Adalékanyagok diffúziójával készült pn-átmenet. Pl. n-típusú, azaz donorszennyezésű kristályból kiindulva (állandó szennyezéskoncentrációt feltételezve); a felületről p-típusú szennyezést diffundáltatva, az akceptor atomok koncentrációja a felülettől befelé haladva csökken. Ha akceptor és donor atomok egyidejűleg vannak jelen, az effektív adalékanyag-koncentráció a kettő különbsége lesz. Ha a felületen az akceptorkoncentráció nagyobb, mint a donorkoncentráció, akkor a félvezető a felület közelében p-típusú lesz. Ahol az akceptorkoncentráció lecsökken a donorkoncentráció értékére, ott lesz a pn-átmenet. Beljebb az anyag n-típusú marad. A pn-átmenet környékén az effektív szennyezéskoncentráció jó közelítéssel lineáris függvénye a távolságnak.
Lásd még:
