Volt ilyen méréssorozat, kb 24 éve, sem jelentős feszültségnagyságot, sem jelentős energiatartalmat nem tudtak detektálni.

Tudom, nem ez most itt a hangsúlyos, de az MT nem alkalmas sem állandó elhelyezésre, sem kültérre.

Sziasztok!

Volna egy kérdés. Adott egy melléképület. A melléképületnek van egy főelosztó doboza. Ide érkezik a 3 fázis, nulla, és védőföld. Van a melléképületben egy hármas, sorolható konnektor. A jobb terheléselosztás miatt a 3 konnektort különböző fázisokra kellene kötni. A kérdés az volna hogy, hogyan kell szabályosan bekötni. Elegendő-e a főelosztó doboz és a konnektorok között az öt ér (3 fázis, nulla, védőföld), ebben az esetben a nulla és védőföld közös lesz a három konnektorban. Vagy fázisonként oda kellene vinni a nullát és a védőföldet is, ebben az esetben 9 vezetéket kell behúzni a doboz és a konnektorok között?

Na ez érdekelne, hogy miért nem jó neki egy külön FI-relé és érzékenyebb ?

Elegendő egy megfelelő keresztmetszetű 5-eres kábel, amit megfelelő kötőelem használatával elosztasz az aljzatok között.

Jo neki, a nem feltetlenult a masodik nem leoldasara irta. Ez kb ugyanaz mint a kismegszakito esete. Tulterhelesnel csak a kozelebbi kisebb old le rovidzar eseten aztan edes mindegy mi hol van. Fi relenel is ha a szivargo aram meghaladja a nagyobbik aramat akkor a nagyobb is le fog oldani. Ha a kisebb gyorsabb is akkor kisebb szivargasnal megvedheti az utanavalot, de ha joval nagyobb vagy rovidzar lep fel akkor edes mindegy mi hol van, mind leold.

Ha a lakás a 30 mA-re van rákötve, a medece külön egy 10 mA-re, akkor mi köze van a medence Fi-reléhez a lakás Fi reléje ? Nem sorba van, hanem külön .
A medencéhez azért menne 10 mA-es, mert vizes terület, jobb az oda.

Padláson fut, ott is védőcsőben, kültéren pedig egy 3 méteres szakasz van, kábelcsatornában.

A kérdés még mindig az, hogy elhelyezhetem e a medence gépházában a fi relét, vagy inkább a kábel elején a lakáselosztóban legyen. Azt én sem értem, hogy mi köze van a lakás védelmére elhelyezett fi reléhez. Nem utána akarom kötni. Ez teljesen független kell legyen a lakás hálózatától.

O.K. Köszi!

Nulla vezetőnek dupla keresztmetszetűt használnék.

Én egy harmadik változatra szavaznék. A három konnektornak külön külön fázis nulla, a védővezető meg lehet közös.

Tehát a 3 fázis mehetne 1,5-ös vezetéken, a nulla pedig 2,5-ös vezetéken?

proba: ez is lehet jó megoldás.

Nincs erre valamilyen szabály, esetleg szabvány?

Megindokolnád?

Legrosszabb esetben (maximális terhelés mellett), a 3 fázis áramának az összege folyhat a nulla vezetőn (nem így adódnak össze az áramok, de így könnyebb megérteni). Ha mondjuk a 3 fázis 3x10 A-t enged meg, akkor ha mind a három dugalj ki is használja ezt a 10+10+10 A-t, akkor a nulla vezetőn 30 A fog folyni.
Ezért indokolt a nulla vezető keresztmetszetét növelni, Vagy eleve olyan 5 eres kábelt használni, amiben minden szál képes a példa szerinti 30 A biztonságos elviselésére.

Ezt az állapotot kb. lehetetlen otthoni körülmények között előállítani. Ezért kérdezte 444tibi, mi indokolja otthoni körülmények között a nagyobb keresztmetszetű nullavezetőt.

A három fázis áramát vektorosan kell összegezni, az eredő fog a nullán folyni. Nem kell a nullavezetőnek vastagabbnak lennie.

Szia !
Nem egészen. Ebben az esetben (főleg ha ohmos fogyasztókról van szó, de igaz ez egyforma induktív fogyasztókra is ) pont 0 áram fog folyni a nulla vezetőn. Három fázis esetén a vektoriális különbség folyik a nulla vezetőn. Most ne keverjük ide a különböző kapcsoló üzemű tápokat.

Szerintem vektorosan kell összeadni a 10+10+10 A-t, és akkor a nulla vezetőn 0 A fog folyni.
Jó, eltérő reaktanciák esetén már nem teljesen nulla.

Három fázisú L1-L2-L3 hálózat esetén a , nullán folyó áram sosem lesz nagyobb a fázisvezetőkre engedélyezett legnagyobb áramnál!A te példád alapján a L1=10A L2=10A L3=10A a nullán nem folyik áram!Többször kitárgyaltuk ezt már itt egyébként!Ezért egyforma minden ér az öt eres kábel ban is!

Ez így van ezerszer kitárgyaltuk már szerintem!

Ha mindhárom ágon csak kapcsolóüzemű tápegység terhel, és a folyási szögek 60 foknál kisebbek, akkor egy pillanatban egy fázison fog folyni áram, kettőn nem, és a nullán folyik vissza. Egy periódus alatt egy fázisban 120 fok szögig folyik I amper, a nullán 360 fokig folyik I amper. Ha a fázis effektív I amperre van biztosítva, akkor a nullát effektív 3*I amperre kell, ( keresztmetszet növelés ) mert háromszor jobban melegszik. Persze ez csak elmélet, ami a gyakorlatban egészen biztosan soha nem fog megtörténni sehol máshol, csak nálam.
Ha két ohmos terhelés van egy-egy fázison, akkor a nullán 70 %-al fog nagyobb áram folyni. De ez is csak elmélet, ami a gyakorlatban egészen biztosan soha nem fog megtörténni sehol máshol, csak nálam.

Ugy igazad van, en kerek elnezest, de ez nem volt odairva, valamint a medence elotti vezetekrol is volt szo.

Az előírás továbbra sem teljesül.

A sosem szó kitörlendő a mondatból.
Egyforma fázisáramok esetén előállhatnak olyan fázistolások, hogy a nullavezetőn az egyforma fázisáram 2,7-szerese folyik. Hogy ez nem valószínű, az egy dolog, de a sosem nem helyes ide.

Ezek, bocs, helytelen következtetések.
Például:
Ha két ohmos terhelés van egy-egy fázison, akkor a nullán 70 %-al fog nagyobb áram folyni.
Helyette:
Ha két egyforma ohmos terhelés van egy-egy fázison, és a harmadikon semmi, akkor a nullán pont ugyanakkora áram fog folyni, mint bármelyik fázison.

Ezt felejtsd el, egyfázisú aljzatot egyfázisú kábelezéssel kell megcsinálni.

Igen, 9 vezeték kell.

Szimmetrikus, azonos típusú 3f terhelés esetén a nullán nem folyik áram - vektorösszeg.
Rossz esetben,ha induktív és kapacitív terhelések vannak az egyes fázisokon, kialakulhat olyan fázistolás, hogy az áramok összegződnek. ezért nem kábelezünk közös nullával egyfázisú fogyasztókat. Plusz, ha az az egy nulla megszakad, akkor két bekapcsolt 3f fogyasztó 400V-on osztozik és kampec a kisebb teljesítményűnek...

Valóban, köszönöm!

Szabályosan elég 7 A védőföldet nem kell triplázni.