forrasz vele párhuzamosan egy trimmer kondit, vagy csupán a lábaira két csupasz vezetéket, amit a beállításához kell méretre vágni, már nem is érdekelne az egész, mert túl bonyolult. Pedig a hőmérsékleti együtthatója jobb mint a fóliának. Ha igazán jó kondikra van szükséged, nézz a vaterán valami lelakott, kiszuperált műszert. Olcsón megveheted, és hozzájuthatsz jó pár régi magyar gyártmányú kondihoz, amik kenterbe verik a ma nálunk kaphatókat. Persze itt nem az elektrolitra gondolok.

Szervusz!
Ne haragudj de láttál már kerámia kondenzátor adatlapot?
Nagyon eltérő lehet a hőfokfüggése az anyag minőségétől függően. A kis, néhány 10 pF-os kerámiák általában tényleg jók, de a nagyobb kapacitású, főleg zavarszűrésre gyártott kerámiák hőfokfüggése 1% fokonként (10 000 ppm) értéket is elérhet.
Az meg még bátrabb kijelentés hogy jobb mint a fólia, mert a fóliák közt is igen nagy különbség lehet az anyaguk szerint.

Én csak azt nem értem, hogy miért ragaszkodsz az 1; 0.1 % -os tűréshatárú kondikhoz. Az ilyen szűk érték tűréshatárú kondenzátorokat általában válogatással "állítják elő", ráadásul az értékének hőfokfüggése ugyan az, mint a nagyobb tűréshatárú, azonos sorozatbeli társaiké. Az hogy egy kondi értéke milyen pontos, az fontos lehet pl egy szűrőben, (de ott is többnyire több darabból, és válogatással készítik), de ebben az áramkörben ahol egyébként is változtatható a kondenzátor (és persze a hozzá tartozó ellenállás) által meghatározott frekvencia, semmi jelentősége nincsen.
Egyébként is ez egy egyszerű kis műszer, amire készült arra nagyon is jó, másra meg csak megkötésekkel használható. Nagyon jól lehet használni frekvenciamenet (kis kiegészítéssel fázismenet) mérésére, vizsgálatára, de pl. torzítás és nyávogás mérésre nem, a viszonylag magas torzítás miatt. Azt sem értem igazán, hogy miért zavaró, ha a mért frekvencia érték utolsó számjegye billeg kissé. (ez lehet a frekvenciamérés hibája is, hozzáadva a generátor hibájához)

Nemis tudom. A táblázatodon 10000-et csak Mohm-ban látok. Specifikációt én is tudok küldeni. Bővebben: Link. Külön kiemelném:
KAPACITÁSSTABILITÁS. A kondenzátorok hőmérséklettől
nem függő kerámiából (NPO) készülnek.
A kapacitásuk a frekvencia függvényében sem változik.
Na én erre gondoltam.

Az értékeket is látod? NPO kerámiából úgy tudom max 680 pF kondik készültek. A ennél nagyobb értékűeknél már más összetételű a porcelán, és ezért a hőfokfüggés is más.

Ez a gyártó már rég nem létezik... és nem csak NPO-ból készítenek kondenzátort, mint ahogy írtam leginkább csak a pF-os értékekben! Ezért is írta az előbb pucuka, hogy csak szűrésre alkalmasak.
Az előbb belinkelt kép jobb alsó sarkában lévő diagramot, ha kicsit jobban megnézed láthatod a különféle ma gyártot dielektrumoknak a hőfokfüggését.
Az ábrábol kiolvasható hogy a legtöbb anyag hőfokfüggése 1% körűl van (gondoltam nem kell enyire körülirni) ami megfelel 10 000 ppm-nek. Persze rajta van az NPO is.
Ha beregisztrálsz (egyszerű) mondjuk a lomex honlapjára, akkor a mostanában kapható kondenzátorok és egyéb alkatrészek adatlapját is megtekintheted.
Sajnos a nagyobb kapacitású kerámia kondenzátorokhoz a kis méret miatt nagy permeabilitásu, és jelentős hőfokfüggésű dielektrumot használnak.
Valamint a legtöbb bolt csak olcsó (eladható) alkatrészt tart. És ha 1 - 100 nF között kérsz kerámia kondit, akkor bizony csak szűrőkondit fogsz kapni, ami ilyen helyekre nem igen való.

A freki elmászás nem dinokal-t zavarta, hanem engem, mert nem billeg az utolsó számjegy, hanem növekszik, pl 1000 Hz-ra beállítva 1008-1010Hz-re felkúszik, aztán ha utánahangolok a potival, akkor egy darabig pontos, utána megint kúszik valamerre.
Ha mondjuk 1000 és 1002 közt ugrálna, nem érdekelne túlzottan.
Persze, lehet frekimérés hiba is, de a generátorba beépítettem a vicsys féle frekimérőt, és a szkóp is kiírja a mért frekvenciát, és a 2 érték 1 Hz-n belül van folyamatosan.

Egyáltalán nem ragaszkodom hozzájuk. Viszont ha tárcsás beállítású generátort készítesz, a szintugrásoknál nem mindegy milyen tűrésű kondenzátorokat használsz, lényeges, hogy a beállított frekvenciához legalábbis minél közelebb legyél. Mint írtam, ha frekimérővel használod, akkor ez nem igazán lényeges. Ennek semmi köze a frekvencia mászkálásához, csak a pontosságához. 20 százalékos kondival is lehet aránylag stabil frekvenciát csinálni, csak a szintugrások pontossága nem lesz megfelelő. Nem véletlenül vettem 1%-os kondit az LCM3-ashoz, a minél pontosabb méréshez, mert oda az kell, még akkor is, ha nem 3 hanem 300 forint volt.

Az enyém is ennyire mászkált, amíg a tápot rendesen meg nem szűrtem, engem is zavart. Azóta sokkal jobb.

Sziasztok, a kondenzátorvitához kapcsolódva itt szeretném megkérdezni, hogy a képen mutatott kondenzátortípusnak mi a neve és mire alkalmas avagy mire nem? (Nekem fóliának tűnik...)

Értem én, de ezen a gondon nem segít az 1 % -os kondi.
Ha meg kúszik a frekvencia, akkor érdemes körülnézni, hogy ki a bűnös. Ahogy p_istván is írta, ebben legkevésbé az XR a bűnös sokkal nagyobb hőfokfüggése van az egyéb alkatrészeknek. Hűtéssel, melegítéssel keresd meg, hogy hol érzékeny az áramkör.

Fémezett poliészter (fólia) kondenzátor, igényes helyre nem tenném.

Linkeltem a WIMA MKP2 -t például. Lehet, hogy nem pontosan plyan, de olyasmi.

Igen, ha jól tudom régi jó magyar gyártmány, a tetejét köszörülve állították be a kapacitását.

Az lesz, de a táphidegítés/szűrés nem árthat a szerkezetnek.
Meglátjuk, hogy utána mit produkál, utána hűtök/fűtök.

Üdv!

Hétvégén volt némi időm szétkapni a funkciógenerátort, egyelőre csak a táp panelt, mert azt könnyebb kibányászni.
Kicseréltem a stabkockák utáni kondit 100 µF-osra, és a lábaikhoz tettem szűrőkondikat.
Sokat javult a helyzet, most már 1 kHz-nál 1 Hz-t ingadozik a freki, de volt, hogy olyan jól sikerült eltalálnom az 1k-t, hogy a szkóp egyik csatornájára rákötve, a másikra pedig a teszt négyszögjelet, alig mzgott egymáshoz képest a 1 jel, sőt, másodpercekig álltak a képernyőn.

Még a generátor panelen is teszek szűrőt az IC táplábaira, és úgy már jó lesz a cucc, a termikus ingadozással nem vesződöm.
Köszönöm a tanácsokat mindenkinek, de főleg dinokalnak.

Egyébként 1kHz-nél a négyszög risetime-ja, 1,9us, ha jól emlékszem, joepapa kérdezte.

Szia! Örülök hogy összejött! Az általad leírtak alapján 1 Hz felbontással méred a frekvenciát, így valós az egy digites ugrálás, az oszcilloszkópos mérés szerint viszont max. pár tized mászkálásra következtetek. Mint írtam, ez az áramkör így már nagyon jól használható. Lehetne még javítani a termikus ingadozáson, de elég macerás. Igazán nagy javulást a PLL vagy FLL áramkör hozna, kvarc pontossággal ruházva fel a kütyüt, ez viszont még macerásabb. Viszont van két egyszerűbb módja is a javításának. Az egyik az lehet, hogy a kimenetet leválasztod legalább egy feszültségkövetőnek bekötött műveleti erősítővel, mert a terhelés is visszahathat a frekire. Az enyémnél nem tudom ez milyen mértékű lehet, mert eleve így van megcsinálva a kimenet. Nálam pár század a mászkálás. A másik lehet hogy kissé furán fog hangzani . Mivel az XR mint látod, nagyon kényes a tápfeszültségre, ha a trafód egyenfeszültsége engedi, tegyél a 7X05-ösök elé közvetlenül 7X08-akat, egy egy 100µF kondival köztük. Ehhez legalább 11V egyenfeszt kell a graetz után mérned, mert 3V plusz kell a stabkockák stabil működéséhez. Elég ha az egészet drótozva összedobod ideiglenesen, és látod hogy megéri-e. Ezek a kockák nem igazán műszerek tápjának lettek kitalálva, de egy igazi és főképp jó tápegységet ennyi alkatrészből összehozni lehetetlenség. Az a lényege, hogy a tápfeszültég mászkálását, a stabkocka elég jól minimalizálja, de kivédeni teljesen nem tudja. Viszont ha már eleve stabil feszültséget kap a második kocka, akkor az első feszültségmászását még jobban ki tudja egyenlíteni, és már elég jó stabilitású feszültség jelenik meg a kimenetén. Egy kapcsolásban láttam ilyen megoldást, és ha igaz, kitűnően működik. Szokták még a stabkocka földpontját vezérelni műveleti erősítős visszacsatolással , de ez már bonyolultabb, és ha nem jól van beállítva, maga is feszültségmászást, belengést, gerjedést okozhat. Ezeket csak érdekességképpen írtam, kissé túlbonyolítja ezt az egyszerű, így is jól használható áramkört.

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogy a mellékelt kapcsolási rajzon látható DDS generátor hogyan állítja elő a szinuszos jelet? Én eddig úgy gondoltam, hogy a DAC után a végfokozatban kell, hogy legyen valamilyen időtároló tag (kondi) ami előállítja a szinuszos jelalakot melynek alapja háromszögjel. Itt azonban nem látok kondit, legalábbis a jel kimenetnél nem.

Más: minek az a sok kondenzátor az atmega16 ADC-jénél?

Nincs olyan sok kondi, csak kettö. Az egyik mindjárt a bejövő VCC -t szűri, és azután egy RC szűrőtag tovább szűri az AVCC -t ami a DAC referencia feszültsége. Miért kellene a színuszt háromszög jelből előállítani, mikor a DAC kellő felbontású lépcsős jelből olyan jelalakot produkál, amilyet programmozol

Én három kondit számoltam az ADC környékén. C2 meg biztos a reset gombhoz kell a pergés miatt. Azért gondoltam, hogy háromszögjelből kellene előállítani mert akkor talán kevesebb lenne a "lépcső" a jelben, jobban megközelítene egy analóg szinusz jelet. Én úgy tudtam, hogy feszültség referenciára csak komparátoros DAC-nál van szükség bár ez lehet, hogy itt más célt szolgál.