Sziasztok,
a teraszról szeretném a villanyt kb 7 méterre egy kandelláberhez vezetni. Lenne kb 3-4 méter beton és a többi föld. Azzal tisztában vagyok, hogy fölkábel kell hozzá, de minimum lépésálló gégecső. A könnyebik út az lenne, ha az MT kábelt a beton járda dilatációs hézagaiban szadabna/lehetne vezetni.
Van-e ilyen "kivitelezéssel" valakinek tapasztalata?
Ismerőseim között van, aki azt mondja, hogy nem lesz annak semmi baja, de engem nem győzött meg.
16-os gégecsővet gyémánt tárcsával betudnám ügyeskedni beton réseibe. Viszont a 1/2 collos locsoló slag beférne. Jó lenne az is vagy vegyem elő a flexet?

24 volt os rendszert 230 at veszêlyes fagyhatâr az kb 1mêter.

Igen én is olvastam a minimum 70 centiről. De valahogy a kábelnek le kell mennie és fel kell jönnie a felszínre, az nem számít?

Valóban!

Ha már gyémánttárcsával és betonnal bíbelődsz - én inkább symalen csövet tennék le. Simafalú, vastagabb, ellenállóbb, lépésálló és évek múlva is áthúzhatod ha gond adódna. Ha nem akarsz tekercset venni, akkor MüV II 16-os simafalú cső. Ezt még kézzel meg lehet hajlítani - igaz UV-s illetve földes környezetben nem annyira szerencsés, de betonba nagyon jó. Nálam 7.2km van a mennyezetben a betonban.

Köszi, megnézem őket.

Érdekes cikk. Sajnos valódi, megtörtént eset elemzése: Amire nem is gondolnánk... Szerintem nagyon tanulságos.

Sodort kötés készítő szerszám:
drótösszetekerő

Ezt én így sokkal rosszabb megoldásnak tartom, mintha simán összesodorná a 3 eret. Bár manapság már a wago is megfelel, ami egy 0,5mm vastag ónozott rézlemez, amihez egyetlen vonalban ér csak hozzá a beledugott ér.

valahogy a kábelnek le kell mennie és fel kell jönnie a felszínre
Annyira, hogy a kábel eleve levegőben is elhelyezhető - volt mindig is (az utolsó 65 évben biztosan).
A most érvényes szabvány egyébként ezt írja:
4.1.1. Szabályozott terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége 0,6 és 0,8 m között
legyen.
4.1.2. Szabályozatlan terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége legalább 1,0 m legyen.
4.1.3. Ha a 4.1.1. és 4.1.2. szakaszok szerinti fektetési mélység a helyi körülmények miatt néhány kábelszakaszon nem biztosítható, fokozott mechanikai szilárdságú védőborítás vagy védőcső alkalmazásával a kábel kisebb mélységben is elhelyezhető. A kisebb mélységben elhelyezett kábelszakaszokat, azok hosszát a kábelnyomvonal rajzán fel kell tüntetni.
4.1.4. Ha az árnyékolás nélküli kábelek esetében nem tartható a 4.1.1. szakasz szerinti legalább 0,6 m fektetési mélység, akkor e kábeleket csak akkor szabad alkalmazni, ha:
– a kábelt védőcsőben helyezik el, vagy
– a kábel fölött szilárd burkolat van, vagy
– a kábelvonal betáplálási helyén áram-védőkapcsolást alkalmaznak.

Egy kép sok mindent mond :

Kicsit "butaságot"írtál nem lehet 2x16A igényelni.
Nem létezik 2 fázisú mérő, csak 1 illetve 3 fázisú.
Az 1x 32A különben is gazdaságosabban osztható tovább.

Már úgy értve ezt a "nem létezik"-et, hogy manapság az áramszolgáltató nem preferálja a két fázist, és így nem gyártanak ilyent, de azért nem lehetetlen kétfázisú mérőt előállítani, mint azt a huszadik század legalább fele bizonyította.

Nem én írtam először, már mások is említették. Még olyant is, hogy 3 fázison 3 különálló egyfázisú mérő van a szekrényében.
Egyébként nem a tovább osztás miatt gondolkodik a gazda 2 fázisban, hanem mert nálunk a vonalon az egyik fázis sokkal gyakrabban szakad meg, mint a többi. Ő meg éppen ezen lóg.
Érdekes módon az oszlopról PEN + 2 fekete szál jön be hozzá, az egyik még használaton kívül. Áramszünet esetén ~90 %-ban csak 1 fázis hiányzik a vonalon, ezért addig is marad valami, amíg méltóztatik valaki kicserélni a biztosítót.
Volt 3 napos áramszünet, amiből 2,5 napon volt feszültség a többi fázison.

Lehet, hogy akkor én is butaságot irok, de a 3 fázisú mérővel ugyanúgy mérhető a 2 fázis. Vagy akkor pontatlanabb?

Abból is kiindulhatsz, hogy mi van akkor, ha a 3 fázisú mérőnél az egyik fázison nincs semmi terhelés bekapcsolva? Működnie kell, pontosan kell mérnie. A felvázolt két eset közötti külöbség az, hogy az egyik esetben a harmadik fázisra nem kötsz semmit, nem tudom, hogy a mérőnek szüksége van-e erre a feszültségre...

Urak. Kérnék egy kis segítséget. Vettünk egy 77-ben epült családi házat. A villamoshálózatról semmit nem tudni. Van valami mód arra, hogy kilehessen deríteni, hogy védőföldes vagy PEN típusú-e. A villanyóra alatt egy méterrel van egy kis lyuk, ott a föld felé megy egy piros vezeték... Ennyit látni...

Másik kérdésem. 4éve a telekre bevitték az ipari áramot. Külön oszlop, külön mérőhely. Ennek a földelése össze köthető-e a ház földelésével? Vagy inkabb külön földelő szondát kéne csinálni a ház számára? Előre is köszönöm, remélem nem kérdeztem oltári nagy butasagot

Egy telek, egy ház két mérő?
Ipari?
Egy néven van?


Ha az "ipari" alatt másik díjszabást értünk, és vállalkozásod van a telken, akkor logikus...

Én négy mérőt örököltem, kettő háztartási, kettő ipari. Szépen összevonogattam, így lett 3x25A háztartási. Azzal el vagyok.

Remélhetőleg a 4 éve készült mérőhely szabványos.

Az ipari más néven van. És a hátsó műhelyhez lett csinálva. 3*16amper. Nincs vállalkozás.
Hát az úriember aki csinalta egy ÉMÁSZ feliratú autóból szállt ki. Nem kérdeztem, de látszott rajta hogy ért hozzá

Műhely is a tiétek, csak nem lett még átírva?

Igen. Minden a miénk. Atírva még semmi nincs.

Akkor én a helyedben a nevetekre írás keretében összevonatnám, és az új szabványos mérőhelyet hagynám meg (hacsak nem akarsz vállalkozni a műhelyben). Onnan mehetne a ház a továbbiakban (ha van kedved ásni, akkor földkábel). De nem értek hozzá...

Átírást ne halogassátok...

Szia! Szerintem amit te "ipari áram"-ként írsz az mindössze 3 fázisú betáplálás - a régebbi szleng szerint. Ha piros a vezeték, az az akkor szabványnak megfelelhet, mert régen a piros volt a védőföld. De mint párszor már leírtuk itt a fórumon 25 évente teljes felújítást kellett volna végezni a villamos hálózaton. Ha 1977-es a ház az 42 év, azaz majdnem két teljes felújításon kellett volna átesnie, hogy a jelenlegi villamosipari szabványnak is megfeleljen. Tudom, hogy mindenre magyarázat a "nincs pénz", és mint érv értékelhető is, de a szabvány ezt nem fogadja el és nem tolerálja. Érdemes lenne egy villamos felülvizsgálatot elvégezni, mert az kevesebb, mint a tűzoltók órabére. Én inkább rendbe tenném teljesen azt a betápot és az újonnan kialakított mérőhelyre köttetném át a teljesen felújított rendszert. Már csak azért is, mert az akkori csövek, technológiák, szigetelések, keresztmetszetek már biztosan nem felelnek meg a mai fogyasztóknak, nem beszélve az elöregedett, oxidálódott kötésekről, vagy ha netán még alu vezeték van bent, annak az öregedéséről. Nem a kivagyiság mondatja ezt velem, hanem a munkatapasztalat és azok az elrettentő képek, amiből már galériát csinál folyamatosan a Villanyszerelők Lapja (VL). Ha pedig ennyire értesz hozzá, mint ahogy a fogalmak ismeretéből kiderült, jobb ha nem te kezded megoldani a feladatot. Vagy legalább megkérsz valakit, aki élőben tud segítséged lenni és művezetői vagy vezető villanyszerelői tapasztalattal rendelkezik. A kérdésekkel nincs soha baj. Szerintem 100x okosabb az aki kérdez, mint aki inaszakadtáig butaságot próbál állítani. Azt pedig, hogy mit mivel lehet összekötni, csak annak ismeretében lehet korrekten megválaszolni, ha vagy van terepismerete az embernek, vagy legalább pontosan le tudod írni, vagy rajzolni, honnan, hová, mi , mivel és milyen hosszon van vezetve. Enélkül csak a "Mennyi?" "30" "Mi 30?" "Mi mennyi?". viccig jutunk el és sok felesleges szócsépléshez, mire megérthető lesz a pontos feladat és definiálható a megoldás. PEN csak a villanyóráig, vagy az első PEN szétválasztásig fog neked menni az utcai oszlopról vagy földkábelről. Miután szét van választva megfelelően PE-re és N vezetőre, onnan már "védőföld", vagy védővezető és nulla megy tovább, de ez csak abban az esetben, ha a PEN szétválasztás az óránál történik. Ehhez az óránál kellene lennie egy 100x100-as kötődoboznak, ami a földelés mérőpontja. Itt vált át a földeléstől jövő köracél bontható kötőelemmel a védővezetőre, aminek zöldsárgának kellene lennie. Az a kisebb probléma, hogy piros színű, az már komolyabb probléma, hogy 1977 óta a föld simán meg is "ehette" a földelőszondát, azaz, lehet, hogy már csak a föld fölötti része ép. Ezért kell a felülvizsgálat és a 25 éves felújítási időszak. Általában sokan éppen akkor adnak el egy autót, vagy házat, amikor javításra, felújításra lenne szüksége.

Csak kiegészítésként, miért érdemes odafigyelni a felújítási időszakokra: A karbantartás hiánya cikk. Itt is és a tűzbiztonsági vizsgálatok eredményeként is főként az emberi ok szerepel. A "Jó lesz az kis javításokkal". Hidd el, nem azért írom mindezt, mert én akarnám mondjuk megcsinálni (nem is tudnám bevállalni már), hanem mert jobb, ha tudatában vagy a nem megfelelő minőségű villanyszerelés következményeinek is.

Köszönöm a választ. Természetesen az egész ház újra lesz húzva a nulláról. (Helységenként egy konektort kevésnek érzem a mai világban )Nem tudtam, hogy át lehet íratni a házat az új mérőhelyre. Ez egész jó opció. Épp azért kérdeztem, hogy merre kéne elindulni. Egyáltalán nem bízok a meglévő rendszerben. Előkíszítest csinálom én. A lényegi részét hivatalos villanyszerelő végzi. Csak nem akarom őt sem 10percenként zaklatni

Helységenként 5-6 db, pl : 100 m2 lakóházra 60 db fogyasztási hellyel lehet számolni. ( konnektor, világítás )

Feltételezem, hogy:
- 4 éve szabványosan lett az új mérőhely kialakítva.
- Van elég tartalék a méretezésben a teljesítmény bővítéshez.
Azért javasoltam az összevonást, mert:
- Így nem kell a teljesítmény bővítésért fizetned (megtarthatod a ház és műhely összegét).
- Kis szerencsével szabványosíttatnod sem kell (csak persze a házat újrahúzni, stb.).
- Alapdíjat is csak egyet kell fizetned.
Arról nem beszéltünk, hogy a házban:
- Egy vagy három fázis van?
- Mekkora a csatlakozás (Amperben)?
- "Éjszakai" áram van-e? (Ha van, akkor az lehet hogy nem fér bele a másik mérőhelyre.)

A földelések összeköthetőek - igazából, ha nincsenek messze (20 m) egymástól, akkor össze is kellett volna kötni.

Sosem volt 25 éves szabály.

Én általában nem mennyiségre mérem a konnektort. A fúrógép 2m-es kábelét vettem alapul, hogy mindenhol elég legyen hosszabbító nélkül. Eddig egyszer kellett használnom hosszabbítót - a kertben. Kapcsolók alá egyből takarító konnektor - így nem kel hajolgatni, vagy kihúzni folyton valamit. folyosón is dugalj helyek - oda kerültek utólag a térdvilágítások, amik este jó szolgálatot tesznek és a bedugható elektromos illatosítók. Mivel intelligens háznak épült, természetesen ezek lekapcsolhatóak.

A 25 év egy életciklus, vagy generációs időtartam. 80-100 évvel ezelőt is már alapszabály volt, kár, hogy ma sokszor megfeledkezünk erről. Ezért van annyi lelakott és veszélyes épület, műtárgy és berendezés. Életveszélyes kémények, robbanásveszélyes gázvezetékek, szétrothadó vízcsövek, széteső vasútállomások, tűzveszélyes villamos hálózatok. Manapság nagy divat leszólni a józan észt és az öregeket - pedig ők még figyeltek erre (is). Érdemes lenne sok mai "szakembernek" elolvasni pár régi könyvet is, nemcsak a "muszáj szabályokat". Olyan könyveket és leírásokat, amikben az ember volt még az első, nem a technológia és a pénz. Olyan leírásokat, hogyan kell egy út mentén kialakítani a menet közben feltárt vízforrásokat, hogy az ott , a forróságban dolgozó emberek vízhez juthassanak. Ugyanígy írták le, hogyan kell fákat telepíteni, hogy a déli melegben legyen hol elviselni a dolgozónak a tűző napot. A 25 éves ciklus nem törvény, de a józan ész alapján legalább olyan fontos irányelv, mint amit az MSZ HD 60364 diktál. Nem beszélve a rendszeres karbantartásokról, ami szintén feledésbe ment, vagy megy.