Nos inkább 100 watt körüli a teljesítménye az adatok alapján.

Az utolsó lemez függőleges szakasza nem lafog? bizony szólhat mint atom. Kéne rá keret vagz legalább lapos vas a két két oldalára.

Kicsit lifeg, de van rá keretem, csak mivel alulról és felülről is vannak kivezetései, nem tudom ráerőszakolni, de majd próbálkozok Igaz ez nem oldja meg a melegedést. De nem értem, hogy ha 100 watt körüli, akkor hogyan adott az erősítőm 200 watt körül? Ez a túlgerjesztettség miatt lehet mint a mikrosütő trafója? Egyébként a primer tekercs 16 ohm, ez mond valamit? Gondolom van rajta pár menet ebből ítélve. A végső cél az lenne, hogy 2x30 volt AC-t adjon.

Mérnék nyugalmi áramfelvételt, de a multiméteremben a váltóáram és a váltóáram erősség mérését elintézte pont egy mikro trafója Úgyhogy most mindent egyenirányítva mérek, amíg nem pótolom...

Nézd meg a biztosítékot a multiméterben.

Összehasonlítás kedvéért a mikro trafója rendesen megtekerve, tehát mágneses fojtás nélkül olyan 230 Watt. 50 Hertzen. Az erősítőd nem biztos hogy tudott 200 wattot, ugyanis ennek elvi akadályai vannak 2x25 Volt tápfeszről még 4 ohmon is.
Keresek egy trafó tervező progit és belinkelem.

Sziasztok én többnyire ebből a videóból tanultam meg transzformátort tekercselni csak aszt szeretnémmegkérdezni hogy E- M tipusu vasmagot hol lehet szerezni ??

...,hogy félreértés ne legyen .. hozzászólásomban a két mondat teljesen más és mást takar ... az első : (és fogalmam sincs , hogy jó lesz-e ) az én számításom kiindulása ami adott és fix pont (hátulról visszafelé gondolkodom , számolok ) - P= 7,5-8 kW , Uprim.= 570V , Nszek.=1 menet , Uszek.=6-7 V , f=100-1000 Hz négyszög . A második (MOT-ok) : természetesen ezek a transzformátorok egy külön kategóriát képeznek és sok mondatot nem is szánok rájuk , inkább az első téma érdekelne . Én ott 120 cm2 vasmag keresztmetszetet számoltam 125 Hz-nél és Nprim=80 menet mellett .

Itt megint az az első kérdés, hogy mint szeretnél kihozni belőle?
7-8 KW gitár basszus??? Nagybőgő?

7-8 kW és 6-7 V szek.... a "gitár basszus , nagybőgő"-t nem értem !

Ez is igaz, nem szabad túlmisztifikálni a dolgot.
Találkoztam már jó néhány japán,taiwani EI 75,EI 85, maggal amire nem kellet annyi primert tekerni mint az ugyanolyan méretű keresztmetszetű magyar, EI magra.
Az is igaz a japán trafó lemez, fényesebb, keményebb, nehezebben törik, jobb minőségű, a hazai meg gyakran rozsdásodik, törik bereped a széle, sötétebb színű.
Azt mondják kisebb a vasveszteség, a japán trafónál, gondolom valamit még tesznek bele, amitől jobb lesz a hatásfoka.
Az tény hogy nem is melegszik annyira, terhelve, de az üresjárati primer áramfelvétel is csekély.

Ez első ránézésre egy 100-120W-os trafó.
Nem tudom miért nem bírod megmérni a lemezcsomag vastagságát, és az E lemez középső szárának a szélességét?
Talán nincs otthon vonalzó?
Nem muszáj tized mm.pontossággal.
A csévetest széleit füleket ne mérd bele, vond ki belőle.
Mert ha e kettőt megadnád én 2perc alatt kiszámolom neked a primer+szekunder Nv=menetszámokat, +azt is milyen vastaggal kell tekerned a szekundert hogy ráférjen, ne érjen ki a vasmagra.
A primernek 0,36-0,38mm- átmérőjű Cu-z, ból kell lennie.
A szekunder 0,80-1mm. Cu-Z lehet U-tól, és az adott kitöltési tényezőtől függően,
Üdv.

" A vasmagot csak túlmágnesezni lehet, de attól még hogy vastagabb huzalt teszel, nem fog nőni a szekunder áram, mert egy bizonyos érték felett, ezt telítődésnek hívják, telítődik a vasmag,és nem visz át nagyobb áramot, a trafó."

Ez nem így van. A telítődés egész mást jelent. Azt jelenti, hogy túl nagy feszültséget kap a trafó tekercse, így túl nagy lesz benne az indukció. Vagy nevezhetjük mágnesességnek is. Vagyis, a vasmag a nagyobb feszültség hatására még erősebb mágnes akarna lenni. Ez az ami nem megy, mert betelít, vagyis a mágnesessége nem nő tovább, vagyis az indukciója nem nő tovább. Ez a telítés jelensége.

Egy trafó, vagy tekercs úgy működik, hogy a rákapcsolt váltakozófeszültség hatására, váltakozó irányú mágneses teret gerjeszt . Ha van vas, akkor abban, ha nincs, akkor maga körül, vagy a légrésben, attól függ, hogy van kialakítva. Ezen mágneses tér hatására önindukciós feszültség keletkezik a tekercsben, ami csak egy kicsit kisebb, mint a rákapcsolt feszültség. Ez az önindukciós feszültség tart egyensúlyt a rákapcsolt feszültséggel. ( Ha ez nem így lenne, akkor a tekercs által felvett áramot csak a tekercs ohmos ellenállása korlátozná. ) Tehát, a rákapcsolt feszültség hatására mágneses tér alakul ki. Az ekkor felvett áram csak arra fordítódik, hogy ezt a mágneses teret előállítsa. Az önindukciós feszültség addig tud keletkezni, amíg a mágneses tér váltakozik. ( Ugye, egy sima állandómágnesre hiába teszünk rá egy darab drótot, abban nem fog feszültség indukálódni. Más kérdés, hogy ha ezt a drótot mozgatjuk, akkor abban feszültség fog keletkezni. Miért? Mert tulajdonképpen mindegy, hogy a mágneses tér váltakozik, vagy a drót mozog... Lenz törvénye ) Amikor a vasmag betelít, vagyis nem tud egy adott érték fölé nőni az indukció, akkor az olyan, mintha már nem változna a mágneses tér. Ekkor megszűnik az önindukciós feszültség is és a tekercs nagyjából annyi áramot fog felvenni, amit az ohmos ellenállása korlátoz csak be.

Ha a tekercsünk nem telít be, akkor a szekunder oldalon kivehető teljesítményt csak a drótkeresztmetszetek fogják befolyásolni, tehát erbe fórumtársunknak igaza van. Mégis, valamilyen formában függ a vaskeresztmetszettől az átvihető teljesítmény, de ez nem a villamos működésből ered, hanem csak a mechanikai felépítésből. Ugye, az azért igaz, hogy minnél nagyobb a vaskeresztmetszet, annál kevesebb menet is elég pl. a primernek. Ha kevesebb menet is elég, akkor lehet nagyobb keresztmetszetű drótból is tekerni, aminek kisebb lesz az ellenállása,tehát nagyobb áram tud rajta folyni anélkül, hogy túlmelegedne. Itt a keresztmetszet növelésének mindössze az szab határt, hogy befér e a tekercselés a rendelkezésre álló ablakba. Ez alapján az is belátható, hogy akár 1 cm2-es vasmagon is át lehet zavarni akár kilowattokat is, csak olyan kivitelű trafó kell, aminek akkora ablaka van, hogy beférjen a tekercselés. Nyilván, ilyen nincs, mert vannak egyéb korlátozó tényezők is, pl szórási induktivitás, hatásfok, stb.

Az, hogy mekkora indukciónál telít a vas, az az anyagától függ. A normál dinamólemez mondjuk 1,2 Tesla (T) a sziliciumos lemez talán 1,6 T, de vannak jobbak is, 2 T feletti telítődéssel. Nyilván, ezekre kevesebb menet is elég. Ez mindjárt azt jelenti, hogy majdnem kétszer akkora teljesítmény vihető át ez utóbbiakon, mint a dinamólemezen.

" ...miért erőltetitek ezt a nem számít a vas mérete sztorit "

Én csak azért írtam le a monológomat, mert olyan dolgokat találtam mások által leírva, ami a valóságban nem úgy működik. Valójában a transzformátor működésének egy kis részét próbáltam leírni.

Persze a valóságban számít, mert a vasmaggyártók azért nagyon jól tudják, hogy a vaskeresztmetszetnek és az ablakkeresztmetszetnek milyen arányban kell állni egymáshoz képest, hogy az adott anyagminőségből a legjobb trafót lehessen csinálni. De, ez még nem jelenti azt, hogy másképp működik egy trafó.

Ha valaki csak akar egy trafót magának, akkor kinézi valami táblázatból, hogy milyen vasmag, milyen menetszám, aztán megtekeri. De ettől még nem fog megváltozni az alapvető működés. És, attól, hogy nem ismeri a működését, az még nem fog változni. Ha senkit nem érdekelnének a működési elvek, akkor semmi új dolog nem születne a világunkban...

Igen, a törvényszerűségek nélkülünk is léteznek. Csak fel kell valakinek ismerni őket.... és az sem baj, ha kitalálja a hasznosítás módját.
Talán a szóhasználatot kifogásolod, de én úgy vettem észre, ha valaki felfedez egy törvényszerűséget, akkor ezt a szóhasználatot követik. Egyébként, ha valaki tudja miről, kiről van szó, akkor az ilyentén értelmezés eszébe sem jut.

A szmájli mögött én mást is éreztem. De mindenki másképp gondolja...

Attól, hogy hangfrekire készül a trafó, ugyanúgy működik. Az is lehet 1 cm2-es, csak akkor nagyon sok drót kell rá. És még a szórása is nagy lesz, az ohmja is nagy lesz, úgyhogy nem az igazi. Hogy minőségű legyen a vasmag? Hát persze, különben jó nagy lesz a mágnesezőárama és az sem túl jó... De mindezek ellenére, a működési elv ugyanaz.

"gitár basszus , nagybőgő"
Máskülönben normál üzemi feltételek mellett mire kellene
"f=100-1000 Hz" között működő trafó?
Ezért lenne jó tudni, mire szánja tervezője a trafót.

" Ha 4 cm2 vasra tekerem a 15 W os erősítőmet, torzít mintha annak készült volna. Ha meg 12 cm2 vasra tekerem ugyanazt a menetszámot, akkor gyönyörű szépen szól a zene rajta ."

Mint említettem, a kisebb vasmagra nagyobb menetszámot kell tekerni, különben túl nagy lesz az indukció a vasban és megy a telítés felé. Telítésben viszont nincs indukált feszültség, tehát, a szekunder oldalon a nagyobb amplitudójú jeleknek ( amik telítésbe viszik a vasmagot ) behorpad a teteje. Nyilván torzítani fog. Ha te azt akarod, hogy 4 cm2-tel is szépen szóljon, akkor növelni kellett volna a menetszámot a 12/4 arányában...

( Ugye ez analóg egy hálózati trafóval... kisebb vasmag, nagyobb menetszám, ami már nem fér rá ugyanabból a keresztmetszetű drótból, tehát, kisebb keresztmetszet kell, ebből kifolyólag kevesebb áramot bír, vagyis kisebb lesz a trafón átvihető teljesítmény... )

Ha meg azt akarod, hogy kicsi legyen a vasmag B-H görbéjéből eredő nemlinearitás, akkor a vasat nagyon kevéssé lehet csak gerjeszteni, vagyis, csak sokkal kisebb lehet benne az indukció, mint pl. egy hálózati trafóban. Ez (is) az egyik oka, hogy pl. egy 100 W-os erősítőbe miért kell olyan böszme nagy trafó.

Tényleg nem érdekli a trafót, hogy hogyan kellene működnie. A fizika törvényei szerint működik...

Miért lenne baj? De inkább azt csináld meg, amit ajánlanak hozzá...

A 200 watt az nem egy erősítő, hanem kettő. Igaz mind a kettő 200 wattos, de persze nem fejenként értendő a leadott teljesítmény, hanem együttesen a kettő.
A biztosítékot már néztem, az rendben van.

Szerintem megmérte...

Pakett vastagság és a szabvány EI méret is ott van.

Egy teljesen saját tervezésű hegesztő trafót akarok méretezni (fűrészlaphoz) . Ami fix : 3F egyenirányítva - tehát primer fesz 570V , a szekunder feszültség 6-7 V AC és egy menetű szekunder tekercs - ebből már adódik a primer menetszám : kb 81 menet , a teljesítmény igény 7,5-8 kW a hegesztéshez . Ezek után számolgattam ( a lemezelt trafót egy teljes hidas inverterrel üzemeltetném ) ami nekem 125Hz -es frekvencia mellett 120 cm2-re jött ki . A transzformátor nem teljesen eső jelgörbéjű legyen azaz a szekunder feszültség ne essen le üzem közben nagyon - tehát 4,5-5 V-ot alá ne essen .

Nem túl bonyolult? A komoly ipari szerkezetek, amiket javítgattam (eddig), azok is simán 2 fázisról mentek. Legfeljebb triakos szabályzással. A trafója lapos karakterisztikájú, egyszerű ellenálláshegesztés. Előfűtés, összeolvasztás, lágyítás, hogy le ne edződjön.

Majd elválik ... max nem sikerül és kezdem elölről . De így jobban eloszlik háromfázisú hálózatomon a terhelés . A gyári hegesztő az 10 kW-os 400V-os "picit" nagyobb trafóval és tirisztoros szabályozással valamint egy 1k-s 250W-os ellenállás párhuzamosan a főtrafóval .

Mértem ampert. Összekötöttem mind a 4 szekundert, és így egyenirányítva mértem. P600K diódahidat tettem rá. Így 56 volton 14-15 ampert mértem. Ez jelent valamit? Ez 56 volton nem kevés egy ekkora trafóhoz képest nem?
Ráadásul lehet, hogy a 6 amperes diódák is visszafogták kicsit.

Sikerült felcsavaroznom a keretet rá, itt egy kép szépen megszűnt a búgás. Kicsit ugyan még zizeg, de alig hallható. A vasmag melegedése is ezzel megszűnt. Sikerült pont megfelelő feszt kihoznom belőle, 2x42 voltot. Így próbáltam az egyik 200 wattos mono véget róla, és teljes mértékben átjött a 200 watt. A vég 36 volton adja a 200 wattot, és teljes kivezérlésen pont eddig esett vissza a fesz. Ráadásul úgy kötöttem össze a szekundereket, hogy egy-egy tekercs leválasztható, és így 4 ohmos hangszórókhoz is illeszthető a végfok.

Szia!

Méregettem és döntöttem ma a trafóval kapcsolatban.
- A meglévő trafómat nézegettem, végül arra döntöttem hogy nem nyúlok hozzá, borzasztó állapotban van, nincs humorom hozzá. Elég lazák a szekunder menetek, szerintem már az is hozzájárul a problémámhoz.
- Van egy 630VA-s öreg kis panelra szerelt magyar trafóm, 24V-olt ad a szekundere. Nagyapám lecsapolt a szekunderről 18Voltot de keveslem a keresztmetszetet (2,5mm2-es réz huzal).Ő Zaporozsecet bikázott vele.

- Mivel az eredeti tervem az volt hogy legyen egy készülékem ami hegeszteni meg indítózni is jó így úgy döntöttem hogy nem adom alább eme ötletem.
- Tegnap miután olvastam a válaszod, előbogarásztam a pincéből a toroid magomat amit még ősszel kaptam.
- Csináltam egy kis tervet hozzá, várom a véleményeket!
Holnap elviszem az esztergályoshoz, kiszedetem a hornyokat belőle (régi állórész).

üdv.

Ne kínozd szegény esztergályost, ez a mag nem éppen arra való. Mint ahogy a pálcás hegyesztőtrafó se bikázásra termett. Két eltérő feladat, amire másképpen kell méretezni a trafót.
Ha csak bikázni akarnál vele, úgy kell megtekercselni, ahogy lerajzoltad. De hegeszteni nem lehet vele.
Ha hegeszteni szeretnél, a képen látható módon kell megtekercselned. A számított menetszámod is túl sok, 230 és 280 közé tedd a megcsapolásokat és ahhoz igazítsd a szekundert.
A 24 V 630 VA-s trafó tökéletes lenne bikázásra, ha kihoznád a tekercs közepét és kétutas egyenirányítást használnál. Rövid időre az is nyomná a 100 A-t.

Ha mégis rászánod magad a motormag megtekerésére, ne szedesd ki teljesen a hornyokat! Akár 2 mm is megmaradhat belőle. Növeli a hatásos vasmagkeresztmetszetet (csökkenti az átlagos gerjesztést).

Az esztergálás után a lemezek össze fognak érni, így megnő a vasban az örvényáramú veszteség. Lehet, hogy ez nem sokat fog jelenteni, de lehet, hogy nagyon nagy lesz a vasban a veszteség. Én kipróbálnám úgy, hogy a primert egyszerűen megtekerném egy akármilyen fél kvadrát körüli szigetelt drótból és rákötném a hálózatra. Ha a vas nem akar túlmelegedni, akkor jó lesz. Így csak a primer kapna gerjesztést, ugye nincs szekunder, a cél az lenne, hogy kibírja e a vas az esztergálást. Ha egyáltalán nem melegszik, akkor elkezdhetsz letekerni a primerből, mert nagyobb indukciót is elviselne a vas, tehát kevesebb menet, lehet vastagabb a drót, jobb lesz a hatásfok, stb. Ha a trafó üresen, tehát csak a primert feltekerve modjuk 240 V körüli betápnál 40 fokos - és itt a vasra gondolok - az már jó lenne. Egy trafónak akkor a legjobb a hatásfoka, ha a vasveszteség és a rézveszteség egyforma. Ha túl sok a primer menetszám, az azt jelenti, hogy kicsi a vasban az indukció, tehát a vasveszteség kicsi lesz, de a rézveszteség viszont nagy lesz, hiszen több drót van feltekerve. Végül is így kapsz egy primer menetszámot ( ami sajnos lehet több is, mint amit korábban kiszámoltál ) és ennek megfelelően méretezheted a szekundert. Ezt a próbát azért tudod így megcsinálni, mert a vas vesztesége nem függ attól, hogy a szekunder meg van e terhelve, vagy nincs. Vagyis, a működés során keletkező többlet meleg már csak a tekercselésben ébred.

Megfogadom a tanácsodat. Hagyunk benne kis hornyot.
- A 630VA-t még átnézem egyszer mire képes.

A te rajzod meg az enyém közt a huzal pozíciójában van különbség? Hegesztőnél nem szabad rátekerni a primerre a szekundert? (lehet azért is sz.r a rozsdás amivel a youtubeon harcolok :yes: )

Elsődleges célom akkor a bika marad egyenlőre. Majd esetleg ha hegesztésre vágyom, akkor kitaláljuk hova tovább hogy a meglévőt ne butítsa le.

- Lakkom, prespánom van. huzal hiányzik. Jó az amit oda írtam? (hűtéssel) Bírni fogja azt amire én akarom használni? (MTZ-starter)

Szia! Köszi a választ!

Mekkora is az a félkvadrát?

- Én is gondoltam rá hogy az esztergálásnál összemosódhatnak a lemez élek, de nem gondoltam hogy ez komoly probléma. Van itt egy kis kék madzag, majd rápróbálok hogy mennyire rezeg simán primerrel, ez végül is nem kerül semmibe.
Kollégád szerint sok is lehet a menetem, szerinted meg kevés? Kinek higgyek?
- Honnan fogom tudni hogy pont egyforma a vas és a réz vesztesége? (a 40-fokos hőmérséklet is erre vonatkozna?)

Üdv!

A trafó karakterisztikáját - szórását sok minden befolyásolja. A meglévő trafódnál ráadásul még a huzal túl nagy ellenállása is belejátszik. Túl sok van rátekerve a célszerűtlen elrendezés miatt.
A 24V 630 VA trafó a leírt módon hűtés nélkül is bírni fogja a bikázást. Mire a trafó leégne, addigra az önindító is.

Kétoszlopos hegesztőtranszformátornál a képen látható a célszerű elrendezés. Azzal, hogy majdnem minden vasmag "be van csomagolva", végig van tekerve, az átlagos menethossz sokkal rövidebb, így kevesebb huzal kell bele, könnyebb, olcsóbb és kisebb a vesztesége.

Apámnak tegnap elújságoltam a dolgot, meg hogy miért is nem sikerült aminek kellett volna, annyit mondott: 30 éves a trafó, és egy nyitott tejes ládában volt(van) használva. Nagybátyám (aki annyira ért hozzá kb. mint egy marék szalma) újratekert rajta pár menetet vagy 10 éve. Búg is kicsit. Rozsdás is, ne beszéljünk róla többet.

Megyek megnézem mi újság a 630-al, majd beszámolok róla kb. 2 óra múlva.
A toroidra meg majd este rendelek valami drótot a netten hogy az is haladjon valamerre. üdv

A kor meg a rozsda nem számít. Attól az még lehetne jó trafó.