Williams által kidolgozott, a szekunderemissziót felhasználó tároló. Az információt az elektronsugárcső ernyőjén a nagy sebességgel becsapódó elektronsugár hatására létrejövő pozitív töltéstöbblet tárolja. Az elektronsugaras információtárolókat digitális számítógépek gyorsműködő tárolóiként használták a ferritmagos tároló áramkörök megjelenése előtt. Először az 1949-ben, Cambridge-ban üzembe helyezett EDSAC (Elektronic Delay Storage Automatic, Calculator) elnevezésű számítógépben alkalmazták, 128 darab 40 bites hosszúságú szó tárolására. Hozzáférési ideje néhány mSec.
Lásd még:
