Az elemi részecskék egyike; elektronok képezik az atomban az atommagot körülvevő elektronburkot és meghatározzák annak kémiai tulajdonságait. Mint vezetési elektronok fémekben és félvezetőkben létrehozzák az elektromos áramot. Gázkisülésekben - nagyobb mozgékonyságuk folytán - az elektronok szerepe a kisülés áramában sokkal nagyobb, mint az ionoké. A vákuumban elektromos és mágnesterek által megszabott pályán haladó "szabad" elektront az elektroncsövek, az elektronsugaras megmunkálások, az - elektronmikroszkóp és számos műszer működésének alapja. Ez utóbbi eszközökben az - hullámtermészete jut érvényre, a v sebességgel repülő - hullámhossza l=h/mv, ahol h a Plankállandó.
Félvezető kristályokban az -ok a sávmodell által megszabott energiaszinteken helyezkednek el. Az elektron töltése, az elemi töltés, e= =1,602X 10-19 As, nyugalmi tömege m= =9,107 X 10-31 kg. Az anyagban kötött kilépését szabad elektron formájában az anyag felületéről - elektronemissziónak nevezik Az emisszióhoz szükséges munka, a kilépési munka az anyagra, ill. annak felületére jellemző, méréssel meghatározható állandó.
Lásd még:
