Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Vitatkozzunk! / Beszéljük meg!
Moderátorok által fokozottan megfigyelt, és moderált topik!
Kulturáltan, egymást észérvekkel meggyőzni vágyók témája!
A hagyományos esztergán a "szaki" keze az ami kompenzál, és lassítja, vagy növeli az előtolás mértékét.
Jó magam is idehaza ipari nyákfúró cnc fúrószárait használom. Nem szoktak felrobbanni. 8000-ren kell forgatni és nagyon szépen, szinte sorja mentesen fúr. 60-80ezer furat az elméleti élettartama, ami persze itthoni körülmények közt kb. a felére csökken, mert a "Szaki" ( ez én vagyok) nem tudom ( és más sem tudja) kellően finoman lineálisan gyorsuló mozgással bevezetni a fúrót a nyákba. Tehát, én is ha akarom, ha nem, picit odaverem a keresztélt a panelhoz. Viszont megnyugtat az a tudat, hogy a 500.-ft-os fúrószár ennek a tizedét képes kifúrni, és mivel a vágósebessége kb. 1/3-a az ipari PCB fúrónak, nem lehet 4000-nél jobban forgatni, úgy pedig sorját hagy.
Egyébként meg ebben minden le van írva.
A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2016
Amellett hogy úgy van ahogy írod, a mezei HSS fúrószár nem a sebessége hanem az anyaga miatt sorjáz (rettentő gyorsan elkopik). Nekem - mivel nem napi szinten csinálok nyákot hanem csak néha néha - a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás van, oszlopos fúró. Beleteszem a HSS-t, elkezdek fúrni. Gyönyörűen serceg a fúró, viszi az anyagot, nincs sorja. Aztán úgy 10-15 furat után már nem serceg úgy, és elkezd valamelyest sorjázni. Újabb néhány furat és már egyáltalán nem serceg (na ekkor már nincs éle), egyre nagyobb sorját csinál, igazából nem is sorját hanem maga köré gyűri az anyagot, oldalnézetben nagyítva úgy nézne ki a furat mint egy tojás a felgyűrt anyaggal. Aztán minél többet fúrok vele annál nehezebben akar átmenni a panelen, inkább már csak átlyukasztja mint fúrja.
Ezzel csak azt akartam mondani hogy a HSS nem nyákfúrásra való, de van hogy a szegény ember vízzel főz.
Szerintem át kell gondolnod a vágósebesség, és az előtolás viszonyát , mert jóval árnyaltabb, mint ahogy kijelentetted...
Régebbi gyártású gépeken feltüntették az anyagfajta, és a fúróátmérő ismeretében külön az előtolás, és külön az ideális fordulatszám értékét is. Lényeges dolog, hogy ugyanarra az anyagminőségre különböző fúróátmérőkre különböző előtolási értéket adtak meg, ugyanakkora vágósebességre vonatkoztatva. Ez jó alap lehet a mindennapi forgácsolási munkákra.
A HSS-t azért említettem, mert ha tetszik, ha nem- igazán nem jó nyákfúrásra, mert az ő anyaga, ami XXXvágósebességet enged, alkalmatlan a hosszútávú üvegszál fúrásra... HSS-cob, vagy HSSE ezek igen
Amúgy a folyamatot tökéletesen írtad le!
Még mindig nem jó utcában jársz!!! A vágósebesség az a fordulat és az előtolás viszonyszáma! Ennyi... Különböző anyagok, különböző forgácsoló eszközök, különböző fordulatot és előtolást igényelnek. Ennyi... Ez le van írva a forgácsoló szerszám adatlapjába. Sőt Drámai hírem van. A nagyon modern CNC gépeknek programban már elég a vágósebességét megadni a forgácsoló szerszámnak. A többit kiszámolja az anyaghoz és az alkalmazott átmérőhöz. A fúrásnál, a Szakinak kell tudnia az alkalmazott eszközök és egyéb dolgok viszonyát, ez alapján választ fordulatszámot és előtolást.
Mellesleg... a nagyobb átmérőjű fúrónak nagyobb a kerületi sebessége ezért, ugyan azt a vágósebességet alacsonyabb fordulatszámon érjük el... Urak... a további buta beszédek elkerülése végett... Nekem ez a szakmám! A mai napig forgácsolok manuális gépeken, sőt leginkább azokon! Egy CNC gép sem okoz problémát, max több idő megírnom a kottáját, mint amíg ledrehálom kézzel... De ettől még a működés, a forgácsolás alapelve azonos!!!!! Amennyiben nem látod át a forgácsolás alapelveit, igen kiváló olvasmány a gépi forgácsolás alapjai; a neten megtalálod!!!! És kérlek fogadd el: A forgácsleválasztás a vágósebességtől függ!!! A vágósebesség pedig az alkalmazott szerszám anyagából, kialakításából van a gyártó által meghatározva!!!
Szerinted javítana-e valamit a helyzeten, ha a HSS fúróval víz alatt fúrnék, vagy alkalmaznék valami kenést nyák fúrás esetén?
Tisztelettel ellentmondanék, a vágósebesség az a forgó mozgást végző szerszám (jelen esetben csigafúró) kerületi sebessége. A vágási teljesítményt azonos fordulatszám esetén az előtolás különböző értékével lehet változtatni...
Idézet: „A mai napig forgácsolok manuális gépeken, sőt leginkább azokon” Én is... A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2016
Nem ! A hss nem arra van kitalálva . Ez olyan mint a légpuska a medve ellen . Mint már többször leírták a nyákot keményfém (volframkarbid) fúróval és magas fordulattal kell-lehet fúrni . Ha nincs ilyen fúród vegyél az ebay ról 100Ft/db ..
A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2016
Már csak elbeszélünk egymás mellett!!!!!!!!!!!
A vágósebességet határozzák meg a csigafúrónál (is)! Ez a vágósebesség a csigafúró keresztélénél és élszalagjánál lévő pont. Tehát a csigafúró kerületi sebessége határozza meg. Na pont ezért nem fúrunk azonos vágósebességű fúrószárakkal más átmérőben azonos fordulattal. Tehát... 12 fúróval 180-300/ perccel míg 4-essel mondjuk 870-1250 között, persze anyag függően. ( rozsdamentesben alja mínusz 20% ) És ugyan azzal a HSS fúróval. ...és igen, ha nem áll módunkban fordulatot váltani, akkor nem nyomjuk mint a barom, mert elég a fúró... Tehát az előtolást csökkentjük, hogy a vágósebesség ugyan az legyen! És- DE... ez sem teljesen igaz, mert bizonyos fordulat, átmérő és szerszámanyag viszonyban nem lehet az előtolást annyira csökkenteni, hogy a szerszám ne kezdjen rezonálni ( pattogni a forgácsolási felületen), így nem folyamatos a forgácsleválasztás, a szerszám ütésszerű igénybevételnek van kitéve, és drasztikusan kopni kezd a vágóél. Idézet: Ezt Te írtad.„A vágósebesség az a fordulat és az előtolás viszonyszáma!” Idézet: Meg ezt is. Szerintem magad mellett beszélsz el. „A vágósebességet határozzák meg a csigafúrónál (is)! Ez a vágósebesség a csigafúró keresztélénél és élszalagjánál lévő pont.”
Ez van, ezzel fúrok. A kérdés arra vonatkozott, hogy esetleg valaki próbálkozott-e valami hasonlóval, van-e tapasztalata. (Azt én is tudom, hogy alkalmatlan, a kérés az, hogy lehet-e javítani valamit a helyzeten.)
Kaqkk tökéletesen megírta! NEM!!!! PCB fúró kell hozzá, mert az üvegszál megeszi a HSS anyagot. Vagy az általános wolfram karbid, vagy a most elterjedőben lévő magas kobalt tartalmú (HSSE és társai) fúróval lehet tartósan nyákot fúrni. Hiába hűtöd... nem a melegedés, hanem az üveg teszi tönkre.
Te kolléga... Hol itt probléma???
Látom, nem lehet neked könnyű elmondani valamit... Na de se baj... Elmondom megérthetően, hátha majd így... A vágósebesség egy viszonyszám. A forgácsolószerszámokra meghatározott forgácsleválasztási képesség. Ez a képesség attól függ milyen anyagból, milyen eljárással, stb. stb. készült a forgácsoló szerszám. Ez a vágósebesség igaz a 10mm es fúróra és a 4mm-es re is, ha azonos anyagból, azonos eljárással készül. Csak ahhoz, hogy a 10es fúróval és a 4-essel azonos vágósebességgel dolgozz, más fordulatszám kell, mert más a forgácsoló él kerületi sebessége. Természetesen itt azonos előtolásra gondolunk... vagy a fordulatszámhoz igazított előtolásra, ami az előírt vágósebességet biztosítja. Ez pedig így a teljesen pontos: „A vágósebességet határozzák meg a csigafúrónál (is)! Ez a vágósebesség a csigafúró keresztélénél és élszalagjánál lévő pont.” -on keletkezik. Ezért kell a kerületi sebességet figyelembe venni az átmérő függvényében... De... azt hiszem meguntam... Ha nem érted miközben te is forgácsolsz, akkor feladtam... értelmezd ahogy gondolod... A fúró meg amúgy sem attól fúr mert tudjuk a szabályokat! Mindenki fúr... kinek hogyan sikerül?!?! de csinálják, anélkül, hogy nem hogy nem értik, de nem is ismerik a vágósebesség fogalmát, ...és ez így van jól... Aztán vesznek másik fúrószárat mert az előző szar volt... meg a következő is... meg a következő is... A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2016
Eddig is érthetően magyaráztál félre, na de sebaj.
Amin viszont finomítanod kellene: a gunyoros, megmondó stílus, pláne, ha nem is adott okot rá senki.
Igazad van... már nincs megmondás...
A gunyoros az nem... a megmondó, az igen! Mert ezek a forgácsolás alapjai, és pár hete már csinálom... Tudod, Alkotóval elektronikában nem állnék vitázni, és ha megmondaná, nem hiszem, hogy megsértődnék... Szakember... ( És említhettem volna sok más ittlévő szakembert is, csak most hirtelen ő ugrott be)
NEM az volt a kérdés mi a legalkalmasabb. Nem a hűtés az elsődleges cél, hanem a kenés. De nem ismétlem önmagam, hátha akad aki nem elméleti szinten közelít a kérdéshez.
Idézet: Ha tudod miért erőlteted ? Ha neked megéri 10 furat után fúrót cserélni akkor használd nyugodtan a 100Ft os kínai fúróval kb 10000 lukat kifúrsz . „Azt én is tudom, hogy alkalmatlan, a kérés az, hogy lehet-e javítani valamit a helyzeten”
Azért érzésem szerint nem ártana átnyálazni a régi könyveket, tudod pár hét után is képes felejteni az ember, és a forgácsolás alapjai bizony nagyon lényegesek.
A nagyobbik gond, ha tévesen értelmezi az ember a tanultakat, és nem ismeri fel időben... Idézet: A megközelítés nem elméleti , amikor elkezdtem a nyák készítést átestem én is ezen a "korszakon" a fekete fúrót kenve kettővel több furatot tudtam fúrni viszont elpancsoltam fél doboz fúróüregelő spray-t . Az üvegyszál az üvegből készül és ez ellen nem tudunk mit tenni , meg kell választani az ellenséghez illő fegyvert „hátha akad aki nem elméleti szinten közelít a kérdéshez.” A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2016
Csak megszületett végre a tapasztalati válasz is
Már régóta profi kenőanyagokkal hűtenek... Javít a helyzeten, de a fizika nem felrúgható...
Jó ötletnek tűnik ez a rugós elgondolás. A legközelebbi HE-s találkozóra viszek egy prototípust.
A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2016
Nyugodtan leállhatsz vele mert nem szakember, de lehet hogy én tudom rosszul.
Idézet: „Jó ötletnek tűnik ez a rugós elgondolás.” Sajnos rosszul látod. Ez a rugós megoldás teljesen hibás elgondolás. Általánosságban: Aki mást mond, annak sajnos nincs jártassága a műszaki-mechanikai tervezésben. A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2016
Bocsánlat mindenkitől én nem szeretnék beleokoskodni de édesapám isten nyugosztalja és édesanyám illetve a családom nagy része forgácsoló volt és még van. Magam is fémipari végzettséget is tudok felmutatni így hangyányi rálátásom van eme dologra.
Elolvasva itt ezt az egész "vitát" mindenki mond egy kevéske igazat és jót, de valójában senki sem mondja el mit és miért kell úgy. A rugó megoldás nem jó egyértelműen. Miért is? Azért nem jó mert a fúráshoz kell megfelelő fordulat és előtolás és ennek egyenletes szinkronban kell lennie. A rugó mint eszköz ezt nem tudja ugyanis az összenyomás és esetleges húzás amit a rugó végez nem egyenletes hanem felfutó és lefutó karakterisztikát ad. A másik probléma a rugó (öregedése) elhasználódása. Most itt ne a hatalmas gépjárműrugókra gondoljunk hanem az ebben az esetben felhasználhatóra, hogy az mennyi idő után veszíti el vagy mennyi idő után változik meg a karakterisztikája azt nem lehet tudni .( a légpuska rugója is elfárad de még egy nyomógombé is). Előtolás és vágósebesség illetve a gyár által megadott érték a szerszámon igen érdekes dolog. A gyártók megadnak egy maximális vágósebességi értéket ami megfelelő körülmények megléte mellett a maximum, aminél az adott szerszám esetünkben fúró még nem szenved sem alaki sem szerkezeti sérülést és biztonságosan lehet használni.Nemhiába írtam a megfelelő körülményeket mert ugyanaz a fúró egy esztergában vagy egy álványosfúróban illetve egy zárt kabinos cnc megmunkálóközpontban (ahol dől rá a hűtővíz) nem ugyanugy használandó.A vágósebesség a fordulat és az előtolás mértékéből adódik össze de itt ki kell hogy emeljem hogy ezek fix értéken való tartása mellett. Ha megnézzük hogy a szerszámgépeken az előtoló mű mindenhol erőáttáteles hajtómű (ami lehet menetesorsó vagy fogaskerékáttétel meg mégegyjópár változat van) az mind azt hivatott ellátni hogy az előtolás egyenletes és folyamatos legyen mert ha a vágósebesség közelében járatott szerszámnál megszünik az előtolás egyenletessége akkor előjöhet egy beégés vagy beedződés anyagtól függően és felboríthat mindent.Valaki jól említette itt hogy nagyon is beleszámít a kerületi sebesség mert ugye egy 20-as fúrót nem annyival forgatunk mint egy 0,8-ast mert szinte bele sem kapna az anyagba vagy eltörne vagy elégve csak nyüszítene.De a vágósebességnek is van egy alsó értéke amit nem szabad átlépni mert akkor megváltozik a művelet minőségi és jellemzően elvégzendő mivolta. Igen van benne egy arányosság a minimum és maximum értékek között de ez körülményektől függően változhat és a szakember válassza meg mind alapanyag mind hűtési lehetőség mind felületi kiképzés illetve géptudás és még millió paraméter összességében. Az iskolai tananyag az ideális számításra tanít amitől persze el lehet térni megfelelő körülmények esetén.Itt csak egy hülye példa hogy ugyanaz az előtolás egy esztergagépen nagy fordulaton átmérőzés de egy jól megválasztott alacsony fordulaton már menetvágás . Ezer bocsánlat hogy ilyen hosszúra sikeredett de ha kell még szivesen folytathatom ha van rá igény.
Próbáltam szarkasztikusan fogalmazni, csupán nem akartam kimaradni a témából. Végigolvastam a hozzászólásokat, teljesen érthető, hogy rossz a rugós elképzelés. Eszem ágában nincs készíteni, inkább használom a rég bevált kézi fúrást.
Tapasztalatból nagyjából lehet tudni. Rugója válogatja, de 20-30 év után megérnek a cserére. Az ennyi idős autók csavarrugója megül, a szintén ennyi idős, orosz bimetalos automaták ahol rugó feszít ellen a hajlásnak, a gyárilag beállított 50A helyett már 30-35A-nél leoldanak, mert már csak annyit feszít ellene a rugó.
Idézet: „A vágósebesség a fordulat és az előtolás mértékéből adódik össze” Ezt Te is rosszul tudod, tényleg csak helyreigazításként írom, nem szeretnék további vitát generálni. A többivel egyetértek, bár az utolsó általad hülye példának aposztrofált mondat tényleg nem életszerű. Mindenesetre a pdf-ben a vágósebesség definíciója nem tartalmazza az előtolás mértékét, nem számol vele. Nagyon fontos tényező, de nem a vágósebesség meghatározásánál. |
Bejelentkezés
Hirdetés |