Nem ezért tiltják, de ne menjünk bele.

Itt is tiltott mind az ónozás mind a tekerés. De a konnektorok sorolása is tiltott ha jól tudom, sőt a földelővezető megszakítása is tiltott (forrasztása pedig kifejezetten tilos!). Kíváncsi vagyok bármilyen építő jellegű tanácsra ami hasznos lehet. Tuszkolja be a félbe hajtott drótot a WAGO-ba? Szerintem az rosszabb lesz mindennél, feltéve ha belefér.

Rosszul tudod.

LEGRAND Valena abban könnyű és normálisan megoldható a sorolás plusz leágazás nélkül. Ráadásul elfogadható áron kapsz normális minőséget. Vagy felteszel egy nem éppen esztétikus külső szerelésre szánt konnektort és akkor bőven van helyed rendes kötést csinálni akár WAGO-val is.

Az ok, de ha tudod, akkor miért is adsz olyan tanácsot amit nem lehetne??

A Legrand Valena tényleg jó. Két vezetéket csatlakoztathatsz minden ponthoz.

Próbáltam adni egy olyan tanácsot ami lehet nem szabványos de jobb kötést ad mint a forrasztás vagy az agyonhajtogatott drót további hajtogatása. De ha a kérdező előre mondja, hogy új konnektort szeretne akkor nincs ez a hercehurca mert van tanácsolva olyan (lásd Valena) aminél normálisan meg lehet csinálni a kötést. Ráadásul a Valena Life legjobb tudomásom szerint betűzős vagyis olyan mintha Wago lenne benne.

Nem ismerem az idevonatkozó szabványokat, szakemberrel csináltattam lakásomban is a nehezét, én már csak a lámpákat szereltem fel. 2010-ben amikor csináltuk a felújítást a Prodax-tól alélt el minden villanyszerelő, ezért ilyen (legtöbb helyen dupla) konnektoraim és kapcsolóim lettek. Beváltak. Most nem tudom mi a sláger.

Pedig belemehetnénk mert érdekel. Eddig úgy tudtam, hogy az emberi hibafaktor miatt tiltották be és a Wago is azért preferált mert sokkal kevésbé függ a szerelő lelkiismeretétől a kötés minősége. A 5-6cm hosszan jó erősen összetekert (lásd wire-wrap kötés) és ragasztós zsugorcsővel leszigetelt kötésnél nem tudok jobbat elképzeli. Sem oxidáció sem rázás nem tesz benne kárt. Érdekel a te információd.
Nehogy kötözködésnek vedd, komolyan érdekel.

Na látod, megy ez.... De mivel elvileg tanultad, és tudod a szabványokat, akkor nem blődségeket írsz, hanem megírod neki, hogy cseréld le az aljzatot ilyen és ilyen típusra, mert szabvány ezt engedi, stb, és nem írod a csavargatós dolgot... Látszik, hogy még nem botlottál olyanba, aki rendesen kioktat, hogy hülyeséget, és nem szabályos dolgot nem írunk / tanácsolunk, ha meg tudjuk, azt rendesen, és szabványosan kivitelezzük, vagy tanácsoljuk...

Őszintén megmondom, nálunk a 70, 80, 90-es években az összes családi ház tekert kötésekkel készült. Az iskolában külön tanították, hogy hogyan kell rendesen kivitelezni. És nem kellett visszamenni sehova javítani, mert leégett volna. Ott sem ahol jelentős terhelésnek van kitéve. Sokkal gyakrabban előfordult, hogy ott égett le a kötés ahol csavar alá volt a drót téve mert a csavar kilazul, nem húzta után senki. A mi házunk is annó tekerve lett és 15 év alatt sem jelentkezett sehol hiba, nincs sehol jelentős feszültségesés a mi hálózatunkon (a szolgáltatói vonal sajnos van de hiába jelentettük be nem csinálnak semmit). Én egyáltalán nem tartom rossz kötésnek, csak túlságosan függ a szerelőtől a minősége.

Mert a réz sem elég szilárd ahhoz, hogy a szorítás tartós maradjon. Ráadásul a jól biztosított vezeték is melegszik, anyaga lágyul, még inkább lazul a kötés. Ezért követelték meg a csavart kötésekre járulékos rögzítő elem felrakását (kupolfix, scotchlok stb.).

Ez érthető magyarázat és logikus is. Csavaroknál már többször tapasztaltam, hogy jelentős terhelésnek kitett helyen (pl. mosógép konnektora) kitekeredik a csavar. Nálunk pl. két konnektor van egymás mellett a mosókonyhában, az egyikben a mosógép van a másikban meg általában semmi. Amikor után húztam a házban a csavarokat tapasztaltam, hogy a mosógépes konnektor csavarján 2-3-at tudtam tekerni a másikon egy fél fordulatot sem. Pedig ugyan akkor lettek felszerelve és biztosan ugyanúgy is lettek meghúzva (2,5mm²-es réz amúgy). A tekert kötéseknél viszont még sehol nem találkoztam ilyennel, pedig direkt többet is szétbontottam amikor lehetőségem adódott rá és jónak tűnő fémtiszta kötések kerültek elő a szigetelőszalag alól. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartom.
U.i.: A réz lágyulásával viszont teljesen ellentétesek a tapasztalataim, a nagy terhelésnek kitett drótok inkább ridegebbé válnak, könnyebben pattannak és törnek, hajlításkor hajlamosak berepegélni és megtörni.

Igen 70-80-90es évek... Azóta sok víz elfolyt már a csatornába, mint ahogy a szabványok is jöttek, mentek, esetleg maradtak. Akkoriba egy háztartásba (vegyünk egy sima háztartást) ahol a legnagyobb terhelés max a vasaló volt... Egész házban, volt 1 porszívó, 1 tv, pár konyhai cucc, lámpa, egyéb apróságok. Azóta eléggé megnőtt a fogyasztók száma. A többire meg a választ megadta neked sámli. Én akkor is azt mondom, ha nem tudsz korrekt, és szabványba ütköző infót adni, akkor ne adj! Ha meg tudsz, akkor járj el becsülettel!
Nekem is van olyan villanyszerelő ismerősöm sajnos, aki az öntartó mágneskapcsolós bekötés, gugliból bányászta ki! (láttam mert ott voltam) Vagy fittyet hányt a létesítmény tűzbiztonsági leválasztó bekötésére, mert minek az... Ja és elvileg, mesterpapíros... Szemembe szakbarbár! De ez csak 2 húzása a millió közül....

Nem szakbarbár, hanem kókler (vagy inkább kontár). Nem kötözködés, nézd meg a szakbarbár jelentését. A szakbarbárt épp az jellemzi, hogy a saját szakmáján kívül más nem érdekli. Nem kötözködni akartam

Azért én kíváncsian várom a Wago tapasztalatokat 30-40 év távlatából mondjuk 2040 környékén.
A "szakbarbárokat" ne is említsd, nap mint nap találkozom a munkájukkal és a legkisebb gond, hogy google-ból nézi ki az öntartó kapcsolást. Eddig nálam a legjobban a 30 éves tapasztalattal rendelkező szerelő tetszett aki azt állította és próbált róla meggyőzni, hogy az ÁVK kettős szigetelt készüléknél hatástalan, mert az nincs leföldelve.

A vezeték végén az erőszakosan behajlított részt nem hajlítom vissza, inkább mögötte csinálok körívet, de ehhez több hely kell. Ennél a konnektornál láthatóan lenne hely, kivéve a földvezetéknél. Még a lecsupaszított ér sem fér át jóformán, nemhogy dupla vezeték (mire kivettem a konnektort kiesett, jobb is, hogy nem tudom hogyan lehetett odagányolva). Talán el kellene vágnom a földvezetéket és a konnektor két oldalára becsavarozni. Vagy tényleg új konnektor kell.

Szerk.: Most látom, hogy egy csomó hozzászólás volt az előző oldal óta.

Köszönöm. Belefér a dupla vezeték vagy el kell vágni? (A földelés elvágására azt írtad tilos.) Ha ez jó, akkor maradok ennél.

El kell vágni. Elvághatod a földet is, nem tilos.

El kell vágni, dupla nem hiszem, hogy belefér. 1,5mm²-esből talán. Hogy tilos-e azt kérdezd meg a kollégáktól. Én eddig úgy tudtam, hogy Magyarországon tilos, mint ahogy a konnektorok sorolása is. Csillagpontosan kell kialakítani, elágazó dobozból. De ezek szerint félreinformáltak itt a fórumon annó.

Idézet:
„Akkoriba egy háztartásba (vegyünk egy sima háztartást) ahol a legnagyobb terhelés max a vasaló volt... Egész házban, volt 1 porszívó, 1 tv, pár konyhai cucc, lámpa, egyéb apróságok.”

Szerintem ez azért így nem igaz. Legalábbis nálunk ekkoriban futott fel a mosógépőrület, minden házban volt tévé, rádió, elektromos fűtőtest, hősugárzó. Rengeteg lakásban használtak elektromos sütőket, rezsókat. Sok családi ház elképzelhetetlen volt körfűrész és hegesztő nélkül. Itt nálunk rengetegen üvegházaztak ahol kilowattos vízpumpák és több száz wattos lámpák dolgoztak. És ez volt országszerte a gyakoribb nem az amit írsz. Még a 50, 60-as éveben és a 70-es évek első felében esetleg, de később már nemigen. Persze nem az 1-2 szobás lakásokról van szó a 8.-on.

Én nem falun, és egyéb külföldi régiókba nevelkedtem, hanem Pesten kertesbe... De visszagondolva dédnagyszüleinkre (jó, ők falun laktak), ott kb a leírt dolgok voltak... És ott is volt tűzhely, eleinte fával utána palackos gázzal, fűtés dettó... És a többi szomszédságba is ez volt az elterjedt...

Elhiszem neked. Itt nálunk olyat, hogy palackos gázsütő szinte nem is ismertek. Ahova nem volt bevezetve vezetékes gáz ott villanysütőt használtak (tipikusan dupla főzőlapos rezsókat). Palackot csak a disznópörzsölőhöz ismerték.
Ja és persze a villanybojler ami a 60-as évektől minden háztartásban megtalálható volt. De ehhez az is hozzájárul, hogy a 65-ös árvíz után a kassai vasgyár fillérekért árulta a bojlereket az árvízkárosultaknak így akinek csak esze volt mindenki vett. De ez már történelem és nem itt van a helye.

Kialakítástól föggően, ha a csavart az ember kiveszi, a szemnek meghajtott vezeték be megy a csavar alá, elvágás nélkül. Igaz elég kínlódás néha, de nincs elvágva.

Lassan már 20 év eltelt az első alkalmazásom óta. Azóta még működik.

Én is így gondolom, hogy jobb egyben mint vágva.
Csillagpontossal meg ugye csak új építésnél találkozunk (már ha egyáltalán)...

Azért megjegyezném, hogy pár összetekert rézdrót és a wire-wrap kötés közt van különbség, nem is kicsi.
A "tekert" kötésnél nem alakul ki hidegkötés.
A wire-wrap, mint huzalrácsavarásos kötés,az más.Ott a négyzet profilú tüskére "pin"-re a huzal rácsavarásakor a tüske mind a 4 oldalán,élén hidegkötés alakul ki.
Ezért megbizható kötésforma.
A mai napig használatos, iparban, méréstechnikában, stb.
De a kettőt nem említsük egy lapon.

Ha már két oldalon belül sűrűn olvasható, hogy a sodrott kötés tiltott...
A sodrott kötést sosem tiltották, csak sosem fért bele a lehetőségekbe.
A magyar szabványok időszakában (100 évvel ezelőtt is!) fel volt sorolva, hogyan lehet kötni, és ezek között nem volt található a sodrott kötés. Ennek az időszaknak 20 éve vége.
A most érvényes épületberendezési szabványban ez lenne magyarul (ha lenne magyar változat):
526.1. A vezetők, valamint a vezetők és a villamos szerkezetek közötti kötések biztosítsanak tartós villamos folytonosságot, valamint megfelelő mechanikai szilárdságot és védelmet.
526.2. A csatlakozóeszköz kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az megfelel-e:
– a vezető anyaga és a szigetelése;
– a vezetőt alkotó huzalok száma és alakja;
– a vezető keresztmetszete; és
– az összekötendő vezetők száma
szempontjából.
Van külön csatlakozós szabvány, és abban nyilván nincs felsorolva sodrott kötés. A követelményekből látszik, hogy a sodrott kötés természetesen nem fér bele, mert az érintkezés jóságának hosszú távú biztosítása (és a szigeteléshelyreállítás) nem ismételhető pontosan, a végrehajtó kedvétől függ; a rugó objektivitása áll szemben a "ha én megtekerem, örök időkig tart" kijelentés alá nem támaszthatóságával.

Ez tévedés.

Mindig csak azt írod másnak, hogy nincs igaza, rosszul tudja. Én elhiszem, hogy jobban tudod, de nem akarod alátámasztani valamivel az állításod? Nekem ezek a "nincs igazad" bemondások egyáltalán nem szimpatikusak. Legyen már hozzá valami magyarázat is. A wire-wrap magyarázat nagyon tetszett, eddig nem gondoltam bele, milyen kötés jön létre. Most már tudom.