Elektronok kilépése szilárd vagy folyékony testek felületéről, energia hatására. Az elektronnak fém belsejéből (pontosabban a Fermi-szintről) a felszínre, a vákuumba való kijutásához szükséges energiát kilépési munkának nevezik és elektronvoltban (eV) mérik. A különböző anyagok, ill. felszínek kilépési munkája néhány tized és néhány eV között van és ez jellemzője az anyagnak, ill. a felszínnek. Pl. a wolfram ki
lépési munkája 4,5 eV, az elektroncsövekben általánosan használt oxidkatódé 0,9... 1,2 eV. Az izzított testből termikus emisszió, a megvilágított felületből fotoemisszió, a részecskékkel bombázott felszínből - szekunderemisszió, nagy elektromos térerő hatására pedig téremisszió (más néven hidegemisszió) által lépnek ki elektronok. Az elektronemissziónak ezek a fajtái egyidejűleg is felléphetnek.
Lásd még:
