A hanglemezre rögzített műsorok lejátszására alkalmas berendezés. Rendeltetése, hogy a hanglemezbe vágott hangbarázdát a hanglemez folyamatos mozgatása közben letapogassa, s a mechanikai jelként tárolt hangjelenséget hangfrekvenciás áramingadozássá, majd teljesítménnyé alakítva, hangszórón keresztül hallhatóvá tegye. Három fő egysége van:
a) A hanglemezt egyenletesen forgató mechanikai szerkezet, amely egy lemeztányérból, egy meghajtómotorból és a kettő közötti áttételből áll.
b) A hanglemez barázdáinak letapogatására alkalmas lejátszótű és hangszedő, amely felépítésénél fogva lehet elektromágneses, elektrodinamikus és kristály (hangszedő).
c) A lejátszókar, amely a hangszedőt tartalmazza és a mechanikai kapcsolat megteremtését szolgálja a hanglemez és a hangszedőhöz erősített tű között, a lejátszás során.
Lásd még:
