A hőszivattyú az a gép, aminek a COP-je (Coefficient Of Performance - teljesítmény együttható) nagyobb lehet 1-nél, vagy ha a százalékot jobban szereted, nagyobb, mint 100%.

De ez nem hatásfok!!! Az más fogalom.

Ez annyit jelen, hogy adott munkabefektetéssel nagyobb hőmennyiséget lehet átszállítani az egyik helyről a másikba.

Bocsi, tegnap vendégeink voltak és be volt kapcsolva a gép ( )
Úgy értettem, tök örülnék 50-ből 60-nak, csak nekem max. 40-em van itthon. Azért örünék a ténynek.

Igen, sajna.
Tudtommal a villanymotorok jobb hatásfokkal adnak nyomatékot mint az "utcafűtő" benzinesek. Egyetértek abban, hogy még vezérelni is könnyebb. Itt a faluban él egy legenda egy autókáról aminek négy villanymotor adta a "futását", viszont egy száz köbcentinél kissebb benzinmotor táplálta az akksikat (benzinnel - lehetne részint HHO is). Csak a hatásfokkal játszott, szerintem semmi extra - nem könnyű megvenni a boltban. Mert nincs. A megépítéséhez meg olyan felkészültség kéne (és lehet, hogy ki leszek kapcsolva, most akkor is leírnám - tényleg nem csak durranógáz, hobbielektronika): ha rendelkeznék ahhoz foghatóval, akkor a hitelekbe döglenék bele. Ha meg nem, akkor valami "értelmeset" csinálnék (azaz venném el a másét).
Akárhogy is: autóka nincs.
Ja, lehetne optimalizálni.

sziasztok!
Valaki próbált már porlasztott vizet bontai? Ezt úgy képzelem el, hogy sűrűn egymás mellé pakolt lemezekre lenne ráporlasztva víz. (Nagyfeszültség, magas frekvencia )

Ez most csak úgy eszembe jutott, lehet hülyeség, de kíváncsi lennék a hatására.
Üdv:Zoli.

Nincs sok értelme, a gázok kiválása az áramtól függ. A nagyobb feszültség csak melegítené az egészet. A frekvencia (pwm?) pedig nincs hatással rá.

Szia! Ha még egyszer átgondolod a dolgot magadtól is rájössz hogy nem működik.
A porlasztott víz molekulái nem kapcsolódnak fizikailag össze egymással hogy az elektromos áramot átvezessék.
A vezetés hiánya a gáztermelést is kizárja. Ha megemeled a feszültséget akkor valahol áthúz de nem a vízen keresztül.
A folyadékban az elektrolit hatására lesz a víz vezető és a folyadékban képes megfelelő nagyságú(A) áram is jelen lenni a munkavégzéshez.
A plazmás bontást is ahol az elektromos ív végzi a munkát a folyadékban történik.
A folyadék áramoltatásával tudnál inkább valamit javítani.
Ha a bontóba beépítesz egy keringető szivattyút. A folyadék áramlása miatt nem tudnak a buborékok sokáig a lemezfelületen megmaradni és ezzel a felületet csökkenteni.
Más! A múlt héten kicsit átépítettem a rendszert. A motor egyik vákuum csövéhez kötöttem a bontóból kijövő csövet. Sokat szórakoztam vele hogy a rendszerbe nem csináljon túl nagy vákuumot. A vége az hogy egy kézi gázlámpa visszaégésgátlóját raktam bele a "T" elosztóba ezen egy ~0.1mm-es furat van.
Így is keletkezik vákuum de nem túl nagy amit a rendszer kibír.
Egy kis kémia hozzá amit szintén információnak kaptam:
A zárt rendszerben a víz úgy viselkedik hogy hőmérséklettől függően a folyadék és a felette levő "gázt" mindig azonos "pára" szinten tartja azaz:
amikor a vákuum elszívja a HHO-t és a vízpárát- a vízből
újra molekulák emelkednek fel. Amit még tudni kell hogy ez a vízpára visz magával valamennyi "elektrolitot is tehát KELL! a buborékoltató ahol lecsapódik a folyadékban az elektrolit mivel a folyadékban "jobban érzi magát".
Többek között ezért is forr a víz ~60-70°c-on vákuum-ban.
Van egy hátránya is a motorfék! ha hosszan motorfékkel megyünk akkor mivel a pillangószelep zárva a motor meg fordulaton jár valahonnan megpróbál szívni ilyenkor terheli a rendszert a legjobban plusz a bevitt HHO azért valamilyen szinten üzemanyag. Tehát nem csak nyomásra kell a rendszernek tömíteni hanem vákuumra is!
A teljesítmény fokozást amit észre lehet venni nem a HHO hanem a vízpára okozza.

Sziasztok,

Közben én is kipróbáltam hosszabb úton a cuccot, normális tempóban mentünk 90-110km/h 150km-t a fogyasztás konkrétan nem változott, de erősebb lett a gép, szóval picit elvesszük tőle a kaját, meglátom így mit produkál.

A másik, hogy a PWM fel van szerelve a cella oldalára egy szivacs volt a távtartó, ami hiba volt mivel ott nem tudott szellőzni, hűlni így 150km után a 2cm vastag negatív csík elfüstölt, persze vitte magával a FET-et is... Most van hűtés, és még csak nem is langyosodik

Befizetnék mennyit bírna a vaterás hűtés nélküli PWM megoldás... Amit az eladója szerint ha okosan használ az ember, nem kell neki hűtés...

Alumínium jó lenne cellának? Vagy rozsdamentes acélt hol lehet rendelni?

Egy kérdés közben felmerült nálam, miért meríti le az aksit olyan könnyen városban a HHO? MAX 20A-t tud felvenni, a világítás 15A, HiFi 5A és ezek nem merítik le... De a HHO igen

A cellában hogy kell bekötni a lemezeket a legjobb hatásfok érdekében?

http://hidrogen.blog.hu/2010/3

Köszi!
Az úgy jó lenne szerinted, hogy +IIII-IIII+ ? (I a nem bekötött.) Vízszűrőt hol lehetne venni?

Szia,

Az alumínium jó a vízbontó házának DE!
Néhány perc elteltével(vastagságtól függően) le lehet cserélned újra.

Ugyanis az Alumínium maga is bontja a KOH+H2O keverékből a vizet. Ezáltal szépen elfogy az alulemez, ha jól tudom és ráadásul ezt nem lehet leállítani, csak ha szárazra szárad a lemez.
Tulajdonképpen egy rozsdamentes bontó házban alumíniumot teszel az elektrolitodba (KOH+, NaOH+), akkor ingyen termelődik neked a HHO, de nem tudod szabályozni a mértékét és leállítani sem.
Tehát, nem biztonságos... autóba legalábbis...

Rendben, akkor nem azt használok. Rozsdamentes vasat olcsón hol lehetne szerezni?

Ezt itt már mindenki feltette és mindenkinek más-más van olcsón közel.

Sajnos neked kell felkutatnod a környezetedben fellelhető lehetőségeket...
De ha kezdeni akarsz valamivel ami sok helyen elérhető, akkor kezdhetnél akár rozsdamentes acél menetes szárakkal amiket méretre vágva és pólushelyesen összekapcsolva az elektrolitba mártva egy jól lezárt edényzetből kitermeled a HHO-t. Tanulmányozd a Yout..bot sok-sok érdekesség és ötlet kerülhet ki onnan is... és ha visszaolvasod az ebben a fórumban leírtakat, akkor sok tanulságot elsajátíthatsz belőlük...
A sok fércelődő megjegyzések sem mindíg haszontalanok, de jobb, ha az egyéni tapasztalatok leírásaira öszpontosítassz inkább.

Üdv,
Robi.

Danie Dingel szerint a leghatékonyabb hidrogén elő állítás : http://youtu.be/Et8c-rmeejg itt az anódot (+) körbevevő elektrolit a klór (Cl); a katódot (-) NaOH nátriumhidroxid (lúg) és a két elektród az elektrolit folyadékával együtt el van különítve egy ion cserélő membránnal, hogy a két elektrolit ne keveredjen. Ioncserélő membránok:
Adjunk néhány ioncserélő membránt az ionok különböző áramlási csatornákba történő irányítására, amint az az animációban is látható: http://www.eurowater.hu/termékek/standard_termékek/edi_berendezések/az_edi_folyamat_leírása.aspx . A vörös membránok kation-szelektívek, míg a kék membránok anion-szelektívek. A negatív töltésű anionokat (például: Cl-) az anód (+) vonzza, a katód (-) pedig taszítja. Az anionok áthatolnak az anion-szelektív membránon a szomszédos koncentrátum áramlásba, ahol a kation-szelektív membrán blokkolja azokat a kamra távoli oldalán, ahol azok csapdába esnek és a vízáram továbbsodorja őket a koncentrátum áramlásban. A tisztító áramlásban lévő pozitív töltésű kationokat (például: Na+) a katód (-) vonzza az anód (+) pedig taszítja. A kationok áthatolnak a kation-szelektív membránon a szomszédos koncentrátum áramlásba, ahol az anion-szelektív membrán blokkolja azokat és így továbbsodródnak.

A koncentrátum áramlásban semleges elektromos töltés-állapot áll fenn. A két irányból érkező ionok semlegesítik egymás töltését. A tápegységből felvett áram a mozgatott ionok számával arányos. Mind a szétválasztott víz (H+ és OH-) mind pedig az eltávolításra szánt ionok elszállításra és hozzáadódnak a kívánt áramláshoz.

De ilyen ION cserélő membránt hogy lehetne beszerezni?

azt hiszem hogy az ólmos akksikban van, olyan mint egy papír vastagságú műanyag lap, leginkább egy zseb vagy egy nyílt borítékra, vagy inkább egy tasakra hasonlít amibe a pozitív elektróda van helyezve: Bővebben: Link

Sziasztok,

Lenne egy keresztkérdésem, melyik a jobb HHO felépítés semleges lemezeket illetően? A 3 vs 4 semleges lemez? Én most 3-as cellát használok, gyakorlatilag nem vettem észre túl nagy különbséget az eredeti 4 lemezeshez képest. Engem főként az áram felvétel érdekelne, mert ha városban járok és megy a HHO, koppra is képes lemeríteni az aksit 20A áramfelvétellel... Nem értem konkrétan miért, mert ha az össz áramfelvétele az autónak kikapcsolta HHO-val világítással 30A akkor nem meríti le, ha csak a HHO megy és összesen 20A a fogyasztás akkor lemeríti...

Szia! Valószínűleg nem jó a töltésed! Azt nem írtad hogy milyen autó és hogy mekkora benne az aksi?
A gyári akumlátor az új kiadású autókban igen "nyeszlett"
némelyik még egy méretes rádiót is nehezen visel el. A másik dolog, hogy mikor nézted azt a 20A felvételt? Ha hidegen nézted és nincs elektronika akkor az melegen akár 40A is lehet! Főleg KOH-val az képes szinte rövidre zárni a vizet felmelegedés után. Ha ezek összeadódnak akkor az aksi nem is bírja soká.
Nálam 19-20A a felvétel van egy 65Ah-es akumlátor jó a töltés és soha nem volt gond eddig február eleje óta van benn a HHO. Ja és még valami az esetek nagy részében városban használom tehát még azt sem lehet mondani hogy van ideje tölteni.

Az a lemez ami az autóakksiban volt, az nem lenne jó a cellába?

Szevasz Sorstárs.A bontóm áramfelvétele max.motor fordulatnál 20A.Melegedéssel nem növekszik-mivel több órai üzem után is legfeljebb 1-2 celziuszt emelkedik a hőfok.(Nátrium karbonát elektrolit)A motor soha nem megy max. fordulaton,általában fél-egyharmad fordolaton megy,tehát az áram felvétel 8-15A körül mozoghat.A generátor 34A-t tud.Világítást állampolgári engedetlenségből nappal,jó látási viszonyok között NEM HASZNÁLOK.Mégis az egy éves akksim egy év alatt 4szer merült le tökre.(most hordok magammal tartalék akksit)Ha mindent figyelembe veszek a terhelés a generátoron nem haladja meg a 20A-t.A töltésre kellene maradni 14A-nak,mégis lemerül az akksi.Belebújt az ördög-szerintem.

csak egy kis időre, aztán szétbomlik. Saválló lemez kell, amit az élelmiszeriparban használnak. Olyan amit nem fog a mágnes. (cm) 14,2 x 14.2 es kockákra van vágva az enyém, 0.7 mm vastag egy lemez, 19 darab van belőle
és külön alternátor fogja táplálni 120 A -en. 60 amperen próbáltam 5 LPM termelt, valószínűleg 10 LPM - et fog 120 A-en. Az elektrolit NaOH volt 40 % -osra keverve. Majd kifogom próbálni Cl (klór ) kombinálásával + NaOH. Majd később szeretnék elkezdeni kísérletezni a plazma féle vízbontással, Spanyol Zoli találmányát látva, felkeltette az érdeklődésemet.

ja és még valami, a lemezek között 1.8 mm távolság van

Szia Zoli! Nálad külön - külön elektrolitban dolgoznak a cső elektróda párok, ez mágneses szempontból is ideálisabb, mint a DRY lemezes bontó közös elektrolitja.

Nincs semmi ördögi, a Polszkid töltése gyárilag hordoz hibákat! Vízbontó nélküli P-126, generátorral, városban közlekedve és csak a világítást használva is képes az akkut lemeríteni az elégtelen töltés miatt! Nem csak az amper érdekes, hiába tölt a generátorod 20 vagy 34A-t, ha nincs meg hozzá a töltő feszültség ( ideális esetben, minden motor fordulaton, 14.4V ) !
Egész más, ha alapjáraton semmi, 12.4V az akkun mérve a töltésed, minimális töltőárammal ( közben a gyújtás 50W, és a vízbontód ilyenkor is terheli 8A? a gyárilag is gyenge, és eleve hiányosságokat tartalmazó töltési rendszered! ) , vagy fordulaton már 13.5V 34A tud ( de sajnos az ólom akkun a 13.5V feszültség érték sem töltés! ) ami ugyan már 459W generátor teljesítmény.
Átépítve a P-126 generátoros töltésrendszerét, minden motor fordulaton képes már leadni az akkun mérve is a 14.4V feszültséget, ami 34A töltőárammal: 489.6W teljesítmény! Ne csodálkozz, hogy egy gyárilag több ponton is hibás P-126 töltésrendszer miatt folyton lemerül az akkud! Vízbontóval, 8-15A körüli pluszterheléssel még inkább szükséges lenne a töltésrendszered korszerűsítésére! A modernebb autók generátorai 14.4V töltőfeszültséget alapjáraton világítással is tudnak, de ott megvan hozzá a szükséges generátor fordulat ( nagyobb ékszíjhajtás áttétel ) , ami a P-126 esetén gyárilag sincs meg!
A 9 diódás rendszerű Polszki generátor feszültség szabályzása sem alkalmas a működése közben folyton változó terhelés ( 15-34A fogyasztás ) érzékelésére, így megfelelően rászabályozni sem tud az akku töltőfeszültségre! Az ólom akku az elégtelen generátor töltőfeszültség miatt még kevesebb töltést kap, folyamatosan alul töltött lesz, végül lemerül, az élettartalma ilyen körülmények között rohamosan csökken!
Ezek sajnos a valós szakmai tények, viszont lehet orvosolni őket, és elfelejtheted az elégtelen örökős töltési problémáidat. Este a világításod is jóval fényesebb lenne, nem kéne vakoskodnod.

Szia Zoli! "Világítást állampolgári engedetlenségből nappal,jó látási viszonyok között NEM HASZNÁLOK." A rend éber őrei nappal biztos örülnek Neked, de remélhetőleg nem a 7dl benzinen múlik az életed, ha egy szemből érkező száguldozó autós nem, vagy csak későn veszi észre az úton kivilágítatlanul poroszkáló Rigót. Kispolszkiban frontális ütközést nem "próbálnám"

Sziasztok kollégák!

A minap kipróbáltam a rendszeremet.
Az elektronikám váltottam le és kíváncsi voltam a működésre. Nem állítottam még össze a mennyiségmérésre egy "flakonos mérőt".
Nos, az teljesen jól kiderült, hogy nagyon-nagyon-nagyon termel!
Abból tudom, hogy iszonyatosan gyorsan leürül a folyadékszint.
Na nem vagyok egy naiv, vagy buta gyerkőc, a bontó nagyon habosít és az elektrolitom (NAOH+H2O)-nak olyan kemény és kötött habja keletkezik, hogy a 10 mm-es belső átmérőjű csövön dugót képez. ezért a termelt gázom, ahelyett, hogy kitolná maga előtt és nyomna-nyomna, a habzáró és a folyadékszint közé rekedt gáz kifelé tolja az elektrolitomat az alsó föltöltő csövön keresztül a kiegyenlítőtartályomba... egy kis szünet, majd a "buborék" feljön az aktuális "vízszint" fölé és a bontóm újra folyadék alá kerül.
Nos ebben kellene néhány tapasztalt barátim segítő tanácsa, hogy hogyan oldjam meg tuti megoldásként.
ötleteim: nagyobb csőkeresztmetszet+a kivezető nyílás megnövelése+a bontómban lévő "gáztér" növelése; a folyadékfeltöltő csőbe beépíteni egy tápszivattyút ami keringtetné folyamatosan a folyadékot(illetve folyamatosan töltené a bontót... Ennek az a hátulütője, hogy az elektrolitkiegyenlítő és utántöltő tartályom lesz a gázgyűjtő és mint ott összegyűlt mennyiség már tetemes(kezelendő veszélyforrás!). Innen kell elvezetnem a felhasználási helyére.
Kis járatás után az elektronikámban az egyik kondim elfújta magát és az egyik IRF3205-ös FET is elrepedt.
A működés közben nem volt melegedés sem a bontón sem a FET-eken. A kondim selythető volt előre, mert nem "LOW ESR" féle volt, hanem normál és ott keletkezett az áramkörben egy "áramemésztő pont".
Mellékeltem néhány képet.

Várom megjegyzéseiteket. Üdv, Robi.

ezt az elektronikát használom....(mellékletben...)
csak 4 FET-tel a cellákon még nincs egyenirányítás.

Szia! Látom most itt vagy a fórumon. Tehát, egyrészt azt kellene tudni, hogy milyen töménységű az oldatod, ez az egyik. A másik dolog pedig az, hogy mekkora árammal hajtod a bontót? A harmadik pedig az, hogy milyen vizet használsz? Röviden ennyi, mert az ilyen mértékű habzásnak bármelyik lehet az oka.

Szia,
Amit ingyen kaptam "szép szememért" NaOH 40-50%-os vizes oldatot kevertem be desztvízzel.
3,5 L vízbe kb. 2 dl NaOH. Tudom, hogy az NaOH nem folyadék, de így arányosítható a két szám. Kb. 5-5,4 %-os az elektrolitom.

Üdv,
Robi.