Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Vitatkozzunk! / Beszéljük meg!
Moderátorok által fokozottan megfigyelt, és moderált topik!
Kulturáltan, egymást észérvekkel meggyőzni vágyók témája!
Az a nagy probléma, hogy lassan a leghétköznapibb dolgok is politika kérdések lesznek.
Nemrég olvastam egy "szaklapot" amiben híres magyar szakemberek minden cikkben azt taglalták, (volt benne vagy 10 külön témában cikk) hogy mennyire jó nekünk Paks 2. Egyszerűen tele volt csúsztatással, mellébeszéléssel, minden témának az lett a vége, hogy az atomerőmű a legjobb választás, és az egyetlen. Egyszerűen undorítónak tartom, hogy szakemberek így kiszolgáljanak valamilyen politikai erőt, vélhetően nem ellenszolgáltatás nélkül. Sajnos oda jutottunk hogy nem lehet szubjektív vélemény formálni, anélkül hogy valamibe ne futnál bele. A felvetett téma pl. a klímaváltozás, amiről mint tudjuk politikai indokokból a nagy cégek és az ezeket kiszolgáló politikusok úgy vélekednek, hogy nem létezik, nincs, nem az ember okozza, stb. Konkrétan Donald Trump a kínaiak összeesküvésének tartja, amivel az Amerikai gazdaságot akarják ellehetetleníteni. Ilyen helyzetekben érdemes megvizsgálni hogy mennyi bizonyíték szól mellette, ellene, majd összevetni, hogy melyik állapot kinek az érdeke, azaz hogy fajlagosan egy-egy érv mellet mennyi pénz áll. Egyébként egyedül a szén-dioxid démonizálását nem tudom megérteni. A kutatók megállapították, hogy a szén-dioxid szint arányos a hőmérséklettel, és ezért mindenáron ezt szeretnék visszaszorítani. Nem jutottak vissza a gyökérokhoz, hogy akkor van magas szén-dioxid szint, ha a szénben tárolt energia felszabadul (praktikusan elég), ami általában a növények, állatok elhullott maradványaiból jött létre. Tulajdonképpen ez is mind napenergia, hiszen a növények fotoszintetizálnak, a napból nyerik az energiát, ami később szén formájában eltárolódik. Azaz a földre jut X energia a napból, ami viszonylag forrón tartaná, a Földön a kémiai folyamatok során az X energiából Y megy a raktárba, tehát a föld hőmérsékletét X-Y energia tartotta állandó hőmérsékleten. Abban nagyjából megegyezhetünk, hogy szinte minden ember által felhasznált energia végső soron hővé alakul. Jelenleg az ember gyorsabban használja fel ezeket a tartalékokat mint keletkeznek, arról nem is beszélve, hogy még A atomenergiával is forraljuk a Földet. Tehát évezredekig X-Y energia érkezett a légkörbe, mi ~2-300 év alatt elintéztük, hogy X+pY+A energia legyen jelen. Persze ezekhez jönnek hozzá az olyan folyamatok, mint a metán felszabadulás, és hasonló finomságok. Idézet: Emlékszel, vagy ha fiatalabb vagy, hallottál-e a hajdani "Bős-Nagymarosi"vízlépcsőről. Tökéletes példája ennek amit írsz. „Egyszerűen undorítónak tartom, hogy szakemberek így kiszolgáljanak valamilyen politikai erőt,”
Pár hete eveztem a szigetközben, meg is néztem a megmaradt duzzasztót, átemelőt. Ez is jó példa.
Egyet azonban mindenki szemérmesen elhallgat, mégpedig azt, hogy a Földön ( ki tudja miért?) közel 6 mlrd ember van és ez a szám az utobbi 50 évben duplázodott meg. Elbirja a Földünk ezt?
Vagy ezzel nem mer senki semmit kezdeni, igy jol jön a mindenféle agyament potcselekvés a Paks2-töl kezdve az e-autokig....
Úgy látom, te nagyon ellenzed Paks 2-t. Kifejtenéd bővebben? Tényleg kíváncsi vagyok az ellenvetéseidre. Én, mint egyszerű halandó, azt látom, hogy jelenleg folyamatos energiaimportra szorul az ország ami tulajdonképpen nem jó, javul az üzembiztonság, a hasadóanyag természetes anyag, a használt radioaktív dolgok tárolása megoldott, nincs károsanyag kibocsájtás, fajlagosan olcsó energia.
Nyílván lehet baleset is, volt is, de nem csak atomerőművek okoztak katasztrófákat. Lehet találni szép számmal vegyi üzemeket is. Mindezt úgy mondom, hogy a riasztási körzeten belül élünk, hallgatjuk havonta a szirénapróbákat.
Van az már közel 7 is. Mindenki tudja hogy baj van, csak vannak fontosabb dolgok is ennél (dübörögjön a gazdaság, minél több legyen a bevétel, ahhoz meg közvetve sok ember kell). Ha megnézed a népesség grafikont, meg a Co2 grafikont, egész szépen korrelál a kettő. Az ózonrétegről is nagy hallgatás van, de olyan régen nem volt, hogy az ember szeptember végén még leég a napon, úgy, hogy a nyáron már bőven szedett össze alapszínt.
Az e autónak sem sok köze van ehhez, azzal sem a CO-t akarják csökkenteni (az a duma része, jól hangzik), hanem adott bevételeket növelni.
Na, meg némi villany is kell az e-autokhoz - azt sem lehet csak ugy bányászni....
Nem 100%-ban ellenzem, de többnyire mégis.
Az energiaimport valóban rossz dolog, hiszen más országoktól függünk, de az uránt is külföldről szerezzük be, szóval nem nyerünk semmit, sőt inkább növeljünk a függőségünket, mert tegyük fel, valamilyen indokból azt mondja egy ország, hogy "**** nem kaptok több áramot, vagy csak dupla áron" akkor még máshonnan megoldható a beszerzés, míg ha egy több ezer milliárdos befektetés alól húzod ki az alapanyagot, ami az ország energiatermelésének az oroszlánrészét adja, akkor mégis egy sokkal kellemetlenebb szituáció. Jelentősen növeli a függőségünket keleti barátunk felé a következő évtizedekben, ami egy ilyen feszült világpolitikai helyzetben nem szerencsés. A hulladék tárolása jelenleg megoldott ugyan de jelenleg nem tudunk vele mit kezdeni, mint betonba önteni és elásni egy kiürült bányába (lakott terület közelében). Ezt nem lehet a végtelenségig játszani, ez olyan dolog, hogy van egy zárt lakásod, ahová elkezded feltornyozni a hamut, előbb-utóbb elfogy a helyed, rádől a kanapéra, ami utána használhatatlan lesz (Csernobil). Semmiképpen sem egy hosszútávú megoldás. Ugyan fajlagosan olcsó az energia, de az erőmű építése, semlegesítése, jelentős költségekkel jár, amit a működés során ki kell termelni. Sok írást olvastam a témában, a tervek szerint a hitelt az energiaexportból fogjuk visszafizetni, illetve szinte az összes kalkuláció az energiaárak emelkedésével számolt, amikor pont ellentétes a tendencia. Hozzá nemértőként mondanám hogy ennyi pénzből annyi napelemet lehetne venni, amennyivel 100 évre megoldanánk a problémát (hihetetlen volt számomra, hogy a már említett "szaklapban" azzal érveltek a naperőmű ellen, hogy nagy területek vesz el a földművelés elől, könyörgöm, hány növény terem jelenleg a házam tetején?), de mint tudjuk, szükség van mindenképpen valami alaperőműre, ami segít kiegyenlíteni az ingadozásokat, gyorsan reagálni a hirtelen megnövekvő, csökkenő igényekre, és erre a legalkalmasabb az atomerőmű, ezért nem is utasítanám el teljes mértékben Paks 2-t. Persze ennek is vannak alternatívái, jelenleg ígéretesnek tűnnek a szerkezetek, amik ha túltermelés van, vizet szivattyúznak a magasba, majd mikor szükség van az energiára, akkor ezt visszaengedik, turbinákon keresztül, állítólag 90% feletti hatásfokkal, illetve ennek van jelenleg sűrített levegős változata is. Persze jelentősen lehet nyerni a fogyasztási struktúra átformálásával is, illetve egy napelemes rendszernek is vannak problémái, de még mindig elenyészőnek tartom egy atomerőműhöz képest. Más téma: Az elektromos autóknál soha nem értettem meg miért erőltetik a töltést. Amikor a gázpalackot tölteted sem várod meg míg megtöltik, hanem azt is cserélik. Szép alternatíva lenne, ha standard akkumulátorokkal mennének a kocsik, amik könnyen ki-be rakhatóak lennének, így nem kéne várni a töltést, csak a "kúton" kiszedik a lemerültet, betolják a feltöltöttet és mehetsz is. Persze így az árába beleépítenék az aksik amortizálódásásnak a költségét, stb.
Ha van egy akksid, amivel 200km-t tudsz menni, és kapsz helyette egy olyat, ami 100km-t tud, te is mérges lennél szerintem. Vagy te fűtött garázsban tárolod a Teslad, más meg a -10fok-ban, és cseréltek akksit a töltő állomáson? Na ez a srác nem fog soha többet arra az állomásra menni, inkább otthon tölt.
A napelem nagyarányú telepítése is csak a gyártónak jó.
Rossz a hatásfok, ezálltal túl nagy területet kell lefedni. Ráadásul az élettartama nem elég hosszú ahhoz, hogy megfelelően ellensúlyozza a telepítés költségeit, és az előállítása valamint megsemmisítesekor környezetszennyezést. A napelem ott jó, ahol a mobilitás a cél. A szélerőmű már jobb választás, bár az is befolyásolja az ökoszisztémát. Igazából a napkkazán jelentené a legjobb megoldást. Hatásfokban minden más alternatív energiatermelési megoldást felülmúl. Fajlagosan a legolcsóbb a telepítése, és legkisseb a környezeti ártalma. Mind az előállítás, mind az üzemeltetés során. Ráadásul a bolygót sem melegíti feleslegesen. Lévén csak azzal a hővel dolgozik, ami amúgy is éri a földet. Szomorú, hogy igen kevés helyen alkalmazzák.
A napkazán meg elégeti a fölé repülő madarakat (már ha a sóolvadékos naperőműre gondolsz, mert a probléma felmerült esetükben). Szóval ez se a nyerő megoldás
Ez valóban benne van a pakliban, mint ahogy az is, hogy a szélerőmű is sok madarat leselejtez, de egy foszilis erőmű ártalmaihoz képest elenyésző. Az atomerőműhöz képest pedig egyenesen veszélytelen.
Kisseb méretű telepek esetén pedig akár az egész lefedhető egy hálóval. Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Aug 16, 2017
Az mind szép amit leirtál, mintha egy zöld párt szonokának a hozzá nem értö szavait bömbölné a hangszoro.
Elöször is a teljesitményekben veszett el a lényeg. A fél Szaharát beborithatnád napelemmel, hogy annyi energiát kapj, mint egy atomerömüböl. ( és ott is csak napi 12 orában) Azok a szivattyus vizierömüvek már ma is léteznek ( söt az elsö ilyen már >100 éves), szinte valamennyi környezö országban van nem is egy, csak valahogy a kis magyar sikságon nincs ilyesmi ( igaz más sem). Nálunk csak egyes fejekbe lehetne még vizet pumpálni. Egyelöre piacgazdaság dul ezen a globuszon, igy nincs olyan, hogy ne tudj valamit megszerezni, ha igény és pénz van ( azaz fütöanyagot nemcsak keletröl lehet venni). Láthatod, hogy még egyetlen embargot sem tudtak hiánytalanul végrehajtani. Ráadásul a leghangosabb országok szokták leginkább megszegni a saját szabályaikat. Az e-autokban ezek szerint sok mindent nem értesz. Addig amig az akku ára és mérete olyan mint ma (30-60% az uj auto árának), és erögép kell a mozgatásához, senki nem lesz hajlando milliokat befektetni, hogy legyen neki csereakkuja az "akkukuton". Ráadásul ma még a csatlakozokábelben sem tudtak megegyezni, nem még az egységes akkuban, meg a méretekkel is némi gond lenne, ha pl. a Tesla akkuját akarná valaki betömni egy Renault, Nissan vagy VW e-autoba. Ma még az a "fejlödés", hogy ki tudja a majdnem egyforma cellákat szebben összecsomagolni. Az energiaigény valoban inkább stagnál ami inkább a nagyobb ingadozásban jelentkezik, azaz, hogy sokkal több gyártokapacitás kell, mint az átlagigény. Régebben nagyobb volt, de egyenletesebb az igény, azaz kevesebb erömüvel lehetett megtermelni. Emiatt kötödtek össze a hálozatok és osztják meg a terhelést fél Europában. Az ilyen helyen annak van jobb kártyája, aki a nap bármelyik pillanatában tud energiát szállitani - amire sajnos sem a napenergia sem a szél nem alkalmas. (A vizierömüvek is csak akkor, ha kaszkádban vannak, amit sikerült Nagymarosnál elbojkottálni). Ezért ezekkel nem igen lehet labdába rugni. Egyes országokban az ilyen energiaszolgáltatokat már rákényszeritették, hogy beszálljanak más energiatermelésbe (hö-, vizierömü stb), mert csak ugy veszik meg tölük az áramot, ha 24/7 orán keresztül tudják azt szállitani. Ez a tendencia növekszik.
Csak érintőlegesen 1-2 dolgot hozzátennék. Nem érvek/ellenérvek, csak más szemszög.
- Az atomerőműben felhasznált hasadóanyag akkor is elbomlik, ha a földben hagyjuk, nem bányásszuk ki, nem dúsítjuk, akkor is melegíti a Földet, csak nem koncentráltan egy helyen, hanem sokkal nagyobb területen szétoszolva. Tulajdonképpen (részben) emiatt nem hűlt ki 3.5 milliárd év alatt. Ja, és a vízmoderátoros, dúsított urán üzemanyagú, szabályozott hasadást alkalmazó "atomerőművet" nem az ember találta fel: 1-2 milliárd éve már működött ilyen a Földön, természetes módon... - A naperőmű azért nem ugyanaz a nagyságrend, mint amit egy ember a házának a tetejére szerel. Ha minden egyedi építésű ház tetején napelem működne, az persze jelentősen csökkentené az ország megtermelendő energiájának a mennyiségét. De pl. egy lakótelepi ház, de már egy2-3 szintes társasház esetén is maximum a legfelső emeleten lakók energia-igényét elégítené ki - napsütéses időben. És akkor még nem beszéltünk az ipari felhasználókról, elektromos alapú tömegközlekedésről (vonat + városi), közvilágításról (ez utóbbi egyébként pont akkor igényel energiát, amikor nincs napsütés). És mint sok más helyen, itt is érvényes: egy nagy hatékonyabban működik, mint sok kicsi. - Valaki említette Bős-Nagymaros tervét. Ahhoz kapcsolódott volna egy általad is említett víztározó a Dunakanyar hegyeiben. Szerencsére nem tették tönkre Magyarország egyik legszebb táját... - Még meg lehetne említeni a bioüzemanyag előállítását is. Az is a napenergiát használja, csak lassabban, több lépcsőben átalakítva. Nálunk nincs élelmiszer-hiány, de ha mindenhol üzemanyag-alapanyagnak felhasználandó növényeket kezdenének termeszteni, és az gazdaságilag jobban megérné, akkor ez is bekövetkezhetne. - E-autók: Töltés esetében az egyén vesztesége, ha tönkremegy az akku. Ő fizeti meg ennek minden költségét: az új aksi ára, a régi semlegesítésének költsége (még akkor is, ha azt újrahasznosítják és ezzel a semlegesítést végző cég bevételt szerez), a ki- és beszerelés munkadíja). A "kúton" történő csere esetében mindezt + a kezelést, az ellenőrzést, a töltést, a tárolást és még ki tudja mit, mind bele kellene építeni a csere árába. Simán kijöhet, hogy 1km autózás így többe kerülne, mint benzinnel.
Az embereknek nem a marketing részével van bajuk, hanem az utólagosan kiderülő, mindenki által sejtett esetekkel. Olyanokkal , mint ez is. Az elektromos autó is egy ilyen, mesterségesen felpörgetett téma. De van jó oldala is, mert a hagyományos akkumulátorok nem bírnak el ekkora energiasűrűség igénnyel. Azaz fejlesztésigényes téma. A naperőmű nem lebecsülendő. Több van benne, mint ami elsőre látszik. De nálunk nem napelem farmokban kell ehhez gondolkodni, hanem decentralizált megoldásokban. Helyben termelt energia helybeni elfogyasztásában. A demokrácia többsége sem a minőségről szól. Persze eleve nem fiskális szemlélettel kell nézni ezeket a kérdéseket. Mert ha 1kW atomenergia 0,1 Ft-ba kerülne és egy kW napenergia 10Ft-ba - akkor sem költöznék atomerőmű mellé. Úgy gondolom nem vagyok ezzel egyedül.
Idézet: Én közvetlenül az elmaradt duzzasztás mellett lakom, láttam, tudom mi lett volna ha megépül. Kb. 6-8 méterrel magasabb vízszint, a házunk tetejéig, amit gát tartott volna, és a talajban gát alatt átszivárgó vizet szivattyúk nyomták volna vissza elvileg. Gyakorlatilag ennek csak a töredékét lehetett volna visszaszivattyúzni. Egy kisebb földrengés és 2 perc alatt a várost 6 m víz lepi el. Mindez kb. 80-100 km hosszan, még sok más település mellett. Átlagban az ország szükségletének 3%-át adta volna. Ha árvíz van, 1-2 hét múlva a gát alatt átszivárgó ezer helyen felszínre törő víz kezdi ellepni a várost, ezzel nincs mit tenni, de ekkorra minden rendes árvíz elvonul, csak a vízlépcső maradt volna végleg.„(A vizierömüvek is csak akkor, ha kaszkádban vannak, amit sikerült Nagymarosnál elbojkottálni)” Dióhéjban ennyit a Bős-Nagymarosi vizierőműről.
A szakemberek (általában) nem a politika széltolói. Főképpen emiatt a szakemberek tucatnyi hibát találnak a felsorolásodban. Ha te is szakember lennél, nem így írnál.
Csupán egy vitatott pont.: Idézet: „a szén-dioxid szint arányos a hőmérséklettel” Megelőzi vagy követi? A földtörténet bizonyítékai szerint utóbbi. A hozzászólás módosítva: Aug 16, 2017
Idézet: „Persze eleve nem fiskális szemlélettel kell nézni ezeket a kérdéseket.” Aki erőművet épít, az befekteti a pénzét, vagyis elsősorban gazdasági alapon teszi. Lehet nézni műszaki szemmel: ki kell fejleszteni olyan megoldásokat, amik gazdaságosabbak, mint a mostaniak. A befektetők két kézzel kapkodnak majd érte. Lehet nézni zöld szemmel: Csakhogy az senkinek sem éri meg gazdaságilag. Tehát nem fog megvalósulni. Akik mégis hajlandóak anyagilag is áldozni a zöld szemléletük miatt, azt jól kizsebelik Lehet nézni globális szemmel: Túlmelegszik a Föld? Sebaj, majd felparcellázzuk az Antarktiszt....
Hol látsz ilyet Bösön??? Ott 30 méterrel egy sikságon emelték meg a Duna szintjét. Ugyanezt tették Bécsben is.
Érvek, ellenérvek. Ti egymást, a politikusok titeket próbálnak meggyőzni a különböző dolgokról. Kevesen képesek szemlélet váltásra, általában egy oldalnak "hisznek". Bármilyen kérdésben.
Massawa: Veled kezdem, az e-autónál arra próbáltam rávilágítani, hogy egységes szabványnak kéne hogy megfeleljek az aksi, ami alapvetően nem feltétlen kéne hogy az autód része legyen, ugyan úgy menne, mint a gázpalack, ott sem hőbörögsz, ha összevertet kapsz, vagy kopott festésű, vagy a töltőállomáson eldurran nyomáspróba közben. Egyszerűen ezek bele vannak építve az árába. Valóban, egy kisautóba mondjuk 2 db szabványaksi kellene, egy teslaba meg mondjuk 10, de nem lenne kivitelezhetetlen, mindössze globális szemlélet kéne hozzá, és szabályozás, ami kényszeríti az autógyárakat az egységes akkumulátor használatára. Az elhasználódást is lehetne követni és az árszabást ahhoz igazítani, hogy mennyi töltést kapsz az aksiban.
Nem lenne szükség a teljes szaharát befedni napelemmel, de az abszolút minimum lenne, hogy minden ház, lakás, termelő üzem, parkoló tetejét le kéne fedni vele, az alapanyagai nagy részeben újrahasznosíthatóak, és még ha nem is hozná ki a fogyasztott energia 100%-át, de minden egyes panellel amit üzembe helyezünk csökkentjük a fosszilis energia felhasználását. sonajkniz: A nap és szélenergiát az egyik legjobb alternatívának tartom, nem kizárt hogy hamarosan sokkal jobb megoldások is lesznek, de alapvetően a napelemeknek nem tudjuk mennyi az élettartama, ezért nehéz arról beszélni, hogy mennyiszer hozza vissza a belefektetett energiát. Szinte az összes kalkuláció 10 éves élettartammal számol, holott a 25 éves napelemek is vígan működnek még 80-90%-os hatásfokon. Arról nem is beszélve, hogy minél több pénzt fektetnek bele, annál olcsóbb lesz és egyre jobb hatásfokot sikerül elérni. kameleon2: Hasonlóképpen, hiába drágább a megújuló, de piaci alapon nem lehet természetet védeni. Sokkal olcsóbb lenne a tengerbe önteni a szennyvizet, mint tisztítani. Különösen egy ilyen robbanásig feszült világpolitikai helyzetben, mik lesznek a támadások elsődleges célpontjai? Az atomerőművek természetesen. Egycsapásra lakhatatlanná teszel több 1000 négyzetkilométert és megfosztod az energiaellátástól egy fél országot.
Gondolod, hogy a napelemek nem támadhatók? Egy kiadós jégeső, olyan golflabda-teniszlabda méretű jegekkel - és ez nem olyan ritka sajnos manapság - és hopp, ugrott az energiarendszered.
A napelemmel az alacsony energiasűrűség és a szabályozási nehézség a gond (ugyanez áll a szélerőművekre). Drágítja a hálózat működtetését, hogy bonyolult és költséges rendszereket kell beépíteni miattuk és ez már valóság. Fázistoló transzformátorról hallottál-e? Pont emiatt kellett kifejleszteni. Drága és csak arra kell, hogy az energiaelosztó rendszert megvédje a fluktuáló betáplálás okozta zavaroktól, különben dől az egész. Akkor inkább atomerőmű, de nem a mai urános fűtéssel, hanem tóriumossal. Annál nincs olyan macera, mint Fukushimában, vagy Csernobilban. Ha netán leolvadna, leáll. És föld alá lehet telepíteni, így nincs úgy kitéve semminek, ha baj van vele, el van temetve és ennyi. Tóriumból sokkal több van, mint uránból, egyszerűbb kezelni is. Csak azért nem terjedt el, mert nem lehet vele plutóniumot gyártani bombához, mint az uránossal. Műszaki nehézség, de nem megoldhatatlan, hogy magasabb hőmérsékleten üzemel, mint a hagyományos urán és plutónium reaktorok.
A napelemeknek 2 nagy ellensége van:
1. A tolvajok meg a hülyegyerekek - ez egyböl 10-15% növeli a telep árát ( be kell keriteni, kamerázni meg örizetni) 2. Az idöjárás - kb 5 év alatt a koszolodik/karcolodik ( a levegöben levö portol) annyira a felület, hogy már láthato a teljesitményen. A jégverésröl ne is beszéljünk. Ezen sajnos nem tudsz változtatni. A csere akkuk továbbra is gondot okoznak, mert azt valakinek finansziroznia kellene, és nem babra megy a játék ( mint benzin agy a gáz esetében) hanem kemény milliokra, s mindezt 7-10 évre - amig ujra tölthetök. Ha ezt belekalkulálnák az auto árába egyetlen kocsit sem tudnának eladni. A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2017
Igen különbözőek vagyunk. Sokan, sok minden másban hisznek.
Bővebben: Link
Végre valaki aki(szerintem ) jól látja az atomenergia lényegét , nekem is ez a véleményem,
igazából a villanyautós megoldás akkor működhet hatásosan , ha elegendő lesz használatban , és nem csak tölteni hanem visszatáplálni is tudnak majd a hálózatba , mindezt távvezérléssel , vagyis mint a vezérelt bojlereknél az erőmű dönti el hogy felvegyen vagy leadjon energiát a hálózatba , ezzel kiegyenlítve a csúcsok völgyek hatását , a napelemek által termelt energiát felvéve , munkaidőben mint egy energiatároló egység , ha többet fogyasztasz mint amit tudsz tárolni akkor fizetsz , ha csak lóg a hálózaton az akkud pénzt keresel vele , mindenkinek az lesz az érdeke hogy az autója csatlakozva legyen - ez is egy elosztott hálózat , csak még menni is lehet vele , na meg az elektromos vezetékeknek kell a rendszert kibírnia , ami nem kevés pénzbe kerül , a szolgáltató követi az igényeket vagy elébe megy , mennyibe fogják az akku árát meghatározni , mert valljuk be ha sokat gyártanak valamiből , annak lemegy az ára , szóval az egész a gyártók (multik) árképzésén múlik , az idő majd eldönti hogy igazam van e ... Idézet: Villanyautó hogyan tud visszatölteni hálózatba. Ilyen biztosan nem lesz, saját akkujába tölthet vissza, ami célszerűen ott marad az autó saját használatára. „a villanyautós megoldás akkor működhet hatásosan , ha elegendő lesz használatban , és nem csak tölteni hanem visszatáplálni is tudnak majd a hálózatba”
Leirtam,az egesz csak 1 mondat.......
A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2017
Idézet: „vagyis mint a vezérelt bojlereknél az erőmű dönti el hogy felvegyen vagy leadjon energiát a hálózatba ,” A bojler csak felvenni tud áramot, leadni nem. Szép is lenne, ha leadna, mindenki a bojlerről világítana... Az nem pálya, hogy az autótulajdonos szeretné reggel csurig töltve látni az autóját, mert mondjuk messzebb megy, de az energiaigény miatt csak 80%-ra van töltve, a 20% "visszament". Azonfelül a visszatáplálás plusz elektronikát igényel, ami drágább, mint egy sima akkutöltő - nem a vezetékekkel lesz a gond. Mert váltakozófeszültséget kell visszaadni a hálózatba, a legszebb színuszt, amit csak lehet (felharmonikus-mentesség), feszültségben, fázisszögben stimmelőt. És ennek az elektronikának is van veszteségen nagyobb, mint egy sima kapcsolóüzemű tápnak. |
Bejelentkezés
Hirdetés |