Elektromosan szigetelő folyadékban szuszpendált, töltéssel rendelkező szilárd anyagi részecskék vándorlása elektromos tér hatására. Ha a részecskék az anód felé vándorolnak, a folyamatot anaforézisnek, ha pedig a katód felé, kataforézisnek nevezik. Az elektroforézis fém felületek bevonására használják, pl. elektroncsövek - fűtőszálaira - alumina (műkorund) szigetelőréteget visznek fel, vagy az oxidkatód felületére emittáló masszát stb. Az elektroforézis önmagában nem ad erősen tapadó réteget; a réteg kötését az alapfémhez utólagos kiizzítással (ami egyúttal a szerves kötőanyagot is kiégeti) teszik erősebbé. A elektroforézis bár némi hasonlóságot mutat a galvanikus bevonással elektroforézis attól alapvetően különbözik, az elektroforézisnél ugyanis nincs elektrolit, hanem szigetelőfolyadékban vezető, vagy szigetelőrészecskék mozdulnak el és a folyamat előrehaladásával a hordozófolyadék elszegényedik szilárd anyagban, minthogy az anód anyaga nem szolgál utánpótlásul.
Lásd még:
