Teljesen logikus amit írsz, két B karakterisztikájú megszakító egyszerre kapcsol le. Az a baj, hogy laktam már pár helyen és a legtöbb B16 volt (régi 1 fő - 3 kismegszakító felosztásban), ott nem volt ilyesmi. Ha zárlat volt a kismegszakító előbb lement, hogy mindkettő egyszerre megy le, nekem új. Nyilván a szabványosítás után a 32A főmegszakító megoldja a gondot, csak érdekelt a dolog. Azok ősöreg cuccok voltak, ezek meg újak.

Az ősöreg cuccok nem voltak olyan pontosak.

Zárlat esetén, ha sorba van kötve egy 10A "C" és egy 16A "B" kismegszakító, melyik old le hamarabb ?

Sorba kötöttnél viszi az összeset,ha zárlat van,nem nagyon számít ott a sebesség. Folyamatos terhelésnél a megadott érték(környékén) oldanak le. A C-B.stb jelölés,csak annyit jelent,hogy a névlegeshez képest mennyivel több indítási áramot 3-5 ,5-10 szoros,stb. képes elviselni ,miután reagál .

Igazi zárlat esetén 200 - 400 A könnyedén kialakulhat, annyi pedig nem válogat.

Pontosabban, a "C, D, B" betűjelzés a kismegszakító túláramvédelmi részére vonatkozik ami egy hőkioldó. Ennek beavatkozási sebességére utal a betűjelzés. Masszív zárlatkor viszont a kismegszakító egy másik része a zárlatvédelmi része aktivizálódik ami egy elektromágneses kioldó. A hirtelen meginduló nagy áram beránt egy vasmagot és ezzel oldja a reteszt. Itt nincs kioldási karakterisztika. Elmondható, hogy egy átlagosan szerelt családi házban egy zárlattal 32A-es megszakítóig minden fokozatot ki lehet ütni. Ez valójában a hálózati hurokimpedanciától függ ami a zárlati áram kialakulásának sebessége ellen dolgozik, nagyjából 32A körüli megszakító fölött már annyira erős rugó van a zárlatvédelmi fokozatban, hogy a gyengébb rugóval szerelt kisebb áramú megszakító gyorsabban fog oldani. Ezért van az, hogy egy zárlat egy ipari végponton a főmegszakítót nem oldja ki, hiába alakul ki több száz amperes zárlati csúcsáram.

Nem fogja a gondodat megoldani. Nem véletlenül tettem fel a kérdést.
Még egy 60 W normál izzó, amikor kimegy felkapcsolásnál is képes leverni a 32 A-es kismegszakítót.

Ennyire nem akartam részletezni .
Ezért tartom hülyeségnek,hogy az óránál kismegszakító van,olvadóval nem menne le az egész ház villanya,csak a zárlatos kör. Tök buli,hogy 1 izzó kiégése miatt,elmegy az egész ház

A mérőhelynél a kismegszakítónak más szerepe van.
Nem véletlen a 32A-es alanyi jogon járókorlát sem.

A szelektivitás azt jelenti, hogy ha nálam az 5.1 házimoziban púpos lett "a" kondenzátor, akkor nem Pakson kapcsol le a főkapcsoló?

No, sok válasz érkezett, de mi is a megoldás? Ugyanis így teljesen felesleges 12 kismegszakító a házba, úgyis megy le minden. Le fogom tesztelni ezt a folymatos terheléssel is, mert itt eddig csak váratlan zárlat miatt ment le megszakító. Úgy tűnik sok mindent félreértelmeztem a megszakító funkcióját tekintve, nekem teljesen logikus volt, hogy a kismegszakító rendszer egy praktikus kényelmi eszköz, hogy ne minden legyen kinyírva zárlat esetén. A valóság eléggé kiábrándító. Nem mintha annyira gyaran történne meg (szám szerint kb 5), csak furcsállom. A kérdésem most már az, hogy van olyan eszköz, amivel a főmegszakító "megvédhető"?

Praktikusan nincs.
Szerintem azért nem elhanyagolható előny, hogy egy fél órás kapcsolgatás helyett kimész és felkapcsolod a mérő alattit, mivel a hibát meg leválasztotta a tucat felesleges kismegszakító egyike.
No, és még mindig ott vagyunk, hogy a zárlat csak a túláramos hibák egyik fele.

Szerintem erbe mester megmondta a tutit: 2019-ben egy fázis tizenhat Amperrel az kevésnek számít. Ha van lehetőséged, akkor szerintem bővíts.
Az a része, hogy melyik kismegszakító pont milyen zárlat/túlterhelés esetén miér/miért pont nem old le, az szerintem lényegtelen (mert egyáltalán nem kellene semminek leoldani, ideális világban).

Kétszer is megterheltem a rendszert, ugyanaz az eredmény: a főmegszakító leoldott, a kismegszakító nem.
Iszonyat nehéz volt azt is elérni, hogy a főmegszakító lemenjen végre.
Ezek mentek: mosógép 90 fokos programon, mosogatógép intenzív 70 fokos programon, pirító (700W), kávéfőző melegítésen, hősugárzó 1500W, vasaló maxon (2000W), porszívó maxon (700W). Minden más le volt kapcsolva, ez egy körön ment. Néztem az elosztó melegedését, langyos volt. Ez úgy 9,4 KW együtt, persze nem mindig max fogyasztáson, nyilván akkor oldott le amikor épp 2 dolog fűtött maxon egyszerre. Lényeg a lényeg, a kismegszakító egyszer sem ment le a főmegszakító előtt. Ilyennel még nem találkoztam máshol, hogy ennyivel tovább bírja a kismegszakító. Persze ott alu vagy 1,5-es vezetékek voltak, itt meg 2,5 és 4 ha számít valamit.
Szerk.: porszívót kihagytam

Most kb. abban a fázisban vagy, mint az autós, amikor mondja neki a szerelő, hogy ez a motor nem kap üzemanyagot, s erre ő azt válaszolja, hogy: pedig reggel is mértem és rendben volt a guminyomás.
Pedig már az elején felvilágosítottak a neked válaszolók, hogy a túlterhelés és a zárlat az két egészen különböző mechanizmust indít be ugyanabban a szürke műanyag házban. Mondhatnánk, hogy az egyik alul van benne, a másik meg középen.

Szóval teljesen normális, hogy a megszakító túlterhelésre meg se nyekken? Ez a normális üzeme? Kizárólag arra van, hogy ha összedugom a fázist a nullával, akkor ne a vezeték égjen el (komolyan kérdezem)?

De, csak a mikéntje nem mindegy.
Ha megnézed a csatolmányt azon láthatod a különbségeket, lekapcsolásokat.
Túlterhelésre, mint már mondták egy bimetálos hőkioldó kapcsol.
Ez a gyakorlatban mit jelent?
1. akár 1,45*In esetén kevesebb mint egy óra a szabványos leoldás, tehát az eszköz jól működik.
2. ezt véletlenül se keverjük össze a zárlati üzemű működéssel.

Köszönöm, felhívtam a villanyszerelőt is, megdöbbenésemre azt mondta hogy az is normális, ha zárlatkor mindkettő megszakító egyszerre lekapcsol és az is, ha a más márkájú főmegszakító előbb old le terheléskor. A C karakterisztika kvázi reménytelen, mert itt ahhoz is szabványosítást kérnek, akkor már inkább a 32A.
Nekem ez így teljesen feleslegessé teszi az egész megszakítós rendszert. Csak hogy ne higgyétek hogy csak hisztizek, képzeljétek el, ahogy egy emeletes háznál lévő 30 kismegszakító helyett csak a gyorsabb főmegszakító kapcsol le és mindenhol elmegy az áram. Értelmetlen, nem? Vagy zárlatba megy a mosógép, de ahelyett hogy csak az aktuális kör szakadna meg, megszakad az egész. Akkor minek van annyi? Elég leosztani 3 nagy területre ahogy régen volt, azt' cső. Ráadásul a vastagabb vezetékek miatt teljesen máshogy reagál a bimetál is, sokkal tovább bírja a terhelést, mert nem melegszik annyira. Ezért volt már 9 KW felett a terhelés jó ideje, mégse nyekkent a megszakító. A szerelő szerint akár órákig is mehet ez anélkül, hogy lekapcsolna túlterhelés miatt. 16A megszakító, ami 40A terhelést bír. Persze nektek, szakértőknek ez természetes dolog, de nekem megdöbbentő ezzel szembesülni a gyakorlatban, nekem 16A az 16A, 3,6 KW, nem 9. Közben meg fosok bekapcsolni egy vasalót a mosógép mellett, pedig a valóságban meg se kottyan a rendszernek. Ezekről nem nagyon hall az ember, amikor az elektromos rendszerről van szó...
Köszönöm a segítséget és a türelmet.

Ehhez az összesítéshez nem árt tudni, hogy hogyan működnek ezek az eszközök. Itt a pirító, kávéfőző és a hősugárzó adható össze a bekapcsolást követő néhány percben. A 2000 W-os vasaló néhány másodperc alatt eléri a szabályzási hőfokot, legközelebb akkor vesz fel áramot, ha használod, többet elsősorban gőzölésnél. A mosógép teljesítményfelvétele programfüggő és eléggé rapszódikus. Nagy teljesítményt csak vízmelegítéskor. Porszívó is terhelésfüggő. Legtöbbet akkor vesz föl, ha felemeled a földről és nyitott a szívónyílás. Illetve még többet, ha kihúzod a csövet, ami ugye nem életszerű.
9 kW-ot soha az életben egyszerre nem fognak felvenni.

Teljesen értelmetlen kismillió megszakítót sorba kötni. Nálunk nincs is, csak az óránál és ennyi, egyedül a műhelybe kivitt 3 fázison van még 3 külön megszakító. De hiába van, mert sosem az megy le ha gond van, hanem az ami az óránál van, azaz a séta nincs megúszva.
Ha megnézed a képen a jelleggörbéket azon meg az látszik, hogy mondjuk egy B16 10-15%-kal gyakorlatilag az idők végezetéig túlterhelhető, aztán többszörös túlterhelésnél már néhány másodperc vagy néhány tized másodperc alatt leold.
Amíg nem találkoztam ezekkel az ábrákkal, addig én sem értettem, hogy hogy a fenébe tudok a B16-ról ponthegeszteni úgy, hogy közben a hegesztőm mérve 28A-t vesz fel a hálózatból.

Értelmetlen, nem?
Én mondjuk az előbb adtam értelmet neki, szerintem. Ha már valaki kérdez, akár azt is megtehetné, hogy figyel arra, amit írnak neki. Na, annak megintcsak volna értelme.

Nálam késes van. 3x40A

Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Van ahol kell és ha betarható a fokozatosság, akkor nincs gond vele ha sorban van több védelem. Az elosztó hálózaton sem egy van sorban. Az a kérdés a láncban melyik a leggyengébb láncszem. Ott old le ahol kell vagy sem?

Akkor ott nem lehet gond,hogy lemegy minden

Már elnézést, de ha a kismegszakító lemegy annak mindig oka van. Ha alá van méretezve a hálózat a fogyasztókhoz képest akkor is le kell mennie. Vagy éppen annál inkább. Nálam eddig 20 év alatt háromszor ugrott - és csak a FI relé. Akkor is oka volt és jól tette, hogy lement. Amíg halogén izzók voltak, lement egy-egy, amikor kiégett az izzó. Amióta ledek vannak ez a gond is letudva. Mindig gond persze egy családi ház villamos hálózatának méretezése. Az egyidejűség is ide tartozó témakör. Ha fokozatosság van a rendszeredben, akkor mindig csak a kisebb fokozatok mennek le. csak akkor szabadna lemennie az óránál, ha az egyidejűség túl magas. ekkor vagy vissza kell venned a fogyasztást, vagy bővíteni kell a hálózatot, hogy elbírja.

Nem azt mondom,hogy nincs oka,csak értelmetlen a bejövőre kismegszakító(lásd izzókiégés).Csak azért megy el a házba minden ,mert kiégett 1 izzó.
Jó akkor még annyira nem is problémás,ha otthon van az ember,de elutazol,és mondjuk a készenléti tv,monitor,stb beadja az unalmast,és átmegy zárlatba,és lemegy minden,1-2 hét múlva nézheted a hűtődet,vagy ami még rosszabb, lemerült a riasztód,és kirámolják a házat Szerintem csak azóta van kismegszakító a mérőnél,mióta a betápot direkt hozzák be,védelem nélkül . A FI -relét ne keverjük ide,mert az másért felel(kiv:fz). A szakaszolással nincs gondom,amikor csináltam(most csak szívességből) mindig megvan a fokozatosság.
Mindig javasolom,a sok kör létrehozását(jó a zárlatot nem számolom most),mert bármi szerelésekor jobb csak 1 kört lekapcsolni,mint az egész házat .

Amiről senki sem beszélt idáig...
A villamos berendezést el kell látni védelemmel, mondhatnám, saját maga és a világ épségének megóvása érdekében.
A mérőhöz tartozó kismegszakító/egyéb viszont nem az. Azt a szolgáltató a vételezhető teljesítmény korlátozására építi be. Neki semmi információja nincs a belső berendezésről - és persze nem is akar semmit tudni, mert a felelősségvállaláshoz nincs energiája.

"Szerintem csak azóta van kismegszakító a mérőnél,mióta a betápot direkt hozzák be,védelem nélkül."
Igen, de nem. Hivatalból 70 óta nem kell (követelményeknek megfelelő csatlakozónál!) az oszlopon túláramvédelem, a mérőket meg már az ötvenesekben is kismegszakítóval szerelték. Másfelől meg az álláspont szerint az áramköri/szakaszbiztosító ellát a kismegszakítóig, a kismegszakító meg a mérőig, szóval van védelem, csak nem úgy.

Nem is csak egyfajta védelemmel, pedig itt csak egyről beszéltünk. Túláram, túlfeszültség, hibaáram, fáziskimaradás, fázissorrend stb...

A kismegszakító mérőhelynél levő szerepére itt utaltam:Bővebben: Link

Leplombálták, a jelenleg érvényben lévő előírásoknak minden szempontból megfelel, a védővezető elvezetésében semmi kivetnivaló (ELMÜ)
Idézet:

(ötfelezős)
Marad az is a mondatban...
Minden jót.