Ne vedd kötekedésnek, de ezen elv alapján, akkor te a házad, a 25 év elteltével szétszeded és újra csinálsz mindent? Vagy azt mondod, hogy mivel mondjuk évente felülvizsgálod, jó lesz az még pár évet?

Nem. Majd a fiam. Ő a következő generáció. De, hogy válaszoljak a kötekedésre is, csillagpontosan van lecsövezve a ház és a földkábel is csőben fut. Nem lesz nehéz dolga.

Igen, pontosan, 25 év nagy idő, ilyenkor érdemes mindent alaposan átnézni, felújítani.
Vagy esetleg, ha az épület bővítésre, vagy átalakításon esik át. Egy új vizesblokk, konyha, válaszfal vagy hasonló.

A darab számmal együtt persze természetesen oda kell figyelni, hogy ne legyen elosztó, hosszabbító. Egy régi német szabványnál például a falon 2,5 méterenként van elosztva a konnektor.
A helységenként az ajtó melletti kapcsolónál a konnektornak szinte már természetesnek kell lennie. Az biztos szabadon van, elérhető jól látható helyen, nem kell keresgélni.

Na ezt találtam az óra alatt.... Gondolom mennyire felel meg a mai szabvanynak

Régen sem volt benne a darázsfészek és a rozsdás csavar.

Pont erre utaltunk, lehet, hogy 50 éve ez jól volt össze szerelve és megfelelő volt, de ezt megette az idő és a rozsda, ezért kell felújítani .
De ha már fel van újítva, akkor megfelelően. A mai szabványnak is.

Úgy lesz. Két földelő szonda kerül be. Hosszú távra tervezek

Mint nem villanyszerelő kérdezlek.
Mielőtt belenéztél a dobozba, érezted bármi hiányát a biztonságnak? Volt bármilyen jel ami a felújításra inspirált volna?
Sokat beszélnek itt a földelő szondákról, és biztosan van rá egy halom előírás is, de az értelme elsikkad. Mert akkor és csak akkor funkcionálna -ha funkcionál egyáltalán-, amikor nulla-szakadás történik a betápláláskor. Ennek realitása azonban elég kicsi. Illetve a talaj vezetőképessége finoman szólva is elég bizonytalan és változatos tényező, ami éppen arányos a szonda hatékonyságával.

Az a nulla szakadás nem olyan ritka. Ahol oszlopról légkábelen megy a házhoz a betáp, előfordulhat. Néhány éve szüleimnél volt. A lámpák fénye változott, attól függően, hogy melyik fázist terheltük, és rázott a vízcsap a kádban, mikor nagyobb fogyasztó üzemelt, nem nagyon de engem csípett, apu nem érezte. (villanyszerelő az öreg ) átnéztük az egész házat, más nem lehetett, bejelentettük a hibát és az oszlopon volt eloxidálódva a vezeték a bilincs alatt. ( szerencse volt egy nagy terménydaráló, aminek a váza a földbe volt betonozva, ott volt földelés.) Utána azért lett rendes földelőszonda is leütve, mert az addigi ne sokat ért. ( mikor még hibás volt, próbára levettem a terménydaráló földelését, és a vezeték és a daráló testje közé tett autó fényszóróizzó 12V 55W teljes fénnyel világított!!!)

A zárlati áram és a túlfeszültség elvezetése a kisebb ellenállás felé folyik.
Hidd el, hogy ezt a szerepet nem mindegy, hogy te, vagy a földelőszonda végzi el helyetted.

Apóstól örökölt kertet-szőlőt mindig elektromos fűnyíróval nyírom. Elejétől végéig. 125 m hosszú.

Mi meg egyszer a haverommal a kerítést hegesztettük 50 m hosszabbítóról. Szép lágy íve volt.

Ugyanez más szempontból.: X év(tizede) terveztem és építettem a házam. Egy kazán és egy gáz kémény. Jóval később épült egy szemközti közeli ház. A tervező-kőműves közös munkája eredményeként 1 kéménybe kötötték a kazánt és a cserépkályhát. Az építtető tanár nem vette észre. Miért? Mert ezt akkor sehol sem oktatták. Ma is csak a hírekben szajkózzák, mert tucatszám halnak meg CO mérgezésben és égnek le kéménytűz miatt a házak.

Egy iskolánál láttam hasonló esetet. Tucatnyi Tescós hosszabbító végén sehogy nem tudtak ívet fogni.

Ez csak egy szőlőkordon vagy kerítésdrót összekötés. Hiszen a keresztmetszetek és színek alapján földelés nem lehet.

Alkotó ! A földelésnek sokkal több jelentősége van. Mert például ha egy bojler fűtőszál megszakad, nekem például nagyon nem mindegy, hogy rajtam keresztül záródik az áramkör a paláston és a vízvezetéken át, vagy egy jó vezetőképességű földelőnyárson. Ez természetesen lehet kenyérpirító, mosógép stb. Nyilván azért kellenek az időszakos felújítások, mert egyébként a kutya nem nézné meg azokat a dobozokat "Hiszen eddig is működött!" A talaj vezetőképességének eltérő volta miatt kell éppen a teljesen egzakt mérés. Ugyanis ha kész van egy hálózat, utána le kell mérned. Ha ugyanis túl nagy a földelés ellenállása akkor vagy további nyársakra és/vagy körföldelőre is szükség lehet, amíg megfelelő értékű nem lesz a mérésed eredménye. Ha megfelelő - akkor van kész a hálózat. Ugyanígy fontosak a megfelelő EPH csatlakozások is a keringetőszivattyúknál, a gázcsonknál, fürdőkádnál stb. Ahogyan az is fontos, hogy a fogyasztók fémtesteinél is folytonos legyen ne úgy mint például az ebben a példában szereplő LED reflektornál, ahol be sem volt soha kötve.

Egykor villanyszerelő voltam. Amikor beszereltem a saját házam, éppen nem volt kötelező a földelő szonda használata. Utána "Átálltam a sötét oldalra." (Számítógép műszerész majd inf. mérnök ). Nem követtem előző szakmám változásait. Mikor napelemet raktam fel, akkor került a rendszerbe földelő szonda. Megfelelő ellenállással.
Még ma sem érzem, hogy fel kellene újítanom a teljes hálózatot (~35 év).

Én nem mondom, hogy ne legyen szonda, hiszen elő van írva. Csak túllihegik a jelentőségét.
Ha megszakad a fűtőszál, akkor ott nem folyik semmilyen áram sehová. Ha a szakadással kialakul egy testzárlat, akkor pedig a védővezetőn fog záródni, aminek sokkal kisebb az ellenállása mint a szondáé.
Még elvileg is csak akkor van értelme a szondának ha nulla szakadás van az oszlopon. És közben éppen kialakul egy testzárlat, és te éppen ott vagy és fogdosod. Ebben az esetben valóban jó ha van szonda.
Ha nulla szakadás van, mondanom sem kell, hogy semmi nem működik a házban, tehát nem nagyon kapcsolgat az ember semmit, hanem próbálja megoldani a problémát. A bizonytalan nulla viszont pocsék egy probléma, amit itt említett valaki.

Ha nulla szakadás van és esetleg 3 fázisú rendszered és egyfázisú fogyasztóid akkor akár több százezres károd vagy akár milliós is. De akár tűzeset is kialakulhat. Erre van számtalan példa. Mindez független a földelőszonda léte és nem léte problémától. Az, hogy valaki megbízik egy több tíz éve szerelt villamos hálózatban ami még karban sem volt annak lelke rajta. Csak bízunk benne, hogy egyedül él és nincs senki rajta kívül a házba.

Akkori mérésem szerint a hálózati védővezeték felé ~2 Ohm volt az ellenállás, a földelőszonda felé <8 Ohm. 16 A-es kismegszakító esetén ez utóbbi is megfelelő védelmet nyújt, még ha a hálózat felől meg is szakadna a nulla.

Pont ezt mondom. Legyen szonda, mert elő van írva, de ne bízzunk arra semmit. A nulla szakadás esetén a biztonság csak egy a sok probléma közül.

Ez az okfejtés teljesen helyénvaló. Csak az ultimátumszerű megfogalmazás volt olyan, mintha törvény lenne rá.
Egyébként két világ létezik, nyugaton azt szokták mondani az ilyenre, hogy addigra kétszer átalakítom, eladom és felújítják, stb.
Mi meg azt szeretnénk, hogy ha 17 évesen bevakoltuk apánkkal a házat, akkor még addig bírja ki, míg 85 éves korunkban úgyis meghalunk.

Szerintem fontosabb, hogy azért legyen földelőszonda mert az emberi élet értékes nem azért mert elő van írva. De minden előírás a biztonságra törekszik és emiatt tartsuk be.
Nem lehet arra hivatkozni, hogy ezt én csináltam és forrasztottam wagoztam meg miegymás. Nem olvasom a hozzászólásokba , hogy ekkor és ekkor ellenőriztem. Pedig lassan ez már nem is eget rengető költség egy felülvizsgálat. Műszeres mérése vagy akár hőkamerás vizsgálattal. De még az se gyakori , hogy tatarozáskor belenéznek a kötődobozokba.

Nem is lehet. A festő áthúzza tapétával, de előbb leveszi a dobozfedelet, ne emelkedjen ki. Találkoztam olyannal, hogy hungarocell (nikecell, styropor, stb...) alatt tűnt el a doboz, de találtam már olyant is, hogy ~2 cm vakolat fedte.

Csak túllihegik a jelentőségét.
Hát, nem annyira. Annak idején részletes vizsgálatokat folytattak, és az derült ki, hogy előnyösebb az, ha az áramkör végén van földelés, mint ha nincs. Sőt, ha az elején nincs, az is jobb, mintha a végén nincs.
Azért ne felejtsük el, hogy a nagy tömegben még mindig az az érvényes, hogy testzárlat esetén eljutunk odáig, hogy a túláramvédelem zárlati áramot kapcsol le (FI-relé jóval kevesebb van, mint eszkimó), és ekkor, ha nincs egy fia földelés sem, pont a hálózati feszültség felét jelzik a a felhasználó szemgolyóinak guvadásai. Ennek a csökkentése elsőrendű törekvés.

Szia!
Erre a 20m belüli földelő összekötésre van szabvány?

Húszméteresdi ma már nincs - de a téma nincs elfelejtve, egyedileg kell megvizsgálni minden esetet (hogy pont ez hol van leírva, azt nem tudom hirtelen).
Az MSZ 172 érintésvédelmi és az MSZ 274 villámvédelmi szabványokban volt ez az ökölszabály.

Azt azért elfelejtettem hozzátenni, hogy nyilván, ha egyazon PEN vagy PE vezetőről ágaznak le, akkor nem kell még egyszer összekötni azokat, ez az önálló földelésekre (TT) vonatkozik.

Azon gondolkodom, hogy ha ezen logika alapján csak a trafó csillagpontját földeljük Pakson, és majd azt osztjuk szét kékre és zöld/sárgára (bármit is jelentenek ezek) minden fogyasztónál, akkor terheléstől függően, a visszatérő ágon eső feszültség miatt nem fog rázni, az összes készülék, ha talajon állunk?
Persze, jobb az "állami hivatalos közpponti földelés, mint a civil", de azért miért kellene megtiltani a "magán"földet?

Ha mindent bekötünk az EPH-ba ( = nulla vezető potenciálja ) Az utcában van X kW terhelés. A 0 vezetőnek a lakástól a transzformátorig van X ohm ellenállása. Abból kiszámolható hogy az EPH pont potenciálja milyen messze lesz a valós helyi talaj potenciáljától helyi földelés nélkül. Ha ez több mint 3-4V ( márpedig igen valószínű) az már vizes seben keresztül kellemetlenül csíp lehet az akár egy kerti csap is. ( a zuhanyzóról ne beszéljünk, mert az ugye szabályosan be van kötve az EPH-ba. ( be- kivezető csövek, a talajban fémháló...)