(elektromágneses sugárzás. Elektromágneses zavar tovahaladása a szabad térben, vagy egy vezető felületén. Műszaki felhasználáskor nem egyetlen zavarról, hanem váltakozóan, folyamatosan gerjesztettről van szó, ahol az adó mint gerjesztő szerepel. Homogén közegben a kisugárzott hullámok hossza (l), a frekvencia (f) és a terjedési sebesség (c) közötti összefüggés: l=c/f Az az elvétve tapasztalható vélemény, hogy a tovahaladó hullám rezgés lenne, téves. Míg egy rezgőkörben ugyanaz az energia a mágneses és az elektromos állapot között ingadozik és amellett lényeges jellemző a rezonancia, tovahaladó hullámnál sem ingadozás, sem rezonancia nincs. Az elektromágneses hullám terjedhet egy vezeték menetén, majd attól elváltan a szabad térben. A hullámvezető - pl. kifeszített huzal - mentén olyan elektromágneses hullámok terjednek, amelyek frekvenciája sokkal nagyobb, mint a hangfrekvenciáé vagy az ipari áramé. Ezeknek az -oknak a hullámhossza kicsi a vezető hoszszához képest. Nyitott rezgőkör az elektromos energiát elektromágneses hullámok alakjában sugározza ki a térbe. Az elektromágneses tér elektromos és mágneses térből tevődik össze; a két összetevő egymásra merőleges. Az elektromágneses hullám háromféleképpen terjedhet: a) felületi hullám útján; b) térhullám útján; és c) közvetlenül (kvázioptikai terjedés). A felületi hullám a Föld felülete mentén halad és követi annak görbületét. Hatótávolságát lényegében a frekvencia, az adó teljesítménye és az határozza meg, milyen a Föld felületének vezetése azon a helyen, ahol a hullám halad. Az adóból kisugárzott - által keltett térerősség fordítva arányos az adótól mért távolsággal. Felületi hullámok alakjában terjednek a forgalomban használt igen hosszú hullámok, valamint a műsort szolgáltató adásokra használt hosszú- és középhullámok. Rövidhullámokon a felületi hullám csak az adó közvetlen közelében hatásos, ezért ebben a hullámtartományban a felületi hullám alárendelt jelentőségű.
A térhullámokat az adóból a világűr felé kisugárzott energia egyik összetevője alkotja. A térhullámok teszik lehetővé a középhullámokkal éjjel elérhető nagyobb hatótávolságot, továbbá a rövidhullámon előforduló, egészen rendkívüli távolságú összeköttetéseket. Az URH-összeköttetés, ill. vétel, az egyenes vonalú terjedés révén jön létre.